Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

FEST It ICY fii '^fCírltw 1968. MÁJUS 28.. KEDD Ismeretterjesztés A módosított Polgári Törvénykönyv és a vállalatok közötti szerződési rendszer az új gazdaságirányításban A Polgári Törvénykönyv' a legalapvetőbb társadalmi-gaz­dasági életviszonyokat szabá­lyozza. Mivel a szükségszerű fejlődés következtében meg­változtak a gazdasági, társa­dalmi viszonyok, indokolttá vált a törvénykönyv .módosítá­sa is. Elsősorban a tervutasításos vállalatok feladatainak meg­határozásánál az értékesítés, növekedett a nyereség szerepe a vállalati gazdálkodásban. A népgazdaság elért fejlett­ségi fokán még sürgetőbben jelentkezett az az igény, hogy a vállalatoknak nagyobb ön­állóságot, ennek következté­ben nagyobb felelősséget kell gazdasági rendszerre épülő, a / adni, illetve vállalni. Ez pe­vállalatok önállóságát korláto­zó és teljesen felesleges admi­nisztratív intézkedéseket tar­talmazó szabályokat kellett ki­iktatni, a szükségtelen merev­ségeket megszüntetni. Az új körülmények között gazdálko­dó vállalatok — amikor fel­sőbb központi utasítások nem írják elő minden gazdasági cselekvés lényeges mozzana­tát — már abban a helyzetben vannak, hogy mindenféle meg­kötöttség és adminisztratív eszköz nélkül gazdálkodjanak, és ennek eredményeként meg­felelőképpen érvényesüljenek az anyagi érdekeltséget bizto­sító szabályozások. A Polgári Törvénykönyvet módosító, ez év első napján életbe lépett rendelkezés, ki­emelkedő jelentőségű. Az anyagi polgári jog területén ez az egyetlen törvényszintű jog­szabály, amely az áttérés idő­szakában megjelent. Az új gazdasági mechaniz­mus előfutáraként a szállítási szerződésekről 1966 elején megjelent egy kormányrende­let, amely a törvénykönyv tervszerződésekről szóló feje­zetét jelentősen érintette. Már ekkor érzékelhető volt, hogy a rendelkezés a megrendelő helyzetének megerősítésére tö- fekedett, szemben a korábbi szerződési rendszerrel, arp^jíor a termelő állt a központban, á fogyasztói érdekek háttérbe szorultak. Ez utóbbi szemléle­tet tükrözte a Polgári Tör­vénykönyv is. Kétségtelen azonban, hogy a gazdasági életben már 1957 óta számos intézkedés látott nap­világot, amely már előre je­lezte az új gazdaságirányítási rendszerrel bekövetkezett vál­tozásokat. Nagy jelentőséget kapott a dig szükségszerűen feltételezi a vállalatok nagyobb kezde­ményező készségét, a vállala­tok közötti, olykor formális kapcsolatoknak, jogi kapcso­lattá való átalakítását. Ez el­kerülhetetlenné teszi a na­gyobb szerződési szabadság, többfajta szerződési típus ki­bontakozását, ami szintén in­dokolta a törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. A törvénykönyvet az utóbbi időben már néhány apróbb je­lentőségű módosítás érintette, olyan új rendelkezések meg­jelenése miatt, mint a kisajá­tításra, a tartási, életjáradéki, öröklési szerződésekre vonat­kozóan, amelyek a ma­guk területén jelentősek vol­tak, de alapvetően nem érin­tették törvényünket. Az alap­vető módosítást az új gazda­sági mechanizmus bevezetése tette szükségessé. A közel 700 paragrafusból álló törvény- könyvnek végeredményében azonban mindössze 35 rendel­kezését érintette a legutóbbi módosítás, ezenkívül egy feje­zet — a termelési, illetve ter­ményértékesítési rész — ke­rült kicserélésre, mivel a me­zőgazdasági szocialista nagy­üzemű értékesítési tevékeny­ség új elvi alapokra került. A törvénykönyvét.'életbe ' léptető rendelkezéseket kis részében érintette a mostani változás. Ha csak a paragrafusok szám szerinti változását te­kintjük, nem látszik nagyará­nyúnak, mégis azt mondhat­juk, hogy alapvető változások ezek, mivel alig van a Polgári Törvénykönyvnek olyan feje­zete, amelyet ne érintett volna ez a szám szerint kicsi, de je­lentőségénél fogva annál fon­tosabb átalakítás. A gyakorlati tapasztalatok szüksége Természetes, hogy az új gazdasági mechanizmus beve­zetésének időszakában még nem értek meg a viszonyok a Polgári Törvénykönyvet szer­kezetében mélyrehatóbban érintő változtatásokra, mert ahhoz alapos, olyan előkészí­tő munkára van szükség, amely feldolgozza az irányítá­si rendszer tapasztalatait, eredményeit, amivel pedig az áttérés időszakában nem ren­delkezhettünk. Éppen ezért lényeges szempont volt, hogy csak a legszükségesebb vál­toztatásokat hajtsák végre anélkül, hogy a Polgári Tör­vénykönyv szerkezetét külö­nösképpen érintené ez a mó­dosítás. A módosítás során figye­lembe kellett venni a múlt év folyamán megjelent új kor­mányszintű rendelkezéseket, amelyek részleteiben szabá­lyoztak egyes fontos kérdése­ket, és ezekkel összhangba kellett hozni törvénykönyvün­ket. Ezek részletes ismerteté­se nem lehet célunk, csupán néhány olyan fontos változás­ra hívjuk fel a figyelmet, amelyeket a gazdasági élet bármely területén dolgozó embernek ismernie kell, mert ha az évek hosszú során rög­ződött módszereket alkalmaz­za továbbra is, — meglehet teljesen jóhiszeműen — az egyes gazdasági lépéseknél sú­lyos károkat okozhat vállala­tának, és — figyelemmel a vállalati eredményhez igazodó részesedési alapra, — a kol­lektíva minden tagjának. Most már tehát minden helytelen gazdasági cselekvés, rossz jogi lépés zsebbevágóan érintheti a gazdálkodó szervezetet és annak minden dolgozóját* Vállalatokra, szövetkezetekre vonatkozó szabályok Az új termelőszövetkezeti törvény és az állami vállala­tokról szóló rendelkezések le­hetővé tették, hogy gazdálko­dó szerveink közös gazdasági tevékenységük előmozdításá­ra, közös gazdasági célok megvalósítására egyesüléseket hozzanak létre. Erre figyelem­mel szükséges volt a képvise­letre vonatkozó rendelkezések kiegészítése, hogy az egyesü­lés vezetője jogosult képvisel­ni az egyesülésben részt ve­vőket. A termelőszövetkezetekre eddig kötelező volt az alap­szabályminta alkalmazása, most a módosítás kimondja, hogy az alapszabályminta kö­telező alkalmazása alól kivé­telt lehet tenni. Az állami vállalatokról szó­ló rendelkezéssel kapcsölatban a törvénykönyv kifejezésre juttatja: különbség van a vál­lalatok átszervezése és felszá­molása között. Az átszervezés magában foglalja a vállalatok összevonását. beolvasztását, megosztását. Átszervezés ese­tén általános jogutódlás van, ha a vállalat felszámol, nincs ilyen jogutódlás. Azzal a vál­lalattal szemben, amely meg­szűnt, követeléseket csak va­gyona erejéig lehet támaszta­ni, természetesen egyes köve­teié.-. k, mint például a mun­kabér-követelések kivételével. Az új termelőszövetkezeti törvény kifejezésre juttatja, hogy a termelőszövetkezetek mindinkább vállalatszerű gaz­dálkodást folytatnak, és en­nek megfelelően rendezi vi­szonyukat a törvény, mégpe­dig ha a szövetkezet írásbeli kötelezettséget vállal, akkor elegendő az elnök, vagy együt­tesen a képviseletre jogosult két másik személy aláírása. Ha a termelőszövetkezet olyan szerződést köt, amelyben pénz­ügyi kötelezettséget is vállal, az állami vállalatokhoz ha­sonlóan, az elnökön kívül szükséges a főkönyvelő alá­írása is. A termelőszövetkezeti tör­vénnyel kapcsolatos az a mó­dosító rendelkezés is, amely szerint — szemben a koráb­biakkal — harmadik szemé­lyek irányában a különvált termelőszövetkezetek tartozá­saikért éppen úgy, mint egy­mással szemben, a vagyon­megosztás arányában felel­nek. Azt is kifejezi az új ren­delkezés, hogy a termelőszö­vetkezetet — ha annak indo­ka felmerül — a jövőben nem feloszlatják, hanem megszün­tetik, és működési engedélyét visszavonják. A működési en­gedély visszavonása nem azo­nos a Polgári Törvénykönyv­nek a feloszlatásra vonatkozó rendelkezéseivel. Dr. Molnár József (Folytatjuk) Marhavágás!* verseny Vasárnap kétnapos marha­vágási verseny kezdődött a pé­csi vágóhídon. Az ország ti­zenkét húsipari vállalatának 26 legkiválóbb fiatal mészáro­sa méri össz^ erejét, ügyessé­gét. A legjobb teljesítményt nyújtó fiatal mészárosok kő' zött tízezer forint jutalmat osztanak ki. Cölöp s kötél Magamat jól fölvértezem, hiába les rám szív útonállója, szerelem; nem árthat tündéri tőr, pajzsot is adtak az évek, hidd el: fordított öröm ez, de annyit elérek, hogy végre nyugalmam lesz, cölöp s kötél, hányódó életemhez. Fürtös Gusztáv CEGLED a Gyerekeket tanít sokszemíi írni, olvasni, számolni segít) — Neve? — Sokszemű varázsló. — Testvérei vannak? — Egy Albertirsán, egy a politechnikai műhelyben. — Alakja? — 160x104x20 centiméter. A politechnikai műhelyben a satupadok között egy elekt­romos gép áll. Ez az egy gépe van a műhelynek, a többi kézi szerszám. Itt született két éve ez az okos szemléltetőeszköz, Vörösvárszky Ottó tanár ötlete alapján. Munkája 1966 szep­temberében a városi művelő­NAGYKOROS Jól dolgozik a társadalmi bíróság a konzervgyárban Szokonya József, a Nagy­kőrösi Konzervgyár műszak- vezietője — aki a gyár társa­dalmi bíróságának elnöke is — az elmúlt évek jegyző­könyvei alapján statisztikát készített. Ebből kiderül, hogy amíg 1965-ben több mint 30 eset­ben kellett összeülnie a társa­dalmi bíróságnak, addig 1966- ban 24, az elmúlt évben pe­dig 11 esetben került erre sör. Idén mindössze hatszor mond­tak ki ítéletet. Korábban elsősorban a munkafegyelmet megsértők és italozók felett kellett ítélkez­niük, ma már az ilyen eset elenyészően kevés. Csökkent a társadalmi tu­lajdont károsítok száma is. Azok az ügyek, amelyek a gyár kollektívája által válasz­tott bírósági tagok elé kerül­nek, ma már inkább az egy munkahelyen dolgozók össze­férhetetlenségéből, személyes jellegű vitás kérdésekből adódnak. A társadalmi bíróság mun­káját hathatósan segíti a váro­si ügyészség a gyár vezetősé­ge és szakszervezete. Munká­jukhoz a közrendészeti ható­ságtól is megkapnak minden támogatást. Valami még kiderül- Egy- egy tárgyaláson csupán tíz, harminc, esetleg ötven dolgo­zó jelenik meg, pedig hasznos lenne, ha a választott szerv munká­ját és a tárgyalt ügyek erköl­csi tanulságait nagyobb ér­deklődés kísérné. dési osztály pályázatán el£Ő díjat nyert. Mi volt AZ ALAPGONDOLAT az eszköz elkészítéséhez? — Ez az eszköz húsz kivilá­gítható színfoltjával kitűnő se­gítséget ad az első osztályosok összeadási, kivonási és bontási feladataihoz. A színek, a fény leköti a gyerek érdeklődését, technikai érzékük is fejlődik, mert maguk kapcsolhatják és ellenőrizhetik a számképeket. De jól használható olvasásnál a betűkapcsolások tanításakor, a földrajz, fizika, történelem tantárgyaknál is. — Jelentett-e újabb ösztön­zést a pályadíj? — A fa. és fémmegmunkáló­szakkörben minden évben szép feladatokat oldunk meg. AZ IDÉN elkészítettük az új víztorony, a tv-torony és a villanytelep makettjét. Az a célom, hogy tanulóim a munkafogások el­végzését hasznos eszközök ké­szítésén gyakorolják. Némelyik már valóságos kis ezermester. Modem könyv-, virág- és gyertyatartó formálódik a ke­zük alatt. Tíz állomást fog ez a rádió, magunk építettük. Tel­jes felszereléssel áll a polcon a Fecske vitorláshajó. Ez a 10 centis mini iskolapad pontos mása annak, amelyikben a ta­valyi nyolcadikosok ültek. A pad fedőlapján az illető fény­képe van. JÖVŐRE szeretnénk elkészíteni a város nevezetesebb létesítményeinek makettjét. Üj szemléltetőesz­közt is tervezünk az első osz­tályosoknak az olvasáshoz. Százával készítik a szakkör­ben az apró eszközöket a taní­tási órákhoz, és ezzel ezreket takarítanak meg az iskolának. Véső, faragó, fogó, csavarhúzó, kés, kalapács. Egyszerűek a szerszámok, de nagy a diákok lelkesedése. Szabó Alfréd VÁC Társadalmi ellenőrök tanácskozása Az új gazdasági mechaniz­mus fontos feladatokat ró a kiskereskedelemre. Nem kö­zömbös tehát: hogyan dolgoz­nak az eladók, milyen véle­ménnyel van róluk a lakos­ság? Ez a gondolat volt az alap­ja annak az egész napos ta­nácskozásnak, amit a Hír­adástechnikai Anyagok Gyárá­nak kultúrtermében tartottak. Valamennyi váci üzem el­küldte képviselőjét. Rajtuk kívül háziasszonyok, nyugdí­jasak vállalkoznak az idén is — szám szerint hatvanötén ar­ra, hogy ellenőrizzék a kiske­reskedelmet, próbavásárlá­sokkal, üzleti ellenőrzésekkel javítsák a népboltok, a ven­déglátó egységek tevékenysé­gét. öt előadás hangzott el a ta­nácskozáson, majd sok kér­dést tettek fel a tüzelőanyag keverési arányáról, a tőkehús bontásáról, a szákvízellátás megjavításáról. Az asszony és a bunda — Én azt a bundát akarom... — Akkor nem lesz új kocsi!... — Nem érdekel a kocsi, a bunda kell... — Több mint hatezer forint... — Akkor annyi, de nekem kell... — Van két télikabátod, bőrkabátod, téli kosztümöd ... Minek még a bunda is? — Kell!... — Akkor sem vesszük meg ... Ajtócsapódás volt a válasz. Reggelit sem kapott, s már borotválkozásra sem volt ideje ... Este újra kezdődött, csak más hang­nemben. , — Nem vagy fáradt? — Nem. — Sétáljunk egyet... — Nem bánom. — Megmutatom azt a bundát... — Jó, de úgysem vesszük meg... — Pedig milyen jó lenne ... Vacsorára rostonsült májat kapott, körítve duruzsoló kínálással, alattomo­san tarkójára lopott csókokkal. A szemle sikerült, Lacinak is tetszett á bunda, de nem nyilatkozott. Három­napos fegyvernyugvás következett. Fi­nomabbnál finomabb vacsorák, forró ölelések... Edit fegyvertárának neme­sebb eszközei. De mivel Laci három nap múlva sem mondta ki az „igent”, minden teketória nélkül kijátszotta hát az adut. Gyerekestől, minden elmozdítható holmival együtt, egy tehertaxi tetején, hazament a mamához. Lacit a szom­szédok világosították fel: nem betörők jártak a lakásban. Egy hétig minden simán ment. Laci ideiglenesen agglegényéletre rendezke­dett be, Edit pedig kiterjedt rokonsá­gának minden tagját megbízta Laci óvatos figyelésével. Esténként a roko­nok telefonon, vagy személyesen jelen­tették: Lacit nem törte meg Edit hir­telen távozása. Ettől Edit gondolkodó­ba esett: úgy látszik, ez már nem ha­tásos fegyver. Túl sokszor használta. Megkopott, életlen, Laci által már na­gyon is ismert. Töprengett. Valami olyasmi kéne, ami robban, ami kimoz­dítja emberét megingathatatlan bizton­ságérzetéből: hogy nem tart sokáig ez az állapot. El kell hitetni vele, hogy most végleges a döntése. Nincs bunda, akkor feleség sincs... El kell hitetni, hogy ezt komolyan gondolja... Ne higgye, hogy most is úgy megy vissza hozzá, mintha semmi sem történt vol­na, mintha csak egy órája távozott volna otthonról... Most már aztán iga­zán mindennek vége... Vége?... Uram isten, lehet, hogy már Laci nem is szereti? Lehet, hogy azért olyan jól ápolt, mert már egy másik nő van a lakásában? Egy másik nő, aki gon­doskodik róla, aki elfoglalta az ő he­lyét Laci életében ? ... Milyen elegáns volt tegnap Is, amikor megleste egy kapualjból. Biztos randevúra ment. Randevúra — azzal a másikkal... Edit biztonsága megingott. Este sá­padtan, szó nélkül hallgatta kémei újabb jelentéseit. Nem evett, nem aludt. Reszkető kezéből kiestek a tár­gyak. Teljes kétségbeesésbe zuhant. Laci eleganciája is múlóban volt. Hi­degkoszton élt, ettől alaposan lefogyott. A tiszta ingek is elfogytak a szekrény­ből. Reggelenként késve ébredt, s hogy borotválkozásra se pazaroljon időt, sza­kállt kezdett növeszteni. Ettől aztán szánalomraméltó külseje lett. Három hét múlva találkoztak össze a Rákóczi úton. Parányi kis eszpresz- szó asztalánál kezdődtek a „béketár­gyalások”. — A gyerek jól van? — Visszafogadsz? — Most rögtön megyünk a hol­miért ... — Ugye, nem volt senkid? — Tizenkét év óta szeretlek ... csak téged... — Soha többé nem veszekszünk ... — Soha többé... — Utazzunk el valahová ... — Jó, mondjuk a Mátrába... majd az új kocsival... — Az új kocsival? És a bunda? — De hiszen... A válóperes bíróság békéltető tárgya­lásáról külön-külön távoztak... Edit ■konok volt, ő a bundát akarta. Laci sem engedett, elvégre ő férfi... A bunda pedig, nylonhuzatban, be­akasztva lógott a szekrényben ... Laci meglepetésnek szánta ... A bé- külésre... Koczka Emília * ,4 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents