Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

10 rtsi hegyei kJCMop 1968. JÚNIUS 16.. VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A gyermektartás összegéről... Az élettárs lakáshasználatáról... A szülő anya másodállásáról... A betegségi biztosításról... és a kártalanításról... A gyermektartási pe­rekben mindig le kell vonni a nyugdíjjárulé­kot, és a fennmaradó összeg húsz százalékát lehet tartásdíjként meg­ítélni. P. Z.-ne ócsai olvasónk pa­naszkodik, hogy kevés tartás­díjat állapítottak meg egy gyermeke után. Különösön azt sérelmezi, hogy úgy számítot­ták ki elváltán élő férje fize­tésének 20 százalékát, hogy a iryugdíjjárulék levonása utáni összeget vették alapul. Kérde­zi levélírónk, hogy milyen ösz- szeg után kell megállapítani a gyermektartásdíjat? Olvasónkkal szemben nem jártak el helytelenül. A gyer­mektartásdíjat a nyugdíjjáru­lékkal csökkentett havi jöve­delem alapján kell kiszámíta­ni, ami általában a kereset húsz százaléka. Ha ezenkívül is alacsonynak tartja a megállapított tartás- díjat, akkor fellebbezze meg az elsőfokú bíróság ítéletét. A per illetékmentes. Megilleti-e az élettár­sat is a kapcsolat meg­szűnése után a lakás- használat? K. D.né Csepel-szigeti lakos írja: hét évig élt együtt egy elvált férfivel. Az együttélés­ből gyermekük is született. A férfinek házasságából szárma­zó két gyermekét is olvasónk nevelte. Élettársát nemrégen elítélték, mert bűncselekményt követett el. A börtönből leve­let írt hozzá, hogy ha szabadul, vissza kívánja állítani régi há­zasságát, és volt felesége oda­költözik, ahol most. levélírónk lakik a gyermekekkel. Kérdi:' kiteheti-e őt volt élettársa a lakásból? Szocialista társadalmunk ugyan a házasságot tekinti a családi kapcsolat alapjának, és azt jogi, társadalmi vonat­kozásokban magasabb rangra emeli, mint az életközösséget, de az élettársak kapcsolatát is számos rendelkezéssel, így a lakáshasználati jog tekinteté­ben is védi a jogszabály. Ol­vasónknak nincs tehát aggo­dalomra oka. Az életközössé­get — leveléből megállapítha­tóan — nem ön rúgta fel, és ha élettársa a börtönből ki­szabadul, levélírónknak erő­sebb a joga ahhoz, hogy a la­kást neki ítéljék, feltéve, ha a lakás nem osztható meg úgy, hogy mindketten használhass sák. Kaphat-e a szülő anya másodállása után is terhességi-gyermek- ágyi-anyasági segélyt? Hasonló kérdés az utóbbi időben több olvasónktól érke­zett hozzánk. Mint már más ügyben is közöltük, a teljes fizetésnek megfelelő összegű segély illeti meg húsz héten át azt az anyát, aki a szülést köz­vetlenül megelőzően 270 na­pon át be volt jelentve a tár­sadalombiztosítónál. Fele ösz- szeg jár, ha a biztosítás ideje kevesebb az említettnél, de legalább 180 nap. Két vagy több állás után akkor illetné meg, ha mind­egyikben megvan az elő­írt biztosítási idő. A segélyt a főfoglalkozás munkahelyé­nek társadalombiztosítási szerve folyósítja. D. B.-né kispesti olva­sónknál — leveléből megálla­pítottuk: — másodállásában nincs meg a 180 nap mini­mális biztosítási idő sem, és azt a szülési szabadság ide­jének lejártáig sem szerzi meg. Munkaviszonyban nem álló személyek betegsé­gi biztosítása. Gy. I. vecsési nyugdíjas az iránt érdeklődik, hogy a saját háztartásában eltartott, ön­álló keresettel nem rendel­kező testvére részére jár-e az ő jogán betegségi biztosí­tás? A betegségi biztosításról szóló rendelkezések kimond­ják, hogy a nyugellátásban részesülő személy és család­tagja, a biztosítás szolgai ta­tásaira ugyanazokkal a fel­tételekkel es mértekben jo­gosult, mint a munkaviszony- oan ■ álló dolgozó és család­tagja. Családtagnak kell te­kinteni azt a 60. életévén fe­lüli személyt is, akit a nyug­díjas közös háztartásban tart el. A biztosítási szolgáltatá­sokra nővére, minthogy ke­resete, jövedelme nincs, jo­gosult. Arra a kérdésre pedig, hogy be kell-e előzetesen az igényt jelenteni a társadalombizto­sítási szervnek, közöljük, hogy ilyen kötelezettség nincs. Amikor nővérének ilyen igénye felmerül, nyug­díjas igazolványával és la­kóbizottsági igazolással bi­zonyítsa, hogy a betegellá­tásra szorulót közös háztar­tásában tartja el, és annak semmiféle keresete, jövedelme (nyugdíja) nincs. Ezt az iga­zolást általában három hó­nap után meg kell újítani. Az igazolás alapján a családtag naptári évenként 90 napon át jogosult a betegségi biz­tosítás keretében díjtalan kórházi ápolásra, egyéb be­tegségbiztosítási szolgáltatá­sokra — természetesen táp­pénz és más segélyek kivéte­lével. Kisajátított földterü­let után kártalanítás il­leti-e meg a kisajátított terület tulajdonosát? A. F. olvasónktól 200 négy­szögöl nagyságú területet sa­játított ki a tanács. Kártala­nítási igényét elutasították. Jár-e kártalanítás minden esetben a kisajátított ingat­lan után? — kérdezi levél­írónk. A kisajátításról szóló ren­delkezések értelmében a ki­sajátító a tulajdonos részé­re kártalanítást köteles fizet­ni. Az összeget kifizetni csak akkor lehet, ha olvasónknak nincs köztartozása. Amennyi­ben 1 ilyen tartozása, vagy egyéb hátraléka volt, a kérdé­ses időben, elsősorban azt kellett a kártalanítási ősz- szegből kiegyenlíteni. Min­denesetre joga van a határo­zat ellen 30 napon belül a bírósághoz fellebbezni. Dr. M. J. Gyermeknevelés Az önállóságról Nincs olyan nevelő, akár pedagógus, akár szülő, aki nem értene egyet azzal, hogy a gyermek egészséges fejlődé­sének érdekében milyen fon­tos az önállóságra nevelés. Mindez sokszor megakad a szülői féltésen. Nem vitás, jó ha a gyerek közlekedni tud, de mennyi veszélyt rejt az utca, az országút." Elismerik: fontos, hogy a gyerek segít­sen otthon, de helyrehozhatat­lan károkat is okoznak köz­ben. Baleset érheti őket. Furcsának tűnik, de a sta­tisztika is azt bizonyítja, hogy az a szülő, aki túlságosan félti gyermekét, az teszi ki legin­kább a veszélynek. Oktalan gyámolítás helyett meg kell tanítani, hogy használja az eszét, hogy felismerje, meny­nyire futja erejéből, és hol rejtőzik számára veszély. A gyermek önállóságra nevelése többet, mást jelent, mint egy­szerű engedményt, hogy egye­dül közlekedjék, ollót hasz­náljon, vagy meggyújtsa a gázt. Az önállóságba beletar­tozik az is, hogy a gyerek ne csak segítség nélkül elvégez­ze, amire felszólítják, hanem önállóan és helyesen tudjcm határozni és cselekedni. Vagyis „feltalálja magát” a különféle helyzetekben. Ezt elérni csak akkor lehet, ha következetesen, a gyermek életkorának megfelelően, le­hetőséget adunk az önállóság­ra. Ha nem féltjük túlzottan és félelmünkkel nem akadá­lyozzuk. „Ne mássz a székre, leesel” „Ne ménj az utcára, elüt az autó!” Ha pedig vala­mit rosszul csinál, magyará­zat helyett csak korholják: „mért csinálsz valamit kérde­zés nélkül”, hangzik el még olyankor is, amikor a gyerek meglepetést-akart szerezni,de közben kárt csinált. Az így nevelt gyerek olyan bátorta­lan lesz és félénk, hogy csak akkor érzi biztonságban ma­gát, ha pontosan előírják, mit tegyen és mit ne. Az önálló­sághoz szoktatott gyermek vi­szont tudja, hogy bíznak ben­ne, ez erőt ad neki. A csecsemőt, vagy kisgyer­meket egy pillanatig se hagy­juk felügyelet nélkül. A 6—7 éves gyermeknek engedhet­jük meg, hogy meggyújtsa a gyufát, ismerje meg kezelési módját a mi felügyeletünk­kel. Ugyanígy bánhat a kés­sel, kalapáccsal is. Miközben megtanítjuk ezeknek a tár­gyaknak használatára, jobban megérti: milyen veszélyt rej­tenek magukban, ha nem vi­gyáz. A tárgyak egyszerű haszná­lati módjánál bonyolultabb az önálló közlekedés megta­nulása. A megnövekvő forga­lom, különösen nyáron, veszé­lyezteti a gyermekek életét, ha nem tudnak helyesen közle­kedni. Fokozatosan kell erre is megtanítani. 4—5 éves gyer­mek már mehet önállóan vá­sárolni, ha nem kell átmenni az úttesten. 6—7 éves korában már a kevéssé forgalmas át­kelőhelyeken is átmehet, 9—10 éves korában már nyugodtan engedhetjük mindenhová, ha a szabályos átkelést sokat gya­korolta már velünk. Ismeri és betartja a közlekedési szabá­lyokat. A 8—9 éves gyermek már utazhat járműveken is. Természetesen először csak azokon az útvonalakon, ahol már kísérettel sokat utazott és a megállónál várják. Ilyen előzmények után a 11—13 éves gyermek már önállóan és megbízhatóan utazik, nincs ki­téve a baleseti veszélynek. Baleset többnyire azokat a gyermekeket éri. akiket önál­lóságukban korlátozottak és ezért ügyetlenek, tapasztalat­lanok, megriadnak és könnyen elvesztik a fejüket. A bizonytalankodó riadalom legalább annyira veszélyes, mint a vakmerőség. Vakme­rőén közlekedni azok a gyer­mekek szoktak, akik nincsenek tisztában a veszéllyel. A fel­nőttektől látják, hogyan ma­nővereznek át a kocsik között szabálytalanul, fel-le ugrálnak a mozgó járművekre és nem veszik figyelembe a lámpa- .jelzéseket sem. A helyes közle­kedésre, csak a helyesen köz­lekedő felnőtt tudja megtaní­tani a gyereket. Igaz ez néha fordítva is. Zsuska a papájával ment kézenfogva és az egyik útkereszteződésnél, amikor a lámpa sárgára váltott, a papa indulni akart, Zsuska rászólt „A sárgánál még nem szabad menni, azt mondta az óvó néni. A piros tilos, a sárga várj és csak a zöld a szabad.” A papa kicsit zavarba jött kislánya oktatására, aminek több fel­nőtt is mosolygó tanúja volt, de megdicsérte a kislányát: „Igazad van, Zsuskám, figyel­metlen voltam. Te nagyon ügyes gyerek vagy, látom, hogy nemsokára már egyedül is hazajöhetsz az oviból”. A jó példa A rádió és televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 8.1Q: A titkos kunyhó. Rádió­játék gyermekeknek. 8.44: Édes anyanyelvűnk. 8.49: Színészek éne­keinek. 9.10: Hirdetőműsor. 9.20: Vasárnap délelőtt. A Magyar Rá­dió Magazinja. 11.00: Kapcsoljuk a bécsi Musikverein nagytermét (élő). Közben: Kb. 11.55: Hang­lemez MK. Kb. 12.10: Egy korty tenger. Kb. 13.00: Jó ebédhez szól a nóta. 13.40: Rádiólexikon. 14.10: Hangverseny Johann Strauss mű­veiből. 14.50: Moszkvai tudósítónk levele. 15.08: Az Ifjúsági Rádió­színpad bemutatója. Rádiójáték. 16.04: Jussi Björling énekel. 16.25: Fiatal tehetségek — portrék tánc­zenével. 17.05: Visszhang. Félóra moziról, színházról, olvasásról, ta­nulásról. 17.35: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Szabó Mik­lós énekel. 17.52: Üj lemezeinkből. Isaac Stern hegedül. 18.30: Mérkő- ( zések percről percre. 19.30: Közve­títés a Madách Színházból. Az áruló. Történelmi dráma két rész­ben. 21.47: Táncdalok. 22.10: A vasárnap sportja. 22.20: Az 1967. évi Wieniawski hegedűverseny győzteseinek hangversenye Moszk­vából — hangfelvételről. 23.36: Verbunkos muzsika. 0.10: Opera­áriák. PETŐFI RADIO 10.00: Üj lemezeinkből. Két Mo­zart vonósnégyes. 10.58: Rózsafa néni. Tamási Áron elbeszélése. 11.10: Tánczene. 12.29: A kritika hiteléről. Kovács Júlia riportja. 12.49: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel. 13.05: A macska háza. Mesejáték gyerme­keknek. 14.03: Táskarádió. 15.03: Művészlemezek. 15.45: A magyar költészet századai. József Attila. V. rész. 16.00: Virágénekek. 16.25: Magyar tájak. Nagy Piroska mű­sora. 16.55: Könnyűzene Cole Por­ter szerzeményeiből. 17.25: Mérkő­zések percről percre. 18.20: A szín­házi évad. Almási Miklós jegyzete. 18.30: Jussi Björling és Robert Merrill operakettősöket énekel. 19.11: Népdalcsokor. 20.10: Ritmi­kus percek. 20.48: Találja ki, hol járunk? Földrajzi fejtörő. 21.08: A Suisse Romande zenekar hangver­senye (Genfből). 22.20: A cigány- prímás. Részletek Kálmán—Harsá- nyi operettjéből. URH 18.05: Hanglemezparádé. 18.59: XX. századi oratóriumok. 20.40: A dzsessz kedvelőinek. 20.54: Puc­cini: Turandot. TELEVÍZIÓ 8.28: A művészet világából. Az Intervízió műsora, Vilnából. 9.00: Az Intervízió műsora Moszkvából, felvételről. Megemlékezés az 50 esztendős Ifjú Kommunista moz­galomról. 9.30: Hétmérföldes ka­mera. 9.45: Csak gyerekeknek. Filmösszeállítás. 10.30: Műhelytit­kok nyomában. Helyszíni közvetí­tés a Kecskeméti Konzervgyárból. 11.30: Daloljunk együtt! Mai ma­gyar szerzők kórusművei. 14.53: Nyári mezőgazdasági szakfilm­sorozat. 15.25: A Magyar Hirdető műsora. 15.35: Klasszikusok tévé- filmen. Agglegények. Magyarul beszélő francia film. 17.20: A félre­ismert 18. század. Dávid és Char­din. 17.35: Mesterfokon. Riportfilm a szovjet női tornászválogatott budapesti látogatásáról. 18.00: Ma­gyarország—Jugoszlávia vízilabda­mérkőzés. Közvetítés a Margit­szigetről. 18.50: Vendégjáték. Ri­portfilm az Állami Operaház ba­lettegyüttesének finnországi és norvégjai vendégszerepléséről. 19.05: Kisfilm. 19.15: A világ nagy vasútjai. Magyarul beszélő francia filmsorozat. 11. óránként 210 km sínen. 19.40: Esti mese. 20.00: Tv- híradó. 20.20: Ki mit tud? III. Középdöníö. 22.20: Sporthírek. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. . HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Kedvelt régi melódiák. 9.04: A hét előadóművésze: Hermann Abendroth. 9.39: Óvodások műso­ra. 10.10: Zenés posta üdülőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 12.16: Zene­kari muzsika. 13.56: Szép magyar novella. Ambrus Zoltán: Győzel­mes harc. 14.11: Adám Jenő: Dan- kó Pista dalai. 15.15: Gounod ope­ráiból. 15.55: Válaszolunk halllga- tóinknak. 16.10: Harsan a kürtszó. 16.53: Édes anyanyelvűnk. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Bee­thoven: I. szimfónia. 17.45: Van új a Nap alatt. 18.00: A Huszas stúdió klubestje. 10.36: Kapcsoljuk a Do-re-mi áruházat. 22.20: Üj le­mezeinkből. 23.10: Operettfinálék. PETŐFI RADIO 10.00: Operarészletek. 10.45: Em­berek a pusztában. 11.15: Operett­kettősök. 11.45: Könyvtári szarkák. 12.00: Hermann Abendroth vezé­nyel. 13.13: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. 13.28: Tánczene. Kettőtől — hatig . .. 14.08: Hang­szerszólók. 14.20: Délutáni frissítő. 14.50: Reform és gyakorlat. 15.00: A philharmonia zenekar műsorá­ból. 15.15: Sebestyén Mihály szín­házi anekdotái. 15.30: Fúvósindu­lók. 15.40: Az az áldott jó huma­nizmus. 15.50: Mai témák — mai dalok. 16.05: Népi zene. 16.25: Ifjú­sági műhelysarok. 16.35: Verdi szopránáriák. 16.55: Kaposi Miklós írása. 17.00: ötórai tea. 18.10: Bar- tók-kórusok. 18.20: A dohányzás múltjából. 18.40: Ének és cimba­lom-muzsika. 19.10: Hangverseny a stúdióban. 20.35: A hét előadó- művésze. 21.10: Őrangyal. Jelenet. 21.23: Népi zene. 21.53: Dávid Gyula—Raics István: Ének arról, aki megtanult repülni —• kantáta. 22.07: Rádiószínbáz: Emberrablás. Keszi Imre rádiódrámája. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Operarészletek. 19.40: Láttuk, hal­lottuk . .. 20.00: Bach-hangverseny, Wartburgból. (Hangfelvétel.) 21.25: Mozart-művek. 22.16: A dzsessz kedvelőinek. 22.27: A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zene­karának felvételeiből. de nemcsak a szülőké, hanem minden felnőtté, a gyermek önálló közlekedéséhez nyújt segítséget. Az agyongyámolított gyer­mek nemcsak közlekedni nem tud teljes biztonsággal, hanem az élet egyéb területén is cső­döt mond. A rendszeres napi feladatokat jól és ügyesen old­ják meg, de váratlan helyze­tekben zavarba jönnek, tehe­tetlenek, kétségbeesnek. Az élethez szükséges önállóság alapjait gyermek számára a szülőnek és nevelőnek kell le­rakniuk. (Dr. H. A.) íz, víz: Egyetlen, tiszta, iható vizű kút sem volt a községben, amelyet a KÖJÁL jóváhagyott volna. A strumás, s a járvá­nyos megbetegedések minden­naposak voltak. Az ivóvíztársuiat 1964-ben alakult. Az ürömi családok mindegyike 2700 forintot fize­tett be. Négy év alatt csaknem tizenhárom kilométer hosszú csatornát fektettek le. Ma Üröm minden utcájában egészséges, jó vizű kút áll. De aki lakásába, házába is be akarja vezettetni, kérheti. Az első bekötést, magánházhoz, most csinálják, de még idén sor kerül valamennyi kérelem teljesítésére. Az iskolába, a tanácshoz, a tsz-irodába, és az orvosi lakásba már tavaly be­kötötték a csővezetéket. Négymillió forint. Ennyibe került a kis község ivóvize. Ebből százezret a községfej­lesztési alapból biztosítottak, 450 ezer volt a megyei tanács hozzájárulása, a többi állami támogatás. Százharmincezer forintot kivéve. Ilyen értékű társadalmi munkát végeztek eddig a község lakói. Az ő munkájukat is dicséri az ered­mény, ma naponta kétszáz li­ter tiszta ivóvíz jut egy csa­ládnak. KERESZTREJTVENY Erkel Ferenc 75 éve halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera úttörője. Róla emlékezünk rejtvényünk víz­szintes 1., 10., 34., 53., 79., 80., vala­mint a függőleges 1. és 12. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az 1840-ben be­mutatott első operájának címe. 10. Mercadante operája, Erkel zon­gorakivonat nyomán hangszerelte a Nemzeti Színház számára 1839- ben. 13. Egyforma betűk. 14. Jel­fogó. 15. Való. 16. Izomkötő. 17. Szállítási vállalat. 18. A felsőfok képzője. 20. Levegő — görögül. 22. Nemesgáz. 24. Fejfedő. 26. Monda. 28. Apaállat. 29. Fordított szám­név. 30. Juttat. 32. Egyházi sze­mély. 33. Állati lakhely, (—’). 34. A Nemzeti Színházban betöltött tiszte 1838-ban. 38. Kettőzve: cukor­ka. 39. Német személyes névmás. 40. A garat része. 41. Hamis. 43. Zárt iskola. 45. Autó, repülőgép fontos része. 47. A függőleges 39. fordítottja. 48. D-vel az elején: súlymérték. 50. Fantom. 51. Igen — olaszul. 53. Ney Ferenc színműve, amelynek kísérőzenéjét Erkel írta. 56. Tőkés vállalati forma. 57. For­dítva: vén. 59. Háziállat. 60. Monte Christo várbörtöne. 61. Nyak prém (+*). 62. Koreai folyó (j = y) 64. Ele. 67. Bibliai alak. 68. A mun ka és energia mértékegysége. 70 Skandináv váltópénz. 71. Harap 72. Mint vízszintes 56. számú. 74 Mint vízszintes 22. számú. 76. Kis korúak gondoskodására hatósági lag kirendelt személy. 78. Kettős betű. 79. Erkel szülőhelye (első kockában kettős betű). 80. Utolsó operája. FÜGGŐLEGES: 1. Az Operaház nemrég újította fel ezt az operáját (figyelembe veendő vízszintes 79.). 2. Dagály. 3. Algériai kikötő. 4. Visszaüt! 5. Olasz névelő. 6. Elgon­dolkodó. 7. A Lett SZSZK főváro­sa. 8. Határ-rag. 9. Egyforma be­tűk. 10. Kerek szám. 11. Kérdő­névmás. 12. A Nemzeti Színház fennállásának félévszázados ün­nepségére komponált zenekari műve. 17. Tisztít. 19. Elnáspángol. 21. Fordítva: bírósági eljárás. 23. .. . hárfa. 24. Gyümölcs. 25. Lovak „lábbelije” (—’). 27. Gyom. 29. Kettőzve: edzőtábor. 31. Kötőszó. 34. Sziget is, írószer is. 35. Autó­szálló. 36. Számosán. 37. Rászab. 39. Győri sportegyesület. 42. Ugye. 44. Rövid felsőkabát. 46. Fordítva: elérte a forráspontot. 49. Fűszer- növény. 52. Járom. 54. Fejér me­gyei község. 55. ... vetítő. 56. Ki­rály — franciául. 58. Angol sör. 61. Zenés szórakozóhely. 63. Hamv­veder. 65. Határoz. 66. Szóössze­tételeknél a szó elején: nagy (+*). 67. Szélsőjobboldali indonéz diák- szervezet. 69. összekevert ige! 71. Tészta töltelék. 73. Repülőgép típus. 75. Csont -- latinul. 77. For­dított kettős betű. 78. Liba hang. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 10., 34., 53., 79., 80., valamint a füg­gőleges 1., 12. számú sorok meg­fejtése. E. B. G YERMEK REJTVÉNY Pajtások! öt évvel ezelőtt a mai napon a világ első női űr­hajósa 48-szor megkerülte a Föl­det. Ki volt az űrhajós? Neve a rejtvény függőleges 4. sorában. 1 2. 2> U 5 <6 & 9 10 <5 i4 „ 15 Ife 16 <4 10 'fi“ n 15 14 15 lío 18 Vízszintes: 1. Az a jellemző magatartá: ahogy él az ember. 8. A bálba* használták a nöK. 9. Ige«KÖtő. At Félig megy??? 11. Súiyos beteg ség. 12. Barátságtalan időjárás. 1-* Egymást előző mássalhangzók. ló Hírneves szovjet sakkmester. 1. Ebből a halból készül a jó sül hal. 18. Egyforma mássalhangzók 20. A fösvény gúnyneve. 22. /. huzat rossz magyarsággal. 24. L diték. 25. Az izmot két végén csonthoz köti. 26. Versmondó. A fákra felkapaszkodó sz. szárú cserje. Függőleges: 1. Élesít. 2. Talál. 3. Az egyi ség végei. 5. Kecskehang. 6. F. nőm, pormentes és tiszta levc0 7. Morgó hangon beszél. 10. A- erre tanítanak, azt megfegyelni; zik. 12. B. E. K. 13. Vízisporto űzők. 15. Kis Károly. 16. Néme betű. 19. Szájfesték felnőtteknek 21. Billeg. 23. Irtani kell a mező gazdaságban. 25. Ilonka. 27. Rang jelző. Pajtások! A megfejtett neveke írjátok le egy levelezőlapra é? 1968. június 23-ig küldjétek be i szerkesztőségbe. A helyes megfej tők részt vesznek a júniusi juta lomsorsolásban. Az 1968. júniuj 2-i rejtvény megfejtése: UT RECHT.

Next

/
Thumbnails
Contents