Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-09 / 107. szám
Közgyűlés Úriban Kicsi, korszerűtlen /I felszólalók is a húsboltról beszéltek A tápiósülyi fogyasztási szövetkezet Úriban tartotta közgyűlését. Csizmási Kálmán kereskedelmi osztályvezető értékelte a község helyi szervezetének múlt évi munkáját. A bolti kiskereskedelmi iizemág 500 ezer forinttal több forgalmat bonyolított le, mint az előző évben. A legjobb eredményt 119,3 százalékos teljesítéssel a 3-as húsbolt, 114 százalékos teljesítéssel pedig a 12-es vegyesbolt érte el. Leggyengébben a 11-es vegyesbolt működött. Mindössze 92 százalékkal zárta az évet. A múlt év tavaszán megtartott helyi közgyűlés határozatának megfelelően a szövetkezet a 11. számú vegyesboltot nemcsak belül korszerűsítette, hanem az épületet kívül is tatarozta, új lépcsővel és kerítéssel látta el. A 3-as számú húsbolt részére pedig egy 120 literes villanyhűtőszekrényt vásárolt. A vendéglátóipari üzemág forgalma 72 százalékkal nőtt. Az ételforgalom növelése terén igen szép eredményt ért el a 3-as számú borozó-falatozó italbolt. Tartalmas és olcsó tízórait biztosított az általános iskola tanulóinak. A baromfitenyésztési versenyben Szabó Bélánét a fogyasztási szövetkezet oklevéllel jutalmazta. A kölcsönzési tevékenységből származó bevételek 59 százalékkal emelkedtek. Ennek arányában a kölcsönzési eszközök értéke 8 ezer forinttal gyarapodott. Űri községben mindössze két egységben fordult elő leltárhiány 4 ezer 696 forint összegben. Elmondhatjuk, hogy a szövetkezeten belül Űri községben a legjobb a vagyonvédelmi helyzet. Csizmási Kálmán előadása végén rámutatott arra, hogy a község húsboltja igen kicsi és korszerűtlen. Ezért arra kérte a helyi ta-- nács képviselőit, hogy a szövetkezet részére adják át a tejcsamok helyiségét. Ezzel egyszeriben megoldódna a húsbolt problémája is. A felszólalók is megerősítették, hogy Úriban a legfontosabb feladatok egyike: a húsbolt korszerűsítése. (krátky) Amatőr mesterek Vizsgáztak a szabás-varrás „tanszak” hallgatói MONOMDfó PEST MEGYEI. HÍRLAP K ti l Ö. N K I A -D A S A X. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1968. MÁJUS 9., CSÜTÖRTÖK Mérlegen a járás ipara Harmintnyoltmilíió exportra Az „aprópénz": nagyobb részesedés — Stagnál a selejtmutató A nőtanács által rendezett szabás-varrás tanfolyam záró- délutánjára indultam el hétfőn. Szabásminták, egy-két elkészült darab kiállítva, a tanfolyamon tanultak összefoglalása a vezető varrónők által — erre számítottam. Helyette egy nagyon hangulatos, színes ünnejH összejövetelbe csöppentem a Monori Vetőmag Vállalat ebédlőtérmében. Fiatalok, mama és nagymama korban levő asszonyok korosztálya, mind képviselve volt a részvevők között. Terített asztal, sütemény és koccintásra váró poharak, kedves köszöntő szavak és ajándékok (a sokat fáradozó oktatók részére). Mindezt a két hónap alatt baráti közösséggé ková- csolódott asszonyok önként szervezték meg. Igen ötletesen a jelenlevők között legtöbben vállalkoztak az itt elkészült mestermunka „élő” bemutatására, vagyis az itt elkészült iskoladarabban jöttek el. Szabó Lászlóné színes festésű, szép nyakkendőselyem ruháját akármelyik divatos pesti nő megirigyelhette volna. Fehér Lászlóné szürke elegáns szabásvonala tűnt fel. Pete Kálmánná pedig egy egész komoly bélelt kosztüm megvarrására vállalkozott. — Fényes Imrénének ezzel szemben kevesebb volt az önbizalma, mert nagy óvatosan egy régi kockás ruháját merte csak áldozni „tanulóanyagnak” — mondván, ezért nem kár. De tanúsíthatom, hogy a kockás ruha alakítása olyan jól sikerült, hogy gazdája nyugodtan vallhatta volna új ruhának is. Sokan varrtak köntöst, háziruhát is. Ceglédi Jánosné, aki évek óta vállalja a nőtanácstól a tanfolyamok megszervezését, elmondja, hogy minden évben körülbelül 2 hónapig tart egy ilyen tanfolyam. Hetenként kétszer, két csoportban, két- két órát tart a foglalkozás. Három varrónő vezetésével dolgoztak. Bajkai Elekné, Eva- rics Katalin és Tóth Istvánná így 48 órát áldoztak a varrás tanítására. Mindenki egy ruhát készített el magának. A tanfolyam díja 50 forint ugyan, de az itt elkészült ruháért legkevesebb 100—150 forintot fizethettek volna egy varrónőnek. Kilencvenen indultak, és 60-an fejezték be. Jártak asz- szonyok Gombáról, Vasadról és Nyáregyházáról is. Csömör Sándorné, a nőtanács titkára, Gál János községi párttitkár és Kupecz Ferenc, a községi tanács elnöke mint vendégek örömmel nyugtázhatták a tanfolyam szakmai ismereteit túlnövő, nagy erkölcsi eredményt — azt, hogy a háziasszonyok jól érezték magukat a közösségben, megismerték a közösségi munka örömét. (reiter) A gazdaságirányítás reformja a járás ipari üzemeinél már tavaly éreztette hatását: 1967 volt az első esztendő, amikor nem írtak elő számukra kötelező termelési tervszámokat. Mégis magas célokat tűztek ki maguk elé, s ezeket elsősorban a termelékenység növelésére alapozták. Tavaly a járás ipara 309 és fél millió teljes termelési értéket produkált; a szám önmagában is jelentős. Teljes nagyságát igazán akkor mérhetjük le, ha például összehasonlítjuk a két évvel azelőttivel. A tavalyi 48 millióval több. Az ipar 1967-es tervét 102,7 százalékra teljesítette. Ez a 2,7 százalékos tervtúlteljesítés közel 8 millió forint többletet jelentett a népgazdaságnak. A négy üzem, a Maglódi Vasipari Vállalat, a Vecsési Vízügyi Építő Vállalat, a Mendei Téglagyár és a Monori Kefegyár az egész összeg 52 százalékát, a kilenc kisipari és az egy háziipari szövetkezet pedig az összeg 48 százalékát adta. A vállalatok közül a legszebb eredményt a maglódiak érték el, tervüket 14 millió forinttal teljesítették túl, őket a Vecsési VÍZÉP követi 5 milliós túlteljesítéssel. A ktsz-ek között is a vecsé- siek vannak az élen, a mono- riak mellett. A Vecsési Vegyes Ktsz 121, a Monori Járási Építő Szövetkezet 120,1, a Monori Vasipari Ktsz 114,6 és a Vecsési Fehérnemű Ktsz 105 százalékra teljesítette tervét. A többi kisipari szövetkezet is túlhaladta a száz százalékot, kivétel egyedül a Pilisi Ruházati Ktsz a maga 80 és fél százalékával. Lemaradásuk egyik legfőbb oka az, hogy olyan exportfeladatokat vállaltak magukra, amelyek teljesítése előre nem várt okokból meghiúsult. Több mint 3 milliós export- terv-teljesítéssel maradtak el. Egyébként járásunkból tavaly több mint 38 millió forint értékű ipari áru került exportra, a tervet túlteljesítetMájus a tónál Még nem strand és nem kirándulóhely a gyömrői tó — egyszerűen csak tó, mozdulatlan víztükörrel és mozdulatlan horgászokkal. Szépsége szavakba alig-alig ölthetö és hiába válogatja az ember a jelzőket, egyik sem illik ide, kevésnek, szürkének tűnik mindegyik. Ilyenkor tavasszal igazi ez a tó. Semmi sem emlékeztet a fröcskölő, sikongó fürdőzőkre, csak az árva kabinsor. A fák nyújtózkodó levelei még zavartalanul bámulhatják magukat az alattuk elterülő víztükörben. A part a horgászoké és a — gyönyörködőé. Aztán jön, a június, omló fényeivel, és a tó strand lesz, egy nagy, tarka, kacagó fürdőhely. Vigyázni kell rá. Vigyázni, s különösen szépíteni, rendbehozni erre a célra is, mert — megérdemli! (koblencz) tűk. A kefegyáriak 9 millió, a gyömrői szabók több mint 8 millió, a vecsési és pilisi fehérneműgyártók együtt 10 milliónál több, a vecsési háziiparosok közel 6 millió forint értékű exportárut készítettek. A jó eredmények ellenére járásunk ipara az exportlehetőségeket nem aknázta ki teljes egészében. Több s, főleg több jó minőségű árut lehet s kell készíteni. Az ipari vállalatok és a ktsz-ek tavaly is kemény harcot vívtak a minőség javítása, a selejtes termékek százalékos arányának csökkentése érdekében. Az eredmény nagy általánosságban azonbs az 1966-ossal. Ez a stagnálás azonban nem jelenti s nem is jelentheti azt, hogy az üzemek elérték volna azt a legkisebb selejtszázalékot, ami nélkül „szinte már nem is lehet dolgozni”. A terv teljesítését, illetve túlteljesítését ipari üzemeink jórészt az önköltség csökkentésével érték el. A négy ipari vállalatnál ez a csökkenés az előző évhez viszonyítva 3,7 százalékos, a kisipari szövetkezeteknél 1,6 százalékos. Ez például a Maglódi Vasipari Vállalatnál annyit jelent, hogy ezzel a módszerrel az üzemi nyereséget több mint 6 millió forinttal növelték. A kisipari szövetkezetek százalékszáma pedig „aprópénzre” átszámítva annyit jelent, hogy a dolgozók nyereségrészesedése három és nyolc hét között alakult. S ez bizony nem rossz! A MAGGYAR IS EL1ZEM LETT Utak, irodaház Örök probléma a szállítás ■ Segít a bolgár elektromos targonca Tóth Ambrus felvétele A monori maggyár (minek kiírni hosszú és hivatalos nevét, hiszen mindenki így ismeri) május elsejére élüzem lett. Az eredményekről, a tervekről és problémákról beszélgettünk Réti Károly üzemvezetővel. — A tavalyi legnagyobb feladatunk az áruraktározási lehetőség bővítése volt. Az eddigi négyszáz vagon helyett most már hétszáz vagon árut tudunk elhelyezni, két nagy ráktárat építettünk. Persze, ezzel a nagyobb befogadási lehetőséggel a feladatok is nőttek r a tisztítási, szállítási feladatok. Most is nagy munkában vagyunk: a telep belső területének betonozása folyik, körülbelül két hónap múlva be is fejezzük. A szállítást, azaz a belső árumozgást nagyban megkönnyebbítik majd ezek az utak s a bolgár import elektromos targoncák. 1968-ban az irodaház fölé emelet kerül, így központosítva lesz a széttagolt irodavonal. — Na, de ne csak az eredményekről, a jóról beszéljünk, hiszen egy élüzem élete sem „fenékig tejföl”. Voltak problémáink — elsősorban a szállítás körül. Úgy néz ki, hogy ez az „örök probléma”. Az őszi betakarítás alatt a MÁV vagonforgalma óriásit nőtt. A ivartalan áruszállítás nem volt biztosított — a késések, többletköltséget, túlmunkát eredményeztek. Tavalyi exporttételünket sikeresen teljesítettük — sőt azt is elmondhatjuk, hogy ennek a feladatnak az elvégzésében a monori telep volt a legjobb. Az idei exporttervünik: körülbelül 100—120 vagon borsó és harminc vagon egyéb magféleség szállítása lesz. K. Zs. BALLAG „EGY KIS ÓVODÁSOM" Nekünk nevelőknek sokkal nehezebb a feladatunk, mint ami abból „kifelé” látszik. Hónapok és évek telnek el, míg lemérhetjük nevelésünk eredményét. Nem végzünk produktív munkát, ahol kézzelfoghatóan le lehet mérni egy ember alkotását, de neveljük azokat az embereket, akik képesek egy nagyszerű kort építeni. Az intézményes, szervezett nevelés már az óvodás korban elkezdődik, és a közös, nagy cél érdekében nem mindegy, hogy hogyan. És ez így megy évről évre egy nevelő életében. A kis emberpalánták nevelése, formálása nemcsak gondot okoz, hanem szép, maradandó emléket is. Minden gyermekről marad valami emlék, és a kedves emlékek ambicionálják a nevelőt. Mi kíváncsian és érdeklődéssel figyeljük gyermekeink későbbi sorsának alakulását. Nagyon elégedettek tudunk lenni, ha egy-egy gyermekünk megállja a helyét. Jóleső érzés az a tudat, hogy „ennek a gyermeknek a nevelése nékem is feladatom volt. Ezekre a dolgokra az óvodás korú gyermek életkori sajátosságánál fogva nem emlékezhet, csak később képes felmérni és értékelni egy-egy nevelő munkáját. De utólag is értékeid, és ő is emlékszik a nevelőjére, csak akkor mi már nemigen ismerünk az „arcára” a felnőtté vált gyermeknek. De a bennünk maradt élmény újra felidézi egy gyermek óvodáskorát, amit látná nem, csak érezni lehet. Nagy öröm ért ma engem is: Magócsi Zoltán, volt kis óvodásomtól kaptam meghívót a gimnáziumi ballagási ünnepségre, május 11-re. Óvodásaim közül a bátrabbak megkérdezték: minek tetszik örülni? Persze ezt az örömöt ők még nem érthetik... Sötét Ormos Zoltánná óvónő HETI UTTOROKRONIKA jr * Édesanyák a padokban Szeretettel köszöntelek, édesanyám! Ezeket a kedves szavakat olvashatták és ezek hangzottak el a kisdobosok és úttörők ajkáról a szombaton és vasárnap megrendezett anyáknapi ünnepségeken. Hetek óta készültek, gyűjtötték a filléreket, hogy a kedves szavak mellé ajándék is jusson. Monoron a Kossuth iskolában szombaton délután valamennyi alsós osztály együtt rendezte meg az ünnepséget. Jelenetek, szavalatok, hangszerszólók, gyermektánc szerepelt műsorukban. Az Ady iskola V/a. osztálya önálló műsorral készült és vasárnap délután nagy izgalommal várták az édesanyákat, nagymamákat. A folyosón egyenruhás úttörők sorfala várta az anyukákat. Akinek megérkezett az édesanyja, az a pajtás kézenfogva vezette be az osztályba az ünnepeltet és saját helyére ültette. Siskó Mária ünnepi köszöntője után virággal halmozták el a pajtások az édesanyákat, nagymamákat, az alsós tanítónénijüket, aki csillogó szemmel figyelte volt tanítványai kedvességét. A műsor után vidám vetélkedő következett. A szigorú zsűri szerepét — nagyon jól — a mamák látták el. A verseny alatt mindenki lelkesen buzdította a résztvevőket. Mindenki megmosolyogta a Belicz- ki testvéreket, akik feladataiHárom szegény szabólegény A mendei művelődési ház színjátszó csoportja május 12-én este 7 órai kezdettel bemutatja Balogh József— Buday Dénes Három szegény szabólegény című, négyfelvo- násos zenés vígjátékát. Helyárak: 12,—, 10,—, 8,— forint. Délelőtt 9 órakor ezt a darabot az iskolásoknak mutatják be, a belépő: 4,— forint. Békehónap Május 9-én Vasadon ülést tart a Hazafias Népfront községi bizottsága. Napirenden a békehónappal kapcsolatos intézkedések megtárgyalása. JVIAI MŰSOR MOZIK Gomba: Liliomfi. Nyáregyháza: Zseniális megoldás. Úri: Szélhámosnő. kát ikrekhez méltóan teljesen egyformán hajtották végre. A versenyen vesztes nem volt, mert mindenkit csokoládéval, cukorral jutalmaztak. A jól sikerült délutánt víg nótaszó zárta be. Sok kicsi sokra megy Országos vasgyűjtési akció indult május 6-án, melybe bekapcsolódtak járásunk úttörői is. A verseny június 29-ig tart, de a csapatok többsége, mive', akkor már vége lesz a tanításnak még'május hónapban indít akciót a padlásokon, lomtárakban található hulladékok „ellen”. Nem egyszerű gyűjtésről van szó, hiszen minden 10 kiló be gyűjtött vasféle után 1 darai sorsjegyet kap a gyűjtő, amiér — ha a szerencse is neki kedvez — értékes jutalmat kaphat, vagy éppen főnyereményt, egy Skoda személygépkocsit. A nyereség lehetősége mellett, tisztában vannak úttörőink a hulladék hasznosságával Is, s ez az akció is lehetőséget biztosít, hogy a próbakövetelményt maradéktalanul teljesítsék. Sporthírek A hét vége ismét gazdag volt sporteseményekben. Lezárultak a kézilabda- és labdarúgómérkőzések a körzetekben. Szombaton került megrendezésre a járási kézilabda-, vasárnap a labdarúgó-bajnokság. A mérkőzések sok-sok élményt és izgalmat nyújtottak. Az ecseri kézilabdázók rutinos játékának híre hamar eljutot* valamennyi csapathoz. Őket tartották a legnagyobb ellenfélnek. Valóban színvonalas játékot mutattak be a nézőknek. A szerencse mégsem nekik kedvezett, mert 2. helyen végeztek. Kézilabdában a fiúknál Üllő, a lányoknál a gyömrői Kossuth iskola csapata bizonyult a legjobbnak. Hasonló izgalmas volt a vasárnapi kispályás futball-bajnokság.
