Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
1968. MÁJUS 19., VASÁRNAP ”™<&űrhw 5 I NAGYMAROS ^ VERÖCÉ^P^ BkVISEGRÁD VÁC FELSÖGÖD ■ SZENTENDRE POMÁZ ALSÓGÖD | P. CSABA A! BUDAKALÁSZ GÖOÖL P. VÖRÖSVÁR D.KESZI P. SZENTIVAN m SOLYMÁR ¥ B. KESZI KISTARCSA GYÖMRÖ VECSÉS MONOR B ORS TÖRÖKBÁLINT ÉRD gl» SZENTMIKLÓS W D HARASZTI W TÖKÖL NAGYKÖRÖS MINDENT MEGTALÁL fl PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN MA: ifjúsági elsősegélynyújtó verseny Ráckevén A hetek óta folyó lázas készülődésbe az utóbbi napokban aggodalom is vegyült: vajon milyen lesz az idő vasárnap? Ma rendezik meg ugyanis a ráckevei járás ifjúsági elsősegélynyújtó versenyét. Tíz iskola nevezett be, egyenként 5 tagú ifjúsági vöröskeresztes csoportokkal a vetélkedőre, amelynek során nem kisebb feladat vár a gyerekekre, mint nyílt töréses, gerincsérüléses „sebesültek” ellátása, artériás és vénás vérzések, füstmérgézésesek elsősegélyben részesítése. A vetélkedőt békegyűlés előzi meg, amelynek résztvevői táviratban fejezik ki tiltakozásukat az amerikai agresszorok vietnami háborúja ellen. Zalatnay Sarolta kettős sikere Angliában A feketehajú Zalatnay Sarolta nemcsak kitűnő énekesnő és csinos lány, hanem nagyszerű háziasszony is. Tanú erre Maurice Gibb, a Bee Gees pop-zenekar 18 éves tagja (dobosa), aki a 20 esztendős magyar Saroltát menedzseri hivatalában fogadta. A találkozás óta már több ízben kóstoltatta meg a tánc- dalénekesnő gulyáslevesét. Talán új kedvence akadt Maurice-nak, aki korábban Lulut futtatta? Maurice: „Talán igen, egyelőre azonban kitűnőnek tartom a gulyáslevest, amelyet sokszor kóstolok meg”. Sarolta: „Maurice az első angol fiú, akivel együtt dolgozom. Lassan beszél hozzám. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert még nem valami -jól ismerem az angol nyelvet”. Sarolta első angol hanglemeze, az „Open Your Hands” (Nyisd ki a kezedet), már forgalomba került. Judith Simons PAPÍRKESZTYŰ Az Egyesült Államokban papírkesztyűket árusítanak, 24 darabot egy dobozban, azok számára, akik piszkos munkahelyen dolgoznak'. A papírkesztyű olyan olcsó, hogy egyszeri használat után eldobják. Műanyag alkatrészek A kocséri Petőfi Tsz főképpen a nők foglalkoztatására segédüzemágat létesített. Több százezer műanyag alkatrészt készítenek rádiókhoz, tv-khez és más közszükségleti cikkekhez. Termékeiknek nagy részét az exportra kerülő gépekbe és műszerekbe építik. Mi! ígér a nyárra a mezőgazdasági gép- és alkatrészkereskedeiem? Gondok az öntözéssel — 2000 traktor raktáron Nem tudja a kereskedelem ilyen megnyugtatóan ellátni a gazdaságokat a szalmabetakarítás gépeivel. Viszont van elegendő min- denthordó (kazalozó) elevátor és minden igényt ki tudnak elégíteni az újtípusú rakodó- markolókból. Augusztus elejére kétféle burgonyabetakarító kombájnt hoznak be: az egyik típus lazább, a másik kötöttebb talajon alkalmazható. Három 60- ros cukorrépa betakarító gépből is elegendő mennyiséget kínál eladásra a kereskedelem. A kukorica-be takarítás kezdetéig több, mint 500 — egyrészt magyar—jugoszláv kooperációból, másrészt importból származó — vontatott csőtörő és fosztógépet vásárolhatnak a gazdaságok. Szeptember elején forgalomba kerül 120, francia licenc alapján gyártott négysoros csőtörő adapter is. Ugyancsak a magyar—jugoszláv kooperáció eredményeként kerül forgalomba több száz vontatott járvasilózó, valamint szálasbetakarító adapter és rendfelszedő. Örvendetes hír, hogy megszűnőben van a pótkocsihiány. Mint ismeretes, hazánkban a mezőgazdasági gépek forgalomba hozatalával a Mező- gazdasági Ellátó Tröszt (AG- ROTRÖSZT) és a megyei AG- ROKER vállalatok foglalkoznak. Idén egyre inkább meghonosodnak a vevők igényeit elsődlegesnek tartó kereskedelmi módszerek. Hazai mező- gazdasági gépkereskedelmünk ennek megfelelően bővítette és bővíti árukészletét s választékát. Jelenleg az AGRO- TRÖSZT raktáraiban kereken — változatlan árakon számítva — 300 millió forinttal több értékű gcp van, mint egy évvel ezelőtt. Kaphatók a növényvédelem összes kis- és nagygépei. Számottevően javult a kínálat a háti permetezőkben. Az év második felében jelenik meg a piacon az olasz licenc alapján itthon gyártott permetező. A román és jugoszláv gyártmányú kukoricavetőgépekhez megérkeztek a sorművelő kul- tivátorok és van elegendő hazai gyártású kultivátorokból is. Tavaly az első félévben 850 SZK típusú kombájn érkezett Magyarországra, viszont az idén már április 30-ig 800 db-ot hoztak be és június végéig újabb 300 érkezik. Jelenleg a raktárakban elegendő pótkocsi között válogathatnak a vásárlók. Négy különféle típusú traktorból kereken 2000 darabot raktároz az AGROTRÖSZT. Egyetlen hiánycikk jelenleg a szovjet gyártmányú lánctalpas traktor. Két új típusú, óránként 4 —5 tonnás teljesítményű olajtüzelésű terményszárító is a gazdaságok rendelkezésére áll. Viszont egyes jól bevált és keresett magtisztító gépből kevés van. Ezen a tavaszon gondok keletkeztek az öntözéssel. Bár a múlt években öntözőgépekből és szerelékekből elegendőnek látszó készlet volt az AGROTRÖSZT raktáraiban, de — érthetően — a mostani száraz tavaszon egyes tartozékok kevésnek bizonyultak, A Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat (MEGÉV) jelenleg — változatlan árakon számítva — 15 százalékkal nagyobb árukészlettel rendelkezik, mint tavaly ilyenkor. KIS ÜGY? Most már tudom, hogy tévedtem. Amikor elolvastam Galambos Ferenc levelét, melyet nekem címzett, s megtudakoltam —, mert a levélből nem derült ki —, mi adta kezébe a tollat, azt mondtam magamban: május elseje előtt nem kapta meg a kiváló dolgozó címet s a vele járó pénzt, nyilván ez fáj neki. Azután eléggé alaposan megismertem ezt a „kis ügy”-et — s az olvasó majd tapasztalhatja, mennyire indokolt az idézőjel — s megállapíthattam: lehet, hogy ez is fáj Galambos Ferencnek, de az biztos, hogy — más is. I. Május elseje előtt, mint minden esztendőben, Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában az üzemek javaslatot tesznek, kik kapják meg a kiváló dolgozó címet. Ügynevezett előzetes javaslat ez: az üzemvezető, a műhelybizottság titkára, az alapszervezeti párttitkár szerint arra érdemesnek neve kerül egy papírlapra, kellő indoklással, s így a gyár szakszervezeti bizottságához. Ott megvitatják, s ha egyetértenek, a javasolt személyről a végső szót az üzemi termelési tanácskozás mondja ki. Kicsit bonyolult ez így, van benne némi „biztonsági fék” is, már ami az üzemi demokráciát illeti, de hát: mindenütt így csinálják. Vagy majdnem mindenütt. Ez történt Galambos Ferenc esetében is. Az üzem, ahol dolgozik, javasolta a kiváló dolgozó címre, a megfelelő indoklás sem hiányzott. A szak- szervezeti bizottság azonban elutasította a javaslatot, nem is került szóba a termelési tanácskozáson. Hivatalosan az áll az elutasítást közlő papíron, hogy nem végzi olyan színvonalon a munkáját... nem hivatalosan azonban ... ! És itt lösz üggyé a „kis ügy”! II. A szakszervezeti bizottság ülésén, ahol a javaslatokról döntöttek, ott voltak a műhelybizottságok titkárai, az alapszervezeti párttitkárok, a KlSZ-titkárok is. Sokan voltak. Galambos Ferenc azonban — miután rebesgették, hogy ezt is, meg azt is mondtak rá —, amikor pontosan tudni akarta, mit is mondtak rá, a sokból senkit nem talált. „Én eljöttem korábban.” „Később érkeztem.” „Őszintén szólva, nem is nagyon figyeltem oda.” A Budapesti Nemzetközi Vásár nagy élményt, sok látnivalót ígér. Ezért ne okozzon magának gondot, fáradságot ottani vásárlásokkal, mert helyben kényelmesen, bő választékból vásárolhat a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben . Ilyen válaszokat kapott. A pénzéért futott? Még egyszer mondom: lehet. Futott azonban másért is, ami több, mint a pénz: a becsületért. Mert olyan indokokat hallott, miszerint 6 „selejtgyáros”, meg goromba, nem tud bánni az emberekkel — ti. csoportvezető —, s így tovább. Persze, nem hivatalosan hallotta. Hivatalosan semmit nem mondtak neki. Pedig párttag is, pártbizalmi: ha ilyen bajok vannak vele, ha valódiak ezek a bajok, azokért kommunista módra tartania kell a hátát. Mert — sok más mellett — olyasmit is mondtak rá, hogy ittasan jött be az üzembe. Például. (Mikor? Senki nem tudja megmondani. Valamikor. Miért nem figyelmeztették akkor rögtön? Miért most jön elő ez?) III. Szeitz János, a szakszervezeti bizottság titkára: — Igen, elég nagy vita volt a Galambos-javaslaton. Sók mindent mondtak, olyan szakszervezeti bizottsági tagok is, akik gazdasági vezetőkként ismerik a területet. Amit mondanak, arra adni kell, nem? — Természetesen. Ha igaz az, amit mondanak. Ha konkrét. Ha tény. Ha nem általánosság. — Elég sok a vita a kiváló dolgozó cím odaítélésének mércéjénél. Nem sikerült még egységes elveket kialakítanunk. Sole dologigal próbálkozunk. Ilyen ez az előzetes elbírálás is. Ne akkor tagadja meg a szakszervezeti bizottság a hozzájárulását, ha már a termelési tanácskozás döntött. Az kellemetlen. Volt eset, hogy mi nem javasoltuk az illetőt, a termelési tanácskozás mégis elfogadta. Tudomásul Vettük. Nem értettünk vele egyet, de tiszteltük a kollektíva állásfoglalását. — Galambos Ferenc ügyében miért nem ez történt? — Nem tudom. IV. Varecza Gyula, a műhelybizottság titkára. Ott volt a szakszervezeti bizottság ülésén. — Jogos kifogásokat mondtak Galambos ellen? — Sok mindent beszéltek. — Mit, mégis? — Sok a selejt, meg nincsenek rendben a dolgok, ilyesmit. — Tényszerűen vagy csak úgy általában? — Már nem emlékszem. — Önt megkereste Galambos Ferenc? — Igen. Nem hagyott békén. Mondjam már meg, mit mondtak rá az ülésen. — Azt nem kérdezte, hogy kik mondták rá? — Azt nem. — Tehát csak a kifogásokra volt kíváncsi? — Valahogy úgy. — És végül megmondta ön, amit hallott? — Kénytelen voltam, nem hagyott élni, — Ön szerint jogosak voltak a kifogások? — El kellett hinnem, olyan emberek mondták. — De hát korábban ön is javasolta Galambost? — Akkor még nem tud tam azokról, amit ott, az ülésen mondtak el. — Azt, hogy ott selejt van, gorombáskodnak az emberekkel, Galambos ittasan jött be, s így tovább, ezt ön nem tudta? A műhelybizottság erről nem tudott? Ez előbb nem derült ki, csak amikor valakit javasoltak? Nincs felelet. V. Keserű Sándor üzemvezető. Galambos Ferenc főnöke. — Egyetértett azzal, amikor értesítették, hogy a szakszervezeti bizottság nem adta vok- sát Galambos kiváló dolgozó címéhez? — Nem. — Ennek ellenére előterjeszthették volna a termelési értekezleten. Más üzemben volt ilyen. Végtére is, a kollektíva ítélete nem kicsiség?! Miért nem tették? — Azt mondták, jobb nem erőltetni. Meg hogy év közben is felterjeszthet az üzem kiváló címre. Terjesszem majd föl. — Hogyan? Aki április végén nem felel meg, júliusban vagy augusztusban megfelelő lesz? — Ezt kaptam válaszként. — Az elutasítás indokait ismeri. Egyetért azokkal? — Kérem, mindent megmondok azzal, hogy üzemünk nem rögzített, részletes technológia alapján dolgozik. Kísérleti gyártást végzünk... — Tehát a valós és a kívánt termelési feltételek általában és Galambos Ferenc esetében is, eltérőek? — Enyhén szólva,— VI. Ismét Szeitz Jánosnál, a szakszervezeti bizottság titkáránál. — Ön szerint jól történt, ami történt? — A dolog hivatalos része korrekt volt. Ami papíron van. — És ami papíron kí vül történt? — Az nem. Sajnos. Eriről beszélni fogunk a szakszervezeti bizottság legközelebbi ülésén. Mert furcsa, hogy itt sok minden elhangzik, de végül is egészen más kerül vissza, ha visszakerül az érintetthez. Az meg még furcsább, hogy senki nem akarja szembe mondani a dolgokat. Minden bizonnyal voltak túlzások is az elhangzottakban ... mert végül is volt olyan üzem, ahol kevésbé érdemeset fogadtunk el, mint Galambos. A mérce nem azonos, s ez nem jó. — Csak ez a baj ebben az ügyben? — Nem. VII. Ahhoz, hogy Galambos Ferenc kiváló dolgozó-e, vagy nem, semmi közöm. ’Ez az üzem, meg a szakszervezeti bizottság ügye. Nem azt ítélem el, ami történt: testületek joga az elutasítás, az elfogadás. Azt ítélem el, ahogyan történt, ami történt. Ahogyan nem szabad emberek ügyében eljárni, ahogyan lehetetlenség elmarasztalni egy embert. Mert Galambos Ferenc egyetlen hivatalos figyelmeztetést nem kapott, üzemvezetőjét sem értesítették, mi baj lenne vele. A pártszervezet nem foglalkozott Galambos magatartásával, az állítólagos ittasság, a gorombaság, s sóik más, most elhangzott indok pedig alapos ok lenne rá. Ha indok. Ha bizonyítani lehet. Azaz, ott már bizonyítani kell. És ez a legfőbb tanulsága ennek a kis ügynek, mely nagyon is nagy ügy: emberekről, munkájúkról, magatartásukról nem lehet áltálában beszélni, ítélkezni. Csakis tények alapján. Mert nem furcsa, természetellenes-e, hogy valakiről akkor derül ki, mennyire rossz munkás, mennyi emberi hibát, gyengeséget s ki tudja, még mit cipel magával, amitor — kitüntetésre javasolják? Mészáros Ottó feledje holnap ÉTFŐI ÍREK
