Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-04 / 103. szám

1968. MÁJUS 4.. SZOMBAT HM HEGYEI cMírlap Olvasom az újságokban, hogy már kap­ható a boltokban a Magyar Dohányipar új terméke, a FILTOL cigaretta. Bár szemé­lyesen még nem volt szeren­csém összeismerkedni vele, az új cigi máris nagyon rokon­szenves nekem. A neve miatt, amely a filteres menthol első és utolsó szótagjának össze­vonásából származik. Talán nem mindenki tudja, épp azért elmondom, hogy minden gyárnak fő a feje, amikor egy-egy új termékének nevet kell keresnie: sok az esz­kimó, kevés a fóka — sok az új gyártmány és nagyon kevés a jól hangzó, könnyen megjegyezhető, találó márka­név. A szóösszevonás — ami­re most dohányiparunk pél­dát ad —, igen gazdag kin­csesbánya lehet az új árucik­kek névadó szüleinek. Remél­hetőleg élni is fognak a lehe­tőséggel, s minden bizonnyal a dohányipar lesz az, aki leg­bátrabban halad majd a ma­ga törte úton, és a PELAP íPest megyei Hírlap) rövide­sen jelentheti, hogy a MA- PAR (Magyar Dohányipar) új gyártmányokat dobott piacra: megjelent a trafikokban a VÁGÁNY nevű vagdalt do­hány és a ROVAR elnevezésű ropogós szivar .. • És az Édesipar sem maTad tétlen, piacra dobja majd a parmezános csokoládét PA- UÁDÉ, a kókuszos islert KÓKLER, a finom keleti cse­megét KECSEGE néven ... És bizonyára nagyon kere­sett lesz a humort és az édes­séget egyaránt kedvelő fo­gyasztók körében a KROKI, amit nem a humoristák gyár- tanait ezentúl, hanem a cso­koládégyárak, és nem a ka­cagtató írásművek „fedőneve” lesz immár, hanem a — krumlis csokié .. • (r. b.) Vetik a kukoricát a pátyi tsz-ben. Most néhány percre leállt a gép, amíg kezelője feltölti a tartályokat. Öntözés villanyerővel Nem szenved a szárazságtól a dabasi Szikra burgonyavetése - Épül az új tehénistálló Mintha csak a tavaszi esők i mítottak volna a dabasi Szik­idéi késedelmeskedésére szá- I rában, jól felkészültek az ön- _______________________ tözésre. A Dunakanyar festője Uhrig Zsigmond proletár- gyerekből lett festőművész számára a munkásosztály idei ünnepe a szokásosnál is szebb volt. Dr. Velner Lajos duna­keszi tanácselnök a helyi kul­túrteremben megnyitott kiállításának első percében három képét vásárolta meg 10 000 forint értékben. A leg­szebbet a dunakeszi házasság- kötő teremben kívánják elhe­lyezni. S a gyönyörködni vá­gyó dunakesziek soraiban vá­sárlási szándékkal jelentek meg az üzemek, a Finomme­chanikai Gyár, a Konzervgyár, a Járműjavító, a Dunamenti Ktsz képviselői is. A járás ve­zetői pedig kérték, hogy Du­nakeszi után Alsógödön, majd Foton is mutatkozzék be a művész. S ha már a „kasszasi­kernél” tartunk, említsük meg: a közelmúltban a budapesti Paál László teremben tartott kiállításának eredményével Sem elégedetlen. Ennek a pesti kiállításának megnyitóján mondotta az Iparművészeti Főiskola fő­igazgatója, hogy természetsze­retetünk két forrása: a ma­gyar tájak intim, megejtő szépsége és az, amit már nem magunktól fedezünk fel, ha­nem mélységeit a művész tár­ja föl előttünk. Uhrig elsősor­ban ennek, a tájfestészetnek a mestere. Midőn újra és újra fogalmazza a valóságot, a dol­gok mélyen rejtőző lényegéhez egyéniségét adja; sajátos lá­tásmódjával feltárja számunk­ra a természet felszín alatn Szépségeit. Eszközei tiszták, kifejezőek, művészete magától értetődő és mégis na­gyon mély. Egyénisége talán leginkább színlátásában érvé­nyesül. Mély lilái, kékjei egé­szen sajátos hangulatot árasz­tanak. Nem valami borongós misztikum színképei ezek: érzelmi színezetük a kompozí­ció belső törvényei szerint ol­vad békés hangulati egységbe. Mégis ahány kép, mind meg­annyi névjegy, őszinte önval­lomás. Sokfelé megfordult itthon és külföldön, de kedvenc témája maradt faluja, Felsőgöd és a Dunakanyar tájai. Ezt a köl­tői szépségű tájat úgyszólván feltérképezve láttuk a két ki­állítás mintegy 60 képén. A művész szemével gyönyörköd­hettünk Szentendre egyedül­álló atmoszférájában, a nagy­marosi füzesekben, a visegrá­di vár panorámájában, s szin­te ott éreztük magunkat a ze- begényi ligetes parasztudva­rokon. Figyelmét nem kerüli el az ipari fejlődés sem. A dunakeszi gyárakat, a dunai kikötők forgatagát legjellegze­tesebb vonásaik megragadásá­val vetíti elénk. Alapállása lírai, művészete harmonikus, idegnyugtató. Kivágásai meg­győzőek és hangulatilag hi­telesek. Nagy elődök példája nem bénítja, inkább inspirál­ja. Képein a gyakran változó világítás, a napszakok és év­szakok változásainak ábrázo­lása gyors komponálókészség­ről vall. Modem stílusirány­zatok nem zavarják. Nagy ma­gyar elődök hagyományos stí­lusát igyekszik továbbfejlesz­teni, így éri el, hogy munká­jában a természet és a művész találkozása ünnepi hangulatú, de egyben közvetlen is. Uhrig Zsigmond társadalmi elismeréséről pedig az' eddig kapott számos művészeti díj hitelesen beszél. Holka Vilmos Rádió, televízió, háztartási gép szakszerű javítása GÉPJAVÍTÓ ÉS FAIPARI KTSZ NAGYKOROS, Szolnoki úl 1. Telefon: 111 Kútjaikat párosával veze­tékkel kötötték össze, s villanymotorokkal működte­tik. Hogy azonban ezt megte­hessék, a tsz saját anyagi for­rásaiból és tagjai munkájával meghosszabbította a villanyhá­lózatot a szántóföidön levő kutakig. Az öntözés villany­erővel különben nem költsé­gesebb, mióta a nyersolaj ára emelkedett. De azért nem dob­ták végleg sutba, csak tarta­lékba helyezték a Diesel-olaj- motorokat, ha netán áramszü­net következne be, akkor se szüneteljen az öntözés. összesen 150 holdat ön­tözhet a Szikra Tsz. Jelenleg a 117 holdon elvetett előcsiráztatott burgonya tel­jes egészét látják el öntöző­művei. Így azután szépen fej­lődik és kellő időben piacra is kerül újburgonyája a mos­tani szárazság ellenére. Tehenészete fejlesztését szin­tén tervbe vette a Szikra. Idén elkészült mesterséges borjú­nevelőjében ez idő szerint 50 kisborjú táplálkozik. Epítöbrigádja pedig meg­kezdte az új tehénistálló építését. Száz tehén számára lesz hely ebben a legkorszerűbb gépek­kel felszerelt istállóban, amely legkésőbb jövő év elejére el­készül. Akkor pedig nagyon jó tejelőket állítanak be a mos­tani 70 tehén mellé, nehogy a napi 13 literes istállóátlag le­romoljon. Házilag vagy vállalattal? Mi az olcsóbb? Rázós" kérdésekről az AG ROT ÉRV szakembereivel /r Egyetlen mezőgazdasági tervező vállalatunknál elfoglalt emberek hagyták abba munkájukat, fontos telefonokat halasztottak későbbre, hogy kérdéseimre a legjobb tudásuk szerint válaszoljanak. En viszont nem udvariaskodtám, ha­nem éppen a tsz-ek körében felvetődött „legrázósabb” kér­désekre kértem választ. Az első ilyen kérdést Győr József osztályvezető mérnöknek tettem fel és így hangzott: — Igaz ugyan, hogy a vá­lasz eleve nyilvánvaló, mégis megkérdezném, mi a vélemér nye a házi tervezésről? — A válasz csakugyan nyil­vánvaló. Ha nem valami ki6 fészerről vagy jelentéktelen mellékberuházásról van szó, akkor — véleményem sze­rint is — a tsz-ek házi ter­vezése valóban költséges dolog. Vegyük például az én egyik speciális területemet, a nö­vényházakat. Egy ilyen beru­házás egy munkahelyre szá­mítva 80—500 ezer forintba kerül. Igaz viszont, évenként és négyzetméterenként 300— 500 forint bevételt eredmé­nyez. Tehát milliókról van szó. Én nem mondom, ha a tsz költséget nem kímélve al­kalmaz egy tapasztalt mérnö­köt, ilyen tervet otthon is el­készíthet. — Azonban nézze meg eze­ket a vaskos dossziékat. Ilye­nekben tartom a világ külön­böző részeiről összegyűjtött prospektusokat. Ezek a füze­tek pedig három nyelven írott jegyzeteimet őrzik, Európa különbőz» pontjain tartott ta­nácskozásokról. Húsz éve va­gyok mérnök és tizenkét esz­tendeje tervezek növényháza­kat. Azután itt vannak mel­lettem a vállalatunknál a kü­lönböző részterületek szakér­tői, a geodéziától az agronó­miáig és a gépészeti technoló­giáig. Ifaz.,nü, a. kivitelezési. érték 2—5 százalékáig" terjedő honoráriumot kérünk az egye­di tervekért. De ebben a munkában figyelembe vesszük a kérdés világszínvonalát és komplex tervet adunk ki a kezünkből, amiért felelősséget is vállalunk. Házilag sem le­het ezt olcsóbban megoldani. Vagy a terv kerül többe, vagy a kivitelezés során jelentkez­nek plusz kiadások, vagy pe­dig a létesítmény használha­tósága marad majd a várako­zás alatt. Azt a választ kaptam tehát, amit vártam, de kétségkívül igen nyomós érvekkel alátá­masztva. Ha azonban megin­dultunk ezen a vonalon, men­jünk tovább. Következő kérdésemben említettem azt a korszakot, amikor kötelező volt a típus­terv, akkor is, ha ez nem mindenben felelt meg az igé­nyeknek és az elkészült épü­letek nem mindig voltak kifor gástalanok. Erre a kérdésem­re Fóti Ede irányító tervező- mérnök, az istállóépítkezések szakértője válaszolt. — Nem akarom védeni az elmúlt időszakot, de amikor gyorsan és sok istállót kellett építeni, kézenfekvő, csábító módszer volt a típustervek kötelezővé tétele. Azt sem mondom, hogy ezek a tervek kifogástalanok voltak, bár ma tapasztaljuk, hogy számos „maszek” tervező gátlástala­nul másolja le és adja el bor­sos áron a mi típusterveinket. — Hangoztatni kell azt is, hogy más a típusterv és más a tipizálás. Iparunk és építé­szetünk mai színvonalán ké­szíthetők ugyan egyedi ter­vek, de ezeket is tipizálni kell, vagyis alkalmazni a ké­szen kapható és beépíthető szerkezeti elemekhez. — Tudom, azt akarja kér­dezni, hogyan állunk most. Válaszolnék. Szolnokon épülő, mezőgazdasági célokra is ter­melő épületelemgyár pedig majd lehetővé teszi, hogy a készen kapható épületelem ne kerüljön többe, mint a hely­ben betonozott. Kialakulnak lassanként a legkedvezőbb­nek tekinthető méretek is. A szarvasmarha-tartásban elve­tettük a pavilonos megoldást, ma a tömbösítés mellett va­gyunk, ahol egy fedél alatt 300—600 szarvasmarha he­lyezhető el. Ez azt jelenti, hogy, közös, lapos tető alatt egymás mellé építjük a kü­lönböző férőhelyeket. így ter­vezünk most egy sertéstelepet is ahol 320 koca-, illetve 3500 hízóférőhely lesz, az összes szükséges járulékos létesítmé­nyekkel, tehát malac- és sül­dőnevelővel, takarmánysilók­kal, magtárral, keverővei stb. együtt. Természetesen egy ilyen hatalmas épületben már tetővilágítást kell alkalmazni és mesterséges szellőzésre van szükség. Nem Is olcsó egy ilyen létesítmény. Amiről az imént szóltam, például meg­közelítően 33 millió forintba kerül. De itt a mai; színvona­lon minden munkát lehet gé­pesíteni és valóban kifizető­dő, korszerű termelést lehet folytatni. Eddig tehát eljutottunk.' Fóti Ede arról szólt, hogy tömbös megoldás esetén 300— 600 jószág elhelyezése az ideá­lis. Csakhogy a tsz-ek többsé­gének egyszerűen nincsen 300 tehene vagy 300 kocája. Mit szól ehhez az AGROTERV? Ezt is megmondja Győri Mihály, a vállalat fő- agronómusa. Az alku Döcög az autóbusz, hosszú karaván tekereg előtte, élén behemót nyergesvontatóval, ezért a csigaütem. Jobb hiján a mellettem álló két férfi beszélgetését hallgatom. Az idős: — Az embernek már az agyára megy. Soha nincs elegendő ember. A középkorú: — Hajaj! Elegendő? Semeny- nyi. Nálunk akár húszat ebben a pillanatban fölvennének. A kalauz, kötelességszerűen: — Érdliget, Casinó. Zökkenve áll meg a busz. Le- és felszállók között a megszokott csetepaté. A két férfi nem zavartatja magát. Az idős: — Hét szakmunkás kellene. Rohannak... A középkorú: — Hja, Pest az Pest. Nézze csak meg a hirdetéseket. Az ülésről, amely mellett állnak, föltekint a huszonöt körüli fiatalember: — Elnézést, hogy füleltem. Csőszerelő nem kell? Az idős: — Maga az? — Igen. — Hol? — Itt Battán, a finomító építkezésen, a huszonhatosoknál. — Mennyi az órabére? — Kilenc. Keveslem. Szándékom lelépni. — Átjönne? — Ügyis indulóban voltam. Kérdés... — Kilenc ötven. Plusz a szokásos pótlékok. — Hol? — Szintén Batta. A szolgáltató vállalatnál. — ötven fillérért? — Kevés? — Naná! Most jövök Pestről. Van, ahol tizenegyet Ígértek. — Na, legyen tíz ötven. — Az rögtön más. Kezetráznak, elmormolják nevüket. A kalauz: — Kőolaj megálló. Leszállnak mind a hárman. Én is. A ciga­rettával bíbelődöm, hogy időt nyerjek. Az idős: — Szóval rendben? A fiatal: — Rendben. Ebéd után megyek magához az irodára. A könyvemmel. Paroláznak, mint vásárban a „pakszusért” induló gazdát A fiatal elindul, de még visszaszól: — Szó­val tíz ötven?! Az idős: — Ha mondtam. A középkorú: — Ilyen mázlit! Elmarni egy csőszerelőt — Jó nap. — Persze, pénzem van rá. hogy a fickó egy vagy két hónap múlva már rágja majd a maga fülét: mikor lesz tizenegy a pénze! — Mit tehetek? Megadom. Különben még elcsábítja tőlem valamelyik szerelő vállalat. Manapság a munkaerőért az emberek min­denre képesek. Még arra is, hogy elédesges­sék máshonnét! Megáll az ész, nem? (m) — Tudjuk, hogy nem ra­gaszkodhatunk görcsösen az eszményi megoldáshoz. Ezért bármilyen igényt örömmel ki­elégítünk. Tudunk javasolni százas, vagy akár ötvenes is­tállókat is. Éppen most ké­szítjük például egy olyan el­lető istálló terveit, amely a kisebb üzemekben is kielé­gítheti az összes állatorvosi igényeket. Hozzá kell azonban tennünk, hogy az ilyen meg­oldások mindig viszonylag drágábbak lesznek az építke­zést illetően és kevésbé jöve- delmezőek a termelést ille­tően, mintha korszerű nagy­üzemi létesítményt tudunk megtervezni. Valóban nehezen vitatható tény, hogy ha már ötven esz­tendőre épít valaki, hát igye­kezzék legalább mai fokon korszerűt építeni. Hogy kicsik a méreteink? Ez igaz. De az is igaz, kibontakozóban van néhány új irányzat. Felfutó­ban van például a kukorica­termelés. Ez az állatlétszám növelését teszi majd lehetővé. Lassanként kidőlnek a sorból a hőskorban sürgősen épített szerfás épületek, ezek helyett új istállókra lesz majd szük­ség. A méretek növekedését ígéri egyrészt a tsz-ek kon­centrálódása, másrészt a tsz- közi vállalkozás kibontakozó jövője, harmadrészt pedig a specializálódás talán nem tűi távoli beköszöntése is. Mindenesetre, aki milliókat akar épületberuházásokra köl­teni, nem árt, ha előbb végig­fut ezen az itt idézett gondo­latsoron is! Földeáki Béla KEDVEZ MENYES RÁDIÓ VÁSÁR MÁJUS 16-TÓL A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Váll. szaküzleteiben Cegléden, Nagykőrösön, Szobon, Vácon, Aszódon, Szentendrén, Gödöllőn, Érden, Ráckevén, Szigetszentmiklóson, Szigethalmon, Monoron, Pomázon, Pilisvörösváron, Budaörsön, Budakeszin. UTASBALESÉT BIZTOSÍTÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents