Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

A legkeresettebb: a tv és a motorkerékpár A kocséri iparcikkboltban, mindig nagy a forgalom. Az edényektől a méteráruig, illet­ve a tv-ig mindent megtalál­nak. Bizonyság, hogy a tava­lyi három és fél milliós for­galmi tervüket négymillióra teljesítették. A legkeresettebb cikk a tv- készülék, ezt követi a motor- kerékpár, de ebből azonban keveset kap a bolt. nem tud­ják az igényeket kielégíteni. Megva'ósításra vár Az ötlet nem tőlem szár­mazik. Gyakorló háziasszo­nyok, gyárban, irodában dolgozó feleségek és édes­anyák vetették fel, hogy milyen nagyszerű lenne, ha városunkban is működnék takarítószolgálat. A tavaszi, nyári lakáscsinosítás — fes­tés, meszelés, padlósúrolás — vagy a többször esedé­kes nagymosás idején szí­vesen igénybe vennék az ilyen jellegű szolgáltatást. Saját szabadidejükkel job­ban gazdálkodhatnának, és többet használhatnának fel belőle pihenésre. Az. ötlet megvalósítása jó megoldásnak kínálkozik azok számára is, akik eset­leg csökkent munkaképes­ségük vagy idősebb koruk miatt már nem helyezked­hetnek el egyéb munka­körben. Még nyugdíjkiegé­szítésként sem megvetendő lehetőség. Az ötletet ezúton közre­adjuk. Érdemes lenne akár a fogyasztási szövetkezet­nek, akár a Városgazdál­kodási Vállalatnak felka­rolnia. (— ara —) nü /\ PESTME&YEI HÍRLAP kOlÓMKIADASA XII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1968. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK ^árosunk nyerte meg a megyei községfejiesztésiversenyt A városi tanács a városfej- | lesztési alap 19G7. évi költség­vetés-előirányzatában 800 ezer forint értékű társadalmi mun­kára számított, mellyel a vá­ros lakossága parkok létesíté­se és ápolása, gyalogjárók épí­tése, vízlevezető árkok tisztí­tása s a földutak planírozása terén, a város rendezését és szépítését elősegíti. A tanácsülés elé terjesztett zárszámadásokból kitűnt, hogy a lakosság a társadalmimun- ka-tervel gavallérosan túltelje­sítette, amennyiben a múlt évben a városfejlesztési ál­landó bizottság, a népfrontve­zetők és tanácstagok, az isko­lák, intézmények és vállalatok vezetőinek buzgolkodása nyo­mán városunkban 1 millió 610 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ennek az eredménye lett az­után, hogy Nagykőrös nyerte meg az 1967. évre meghirdetett megyei. községfejlesztési ver­senyt. A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei el­nöksége városunknak Ítélte az első helyet és az azzal járó 100 ezer forint pénzjutalmat. A város utcáiban a lakosság 9822 négyzetméter parkosítást létesített 419 600 forint érték­ben. továbbá a vízlevezető ár­kok tisztításánál 413 500, a gyalogjárók építésénél 117 600 forint értékű társadalmi mun­kát végzett. A tanács elrendelte, hogy a 100 ezer forint jutalom fel­használására a tervcsoport ké­szítsen javaslatot. A Pest me­gyei Tanács a községfejleszté­sért emlékjeivény arany fo­kozatát adományozta a követ­kezőknek: Rózsás László, az Arany János Gimnázium igaz­gatója, B. Tóth Ferenc, a kon­zervgyár építési osztályveze­tője, Mukús Albert gyári dol­gozó, Farkas Albert gyári mun­kás, Huszár Kálmán, a Hu­nyadi Termelőszövetkezet el­nöke, Pintér Ferenc és Lestár Ferenc Encsi utcai lakosok, Bugyi József DÁV-dolgozó, dr. Dobos Vilmos járásbírósági ta- nácsvezető és Mészáros István, a konzervgyár II. telepének a vezetője. Az arany fokozaton kívül városunk ötven lakójának a jelvény' ezüst fokozatát adják, száznak pedig bronz fokozatot ítéltek, melyeket ünnepélyes keretek között fognak kiosz­tani. (kopa) Bő választék konyhabútorból Az utóbbi napokban a bú­torboltba nagyobb mennyi­ségű és gazdag választékú konyhagarnitúrák érkeztek. A négy darabból álló Erzsébet garnitúra • célszerű konyha- szekrénnyel rendelkezik. Na­gyon szép kivitelben készült az ugyancsak négydarabos, de- korit lemezzel burkolt gar­nitúra és tetszetős, hat da­rabból álló festett konyha­bútor is. Kapható még a „Felszaba­dulás” hálószobabútor, amely mind anyagában — dióíu- nérból készült — mind ki­vitelében dísze lehet a lakás­nak. A bútorüzlet érdekes és öt­letes darabja a nem rég ér­kezett reprezentatív bár- szekrény. VÁLASZ Értékmegőrzés a pénztárban Május 15-én „Miért nem zárhatók a kabinok” címmel közöltük egy olvasó panaszát a strandfürdő kabinjainak rossz zárairól. A cikk meg­jelenése után a Városgaz­dálkodási Vállalat vezetői megvizsgáltatták a zárakat s a közben elromlottakat is megjavíttatták. A válaszle­vélből kitűnt, hogy a kabi­nokban elhelyezett értéktár­gyakért nem vállalnak fele­lősséget. Az értékmegőrzést a pénztárban végzik, ahol blokkot adnak az óra, pénz­tárca, satöbbi ellenében. ★ Május 8-án „Hőguta?” cím­mel bíráltuk a strandven- tíégiő levegőtlenségét. A bí­rálat utón a Róna Vendég­látó Vállalat intézkedett: úgy teszik levegőssé a nyári hónapok alatt a teraszt, hogy négy ablakszárnyat leszerel­nek kívül-belül. Posta a fal mellett Levélkézbesítés 8-tól 10-ig Hiába, leleményesek az emberek. Kocsér tanyavilága nagy, ezért a piaci napokon a postások játszva kézbesítik a leveleket-, -újsá­gokat. Hogyan? Mivel a piaci napokra minden épkézláb ember a községben van, hiába is kopognának a postások — legfeljebb zárt aj­tókat találnának. Ezért aztán a Marticsek- féle bolt oldalában „fiókposta-hivatalt” nyi­tottak. A piacra jövők megkapják levelüket, újságjukat, és még ügyes-bajos dolgaikat is itt intéztetik el a postásokkal. Tizenegy óra felé-megcsappan a forgalom, .ekkor biciklire pattannak és a megmaradt levelekkel neki­vágnak a tanyavilágnak. Szöveg: Fehér Foto: Kiss Arany-relikviák között Nagyszalontán Egy-egy jól sikerült külföldi kirándulás emlékeit feleleve­nítő beszélgetés megsokszoroz­za az élmények erejét. Ezt éreztem, amikor a gimnázium igazgatói szobájában Rózsás Lászlóval, az iskola igazgató­jával és Tóth Tiborral, a ma­gyar irodalom tanárával be­szélgettünk arról a tanulmány­úiról, amelyen nemrég a gim­názium egész tantestülete részt vett. — Három napot töltöttünk Romániában — kezdte a be­szélgetést Rózsás László. ^ — Tanulmány utunk célja elsősor­ban iskolánk névadója nagy­szalontai emlékeinek megte­kintése volt. Nagy öröm volt számunkra, hogy a híres Cson­katorony múzeumnak és ál­landó kiállításnak berendezett termeiben olyan relikviákat találtunk, amelyekről ed­dig nem volt tudomásunk. A nagy költő személyes haszná­lati tárgyai töltötték meg az egyik helyiséget. Különös meghatódottság vett rajtunk erőt, amikor megálltunk az előtt a szék előtt, amelyben Arany János elhunyt. Meg­kapó festmény díszíti a helyi­ség falát. A román művész al­kotása a kis Aranyt és édes­apját ábrázolja, amint a bú­boskemence mellett a földre szórt hamuban az első betű­ket rajzolja a gyermek Arany János. — Az a ház, amelyikben a költő született, már nem áll. A helyén emelkedő épület fa­lán magyar nyelvű emléktáb­la jelzi Arany János szülőhá­zának helyét — kapcsolódik be a beszélgetésbe Tóth Tibor. — Ami számomra különösen megkapó volt, az a szeretet, amely a Csonkatorony kiállí­tási és múzeumi termeinek lá­togatásakor érezhetően meg­nyilvánult a költő relikviái iránt. Nagyszalonta élő örök­ségként gondozza Arany Já­nos emlékét. A város központi részén emelkedő épület udva­rán, eredeti formájában, még ma is áll az a gémeskút, ame­lyik körül a gyermek költő ti­pegett valamikor. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül külön érdekesség a Szentiványéji álomnak kéziratos példánya, amely nyomdai példányként szolgált, és még ma is őrzi a szedőmunkások ólomtól ma- szatos ujjainak lenyomatát. — Romániai tartózkodásuk idején merre jártak még a ki­rándulás részvevői? — Elmentünk Csúcsára is, ahol megtekintettük Ady End­re feleségének kastélyát, a hí­res Boncza-kastélyt. Ennek közvetlen közelében áll a Go- ga-kúria, ahól Ady Endre leg­nagyobb romániai fordítója la­kott, akinek özvegye ma is ott él a kastélyban, és nagy-nagy szeretettel beszél a költő és férje barátságáról — mondot­ta Rózsás László. — Eljutottunk Nagyváradra és Kolozsvárra is — egészíti ki Tóth Tibor. — Az utóbbi város ma már egyetemi köz­ponttá nőtte ki magát, ahol ezrével tanulnak a Román Népköztársaság minden részé­ből odaáramló fiatalok. — Mi az, ami véleményük szerint e rövid tanulmányút alkalmával is megállapítha­tóan jellemzi az ott élőket? — A hihetetlen értékű iparo­sítás és lakóház-építkezés. Amíg Kolozsvárt egyetemi köz­ponttá fejlesztették, addig gomba módra nőnek ki, szinte a földből, az ipari üzemek. — A külföldi látogató min­dig találkozik sajátos nemzeti szokásokkal. Önöket ezek kö­zül mi ragadta meg legin­kább? — Talán az — emlékezik vissza Tóth Tibor —, , hogy Kolozsvár belvárosában is szo­katlanul sokan járnak népvi­seletbe öltözötten. És ez a megállapítás nemcsak az idő­sebb generációra, hanem a fia­talokra is érvényes. A népvi­seleti öltözékek különösen szí­nessé, kedvessé teszik ezt a várost. — Valamennyiünk számára nagyon hasznos volt ez a ta­nulmányút — summázta a be­szélgetést Rózsás László igaz­gató. — A számtalan élmény mellett a tantestület vala­mennyi tagja gazdag tapaszta­latokkal érkezett vissza a ki­rándulásról. (— ara —) Megkesdóiiútt a sseson 4M k-4MMMS4»rrffff4Írh4MMM Vezet a szamóca, követi az egres és a borsó Öt napja megkezdték a sza­móca tartósítását a konzerv­gyárban. Naponta még csak 30—40 mázsát dolgoznak fel, de ez már az igazi szezon kezdetét jelzi. Ma az I-es telepre megér- ’• -.:k az első egresszállítmány, körülbelül 30 mázsa, amit fő­leg exportra dolgoznak fel. Pénteken a II. telepen meg­indul a borsó tartósítása. Az első borsószállítmány Cegléd, illetve Dánszentmiklós kör­nyékéről érkezik. mintegy 100—150 mázsa szemes és 3 vagon hüvelyes borsó. Sajnos, a tavaszi szárazság megtize­delte a borsót és a ‘termés mintegy 75 százalékos csupán. $ tán cseng még most is. Zsindelytető védte az időjárás viszontagságaitól. De el­korhadtak a tető zsindelyei, néhányat a szél is leszakított már. Elhagyott harang ez, nem használják semmire. A régi Kálmán iskola idején ezzel harangozták be a gyerekeket a játszótérről, s az óraszünctek után. Ma vil­lanycsengő tölti be a harangocska szerepét. Es érdekes — egyetlen gyermek sem vetemedik arra, hogy a harang­nyelvet megrángassa. Ahogy nézegettem a kis harangot, egy idősebb ember megállott kívül, a kerítés mellett és megszólalt: — Szarvas László vagyok. Itt születtem 1904-ben, Akkor még harangozással jelezték a tanítás kezdetét és végét. Azonban az eredeti kis harangot az első világhá­borúban „besorozták” ágyúnak. Nem is tért többé vissza. Ez már az „új" harang. (fehér) ^sssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssS* S Hűi P Hűi O .... I .... v y K osárlabda bajnoki mérkőzések Kiskunfélegyházi Vasas— ----N. Kinizsi 61:36 (37:19) N B II női, Kiskunfélegy­háza, vezette: Bürger (jól). Kinizsi: Páhán (4), Szellő (11) — Takács (3) — Bakonyi (7), Kollár. Csere: Máté (2), Sallai (3), Szarvas (1), Kollár Zs., Bűz, Kopa. A körösi csapat a mezőny­ben jól játszott, de a magas­sági fölényben levő Vasas­lányokkal nem bírt. A lepat­tanó labdákat elöl-hátul egy­aránt a hazaiak szerezték meg. Jó: Szellő, Sallai, Bakonyi. ÍN. Kinizsi—Nagykátai Vörös Meteor 72:43 (31:15) Megyei férfi, Nagykőrös. Kinizsi: Mester (12), Pap dr. — Sz. Nagy (4) — Zsákai (27), Matuska (19). Csere: Dé­nes (2), Danóczi (6), Ábrahám, Csendes (2). A Kinizsi a 12. percig (17:10) területvédelemmel, egy zavaróval játszott. Ekkor a csapat áttért a szoros ember­fogásra és bár a második fél­idő elején sokat idegeskedtek a helyiek, az utolsó tíz perc­ben a körösi csapat fokozta előnyét és biztosan győzött. Jó: Mester (labdaszedés), Matuska (mezőnyjáték), Zsá­kai (pontszerzés). ★ N.-kátai V. Meteor— N. Kinizsi II 29:22 Megyei női, Nagykőrös. Kinizsi: Kallik (4), Sipos (4) — Dér (4) — Kovács (2), Schwarcz (8), Az öt általános iskolással felálló Kinizsi szívvel, lélek­kel, végig emberfogással ját­szott. A körösi csapat a me­zőnyben jobb is volt, de a jobban dobó, rutinosabb ká- taiak ellen nem tudott győzni. A végén már csak három he­lyi játékos maradt a pályán. Jó: Karács, Schwarcz, vala­mint Dér (a mezőny leg­jobbja). Nagykőrösi Gimnázium— Váci Gimnázium 31:20 (14:9) Megyei női, Vác. Nagykőrös: Fejes, Vajtai — D. Kovács (4) — Szekfü (10), Müller (17). Csere: Todola, Faragó, Eszenyi. A körösi csapat javuló csa­patjátékkal győzött. A csapat legjobbja Müller volt. Vajtai jó védekezéséért dicsérhető. s. z. LABDARÚGÁS Járási labdarúgó-bajnokság N. Kinizsi II—Abony II 3:1 (2:0) Kinizsi II: Kovács I— Kiss, Kecskés 11, Aszódi, Hegedűs, Balog, Dér, Hegedűs K., Szabó, Lengyel, Tolnai. A Kinizsi II biztosan nyert Abonyban. Góllövő: Lengyel (íj). Jók: Kiss, Kecskés 11, He­gedűs L., Balogh és Lengyel. SZAKSZERVEZETI BAJNOKSÁG Heves küzdelmek folynak a szakszervezeti labdarúgó-baj­noki mérkőzésen. Szombaton lejátszott mérkőzés: Konzerv­gyár I—Szakközépiskola 3:1. Góllövő: Nemesik (3). Ezzel a győzelemmel a Kon­zerv I nagy lépést tett a baj­noki cím elnyerése felé. P. S. A legfurcsább törvény Kevesen tudják, hogy a legfurcsább törvény egy Bor­neo környéki szigeten volt életben évszázadokon át. A törvény értelmében azt, akt egy fuldokló nőt kiment a tengerből, halállal büntettek. A szigetlakok persze nem ha­ragudtak a nőkre, csak azért hozták a törvényt, mert büsz­kék trolink pompásan úszó asszonyaikra. Azt is hozzá kell tenni, hogy egyetlen asszony se.n fulladt a tengerbe. Mit látunk ma a moziban? Bolondos vakáció. Vidám kalandok a Balatontól, Kár­pátokon át Constanzáig. Szí­nes magyar—román kopro­dukciós film. Rendezte: Makk Károly. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kísérőműsor: 20. Világma­gazin. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. * í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents