Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

A PEST/nE&YLI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1968. MÁJUS 31., PÉNTEK A dobozé a jövő Piaci érdek a tisztaság Higiéniai követelmények a konzervgyári főszezonban A világpiac törvényei szigo­rúak. Ezt feltétlenül figyelem­be kell vennie minden válla­latnak, amelynek termékei kül­földi fogyasztókhoz is eljutnak. A konzervipar különösen netn hagyhatja számításon kívül a külföldi vásárlóknak azt az igényét, hogy az exportált fő­zelék-, gyümölcs, és italfélesé­gek ízléses, tiszta csomagolás­ban kerüljenek a fogyasztók asztalára. A szezon megindulásakor arról érdeklődtünk dr. Henkei Antaltól, a vállalat higiénikus orvosától: hogyan igyekeznek biztosítani, hogy sem külföld­ről, sem belföldről ne érje rek­lamáció a Nagykőrösi Kon­zervgyár termékeit? — Azzal kell kezdenem, hogy a konzerviparban világ­szerte egyre inkább a do­bozos csomagolás kerül előtérbe. Nemcsak azért, mert így egy­szerűbb, biztonságosabb és gyorsabb a konzervek szállítá­sa, hanem azért is, mert alkal­mazásával elkerülhetők az üvegtörésekből származó szennyeződések vagy azok, amelyek az üveg nem megfe­lelő tisztítása után ronthatják Narancs a narancsban A napokban az élelmiszer- üzletekben megjelent a fla­konos jaffaszörp. Az ízléses flakon narancsszínű és alakú és tetszetős zöld levélkével dí­szített, amely hírül adja ké­szítőjének nevét és cégét. Bi­zonyára nagy sikere lesz. Ivóié Üj árubemutatót tartottak a kereskedelmi szervek részére a konzervgyárban. A legna- .gyobb sikert a szamóca ivóié, ecetes szilva és a paradi­csommártás érte el. a konzervek értékét. A jelenle­gi körülményeink között azon­ban még kénytelenek vagyunk üveges konzervet is forgalom­ba hozni. Ebből következően azt tekintettük feladatnak eb­ben az idényben, hogy az üve­gek sterilitását maximálisan biztosítsuk. Ebből a célból minden olyan munkahelyün­kön, ahol üveges töltésre ke­rül sor, átvilágító berendezése­ket alkalmazunk. A mosó- és öblítőgépekből először vizs­gálóhelyekre érkezik az üres üveg, ahol egy-egy műszak alatt többször is váltott sze­mélyzet ellenőrzi azok tiszta­ságát. Műszakilag megoldottuk, hogy az üvegzáró automaták alatt esetleg bekövetkező tö­rések alkalmával a szétpattanó szilánkok ne juthassanak a már megtöltött, de még lezá­ratlan konzervesüvegekbe. A probléma még tökélete­sebb megoldása érdekében ta­nulmányozzuk többek között a lengyel gyártmányú elektroni­kus fotocellás, üvegtisztaságot ellenőrző készülék dokumentá­cióját is, amelynek alkalmazá­sára, ha szükségesnek látszik, ugyancsak sor kerülhet. A fő idény nálunk a legme­legebb évszakra esik. A szezon megindulása előtt régi és új munkásainkat a műszak- és csoportvezetők egyaránt kiok­tatták a higiéniai követelmé­nyekre. A meleg, napos időben meggyorsul a biológiai er­jedés, tehát elemi köteles­sége minden konzervgyári dolgozónak a szemetelés elkerülése, illetve annak megakadályozása. Gyümölcshéj, csutka és egyéb gyümölcsmaradványok nem tűrhetők meg gyártás közben még a földön sem. Az új üzemrészekben létesí­tett pihenőszobák éppen azt a célt szolgálják, hogy a munka­közi étkezésekre, egy-egy ci­garetta elszívására csak ott ke­rüljön sor. Az eldobált csik­kek mindenütt szemetet jelen­tenek, de jelenlétük a konzerv­gyár területén különösen meg­törhetetlen. A gyakori kézmosás, a mun­kahelyek állandó tisztán tartá­sa az egyéb higiéniai követel­ményekkel együtt alapvető fel­tétele annak, hogy a nagykő­rösi konzervek mind hazai, mind a külföldi vevőközönség körében osztatlan sikert vív­janak ki maguknak. (— ara —) Hétfőn Pozsonyi vendégek Az ünnepi könyvhét után, hétfőn (június 3-án) pót ün­nepi könyvhetet tartanak vá­rosunkban. Pozsonyi vendége­ket fogadunk, közöttük Dobos Lászlót, a pozsonyi Magyar Szó főszerkesztőjét, a Tátrán Madách Könyvkiadó képvise­letében Kövér Árpádot és a pozsonyi Nemzeti Színház há­rom művészét. Az irodalmi estet, amelyet este 7 órakor a művelődési otthon emeleti tanácstermé­ben tartanak, Czine Mihály kandidátus vezeti be. Reméljük, vendégeinket né­pes érdeklődő csoport fogadja hétfőn. Tétel: a peronoszpora Érettségiző szőlőtermelő szakmunkások Az 1963—64. tanévben in- I többet Rózsás László igazgató dúlt először az Arany János j és Papp László osztályfőnök gimnázium testvértagozata- | tudna Deszélni. Mindez azon- ként szőlőterme5 ő és bőrke- j ban már a múlté. zelő szakközépiskolai osztály Nagykőrösön. Az új osztály az akkor kezdődött hatalmas méretű nagyüzemi szőlőteiepí- tési akció következményeként jött létre bölcs előrelátásból: így kívántak gondoskodni szakemberekről. Azóta eltelt négy esztendő, és az első szakközépiskolai osztály érettségi előtt áll. Nem könnyen jutottak el idáig a tanulók. Géppel aratnak a Szabadság Tsz-ben — Termelőszövetkezetünk­nek 1700 hold kenyér- és ta­karmánygabona-vetése van — mondotta Sz. Tóth László fő- agronómus — melyből a szél Szeméttelep, „kishibásan" Nem éppen szívderítő A vásártér bejáratával szemben a kocséri út jobb ol­dalán van egy jókora nádas pocsolya, ide hordják a város­ból a szemetet. Ez az új kije­lölt szeméttelep. Az elgondo­lás nem rossz. Jókora terüle­tet nyerne Vele a város, ha betömik ezt a tavacskát. De addig? Rettenetes lát­vány fogadja a városba érke­zőket. A szemetet nemcsak a nádas részre öntik, de az út is jócskán kap belőle. Nem aka­runk balesetelhárítási tanfo­lyamot tartani, de hogy még eddig nem volt baleset, az nem a szemétlerakodókon múlott. Por, piszok, bűz riasztja az arra menőket. Van odakint egy csöppnyi hernyó­talpas gépezet is — de nyil­ván ócskavasnak — mert még senki sem látta munkában ezt a gépet Ki tudja, miért van ott? Naponta kellene egyenget­ni, planírozni a területet hogy töltődjön a pocsolya. A város 600 éves jubileumához az is hozzátartozik, hogy ne csak a belterület legyen tiszta rendes, de a termelőszövetke­zetek felé vezető utak mentén se riadjanak el a látványtól a vendégek. Csöppet sem szívderítő látvány Nagykőrösi előadás a kertészeti tudományos ülésszakon A magyar nyelvű kertészeti szakirodalom megteremtőjé­nek, Lippai Jánosnak emlé­kére rendezett tudományos ülésszak volt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Dr. So­mos András tanszékvezető egyetemi tanár, akadémikus a konzervipari paprikater­mesztés és nemesítés hely­zetét ismertette. Előadásában elmondotta, hogy 1967. évben 7300 vagon paprikát dolgozott fel a konzervipar és 580 vagon paprikasűrítményt készített. Paradicsom és zöldborsó után paprikából dolgoz fel a leg­többet. Paprikát csak öntözéssel gaz­daságos termelni. ' 300—350 milliméter öntözéssel adott víz bizonyult leggazdaságo­sabbnak a kísérletek szerint. Víz és tápanyag dönti el a termésmennyiséget. Zárt bi­bepontú fajták kívánatosak, különösen a paradicsom ala­kú paprikánál, hogy a belső penészedés ne lépjen fel. A gépi szedéshez csokros, egy­szerre érő paprika nemesí­tése a feladat. Dr. Mészöly Gyula, a Du­na—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazga­a homokföldeken körülbelül 200 holdat elpusztított. Az aratást teljesen gépi erővel végezzük. Az idén nincs olyan megdőlt gabona, melyet kézi kaszával kellene aratni. — Termelőszövetkezetünk­nek egy új és két használt kombájnja és egy rendvágó aratógépe van, melyeknek a munkára való előkészítése fo­lyik, úgy, hogy mire az ara­táshoz hozzá lehet fogni, in­dulásra készen állnak. — Saját aratógépeink igény- bevétele mellett azután 800 hold learatására szerződést kötöttünk a Ceglédi Gépállo­mással. — Az idei aratás a tavaszi száraz, meleg időjárás folytán előreláthatólag a rendes idő­nél egy héttel korábban kez­dődik. A terméskilátások saj­nos gyengébbek a múlt évinél. A learatott gabonát mind­járt a gép alól az átvevőhely­re, és a ceglédi szárító és tisz­títótelepre szállítjuk, nehogy a szérűre való tárolásnál a ga­bonában károsodás legyen. Bál A Szabadság Termelőszövet­kezet június 1-én, szombaton este 8 órai kezdettel táncmu­latságot rendez a Szolnoki úti klubhelyi ségében. Milyen Lesz a vizsgájuk, és mik lesznek a szakközépisko­la tanulói? A szakközépiskola előnyé­ből származóan az érettségi bizonyítvány mellé szakmun­káslevelet is kapnak: szőtten- meló és borkezelő szakmun­kások lehetnek. A vizsga, mely előtt most a tanulók állnak, valójában négy év elméleti és gyakonati munkáját méri le. Az érettsé­giről leg- gi tételek eleve olyanok, hogy lehetőséget adnak mindkét összetevő vizsgálatára. íme, egy-két szakmai tétel: „A peronoszpora élete, fel­ismerése, az ellene való vé­dekezés végrehajtása háti géppel.” „Légporlasztásos permete­zés végzése Rapidtox II RSN géppel.” A vizsgákon természetesen nemcsak a természetrajzi is­mereteket, a felismeréseket kell tudná, hanem fel kell sze­relni, meg kell tölteni a gépe­ket, tehát géptani ismeretek­kel is rendelkeznie kell a ta­nulóknak. Persze, a szakmai gyakor­latokon bőven volt lehetősége mindenkinek, hogy megtanul­ja azt, amit tudná keli. A szőlőmunkákat három terme­lőszövetkezetben, a Dózsában, a Petőfiben és a, Rákócziban végezték, a borkezelő munká­kat pedig a nyársapáti pincé­szetben. Itt olyan szakszerű irányítója volt a tanulóknak, mint Györkő József, a pincé­szet vezetője, aki egyébként tagja lesz az érettségiztető bi­zottságnak is. És mi lesz a tanulókkal az érettségi után? Elsősorban természetesen a szőlők és a borpincék várják őket, de a szakközépiskola jellegéből következően tovább is tanulhatnak. Kilencen készülnek felsőfo­kú technikumba, egy tanuló pedig az Agrártudományi Egyetemre szeretne menni. Reméljük, hogy a szakmun­kás-bizonyítvány sikeres meg­szerzése után sok kiváló szak­munkással gazdagodik Nagy­kőrös, és tsz-eink szőlőterme­lése „hazai” erőre támasz­kodva tovább fog javulni. (t. t.) CL 15S5! ^ iiiii J liiii Y ijiij W silíí t\ 55555 I 55555 Kosárlabda bajnoki mérkőzések Pécsi VSK—Nagykőrösi Ki­nizsi 74:52 (37:16). NB II, női, Pécs. Vezette: Dékei, Zsabka dr. Kinizsi: Szellő (14), Bako­nyi (7) — Ábrahám (16) — Kollár É. (4), Takács (3). Cse­re: Máté (4), Kopa (2), Kecs­keméti (2). A tartalékos körösi csapat az első 7 percben 12:9 ve­zetésre tett szert. Egy igazi hátvéd volt csak Szellő sze­mélyében. A másik oldalon, ahol bedobok védekeztek fel­váltva, a pécsiek támadásai rendre eredményesek voltak. A II. félidő végén feljött a Kinizsi, ekkor már gátlás­talanul, jól játszott a csapat, de már késő volt. Jó: Szellő (végig), Ábrahám és Bako­nyi (a II. félidőben). ★ Kinizsi—Esze Tamás SE (Vác) 39:31 (19:12). Kinizsi: Mester (5), Pap dr. (2) — Ábrahám T. (6) — Zsá­kéi (12), Matuska (8). Csere: Sz. Nagy (2), Dénes (2), Szarka, Danóczi (2), Csendes. A férfi rangadón csapkodó játék, kapkodás jellemezte a játék első felét. A kosárra- dobás nem ment. A körösi csapat védekezése jó volt. Ez és a második félidei jó küzdőszellem biztosította a nehéz győzelmet. Jó: Mester, Pap dr., Szarka. A Kinizsi férficsapata ez­zel lejátszotta minden ta­vaszi bajnoki mérkőzését. A csapat hat mérkőzésből a maximális 12 ponttal, 436^öl­es kosáraránnyal a megyei bajnokság élén áll. Kinizsi II—Váci Gimná­zium 24:17 (4:5). Kinizsi: Bűz (3), Kovács (3) — Kollár (12) — Dér (2), Sipos (4). Csere: Schwarcz, Hupka, Kallik. A helyi női csapat az első félidőben bátortalanul ját­szott. A játékosok a mérkő­zés második felében az ed­zéseken nyújtottakat produ­kálták és a végén biztosan, győztek. Jó: a körösi ötös. ★ Nagykátai Gimnázium—N. Gimnázium 39:30 (21:18). Megyei női, Nagykőrös. Nagykőrös: Faragó, Todola (2) — D. Kovács (6) — Müller (16), Szekfü (6). Csere: Berta. Az I. félidőben mindkét csapat szoros emberfogással játszott, amelyet a magasabb kátaiak jobban kihasználtak. 14:19-nél zónára tért át. A 11. félidő elején Faragó jól fogta a legeredményesebb (cá­folt. A végén 4 helyi lány maradt a pályán és ekkor növelte előnyét a vendégcsa­pat. Jó: Müller. Faragó. Mindhárom hazai mérkőzést Hegedűs és Rajnai vezette, igen jól. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A Szűz jegyében. Antik tra­gédia napjainkban. Színes ro­mán film. Csak 16 éven felü­lieknek. Kísérőműsor: Vasárnap. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. á Elmondotta, hogy felszaba­dulás előtt évi 4000 vagon kon- zervet gyártott az ipar, 1967- ben már 50 ezer vagon kon- zervet gyártott és 1968-ban a termelés eléri a 70 ezer vagon készárut. Jelenleg min­den 3 kiló zöldségből 2 kiló feldolgozásra kerül az áru­zöldség mennyiségét tekint­ve. A konzervipar feladata a hazai és a külföldi fogyasz­tók igényei alapján a ten­denciákat felismerni és tol­mácsolni a termelőgazdasá­gok felé. Ma is tapasztalható, hogy egyik oldalon értékesí­tési gond jelentkezik (alma, őszibarack), másik oldalon áruhiány (meggy, cseresznye, ribizli, egres, málna). Meny- nyiségileg elegendő az őszi­barack, ezen belül a válasz­ték már nem kielégítő, ke­vés a sárga húsú, magvaváló őszibarack. Zöldségfélékből hiánycikk: a spárga, gomba, apró uborka. Paradicsomnál még nincs megvalósítva a piros futósző­nyeg, kevés a késői érésű pa­radicsom. Bő termés idején sokakban felmerül a kérdés: átok, vagy áldás a bő termés. A piac kényszeríti ránk a jó minőséget. Húsz évvel koráb­ban a konzervipar árumentő szerepet töltött be. Ma már termékeinket 40 országba ex­portáljuk, méghozzá összes termelésünk 70 százalékát. Külföldi, jó feltételekkel ren­delkező nagyüzemekkel ver­senyzőnk a külföldi piacokon, ezért ma már csak jó minősé­gű nyersáru feldolgozására vállalkozhatunk. A hazai igé­nyeket is folyamatosan kell kielégítenünk, ezért fontos a biztonság kérdése, a bizton­ság megteremtése, a nyers­anyag folyamatos biztosítása tekintetében. A biztonság is felveti az ütemezés fontossá­gát, ez az árra és gazdaságos­ságra is kihat. A biztonság megteremtésének fő feltételei az öntözés, műtrágya és nö­vényvédelem a nyersanyag- termelés vonalán. Jelenleg a konzervipar igénye évi 100 ezer vagon zöldség és 10 ezer vagon gyümölcs. Néhány év múlva 130 ezer vagon zöldsé­get és 30 ezer vagon gyümöl­csöt tartósít a magyar kon­zervipar. Sok szép eredményt ért el a kertészeti kutatás hazánkr ban, de a tudomány még sok helyen nem vált termelő erő­vé. Fontos a szaktanácsadás megerősítése, hogy a tudo­mány által elért eredménye­ket mielőbb megvalósíthassák a gyakorlatban Céljaink között szerepel a további koncentráció. Lesz gyárunk, ahol 1970-ben 10 ezer vagon konzervet gyártanak. A kertészti kutatás és oktatás segítségét kérjük, mely egy­szerre segíti a kertészeti ter­melést és a konzervipari ter­melés biztonságát. A konzerv­ipar ehhez a piac eszközeivel is hozzájárul, hogy a siker ne maradjon el. Dr. Konrád Zoltán tója a konzervipari paradi­csomtermesztést és nemesí­tés problémáit ismertette. El­mondotta, hogy a második világháború után kezdődött igazában a nagymértékű fel­dolgozás. Eleinte a két szín­ből érő és folytonosan nö­vekvő fajták voltak a köz­termesztésben. Külföldön a paradicsom átlagtermése 50— 100 százalékkal nagyobb, mint hazánkban, igaz, hogy például Olaszországban Par­ma környékén 16 mázsa mű­trágyát használnak fel hol­danként. Az alföldi paradi­csomtermesztést a kevés fő­szám jellemzi. Nálunk is jó lenne legalább 3 alkalommal 50—50 milliméter víz juttatá­sa öntözéssel a paradicsomra. Nagy termőképességű hazai fajtáink vannak. A két szín­ből érő fajták jobb szí­nűek. A K 947. egy színből érő, a K. Konzerv két szín­ből érő. Gépi szedésre a de­terminált San Marsanó típus legjobb, úgyszintén egészben való eltevésre. Kovács Sándor, a Nagykő­rösi Konzervgyár igazgatója Az ipari feldolgozás igényei a kertészeti terményekkel kap­csolatban címmel tartott elő­adást.

Next

/
Thumbnails
Contents