Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

PEST MEGYEI 'zJűrltm 1968. JÚNIUS 2.. VASÁRNAP Mit tenne Ön? A szabad idő jé felhasználásáért? HAZAFELE (Foto: Kotroczó) Lehetné-e haszonállat a katicabogár? Mkülföldön már felelteit a kérdésre Diósdon Demény János köz­ségi tanácselnökkel, meg Föld- váry Károllyal, a baraekter- melő szakszövetkezet igazga­tójával erről-arról beszélge­tünk. Természetesen az áldat­lan időjárásról szintén szó esik, hiszen az őszibarack­termesztéséről híres községet kora tavaszi fagyok, no meg a szárazság is súlyosan érinti. Panaszolják, kevés lesz a gyü­mölcs. — Egyéb is kedvét szegi a régi baracktermelőknek, pél­dául a tavalyi alacsony átvé­teli ár — mondja az elnök. — Meg a termeléssel járó sok nehéz munka, a gyakori permetezés — így az igazgató. Elmondják azután, hogy egy éven belül mintegy 200 diósdi lakos, ré­gi termelő adta el kisebb- nagyobb, néhány száz öles, de egy holdnál mindenképpen kevesebb barackosát. Több­nyire munkába belefáradt öregek, vagy ipari munkások, akiknek szabad idejükben ter­hes a barackfák fáradságos ápolása. A vevők pestiek, töb­ben már víkendházat is épí­tettek parcellájukra és fogad1- koznak, hogy beletanulnak a baracktermesztésbe. — Meglehet, de vajon bír­ják-e idővel és izommal a sok permetezést — vélekedik a ta­nácselnök, az igazgató meg hozzáfűzi: — Mert ezekkel az új vegy­szerekkel gyakrabban kell ám, mint régebben. A kárte­vők mellett tudvalevőleg a hasznos rovarokat is pusztít­ják. Vagyis a barackfák szapora, és a leghatásosabb védőszerek ellenére újra meg újra feltá­madó ellenségein kívül pusz­títja az ember saját szövetsé­geseit is. A barackosokban szintén felborul a biológiai egyensúly, ahogy ezt tudomá­nyos nyelven mondják. — Azelőtt nikotinnal, meg quasiával permeteztünk. Ez utóbbi is kapható raktárunkban, de senkinek sem kell manapság Sok vele a pepecselés, nem így a korszerű szerekkel. Ha­tásuk persze kitűnő ezeknek az új vegyszereknek, mégis minduntalan újra jelentkeznek a levéltetvek. A fürkésződa­rázs viszont alig mutatkozik, ezért ad sok munkát és gon­dot az újabban erősen elsza­porodó barackmoly. És három éve feltűnt a nép nyelvén vö­röspóknak nevezett takácsat­ka is. — Régente a levéltetvek el­len elég volt két-három per­metezés aratásig. Akkor a ga­bonaföldekről a barackosba telepedtek a katicabogarak és megszűnt a tetűveszély. Most viszont a gabonában is vegy­szerrel irtják a kártevőket. Alig látni már katicabogarat. — És nem lehetne valamit tenni, hogy megint sok katica legelésszen a leveleken? — Olvastam, Angliában és Amerikában te­nyésztik a katicabogarat — hangzik az elgondolkodtató felelet. Nos, amit a jenkik, meg az ángliusok tudnak, mi ne tud­Budapesti munkahelyeinkre AZONNAL FELVESZÜNK nagy gyakorlattal rendelkező TELJESiTMÉNYELSZAMOLÓKAT, valamint kőműves, ács, hegesztő, lakatos és villanyszerelő SZAKMUNKASOKAT, végül KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. BÉREZÉS: a hegesztők, a villanyszerelők és a lakatosok részére időbér plusz prémium, a felsorolt többiek részére pedig teljesítménybér plusz 15% idénypótlék, 10% munkahelyi pótlék és 8% külön kiemelési pótlék. A vállalat szállásról és étkeztetésről gondoskodik. JELENTKEZÉS . 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest V., Petőfi Sándor u. 7—9. Munkaerőgazdálkodás nánk? Nekünk is van tudós bogarászunk, biológusunk nem egy, miért ne lehetne ketrec­ben szaporítani a kedves ka­ticát? Vállalkozókedv minden esetre szükséges lenne hozzá, de hát tsz-einknél ma már az sem hiányzik. Talán akad egy- kettő, amelyik melléküzem­ként megkísérli a katicabo­gár-tenyésztést. Hátha nem­csak hasznos, hanem haszon­állat is lehetne a hétpettyes katicabogárka. Sz. E. Éneklési világrekord Michel Sablon belga postás hat óra és negyven perces éneklési világrekordot állított fel. A maratoni kornyikálás művészi értékéről nincs jelen­tés. „Születtem, felnőttem, a színház volt mindig álmaim világa. Nem az én hibám, hogy csak kerülő úton érkeztem el a Színművészeti Főiskolára. Tizenkilenc esztendeje végez­tem, azóta különböző színhá­zak rendezőjeként, a tragé­diáktól a zenés vígjátékokig, közel száz darabot rendéztem. Pest megyét tizenegy esztende­je számítom szűkebb pátriám­nak. Mint rendező és a megyei színjátszó-rendező stúdió ve­zetője, majd valamennyi köz- ségben-városban megfordul­tam már. Negyvennégy eszten­dős vagyok, a nevem: Földeák Róbert." O Mivel több mint egy évtizede járja a megye községeit és váro­sait, mi a véleménye arról: hogyan töltik a megyében élő emberek a szabad idejüket. — A kérdésre egy friss pél­dával szeretnék válaszolni. Közel egy esztendőn át szín­házbarátok köre működött a dabasi művelődési házban. Má­jus első szombatjának estéjén színházi vetélkedővel szerettük volna befejezni a kör egyesz- tendős munkáját. A vetélkedő első díja egy táskarádió volt A vetélkedő előtt közvetítette a televízió a magyar—szovjet focimeccset. Azt, amelyiken győztünk. Több mint félszázan nézték a meccset a művelődési házban. S mit gondol, a vetél­kedőre hányán jöttek el? Mindössze hárman. A vetélke­dő természetesen elmaradt. De kérdem én, és azt hiszem, jog­gal: mit csináltak ezen a szom­bat estén a dabasi emberek? Hol és mivel szórakoztak a fiatalok? Vegye számításba, hogy a községben gimnázium is van, több száz középiskolás diákkal. Ha már őket sem ér­dekli a színház világa, akkor kiket érdekel? O Mivel magyarázza távolmara­dásukat? — Azzal kezdem, hogy nem a televízióval. Azháp este na­gyon gyenge program volt. Utánanéztem, esküvő, lakoda­lom is talán ha kettő volt azon az estén a faluban. Bementek Pestre? Lehetséges. Dabason sok bejáró munkás él. Bár megítélésem szerint közülük legfeljebb ha a fiatalok vállal­koznak egy nap kétszer az uta­zásra. A bejáró munkásoknak az a rétege, amely három mű­szakban dolgozik, gyakorlati­lag szinte teljesen kimarad a népművelés hatóköréből. És ez érthető. Számukra három­négy órával rövidebb a nap. Aki a reggel hatkor kezdődő műszakban dolgozik, fél négy­kor kel, s délután ötkor érke­zik haza. Akkor eszik, tisztál­kodik, s lefekszik már este nyolc-kilenc órakor, hogy haj­nalban idejében kelni tudjon. A délutáni műszakban dolgo­zók részére megint csak elve­szik a nap, hiszen délelőtt nem sokat kezdhetnek az idejükkel, mire pedig hazaérnek, éjfél. De az éjszakai műszakban dolgo­zók sem vehetnek részt a késő délutáni, esti rendezvényeken. O Tehát nincs megoldás? — Lenne. Több helyi mun­kalehetőség megteremtésével. Hogy helyben is hasonló jöve­delemhez juthassanak az em­berek. i Pestre járás kultúrálódásá­O Ezek szerint : gátja az emberek na? — Kétségtelen. De nem az egyetlen. O Mi még7 — Elmondom az előbbi pél­dának az ellentétét is. A szobi járásból járnak be Pestre dol­gozni a legkevesebben. Gon­dolná az ember, hogy ezekben a községekben mindig zsúfol­tak a művelődési házak. Saj­nos, nem. A legtöbbjükben még olyan élet sincs, mint azokban a községekben, amelyek la­kosságának többsége bejáró dolgozó. O Mi az oka ennek? — A szűk, Jtorszerűtlen épü­letek vagy éppen a gyenge ve­zetés. O A televíziónak milyen szerepe van abban, hogy egyre többen maradnak távol a művelődési há­zak rendezvényeitől? — Tagadhatatlan, hogy nagy a televízió vonzása. De a ren­dezvények többségének kudar­cát a televízió műsorával ma­gyarázni teljesen helytelen. Kétségtelen, hogy vannak bi­zonyos programok, amikor a televízió vitathatatlanul elhó­dítja a közönség nagy részét a művelődési háztól. Az igazság azonban az, hogy a műsorok többsége nem ilyen. O Mi hát a baj? — Sokan hangoztatják, hogy TÖRVÉNY A SZABÁLYSÉRTÉSRŐL Nem érdemes becsapni a vevőt TÁRGYALÁS NÉLKÜL — ISMERŐSÖK ELŐTT Elkészült és nyilvánosságra került a szabálysértésekről szóló új törvény. Október 1-én lép hatályba. A megye 179 községe ezzel újabb és rendkívül jelentős hatáskört kap. A törvény tehát egyben elismerés is. A községi tanácsok olyan feladatok ellátására is éretté váltak, amelyek eddig bí­rói vagy járási szintű munkának számítottak. községi tanács. A bírság fel­ső határa 100 forint volt. Ok­tóber l-től 500 lesz. Amit a törvény minősít szabálysértés­nek, ott az eddigi 3000 helyett 5000 forint lesz a maximum. Négy esetben bírságolhat majd ötezer forintig a községi tanács. Ezek az időleges mun­kakötelezettség megszegése, a tulajdon elleni szabálysértés, az állatbetegségek elleni véde­kezés elmulasztása és végül a vásárlók megkárosítása. Másfélmilliós bírság Megyénkben tavaly csak­nem 13 000 személy ellen ér­kezett feljelentés a járási, il­letve városi szabálysértési ha­tóságokhoz. A kiszabott bír­ság összege megközelíti a másfél millió forintot. Ebből csupán 4 és fél százalék nem folyt be időre. Elenyésző há­nyad. S ez köszönhető annak, hogy a városi és járási ható­ságok következetesen hajtot­ták végre határozataikat. E példát kell majd a községek­nek is követniük. Tavaly a tulajdon elleni sza­bálysértés fordult elő leg­gyakrabban. Meghökkentő, de így igaz. közvetlen ezután a tanköteles gyerekek behatá­sának elmulasztása, illetve az igazolatlan iskolai távolmara­dások miatt indított szabály- sértések következnek. A jövőben ezek is községi hatáskörbe tartoznak, össze­sen 35 szabálysértés elbírálá­sát utalja a törvény a községi tanács szakigazgatásához. Felső határ 5000 Az együttélést sértő maga­tartásra már eddig is megál­lapíthatott szabálysértést a lása, a jogrend azonnali hely­reállítása, a mielőbbi felelős- ségrevonás. Egyébként az új gazdaságirányítás is megkí­vánja, hogy komolyabb ok nélkül senkit se vonjanak el munkahelyétől. Az új tör­vény ezt a célt is szolgálja. Sz. I. a helyi öntevékeny együttesek, a színjátszóktól kezdve a bá­bosokig, nem tudnak verseny­re kelni a televízió műsorával. Ez ■♦gaz is. meg nem is. Igaz annyiban, hogy a kőszínházak produkcióival, hivatásos mű­vészek mesterségbeli tudásá­val valóban nem versenyez­hetnek ezek az együttesek. De ez soha nem is volt, és nem is lehetett a céljuk. O A szereplési vágy? — Én inkább úgy fogalmaz­nám: a szereplés játékos iz­galmától kezdve az önképzé­sen át a színházértő közönség neveléséig. O Hány színjátszó csoport és irodalmi színpad működik jelenleg Pest megyében? — Állandó jelleggel, rend­szeres évi felkészülési tervvel mindössze tíz. Ezek azonban olyan együttesek, amelyekben a színjátszó csoport és az iro­dalmi színpad nem válik kü­lön. Megdőlt ugyanis az az ál­lítás, hogy az irodalmi színpad különálló művészeti ág. Egy­mást kiegészítő társművészet. Egy falusi együttes részére, még a legjobbak számára is, évi két-három bemutató lehet legfeljebb a reális cél. Ez nem is kevés, és mégsem elégítheti ki teljes egészében az igénye­ket. Szükség van tehát a könnyebben elsajátítható, ru­galmasabb és mozgékonyabb irodalmi színpadi produkciókra is. Csak így, a kettő együtt, kapcsolódhat be szervesen a község népművelésének egéy szébe, hiszen az irodalmi szín­pad produkciói a társadalmi ünnepek kulturális műsoraitól kezdve a klubprogramok szí­nesítésén át egészen az isme­retterjesztő előadások illuszt­rálásáig sok szereplési lehető­séget és ugyanakkor hatéko­nyabb népművelési munkát biztosítanak. O Es a többi színjátszó csoport vagy irodalmi színpad? — Az említetteken kívül működik még ötven-hatvan a megyében, de csak alkalom­szerűen. összeállnak egy-egy előadás megrendezésére, ame­lyek legtöbbje valamiféle „ne­mes célt” szolgál, például a sportkör vagy a nyári táboro­zás anyagi költségeinek elő­teremtését. Ezeknek az együt­teseknek a művészi színvona­la azonban nagyon gyenge. Érdemes megjegyezni, hogy jóllehet a megyében három­szor annyi szakképzett szín­játszó-rendező van, mint bár­mely más megyében, ezeknek az együtteseknek a többségét nem szakképzett vezető irá­nyítja. O Mi a teendő? — A vonzás feltételeinek megteremtése: korszerűbben berendezett művelődési házak, a klubszerű élet megteremtése s minden olyan újnépművelési forma megvalósítása, amely nem a nagytermi rendezvé­nyeket, hanem a szűkebb körű összejöveteleket célozza. Prukner Pál A közösség ítél Érdekes újdonságokkal szol­gál majd az eljárás rendje is. Amennyiben biztosított a ne­velő és a visszatartó hatás, a szakigazgatási szervek ötszáz forintig szabhatnak ki bírsá­got tárgyalás nélkül. Szabálysértési bizottságok alakulnak a községekben. Tagjait a tanácsüléseken vá­lasztják. A rendet, az együtt­élés szabályait sértőt saját fa­lujában, ismerősei előtt von­ják tehát felelősségre. Ez bi­zonyára sokakat már jó előre gondolkodásra késztet. A községek hatáskörébe utalt szabálysértések közös is­mérve, hogy valamennyinél fontos a hatóság gyors reagá­CEGLÉDEN ÉS vállalunk TÖMEGÁRU-FUVAROZÁST (téglát, cserepet, kavicsot, homokot stb.) billenős gépkocsival és rakodógéppel, KERESKEDELMI ÁRUSZÁLLÍTÁST helyben és vidékre, VASÚTI EL- ÉS FELFUVAROZAST ki- és berakással, TÜZELŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG SZÁLLÍTÁST a lakosság részére a TÜZÉP-től. TEHERTAXI SZOLGALAT: Cegléd 48 Nagykáta 83 Nagykőrös 46 Monor 114 Budapesti 1. sz. AKÖV Ceglédi Főnöksége Telefon: 129 és 679

Next

/
Thumbnails
Contents