Pest Megyei Hírlap, 1968. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

FIGYELŐ Hírünk az országban A Népszabadság egyik múlt heti számában Közelebb ka­rültek egymáshoz címmel nagy cikket olvastunk a váci Kossuth Tsz munkájáról. — A Népszava cikkírója megem­lékezett a váci vasútvonal épí­tésénél segédkező honvéd­alakulatról. — A Kossuth rá­dió Kóruspódium című adá­sában értékelte a Dunakanyar dalostalálkozó minősítő hang­versenyét. — Országos lapok adnak hírt a QualiUm kiadá­sában megjelent új lemezről, amelyen a váci Lehotka Gá­bor {i soproni Szent Györgyről elnevezett templom barokk or­gonáján Baeh-műveket szólal­tat meg. — Papp Antal Mi lesz veled, Dunakanyar? cím­mel 200 soros cikket írt a va­sárnapi Magyar Hírekben és szorgalmazta több, váci járás- beli község fejlesztését. EST MEGYEI HÍRUP KÜLÖNKIADÁSA Xti. KVPÓLYÁM, 135. SZÁM 1968. JUNIUS 11.. KEDD FEJLESZTIK A RADI SZÖRPÜZEMET Málna után - szamóca és fekete ribizli Magakellető csomagolás — felséges íz. — Így lehetne jel­lemezni legjobban a rádi Üj Diet Tsz málnaüzemének ter­mékeit. A kis irodahelyiség­ben ízléses kis kollekció — amolyan reklámkiállítás — fogadja a belépőt. Kívülről nézve viszont az ember nem is sejtené, hogy ebben a nem sokat mutató épületben ké­0 0 Újabb kísérletek — barackkal Értékesítési gondjaik nincsenek ismert A napokban postára adtak egy levelet az Alsóvá­rosban. Címzett a Magyar Autóklub váci csoportja; feladó: nyolc bol­dog idős ember a Burgundia utcai szociális otthon­ból. Még mindig bennük él a múlt vasárnapi tihanyi utazás emléke, a balatoni táj ezer­nyi szépsége és nem utolsósorban a Dunántúlon el­fogyasztott ételek- italok jó íze. Négy férfit és négy nőt hívott vendégként az út­ra az autóklub. Az otthon vezetősége segített a kivá­lasztásnál, meri sokan vannak, akik a konyhai se­gítésért, a kert­ápolásért, a rend­csinálásért meg­érdemelnek ilyen jutalmat. Nyolcán írták »Iá a csütörtöki köszönőlevelet. Julika néni Köztük a legbol­dogabb talán Juli­ka néni — Latki Miklósné —, aki­nek szemében most is ott csil­log az öröm, a boldogság tüze. — Soha életem­ben nem jártam azon a szép tájon — idézi a túra emlékét. — Ho­gyan is jutottam volna el arra a szép vidékre? Én a Bemáthék ko­csijába kerültem. Vigyáztak rám, dédelgettek egész úton. — Megálltunk útközben sok szép helyen, városok­ban, üdülőtelepe­ken. Hogy volt-e valami baj? Csak az esetleg, hogy mindig étellel kí­náltak. Feketeká­vét ittam, kap­tam egy nagysze­rű ebédet, délután jégbehűtött epret. Tihanyt nem lehet elfelejteni, meg azt a csodaszép magyar tengert. — Egy kicsit tovább maradtunk a tervezett időnél, de a nővérkék tudták, hogy hol vagyunk és nem haragudtak, hogy csak este kilenc­kor tértünk haza. Másnap el kellett mondani a szoba­társaknak, az ott­hon többi lakójá­nak a szép kirán­dulás minden részletét. Még egyszer átéltük a nagyszerű él­ményt. Julika néni a kapuig kísér. Bú­csúzáskor még el­mondja, hogy azért is nagyon boldog, mert az autóklub tagjai megígérték: fel­keresik utasaikat nemsokára a Bur­gundia utcai ott­honban. (P. r.) szül a már országosan rádi málnaszörp. Az 1987-ben megrendezett országos bogyósgyümölcs­kiállításon első helyezést értek el a málna kategóriában. Jelen­leg mintegy harminc asszony sürgölődik a kis üzemben: ők gyártják ezt a kellemes ízű szörpöt. Egy fiatal lány. Ko­vács Judit az üzem vezetője. Meglepődöm ezen, mert ritka dolog hogy valaki ilyen fiata­lon ennyire fontos és felelős­ségteljes beosztásba kerül. Mástól tudom meg később, hogy nagy odaadással és hatá­rozottsággal párosult szakér­telemmel vezeti az üzemet, ö csak ennyit mond magáról: — A legnagyobb öröm szá­momra az, hogy ez a kis üze­münk olyan jó hírnevet szer­zett már magának. Az üzem további terveiről Laczkovics Miklós, a terme­lőszövetkezet elnöke tájékoz­tat. — Ez a kis üzem még csak gyermekkorát éli. A megindu­lása óta eltelt egy év tapasz­talata igen kedvező, anyagiak­ban is, s ezért nagyobb összegű beruhá­zással bővítjük a terme­lést. — A málnán kívül nem gondolnak másfajta gyümölcs­szörpök gyártására is? — De igen. Idén már feke­te ribizlit, szamócát, őszi- és sárgabarackot is feldolgozunk kellemes ízű szörpökké. Az őszi- és sárgabarack­szörpöket idén kísérletez­zük ki, ezért csak kis tételekben fog­juk gyártani. Ha megnyerik a vásárlók tetszését, tömeges gyártásuk már nem okoz kü­lönösebb nehézséget. — Van megfelelő piacuk? — Az idénre tervezett szörpmennyiséget már teljes mértékben leszerződtük. Túl vagyunk már azon, hogy ér­tékesítési gondokkal küszköd­jünk. Egyszerű szavakkal úgy jellemezhetném vállalkozá­sunk sikerét, hogy a szörp­üzem eddig jócskán hozott a termelőszövetkezet konyhájá­ra. Bitó Sándor Ülést tart szerdán a népművelési tanács A városi népművelési tanács idei első ülését szerdán, dél­előtt tíz órakor tartja a Lenin úti művelődési házban. Elő­ször beszámoló hangzik el az év első öt hónapjában végzett munkáról, majd következik a tanácsülés által elfogadott kö­zéptávú feladatok részletes is­mertetése. Mindkét napirendi pont előadója Povázsai Sándor osztályvezető, a népművelési tanács titkára. ZEBEGENY SPORT Újra győzött a Fonó - idegenben IWAFC—Váci Fonó 26:27 (11:15) A Váci Fonó kézi labdacsa­pata Budapesten a MAFC el­len vívott lélegzetelállítóan iz- gamas mérkőzést. A némi ké­sessel kezdődő mérkőzés ele­jén a váciak szokott gyors já­tékukkal négy góllal elhúztak. Ezt az előnyt a kihagyott nagy helyzetek ellenére is a félidő végéig tartani tudták. Fordulás után a műegyete­misták hatalmas lelkesedéssel harcoltak a kiegyenlítésért. Ez sikerült is nekik. A felidő kö­zepétől fej fej melletti küzde­lemben erős iramú, magas színvonalú játékkal igyekezett mindkét csapat a győzelmet megszerezni. A mérkőzés befejezése előtt húsz másodperccel Braunstei­ner ellenállhatatlanul tört ki. A védők csak szabálytalanul tudták akadályozni a kapura lövésben. A játékvezető hatá­rozottan hétméteres büntetőt ítélt. Braunsteiner állt a bün­tetőhöz. A nagy erejű, lapos bomba, a kapus lábát érintve, a bal kapufáról vágódott a hálóba. Az újrakezdés után a MAFC-nak csak egy szöglet­re telt az erejéből, és a mér­kőzés végét jelző sípszó a Fonó minimális, de megérdemelt győzelmét jelentette. Góllö­vők: Braunsteiner 10, Kalla, Török G. 4—4, Budavári 3, Maninger, Baracsi 2—2, Ber­1—1. Jók: mérkőzés leg- Kalla, Tö­czelly, Vértesi Braunsteiner (a jobbja), Budavári, rök Sándor. Az ellenlábas Dunakeszi ott­honában alulmaradt a Szolno­ki Honvéd ellen, így valószínű a Fonó 4 pontos vezetése a bajnokságban. A legközelebbi mérkőzés nem vasárnap, hanem június 15-én, szombaton 18 órai kez­dettel a Váci Fonó-pályán lesz a Szegedi Építők ellen. (— a) Minden díj Yácé lett Ezer motoros kanyarodott felfelé vasárnap reggel a Nagyvillámra vezető remek műúton, hogy részt vegyen a Televízió, hűtőgép, utalvány - véti lottószelvényekre A lottó legutóbbi jutalomsorsolásakor a következő, Vácott forgalomba hozott 18. heti szelvényekre húztak ki tárgyjutal­makat: 346 542 (televízió + ezer forint); 2 321 035 (éléskam­ra-utalvány); 7 440 168 (vásárlási utalvány); 7 464 867 (vásár­lási utalvány); 7 465 296 (televízió ezer forint); 7 467 177 (vá­sárlási utalvány); 7 491 409 (hűtőgép); 7 541090 (televízió és ezer forint); 7 583 158 (fényképezőgép): 7 884 520 éléskamra­utalvány); 7 889 918 (táskarádió); 7 891 149 (ötezer forintos ru­hautalvány); 7 891 469 (vásárlási utalvány). A nyertes szelvé­nyeket június 19-ig kérik leadni a Széchényi utcai lottóirodá­ban. Pest megyei motorosok idei nagy versenyén. Mayer Géza, a Pest megyei Természetbarátok Egyesületé­nek elnöke mondott megnyitó beszédet, majd sor került az izgalmakban bővelkedő ver­senyre. A nem kedvező idő­járás miatt aránylag kevesen álltak rajthoz. Valamennyi kategóriában vá­ci motoros került első helyre: Csábi Tibor (50 kcm), Meszlé- nyi Tibor (125 kcm), Kresnya- vi János (250 kcm) és Lakatos János (oldalkocsis). A Pannó­nia gyár vándordíja — egy­éves megőrzésre — Kresnyam Jánoshoz került. A legjobb járási szervező címet Bartalos Miklós nyerte el. A díjakat a megyei baleset- elhárítási tanács képviseleté­ben Bernáth Andor rendőr hadnagy adta át (p.) Kétszeres érdeklődés A rádió is bemondta, a főt- városi lapok is hírül adták a Szönyi István nyári képzőmű­vészeti szabadiskola tervét. A legkiválóbb művészek és mű­vészettörténészek vezetésével július 29-én kezdődő előadás­sorozat létszáma betelt. A nagy érdeklődés következ­tében csak minden máso­dik jelentkező részére tudtak helyet biztosítani Zebegény- ben. EZER DARAB TÉGLA ŰRÜGYEN Állampolgári jog - vállalati kötelesség Mai kereskedelmi rendsze­rünkben semmi sem termé­szetesebb mint az, hogy a sza­bályszerűen befizetett pénzért mindenki megkapja annak el­lenértékét: azt az árut, ami­ért a pénzt elfogadták, ügy látszik azonban, hogy e ma­gától értetődő kereskedelmi ügylet alól ' még ma is van­nak kivételek. Mint például Pitlik István, örszentmiklós, Bartók Béla út 89. szám alatti lakos esetében — az őrszent- miklósi téglagyárnál. Pitlik István még 1965 már­ciusában szabályszerűen be­fizette egyezer darab negyed­osztályú tégla árát a Vác- hartyáni Földművesszövetke­zetnél. E befizetés alapján az így „megrendelt” téglát — mint azt a földművesszövet­kezet jogutódja, a Váchar- tyán és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet megkeresésünkre szerkesztőségünkkel közölte — nyolc napon belül meg kel­lett volna kapnia a tégla­gyártól. De nem kapta meg, mind a mai napig. Miért? — Ennél nehezebb kérdést talán nem is lehetne feltenni, sem magunknak, sem a téglagyárnak. Elképzelhető ugyan, hogy a téglagyár ta­lál „magyarázatot” — mint ahogy talált is, amikor köz­vetett üzleti partnere a tég­láért jelentekezett. Azt a ki­fogást azonban már jóelőre visszautasíthatjuk, hogy nem lett volna tégla. A váchartyá- ni fogyasztási szövetkezet ugyanis azt is közölte szer­kesztőségünkkel, hogy „azóta 150—200 ezer darab terven fe­lüli, negyedosztályú téglát adtunk el, ezért mi sem tudjuk, hogy miért nem ad­ta ki a téglát a gyár”. A tel­jesség kedvéért még azt is ide kell írnunk, hogy ez év január 13-án — amikor Pit­lik István utoljára járt a fól­iáért — a gyárban közölték vele, hogy már nem kaphatja meg, s befizetett pénzéért je­lentkezzék a váchartyáni fo­gyasztási szövetkezetnél. Ez, a nem egészen négy­száz forintos „téglaügy” — reméljük — rövidesen befe­jeződik azzal, hogy a tégla­gyár kiadja üzletfelének az ezer darab negyed osztályú téglát, ő pedig befejezheti a megkezdett ól építését. Még­sem lehet egy ilyen termé­szetes „happy enddel” pontot tenni az „ügy” végére, mert az túlnő a „sajnálatos egyedi eseten”. Az eset — még akkor is, ha egyedülálló — társadalom­erkölcsi tanulságokat rejt ma­gában. Felismerni e jelenték­telennek látszó kereskedel­mi ügylet zűrzavarában egy olyan magatartást, melyet szocialista rendszerünk mé­lyen elítél: az ember le­becsülését. Mert mi másnak lehet nevezni — bármi legyen is az ok — egy állampolgár­ral történt háromévi pac- kázást, mint ennek az állam­polgárnak a lebecsülését? Különben is, a téglagyárnak — vagy akámilyen vállalat­nak is — egyetlen kötelessége lehet és van: eleget téve ke­reskedelmi feladatának, tel­jesítse azt a megrendelést, amit a pénz elfogadásával ma­gára nézve kötelezőnek elis­mert. Ferencz Lajos MEGY A GOZOS... úttörő a HalaIonra utasolt A Báthori utcai általános iskolában szombat délelőtt még tanítottak. Délben Kár­páti János, Kovács Andrásné és Pásztor Jázsefné osztályfő­nökök vezetésével három nyolcadik osztály tanulói vo­nultak a tornaterembe. Kováts Sándor igazgató meleg, atyai szavakkal búcsúzott a végzős növendékektől. Este a Madách Imre (Művelődési Házban a szülői munkaközösség műsoros búcsúestet rendezett a szá­mukra. Vasárnap az iskola Damja­nich János csapatának 80 bol­Dalosünnep Felsögödön A 45. év nem kerek eszten­dő, de azért ünnepélyes for­mában emlékeztek meg Felsö­gödön a művelődési ház férfi­kórusa, a Felsögödi Munkás­dalkör négy és fél évtizedes működéséről. Sokan eljöttek vasárnap délután a művelő­dési otthonba, ahol röviddel három óra után — Szakái László intésére — felcsendült a Jelige. Papp István, a dal­kör elnöke mondott köszöntőt, majd Horváth Lajos tartotta az ünnepi beszédet. Selley Zoltán előadóművész szavala­ta után a felsőgödi általános iskola énekkara lépett először a pódiumra. Sorra következ­tek biatorbágyi, nagymarosi, dunakeszi együttesek, s szó­ban, énekkel köszöntötték a 46. esztendő küszöbére lépő­ket. Vácról a Vox Humana ve­gyes kar és a Füredi Mihály Munkáskórus vett részt a ju­bileumi hangversenyen. Utol­sóként az ünnepeltek énekel­ték el Gastoldd: Tavaszi dalát, majd egy magyar dalcsokrot Halmos, Adóm, Karai és Bar­tók műveiből. A vendégkóru­sok megjelenéséért Hegedűs Sándor mondott köszönetét dog úttörője csomagolt, készü­lődött s korán feküdt az ágy­ba, hogy másnap időben ott le­gyen a vonatnál. Az 5.30-as vonat általában munkába induló dolgozókat szállít. Most 80 piros nyakken- dős fiú és lány szállt a szerel­vényre, s Kosaras Tibor csa­patvezet ő tanár irányításával elhelyezkedett a kocsikban. A Déli pályaudvarról nyolc óra­kor indult a vonatjuk, s tizen­egy tájban érkeztek útjuk cél­jához: Balatonszárszóra. Tíz napig sátortáborban lak­nak. Napi ötszöri étkezés, sok fürdés, egy badacsonyi kirán­dulás és színes úttörőfoglalko­zás teszi vidámmá, felejthetet­lenné a kispajtások idei nya­ralását. (p. r.) A 194. paragrafus ellen vétett Leinemann József vác-má- riaudvari lakost ittas állapot­ban való járművezetés vétsé­gében találta bűnösnek a já­rásbíróság dr. Trautmann bün­tetőtanácsa. Jogerősen 800 fo­rint pénzbírságra ítélték. Az indoklás szerint Leinemann egyik reggel fél deci pálinkát és öt korsó sört fogyasztott. Délben felült 125-ös Danuvia motorkerékpárjára és Váchar- tyánba készült, baráti látoga­tóba. A cirkáló rendőrnek fel­tűnt, hogy nagyon bizonytala­nul veszi a kanyart, a 203-as útra való betörésnél. Igazoltat­ták, előkerült a szonda, majd a próbufúvás után a kórházba irányították vérvételre. Az or­vosi jelentés szerint 2,64 ezre­lék véralkohol jelenlétet álla­pította meg. Miután a BTK 194. paragrafusa büntetendő­nek tartja az ittas állapotban való vezetést, ő is bíróság elé került, ahol kimondták az íté­letet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents