Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Mennyi a szemveszteség? A Monori Állami Gazdaság aratói, kombájnosai korábban a learatott terület nagysága szerint kapták a prémiumot. A gazdaság vezetői teljes egyetértésben magukkal a dol­gozókkal tavaly újítást vezet­tek be, ezt alkalmazzák az idén is. A kombájnosok az elvégzett terület szerint kapják termé­szetesen a bért, a premizálás­nál azonban egyedül csak a szemveszteséget veszik figye­lembe. Ez tavaly rendkívül hasznos volt. HÍREK — A kézikocsitól a villany- targoncáig című riportsoroza­tunk mai írása anyagtorlódás miatt kimaradt. — 32 ezer forintot adtak a Monori Állami Gazdaság dol­gozói a vietnami nép megsegí­tésére. — Elkezdték az árpa aratá­sát című szombati, úri ripor­tunkban tévesen jelent meg, hogy a hízó marhák darabját 9 ezer forint tervezett ár he­lyett 9500 forintért adták el. Darabjáért helyesen 12 ezer 500 forintot kaptak. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Szólítson ügyvédnek. Monor: Vörös rózsák Angeliká­nak. Tápiósüly: Házasságból elég­séges. Úri: Hűtlen asszonyok. Ve- csés: Edgár és Krisztina. Üzenet a Bugyi Gépállomásnak Kombájnpanaszok X. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1968. JÚNIUS 19., SZERDA Üllőn ma kezdődik az aratás Aratnak! Járásunk területén a tsz-ek közül elsőnek Magló­don indult be az aratás, máso ­dikként Úriban fogtak hozzá a nagy munkához. Hétfő délután a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi üzemegységében is felbúgtak a kombájnok. ★ Az üllői tsz-ben beszélget­tünk Varga Pál elnökkel. Az aszály bizony Üllőn is gondot okoz, keveset segített a múlt­kori kis eső. Különösen az ap­rómagvaknál — így a sárga­répánál — számítanak nagy kiesésre. A burgonya is sokat szenved a szárazságtól. A ku­korica még tartja magát, kö­rülbelül a tervezett termést hozza majd. A tsz-ben felmérést végeztek nemrég, ennek alapján szán­tottak ki 80 hold répát, s újra­vetették. Ebből az újravetett répából most újra kiszántásra kerül 18 hold. Az őszi árpából is kiesés mutatkozik. Igaz, a rozs körülbelül a tervezett mennyiséget hozza majd, de sok az „ablakos” kalász, rossz a szemképződés. Hogy összegben mennyit jelent a kiesés a növény- termesztésben — pontosan meghatározni még nem le­het. — Egy kis eső is javíthat még a kapásokon, a takar­mányterületen! — mondta az elnök és kinéztünk az ablakon — az égen lassan gyülekeztek a felhők. A tsz most már mindent szá­mításba vesz: az aszály miatti forintkiesés ellensúlyozására most a káposztával foglalkoz­nak — húsz holddal többet ül­tetnek majd ki, mint ahogy azt tervezték, s a kiszántott répa helyére uborka kerül és cse­megekukorica. — Az aratást szerdán kezd­jük. Hogy halad majd a mun­ka? Az elsősorban a kombáj­nokon múlik. Sajnos, járási probléma ez a „kombájn­ügy”. A kombájnszerződések nagyon egyoldalúak, sok a teher a tsz-ekcn, a gépál­lomások túl sok feltételt szabnak! Felvetettük a problémát a já­rási szerveknél — talán meg­oldódik. Reméljük, a nehézse- j gek ellenére is sikeres lesz az évünk. Ennek érdekében min­dent meg is teszünk — amit lehet. (koblencz) Bevált az előfizetéses étkezés A tápiósülyi kisvendéglőben nemrégen bevezették az elő­fizetéses menürendszert. A menü ára 8,70 forint, elég szo­lid ár. Az új szolgáltatás vá­rakozáson felül vonzotta a kosz- tosokat. Jelenleg naponta hat- vanan étkeznek a kisvendéglő- i ben. Van tehát dolga a kony­Elősegítik a gazdaságok erősödését Tsz mellék- és segédüzemágak tevékenysége a monori járásban A PÁRT IX. kongresszusa az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos irányelvekben a tsz-ek meg­erősítését, önállóságát előse­gítő intézkedések széles kö­rű alkalmazását jelölte meg. A gyakorlati megvalósítás egvik ilyen lehetősége a mel­lék- és segédüzemági tevé­kenység kialakítása. Járásunkban — amely me­zőgazdasági profilú —, a kez­deti időszakban szövetkeze­teink nem éltek ezzel a lehe­tőséggel. Erinek egyik oka a terület nem ismerése lehe­tett, több szövetkezet azon­ban különféle meggondolá­sokból várakozó álláspontra helyezkedett. A párt járási végrehajtó bizottsága felhívá­sára azonban pezsdülés in­dult. A gazdaságok felmérték adottságaikat és egyre jobban kezdtek foglalkozni lehetősé­geik megvalósításával. JELENLEG JÁRÁSUNK húsz termelőszövetkezetéből ti­zenöt foglalkozik feldolgozó, vagy kiegészítő tevékenység­gel. Tavaly a mellékági tevé­kenységből származó jöve­delem járási szinten közel 33 millió forint volt, amely az össztermelést érték 19,1 szá­zalékát tette ki. (A megyei arány 28,1 százalék.) Különösen jelentős a mel­léktevékenységből származó árbevétel az össz-árbevételhez viszonyítva a monori Kos­suth, a gyömrői Petőfi, a ve- csési Zöld Mező, az ecseri Törekvő és a mendei Lenin termelőszövetkezetekben. IPARI JELLEGŰ tevé­kenység lényegében csak ta­valy kezdődött. Jelenleg nyolc tsz foglalkozik ilyennel, en­gedély birtokában. Az eddig eltelt időszakról megállapítható, hogy a mel­léktevékenység a szövetkeze­tek gazdasági és pénzügyi tervében egyre nagyobb sze­rephez jut. Jó irányban hat aránylag, s különösen az ilyen *<os évben, mint az idei. Egyik-másik termelőszövetke­zetnél ez gazdasági rentabi­litást biztosító tényezőként szerepel. ígv például a gyöm­rői Petőfiben és a monori Kossuthban. HA A MELLÉKÜZEMEK­BEN foglalkoztatottak hely­zetét nézzük, néhány figye­Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik feleségem, édes­anyám elhunyta alkalmából rész­vétüket nyilvánították. id. Kele István és családja. lemre méltó ténynél meg kell állni. Tavaly még viszonylag kevés tsz-tagnák illetve hoz­zátartozónak biztosított mun­kalehetőséget a melléküzem, s a mezőgazdasági szezon­munkák gyors elvégzéséhez sem vették őket igénybe. Kivétel ez alól a monori Kos­suth. Az idén már több he­lyen tapasztalható ezek kikü­szöbölésére irányuló helyes törekvés, azonban még min- dit kevés tsz-tag és nő dolgozik ezekben az üzemek- bi. . Rossz az arány a mo­nori Kossuthban, 10 százalék a tsz-tag, az ecseri Törek­vőben, ahol ez a szám a 10 százalékot sem éri el. A ve- csési Zöld Mezőben 5 száza­lék a tsz-tag, a bényei Nép­front 13 fős melléküzemé­ben senki sem tsz-tag. Persze, az is igaz, hogy a legtöbb eset­ben kimondottan ipari szak­ember kell, s ilyen nincs a tsz-ben. Például esztergá­lyos. Kedvező viszont az. hogy a munkaviszonyban állók több­sége helyi lakos. TAPASZTALHATÓ olyan törekvés, hogy ezek a dolgo­zók bekapcsolódnak a köz­ség politikai feladatainak vég­rehajtásába, javítják a lakos­ság ellátását, bővítik a szol­gáltatások körét, emelik an­nak színvonalát. így például Monoron, Gyömrőn, Vecsésen — építőbrigád, gumijavító, la­katosok. — Elvégzik a szö­vetkezet részére a különböző javításokat, illetve a szak­munkákat és így lényegesen megrövidül a termelésből ki­eső munkaeszközök javításá­nak ideje. A MELLÉKÜZEMÁGI te­vékenységgel járó és fennálló problémák egyre jobban fog­lalkoztatják a szövetkezetek, községek vezetőit, a társa­dalmi szerveket. A nem gaz­daságos, vagy rendellenesen működő üzemágakat közpon­ti, vagy helyi javaslatra meg­szüntették, azonban a beren­dezések egy része továbbra is a tsz tulajdonában maradt — kihasználatlanul. — így pél­dául a veesési Zöld Mező daráló és csomagoló üzemei­nél, vagy a veesési Ezüst­kalász forgácsoló üzeménél. A SZÖVETKEZETEK veze­tőinek komoly gondot okoz a különböző technikai és egyéb követelmények biztosítása s a felsőbb ellenőrző szervek ré­széről történő kifogások, kö­vetelések teljesítése. Problé­mát jelent az is, hogy véle­ményük szerint a járási szer­vek időben soká döntenek a beadott kérelmekről. A melléküzemek ellenőrzése még kívánnivalót hagy maga után. KÜLÖNÖSEN az üzletkötő személyénél és munkakörénél adódhatnak különböző vállal­kozások, spekulációs lehetősé­gek, az ellenőrzésnek ezt is nagyobb figyelemmel kell kö­vetnie. Helyenként előfordul feszültség a tagság és az alkal­mazottak között, bérezési problémák miatt. Ez azonban az új kormányrendeletekkel megoldódott. A melléküzemek arculata rendkívül sokszínű. A nagyobb termelőszövetkezetek többféle tevékenységgel is foglalkoz­nak. így például a veesési Zöld Mezőnél savanyítóüzem, gépműhely, gumijavító, ko­vácsműhely, fuvarozás, bog­nárműhely, eloxálóüzem, for­gácsoló, szelepüzem és öntöde működik. A mendei Lenin Tsz 7, a gyömrői Petőfi Tsz 6 féle tevékenységgel foglalkozik. Találkozunk bedolgozói rend­szerű üzemeltetéssel is, így működik a mendei Lenin Tsz textilfeldolgozó üzeme. A LÉTESÍTMÉNYEKET álta­lában régi épületek átalakítá­sával vagy új építkezéssel hoz­ták létre, így a beruházás na­gyobb pénzösszeget nem vett igénybe. A gépeket és a felsze­reléseket a szövetkezetek ál­lami vállalatoktól vásárolták elfekvő vagy kiselejtezett kész­letből. Ezen a téren jelentős segítséget nyújtottak a patro­náló vállalatok is, például a péteri tsz-nek a MAHART! A melléküzemek többségük­ben bérmunkát végeznek kü­lönböző budapesti vállalatok­nak, önálló termékkel kevés helyen találkozunk. A mendei Lenin Tsz-ben lorettákat gyár­tanak, Ecseren fakanalat. ÖSSZESSÉGÉBEN a mellék­és segédüzemek járásunk te­rületén hasznosak, elősegítik a gazdaságok megerősödését, a tagság és a lakosság jövedel­mének növelését. Népgazdasá- gilag jelentős munkát végez­nek, többségükben hulladék­anyagot dolgoznak fel, amely a nagyiparban már haszonta­lan, vagy olyan termékeket állítanak elő, melyekkel a nagyipar nem foglalkozik. Az ezen a téren járásunk­ban még tapasztalható hiá­nyosságok jobb szervezéssel és segítségadással kiküszöbölhe­tők. hának, Bakos Jánosné és Dinnyés Jánosné alig győzik a sütés-főzést, s jól készítik el az ételeket. — Hogy ízlik az ebéd? — kérdeztem az egyik vendég­től? — Ilyen jó gulyást már ré­gen ettem — felelt mosolyog­va. Az előfizetéses ebédet töb­ben éthordóban hazaviszik. Az egyik csinos fiatalasszony ez­zel kapcsolatban különös „pa­naszt” mondott el a vendéglő konyhájában. — Azelőtt kitettem a spenó­tot a férjem elé, megszagolta és félretolta. Tegnap hazavi­szem innen a spenótot, azt mind bekebelezte. No, ennél nagyobb baj so­se legyen! A kisvendéglő egyébként halételeiről is híres. Szinte közmondássá vált már, hogy ha jó halászleVet akar enni, menjen Sülybe. Nemcsak a helybeliek, a környék lakosai sem sajnálják a fáradságot, hogy eljöjjenek ide, hiszen tudják, hogy itt a nap bármely szakában elé tálalják a kért halételeket. — A dicséreteknek, a meg­nőtt vendégforgalomnak ter­mészetesen nagyon örülök — mondta Déri Lajos, az üzlet vezetője. — Ezzel kapcsolat­ban azonban megszaporodtak a gondjaink is. Most már elen­gedhetetlenül szükséges egy nagyobb előkészítő és tálaló asztal. Persze, kell, de ha len­ne sem tudnánk hová tenni, mert a konyha kicsi. A legfon­tosabb teendőnk tehát sürgő­sen korszerűsíteni a kony­hát. Krátky László A rendkívül száraz, me­leg időjárás előbbre hozta az aratás kezdetét. Ez he­tekkel előbb látható volt, közös gazdaságaink készül­tek is a korai aratásra. Ál­talában ami rajtuk múlott, azt megtették, így ahol szükséges, indul a munka. Járásunkat kombájnnal, gépjavítással, alkatrészek­kel a Bugyi Gépállomás lát­ja el. Ha ellátja, és aho­gyan ellátja! Például: na­pok óta ígérgetnek 17 kom­bájnt, ez azonban mind ez ideig csak ígéret. A gabo­natáblák eljutottak addig, hogy tovább várni már nem lehet, sürgősen kelle­nének a gépek. Jó lenne, ha sürgető szavunkat meg­hallanák a gépállomás ve­zetői! Más panasz is van elle­nük. A gépek javításánál sem végeztek kielégítő munkát, gyakran fordulnak elő munka közben hibák. A kombájnosok csak azért fohászkodnak, nehogy al­katrészcserére kerüljön sor, ugyanis egyes alkatré­szekből hiány van. Ezt is üzenjük a gépállomásnak. Kigyulladt az árpatábla Gabonatüa Ecseren Az elmúlt héten pénteken tűz keletkezett az ecseri Tö­rekvő Tsz hályi dűlőjében. A lábon álló árpa gyulladt ki. Az élénk keleti szél a tüzet igen gyorsan vitie a tábla teljes szélességében. Az 5 hold ár­patermés részben elégett. A teljes kár 40 százalék. A gyor­san tovaterjedő tüzet a helyi lakosság és a szövetkezet két traktorosa igyekezett lokalizál­ni. Körülszántották az égő ré­szeket. Csak az árpatábla szárazabb részei égtek le, máshol a le- vélzet sérült meg, a szár ned­vességtartalma akadályozta meg a nagyobb kárt. A tűz a tábla végében, til­tott helyen történt tűzrakás következtében keletkezett. Az ecseri tűz több tanulság­gal szolgál. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek fokozot­tabb mértékben őriztessék lá­bon álló terményeiket. Ne en­gedjenek felelőtlen személye­ket, főleg gyerekeket a gabo­natábla közelébe, tűzrakás pe­dig szigorúan tilos! A foko­zottabb óvatosság és figyelem a vasutak mentén még inkább szükséges. Sikeres kirándulás A veesési 2. sz. általános is­kola pedagógusai szakszerve­zetük . járási bizottságának anyagi támogatásával közös kirándulásra utaztak Debre­cenbe. Kevés idejük volt a „cívis­város” megtekintésére, azon­ban programjukat olyan ügye­sen állították össze, hogy vé­gül majdnem mindent láttak. Egyik kartársuk felcsapott idegenvezetőnek, szakszerű és jókedvű közreműködése azon­ban csak a híres Déry Múzeu­mig-tartott. Itt már a vezető­nek is vezetője akadt, Simor Ottó, a Csokonai Színház mű­vésze. Simor Ottó Vecsésről szár­mazik, örömmel találkozott a pedagógusok között egykori is­kolatársaival. A művész érthető kedves­séggel állt a turistacsoport rendelkezésére. Megtekintették a híres Nagytemplomot, az­után az 1546-ban alapított/ nemzeti büszkeségünket, a kollégiumot. Szemtanúi lehet­tek egy sajnálatos eseménynek is, szemük láttára hordták el a dömperek a neves Hatvani professzor házának utolsó ma­radványait. Sajnos, ez az épü­let is útjában állt a városren­dezésnek. —pápay— Szerződéskötés a gyümölcsökre A fogyasztási szövetkezet Mentovich utcai irodájában a múlt héten megkezdték az idei gyümölcsátvételi szerző­dések kötését. — Oltott vagy körösi meggyre, kajszibarackra és kékszilvára kötünk átvételi szerződéseket — informált bennünket Szabari István, a szövetkezet gyümölcstermelési intézője. — A szerződésköté­sekre főleg azért van szükség, ho— megtudjuk, hogy az egyes gyümölcsökből milyen mennyiségek átvételére és továbbadására készüljünk fel. Az oltott meggyből az idén komoly termés lesz, a kajszi- barack többet mutat a múlt évinél, és a kékszilvából is elég jó termés ígérkezik. Az oltott meggyből eddig 35 ter­melő 85 mázsára, a kajszi­barackból 17 termelő 57 má­zsára, s kékszilvából 33 ter­melő 258 mázsára kötött át­adási szerződést. A szerződött gyümölcsért a mindenkori napiámál kilogrammonként 10—20 fillérrel többet fize­tünk. A szerződéskötést az egyes gyümölcsök átvételének megkezdése előtt egy héttel zárjuk le. (K) AZ OVIBAN A nagyovisok megtartották már az évzáró ünnepélyüket. Amikor náluk jártunk — a Dózsa György úti óvodában — éppen készül­tek rá. Berki Mari szaladt elénk a kapuba, vállalta a „kalauzolást". Elmondta, hogy a kis „sárgarépát", akit közös erővel rángatnak ki a földből a nagyapó, nagyamyó és egérke, Csemai Jancsinak hívják, és a nagyon ara­nyos Pifkó pedig a „vásárosban” szerepel. Aztán megkérdezte, hogy elmondhatja-e azt a verset, amit ő tanult az ünnepélyre. El is mondta. — Az „Egyszer egy királyfi” nagyon tetszett nekem, de ezzel Mari meg is unta a dolgot, homokozni ment. — Az óvó nénivel, Borzsák Endrénével beszélgettünk tovább. — Huszonkét nagyóvodás búcsúzik tőlünk. Az évzáró ünnepély után már csak játék és kirándulás lesz, a kötött foglalkozások elma­radnak. — Hány gyereke van az ovinak? — néztem szét a viháncoló, hintáért veszekedő aprósá­gok között, akiket ugyanúgy lehetetlen lenne megszámolni, mint a futkosó kiscsibéket. — Hatvanon vannak — és negyven a férő­hely! Hát igen, ez elég sok problémát jelent... Vasvázas kisszékek kellenének, a nagycso­portosok a tornapadokon ülnek jobb híján, s nagyok is a gyerekeink, kicsik az ágyak! — Játék van elég? — A gimnazisták és a szülői munkaközös­ség jóvoltából — igen. A gimnazisták — Pén­zes János vezetésével — sokat segítettek, ők csinálták a vasvázas mászókát. A terv: zuha­nyozót készítenek a gyerekeknek A meden­ce nem lenne jó megoldás — sokszor kell cserélni a vizet. A zuhanyozó nagyon kellene már... Elbúcsúztunk. A gyerekek az oviból üze­nik az anyukáknak, jók voltak, senki sem ve­szekedett — bizonyítja a riporter néni, meg a fotós bácsi, akinek csak kíváncsiságból szedték szét a fényképezőgépét. v (K. Zs.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents