Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

1968. MÁJUS 30.. CSÜTÖRTÖK ‘%^Vtop 5 ÜNNEPI KÖNYVHÉT, 1968 Merülő Saturnus WEÖRES SÁNDOR VERSEI Könyvnapi újdonságként látott napvilágot Weöres Sán­dor Merülő Saturnus című verseskötete, s a napilapok­ban már fel is csendült az a kétf^ta értékelésről tanúsko­dó hang, amely minden Weö- res-mű megjelenését kíséri. Kétségtelen, hogy Weöres különös, néha nehezen értel­mezhető költő. Évekig nem is nagyon akartuk érteni, s így kétélű hangulat alakult ki kö­rülötte. Híveinek tábora el­utasította a költészetnek min­den másfaita lehetőségét, mint amilyet Weöres produkálni tudott, ellenségei pedig az ő költészetének egészét utasítot­ták ki a magyar irodalomból. A legenda távolodóban van. Az idő érte és ellene dolgo­zik. Amit néhány éve az ért- hetétlenség címkéjével jelöl­tünk, ma már érthetőbb, de maga a költő is szétfoszlatja saját legendáját, amikor éles tekintetével életünknek egy- egy aktuális jelenségét, gon­dolatát, eszményét metszi fel, s ezzel mintha a legtöbbet hangoztatott vádat, a „köz- életiség” hiányát pótolná. Kö­zeledik hozzánk tehát ő is, de közeledünk hozzá mi is. Vagy az idő közelit egymáshoz bennünket. Nem tudom. Uj kötetében, melynek ti- zenhatezres példányszáma is jelzi ezt a kétoldalú közele­dést, egy magával vitában, harcban álló, vívódó és bele- nyugvó, rokonszenvesen nagy ember képe áll elénk. Persze helytelen leírni vele kapcso­latban, hogy nagy ember, mert éppen ö Kéri ki ezt ma­gának, amikor azt írja: .. nékem kedvesebb a nagy­ság álmából kibújni.” Vagy tón egyéniségének nagysága éppen abban rejlik, hogy ő nem nagyságra tör? Ezt írja: „Létre hozni a velem szü­letett s a szerzett képességtől telhető legjobban, ha cipőt szegelek, ha fát ültetek, ha verset írok: ennyit kívánok önmagámtól. Munkámat hasz­nálni lehessen, ne szájtátva csodálni. Nem akarok óriás hulla lenni, melyen tízezer évig araszolva majszol megannyi puhány kandiság (mit izéit, hol?) és kathedra- éhű hódolat; se példakép, mellyel az új kezdeményeket dermeszti meg a múltba mutató zsandárko- dás; se fennkölt szobor a sarkon, melyről csurog a vidám vere­bek és galambok kritikája nem is őróla mit bánják, kifene volt? — hanem az életről, kinek szobra nincsen.” S ha elfogadjuk Weöres val­lomását, mint szándékai meg­fejtéséhez nyújtott kulcsot, akkor az a fajta kritikus is nevetségessé válik, aki — kép­letesen szólva — ha egy ku­bista festmény előtt áll meg, akkor azt kérdi: miért nem impresszionista ez a fest­mény, s ha egy impresszionis­ta előtt áll, úgy érzi, ezt a témát ő kubistaként festette volna meg. Weöres önmagától kívánja a legtöbbet, amit költő kíván­hat: „Munkámat használni Változó munkahelyre KERESÜNK LAKATOS-SZERELŐ SZAK- ' ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Külszolgálat! költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazás! költség-hozzájárulást, szállást térítünk. Bérezés: teliesitménybér, keresetkorlátozás nélkül Jelentkezés : „Fémmunkás" Váll. Szerelési Özem Budapest XIII., Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük lehessen, ne szájtátva csodál­ni.” S ha mi, olvasók is így vesszük szemügyre költészetét, elvárásaink egyszerre bizo­nyulnak többnek, kevesebb­nek is, mint amit a költő meg­valósítani képes. Weöres költészete tehát nem kritikátlanságot, hanem méretété szabott kritikát kí­ván. Vannak költők, akik a vi­lágról beszélnek, vannak köl­tők, akik önmagukról. Weöres önmagáról beszél, önmagáról akkor is, ha a világról szól. Hol játékosan, hol komolyan, de mindig magát lényegül át, s énekel középkori szerzetes­ként, szerelme mélyére süly- lyedt lovagként, a XIX. szá­zad elején élt költőnő hang­ján, vagy bújik a bibliai Jó­zsef bőrébe, akit eladtak test­vérei. Tulajdonképpen ennyi ez a kötet. Nem több és nem keve­sebb, mint az átlényegülés já­téka. Weöres minden versben más alakban van jelen, s ez­által költészete nemcsak vég­letesen relatív jellegű, de ez a relativitás Is játékos, szinte, olyannyira, hogy el sem hihe­tő. „Elvették nyájamat. Bán­jam-e? l’öbbé semmi dolgom, nincs felelősség: menhelyen könnyű az aggnak élete” Merülő Saturnus című, a kö­tetet bevezető versében írja ezeket a sorokat, s azt hihet­nénk, hogy e rezignált búcsú után a könyvben majd fehér lapok következnek, mert a költő „elefontcsont-toronyba” vonul, oda ahová oly sok kri­tikusa száműzte már. De nem vállalja mégsem a verset zá­ró sorokat: „könnyű szalmán heverni, évezredek fáradalmát kipihenni..mert szelíden és keserűen harcra indul. Mi az, amivel Weöres fel­veszi a harcot? (Ne csak azt kutassuk, mivel nem veszi fel a harcot!) Weöres szava harc a „kívánalmak célszerű dalno­kai” ellen, harc „Lumumba ki­ontott véré”-ért, harc a kis­polgárság ellen, a szolgaság ellen, a közhelyek mocsara ellen, a politikai hazugságok ellen, a semmitmondás el­len ... s sorolhatnánk még tovább. Ami megtévesztő: Weöres harca nem zászlóbontás, Weö­res csak weöresi eszközökkel harcol. A „Panoptikum”-ciklus verseiben stílusparódiával, az „Oda a kispolgárhoz” címűben a meghökkentő ellentétre for­dítással, az újraköltött József - legendában az élet végtelenbe fordulásának rettenetesen si­vár képével, s ha már eszköz­ről beszélünk, mindenekelőtt játékkal, szavakkal űzött já­tékkal. Csodálatos képessége van rá, hogy felvegyen egy szót, s addig ismételgesse, va­riálja, míg az olvasó rá nem talál arra az ősforrásra, amely­ből a szó született, s rá nem talál arra a társadalmi igaz­ságra is, amit keresett. (Kuli, Majomország). Weöres Janus-arcú költő. Egyik arca a játékos Weöresé, másik arca a mindenséggel hadakozó Weöresé. A játékos költő közel áll az olvasók többségéhez, de amikor a Min­denséggel (így, nagybetűvel!) száll harcba, amikor „az ese­ményeken és káprázaton túl­lépve a „belső végtelenbe” jut, elbizonytalanodunk. Csak néhány verssor erejéig követ­hető víziókkal állunk szemben, s e szembenállásból szükség­szerűen adódik a gondolat, hogy létezik-e vajon az az el­vont mindenség, amivel a köl­tő hadakozik? De ha mór ezt megkérdeztük, a választ is tudjuk, nem, elvontan nem lé­tezik Mindenség. de ami itt előttünk megjelenik nem is el­vont mindenség, hanem a ma­gára maradt költő konkrét, nagy látomása. S nehéz is, érdemes is neki­feszülni. Talán azért, mert Weöres hangja mindig őszin­te. És a költői őszinteség több mint a köznapi. A költői őszinteség nekifeszülés az igazságnak, ha már nem az igazság megtalálása. N. P. PAPÍRRUHA A BNV-n megcsodáltuk a papírruhákat. Sok asszony kér­dezte: — És mikor lehet kap­ni? Nos, örömmel jelenthet­jük: már nemcsak az újság­hírekben, hanem a budapesti boltokban is megjelent a ma­gyar papírruha, meglepően szép kivitelben és olcsó — 50—60 forintos — áron. A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat meg­várja, milyen sikere lesz a fővárosban. Miért? malim 1968. május 30., csütörtök, Janka napja. A nap kél: 3.52, nyugszik: 19.31 órakor. A hold kél: 5.39, nyugszik: 22.52 órakor. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Időnként megnövekvő fel­hőzet, valószínűleg eső nél­kül. Napközben helyenként kissé megélénkülő délkeleti, déli szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges változás nem lesz. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 23—87 fok között. — Kisdobos- és úttörőava- tást tart pénteken délelőtt 10 órakor a budakeszi 2493. sz. Bányai Júlia úttörőcsapat Budakeszin, a Széchenyi út 141. szám alatti iskola udva­rán. Lopott kulccsal — lopott Mecze Mechura József dré- gelypalánki lakos éjszaka, lopott kulccsal behatolt a Pest megyei Tanács Építőipa­ri Vállalata váci építkezé­sénél az egyik öltözőhelyiség­be, ahonnan öltönyöket, or­kánt, nylon ingeket, bőrön­döt és karórát lopott el. A tárgyakat később ismeretlen személyeiméi értékesítette. A rendőrség elfogta és' őri­zetbe vette a tolvajt. — A dunakeszi Radnóti Miklós Színpad hétfőn este Pathelin: Péter Prókátor cí­mű francia komédiáját mu­tatta be a helyi művelődési házban. — Megyei tanácstag be­számolója. Dr. Fördős István ma délelőtt 9 órakor az ül­lői tanácsházán tanácstagi beszámolót tart. — Szerdán délután nyitot­ták meg Kováts Albert fes­tőművész kiállítását Pécsett. A fiatal művész 50 fest­ménnyel mutatkozott be Ba­ranyában. — Egzotikus tájak és em­berek címmel Farkas Károly színesdia-összeállítását mu­tatják be pénteken este 6 órakor a váci Dunakanyar Fotóklubban. — Fábián Zoltán tartott író—olvasó találkozót tegnap délután a dunakeszi gimná­ziumban. — Élménygyűjtés — érett­ségin. A csepeli dolgozók gimnáziumának szóbeli érettségijén részt vett Né­meth László író is. Élmé­nyeiről tanulmányban szá­mol be a Köznevelés című folyóiratban. — Boldizsár Iván tart pénteken este 18 órakor író— olvasó találkozót a szentend­rei művelődési házban. — A Dabas és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet, vala­mint a Tiszai Vegyikombinát pénteken délelőtt 10 órákor festési bemutatót rendez Dabason. Új szerelvények a HÉV-nek 15 vonat az NDK-ból A Budapest környéki tele­pülések lélekszámú állandóan növekszik, kontaktusuk a fő­várossal mind szorosabb, másrészről rohamos tempó­ban válik valósággá az elkép­zelés: a Dunakanyar a fővá­ros pihenőparkja. Mindez kö­vetelőén előírja a HÉV-vona­lak korszerűsítését és a jár­műpark fejlesztését. A gyor­sabb közlekedés, a rövidebb menetidő érdekében már megkezdték az áram­ellátás javítását. Korábban előfordult, hogy egy-egy szakaszon a megen­gedettnél jóval alacsonyabb feszültség miatt csak lassan, kínlódva jutott céljához a sze­relvény. A Filatori-gátnál, Párnázom, Mogyoródnál, Du- naharasztin korszerű aláilo- másofc épültek, illetve épül­mal jól ellátott vonalakra megfelelő járműveket szerez­ni. így született meg a Buda­pesti Közlekedési Vállalat megállapodása az NDK ipará­val, ületve kereskedelmével Ennek értelmében 4 év alatt 15 komplex szerelvényt szál­lítanak Magyarországra. Egy- egy ilyen vonat Írét motor- és egy közrefogott pótkocsiból áll. Forgalmas időben akár két szerelvényt is összekap­csolhatnak. A szentendrei és ráckevei vonal korszerűsítését, járatainak gyorsítását segíti elő, hogy a közeljövőben megkezdik a közúti kereszteződések megszüntetését. Az elgondolások szerint felül­járó hidat építenek a Szent­endrei út és a HÉV-kereszte- ződésében, továbbá a Soroik­Gyermeket gázolt - elítélték nék. A másak feltétel: az áram­sári úton és Pesterzsébeten az Atra-gyár környékén. Cseh Lajos 26 éves buda­pesti lakos személygépkocsi­jával 50 kilométeres sebes­séggel haladt Mende köz­ség belterületén, ott, ahol „gyermek” jelzőtábla figyel­mezteti a járművezetőket az óvatos közlekedésre. Észre­vette, hogy előtte 60—80 mé­terre a jobb oldali útpadkán egy kisfiú áll. Ennek elle­nére változatlan sebességgel ment tovább, s kürtjét sem használta. A vezető felelőt­lenségét csak súlyosbította, hogy nem figyelt előre, ha­nem az út bal oldalán fo- gócskázó gyerekeket nézte. Harminc méterre lehetett a kisfiútól, amikor az átfutott az úttesten. Hiába volt már a gyors fékezés, a személygép­kocsi elgázolta az ötéves Für Gyulát, aki súlyos sérülései­be a mentőkocsiban belehalt. Cseh Lajos halált okozó gondatlan veszélyeztetés vád­jával került a Pest vidéki Já­rásbíróság elé, amely egy év négyhónapi szabadságvesztés­re ítélte. A bíróság enyhítő körülménynek vette, hogy a balesetért a kisfiú szülei is felelősek, mert gyermeküket kíséret nélkül hagyták a nagy forgalmú főútvonalon. Testi sértés — bablevessel Szóváltással kezdődött — súlyos testi . sértéssel, majd bírósági ítélettel végződött egy családi perpatvar Nagy- kátán. Lotos János és felesége kö­zött veszekedés tört ki, amely­nek hevében a férj felka­pott a tűzhelyről egy 8 lite­res fazekat, s a benne levő forró bablevest az asszonyra zúdította. Lotos Jánosnét sú­lyos égési sebekkel szállítot­ták kórházba. A Nagykátai Járásbíróság hathónapi szabadságvesztésre és 10 százalékos bércsökken- tésre ítélte a durva férjet. A rádió és a televízió mai műsora Biztosítás - kapcsolással KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Zeneművészeink reflektor- fény ben. Közben: 8.58: A Gyer­mekrádió műsora. 9.52: Szép ma- gyar vers. József Attila verseiből. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Verbunkosok, népdalok. 13.06: Gazdaszemmel a világ me­zőgazdaságáról. 13.21: A búsképű lovag. Részletek Leigli zenés já­tékából. 13.55: Kóruspódium. 14.05: Törvénykönyv. A Rádió jogi mű­sora. 14.20: Zenekari muzsika. 15.15: Emberi dolgokról. Szer­keszti: Ralyó Mária. 16.15: A ba­lassagyarmati földmüvesszövetke- zet népi zenekara játszik. 16.33: ünnepi könyvhét 1968. Májusi könyvújdonságok. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Láto­gatás a Zeneműkiadó Vállalatnál. Hangképek, muzsikával. 17.55: Mikrofórum. Az Ifjúsági Rádió műsora volt állami gondozottak­ról. 18.25: Made in Hungary. Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 19.25: J. Strauss: Májusi bor — nyitány. 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét (élő). A Moszkvai Kamarazenekar Haydn- hangversenye. Közben: Kb. 20.35: Ünnepi Könyvhét 1968. Könyv­szemle. Kb. 21.25: Nótacsokor. 22.20: Operettrészletek. 22.45: A cannesi filmfesztivál után. Be­szélgetés a magyar küldöttséggel. 23.00: Tánczene. 23.30: Ritkán hal­lott operákból. 0.10: Filmzene. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Zenekari muzsika. 10.50: Felvételei. Földes György írása. 11.00: A vidám vitorlás. Részle­tek Gould zenés játékából. 11.25: Farnadi Edit zongorázik. Liszt­rapszódiák. 11.50: Emlékezés Ró­zsa Richárdra. Kerekes István írása. 12.00: Magyar fúvószene. 12.15: A sevillai borbély. Részletek Rossini operájából. 13.00: Gilice tüske. Csoóri Sándor gyermek­verseiből. 13.10: Muzsikáló fiata­lok. 13.32: Pályaválasztás. 14.08: Cigánydalok. 14.25: Az özvegyek. Jelenet Sándor Kálmán novellá­jából. 14.36: Rácz Aladár cimbal- mozik. 14.50: Kulturális Ifjúsági Fórum Budapesten. Molnár Ta­más riportja. 15.00: Csak fiata­loknak! Tánczene. 15.45: Orvosi tanácsok. A gyógytornáról. 15.50: Mozart-áriák. 16.05: Mai témák — mai dalok. 16.16: Dukas: A bű­vészinas — szimfonikus scherzo. 16.27: Adottságok -- képességek. II. rész. 16.37: Jacobi—Martos: Sybill. — I. felv. fináléja. 16.50: Hirdetőműsor. 17.00: Mihály László táncdalaiból. 17.10: Zongo­ramuzsika. 17.26: Egy boldog kor elé. Takáts Gyula versei. 17.31: Délutáni frissítő. 18.10: Az Ifjú­sági Rádiószínpad bemutatója. A délibábok hőse. 19.17: Lajtha László: V. vonósnégyes (Bartók vonósnégyes). 19.40: Albert István népi zenekara játszik. 20.25: Az Ünnepi Könyvhét újdonsága. Marx és Engels. Hermann István írása. 20.35: Operettdalok. 20.45: Közvetítés a Magyarország után­pótlás—Anglia utánpótlás labda­rúgó-mérkőzésről felvételről. 21.20: Ikarosz szárnya. Drámai legenda (ism.). 22.25: Az 1967. évi Varsói Dzsesszfesztiválról. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Kadosa Pál: I. hegedűverseny. 19.25: A dzsessz kedvelőinek. 19.35: Bartók Béla hét éve a Tudományos Akadémián. Dr. Ger­gely Pál előadása. TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv. Földrajz. 9.00: Környezetismeret. 11.05: Kémia. 13.40: Földrajz (ism.). 14.30: Kör­nyezetismeret (ism.). 16.10: Kémia (ism.). 18.05: Tessék kérdezni, a nyelvész válaszol. „Az ifjúság nyelve”. 18.35: Telesport. 19.00: Ki a falu gazdája? Riportfilm. 19.20: Popeye-sorozat. Ebadta eb . . . 19.25: Esti mese. 19.35: Pa­rabola. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Kötelesség. Magyarul beszélő szovjet tv-film. 21.05: Show-hiva- tal. A könnyűműfaj rivaldája. 21.55: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.15: Nyugat-Európa magyar szm.mel. 1. A „grüne Welle”. Ri­portfilm a nyugatnémet mamut- vállalatokról (ism.). Ebben az évben csak úgy voltak hajlandók jégkárbizto­sítást kötni velem a ceglédi fiók megbízottai, ha háztartási biztosítást is kötök. Hiába­valónak bizonyult az érvem, hogy az édesanyámmal lakom, nekem sem lakásom, sem bú­torom nincs. Határozottan ki­jelentették, nem fogadhatnak el a szőlőmre jégbiztosítást, ha alapbiztosításom nincs. Kérem mielőbbi szíves vála­szukat: Milyen rendelkezés ír-’ ja elő a jégbiztosításnak egyéb biztosításhoz kapcsolását. Bartos István, Cegléd, Ady u. 13/a. Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága, Takács Ernő, vagyon- és személybiztosítási osztályvezető: — Ceglédi fiókunk helyesen ! járt el. A jégbiztosítást csak valamilyen alapbiztosítással együtt lehet megkötni, a fő- igazgatóság újabb rendelkezése szerint. Vesztegetés 1 ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents