Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-17 / 114. szám
KISZ-es évzáró Az 1967/68-as KISZ-oktatási évet befejezve, a KISZ járási bizottsága a legjobban dolgozó propagandisták részére baráti összejövetelt rendezett. Ajándékot nyújtottak át Szilágyi Györgyné, Bozóki Jánosné, Pintér István, Drabek Károly, Bucsics Imre, Czövek István, Wéber Péter, Vangel János és Kiss József KISZ- propagandistáknak. VB-VLES Úriban ma délután 3 órakor vb-ülést tartanak. Napirenden a tanácsülés anyagának megtárgyalása. — A péteri Rákóczi Tszben a tervhez viszonyítva 150 százalékos a bárányszaporulat. A birkák jól teleltek: kedvező lesz a gyapjúhozam. — Az úri Béke Tsz-ben 300 mázsa halat adnak el június végéig — ennyit tartottak visz- sza az őszi lehalászásnál. MOMOMntfn X. ÉVFOLYAM, 114. SZÄM T968. MÁJUS 17., PÉNTEK Uj bölcsőde Üllőn és Pilisen Nőtt a születések száma — Kevesebben az abortuszbizottság élőié MAI MŰSOR MOZIK Monor: Egy férfi és egy nő. Ve- csés: Két jegy a délutáni előadásra. Dr. Nagy István járási főorvos beszámolót terjesztett a járási tanács végrehajtó bizottsága elé az anya- és csecsemővédelem helyzetéről. A tavalyi év számadatai azt mu- I tátják, hogy járásunkban 1966- j hoz képest jelentős volt a fejlődés. 1967-ben 1599 kisbaba született, hat százalékkal több, mint az előző évben. Az anya- és csecsemővédelem is előrelépett, harminchárom védőnő látta el a gondozási munkát. A negyedik negyedévben megkezdődött a járási gyermekszakorvosi rendelés, sőt a két rendelőintézet szakTolsztoj, Móricz, Berkesi Százan egy este A napokban meglátogattam a tápiósülyi művelődési ház könyvtárát. Jóllehet a könyvtár csak öt órakor nyit, az iskolás gyermekek már fél öt tájban gyülekezni kezdtek. Többen három-négy kiolvasott könyvet szorongattak a hónuk alatt. A gyors véleménykutatás során kiderült, hogy legtöbben a kalandos történeteket szeretik. Szívesen olvassák Mark Twain, Verne Gyula regényeit. Egy nyolcadikos kislány bevallotta, hogy 6 bizony kedveli Maupassant novelláit Is.' Később szép számmal jöttek a felnőttek is. Volt köztük tanár, vasutas, gyári munkás, zenész. A külföldi klasszikusok közül leginkább Stendhal, Tolsztoj, Thackeray műveit kérték. A magyar irodalom jelesei közül pedig Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz regényei vezetnek. A legkeresettebb azonban Sülyben is Berkesi András. Kopjások című regénye kézről kézre jár. Este hét órakor még mindig nagy volt a könyvtári forgalom. A könyvcserét Bácskai István, a művelődési ház igazgatója bonyolítja le. A nagy forgalom miatt egész egyszerűen nem tudtam vele beszélgetni. A nyilvántartások ellenben elárulták, hogy a könyvtárnak 4 ezer darab Itöriyhe van. Ott tartózkodásom alatt több mint százan látogatták meg a könyvtárat. A pontosan vezetett kimutatásokból más is kiderült. Ugyancsak több, mint százan a tavaly kivitt könyveket ez- ideig sem hozták vissza ... (krátky) rendelésén kívül Vecsés és Üllő is kapott csecsemő- és gyermekszakrendelést. Az anyavédelem, a terhesgondozás, a csecsemő- és gyermek- védelem területén — a kedvező lehetőségekkel élve — az idén e munka minőségi fejlesztésére törekednek. Tavaly 188 koraszülött gyermek volt, az összes élve születettek majdnem tizenkét százaléka. Ez egy százalékkal magasabb az előző évinél. A koraszülöttek arányának emelkedése országos jelenség, s sajnos, ezalól járásunk sem kivétel. Az országos emelkedés is egy százalék körüli. Az ok még nem tisztázott, kutatják a titkát. Magas az abortuszbizottság előtt megjelentek száma is, bár a szám évről évre csökken. Tavaly 12 százalékkal kevesebben voltak, mint 1966-ban. A csökkenés örvendetes jelenség, a kormány szociális intézkedéseinek hatása mérhető itt, akárcsak a születési szám emelkedésénél. Hogy a gyermekprobléma mégsem csupán egzisztenciális probléma, ezt látszik bizonyítani néhány más számadat: a bizottság előtt huszonöt százalékkal kevesebb olyan asszony jelent meg, akiknek már kettő vagy több gyermeke van, viszont hét százalékkal nőtt a gyermektelenek vagy egygyermekesek száma. A csecsemőhalálozások száma is évről évre csökken. Az arányszám 1962-ben még 5,2 százalék volt, ezzel szemben 1966-ban már csalt 3,6, tavaly 3 százalék. Az idei év első negyedében még jobb az eredmény, 2,4 százalék — az influenzajárvány ellenére! Ez az eredmény országos viszonylatban is a legjobbak között van. Járásunkban jelenleg négy községben, Gyomron, Mono- ron, Üllőn és Vecsésen működik bölcsőde. A férőhely kevés, alig másfél száz kisgyermeket tudnak itt elhelyezni a dolgozó anyák. A járási vezetés napirenden tartja ezt a kérdést, a megoldásban azonban számít a községek tanácsaira. A két legszorongatott helyzetben levő községben, Üllőn és Pilisen, belátható időn belül felépül az új bölcsőde. TŰNŐDÉS jaawi^ . , Három szegény szabólegény Bemutatkoztak a mendei színjátszók Az újonnan vásárolt fekete körfüggöny adta keretben nagyon jól mutattak az ízléses díszletek. A kassai szabóműhelyt jelezték a színpadon, ahova Posztó Barnabás uram őszinte megnyugvására — ki mellesleg nagy legénynyúzó hírében állt — betévedt a történet három igazi hőse: a vándor szabólegények. Babay József—Budai Dénes zenés mesejátéka Szuhanyi Ferenc rendezésében és vérbő játékával nagy sikert aratott a mendei közönség előtt. Mi e siker titka? Hiszen javarészt először játszó szereplők vállalták az öt hónapnál is hosszabb ideig tartó próbasorozatot. Még olyan, az öntevékeny munkát sokszor kísérő gond is jelentkezett, hogy az egyik főszereplőt váratlanul behívták katonának. Ügy gondolom, e siker titka — melyet a szereplőket többször visszahívó vastaps is jelzett — az igényesség és az a jó kollektív szellem, melyet munka közben sikerült maguk között kialakítaniuk. Szinte általános gyakorlat ilyenkor úgy felsorolni a szereplőket, hogy senki ne maradjon ki. Nem teszem meg, mert mindenki munkája, tehetsége, szorgalma egyformán benne van ebben a bemutatóban. A járás területén nemrég tájolt a Déryné Színház ugyanezzel a darabbal. Csodálkoztam is, hogy a mendeiek erre vállalkoztak, de bemutatójuk meggyőzött: amatőr együttes is képes színvonalasat produkálni. Egy jól sikerült bemutatóval szemben mindig fennáll az igény: máshol is bemutatni, ott is hozzáférhetővé tenni a darabot közönség számára, ahol a kis színpad és nézőtér miatt állami színház nem fordul meg. A mendei bemutató után jogos ezt felvetni. Szeretném felhívni például Maglód, Űri, Tápiósáp népművelőit, gondolkodjanak azon, mikor és hogyan tudnak lehetőséget teremteni, helyet adni a mendei színjátszóknak. Mendén a színjátszó mozgalomnak évtizedes hagyományai vannak. E hagyományokat a kitűnő fiatal rendező, úgy látszik, képes csoportjával feleleveníteni, folytatni. (furuglyás) // POLITECHNIKA'' A bölcsődei munka önmagában is kedves; szép feladat a kis emberpalántákat gondozni. nevelni. A monori bölcsődében a gondozónők ezt még évről évre azzal is tetézik, hogy maguk közé fogadják a gimnázium néhány lánynövendékét, tanítják őket a „politechnikai képzés keretében”. Feltétlenül ezzel magyarázható az, hogy például tavaly nyolc érettségizett jelentkezett egészségügyi iskolába (az más kérdés, hogy közülük csak kettőt vettek fel), az idén pedig tizenegy lány akar csecsemőgondozónő lenni. Hát már sosem ér véget ez az iskola?! Kútvölgyi Mihály felvétele A sorompónál Pirosat villan a fénysorompó, s lassan csukódik is már. A nagymama azonban nagyon siethet, mert húzza maga után az alacsony, vasvázas kiskocsit, szalad át a síneken. A kocsiban — két bevásárlószatyor között — hófehér rugdalózóban 7—8 hónapos apróság. A síneken rázkódik, zötyög a kocsi, a gyerek egyre lejjebb csúszik. A feje már nincs is az ugráló akotmányon. A nagymama oda se néz, csak arra ügyel, hogy mielőbb átérjen a túloldalra. Jaj! -Kiesik!!! De nem esett ki a kis srác — valaki odaugrott és visz- szarakta a bevásárló-szatyrok közé. A nagymama rémülten és hálálkodó tekintettel siet tovább. Tíz perce várunk legalább — de inkább időtlen idők óta. A suliból már kiengedték a délelőttösöket, vagy húsz gyerek ácsorog a sorompónál, kapaszkodnak a korlátba, kapargatják a fénysorompó piros lámpáit. Egy csapat tanakodik, menjünk, ne menjünk? Éhes vagyok, gyerünk! De nem mennek. Eldübörög a vonat — a várakozók átsereglenek a sineken, autók között cikáznak a gyerekek. De megvárták, amíg elmegy a vonat! ★ Hogy lesz-e Monoron valamikor is felüljáró? Ki tudja. Forgalom és balesetveszély — az van. (koblencz) SZÓVÁ TESSZÜK Kinek jó ez? Vannak bizonyos dolgok, melyek előtt az ember értetlenül áll. Próbál az okokra és miértekre választ kapni, de ez sehogy sem sikerül. S ilyenkor mérgelődik tovább. így vannak most a mendeiek is. A helyzet a következő: Mendén van a földművesszövetkezetnek egy TÜZÉP- telepe. Ennek az az egyik sajátossága, hogy körülbelül 100 méterre van a téglagyártól. A téglagyár egész évben üzemel. ílordják a tégláját Keresztárra, Budapestre és még ki tudja hová. Ami most az egészben érthetetlen: hogy ha már van Mendén téglagyár is meg TÜ„Expressz" 'A nemsokára megjelenő új menetrend alkalmából sorra jelennek meg az ismertetések az újságokban és az illetékesek szívesen nyilatkoznak javuló vasúti közlekedésünkről. Nos, igen, javulás az várható. De hol? Olvashatunk Mecsek expresszről, Tokaj, Borsod, Szeged, Balaton, Lillafüred és egyéb expresz- Szekröl. Sőt vasútmeteoroió- giai szolgálat is lesz, nyilván expressz időjárásjelentéssel. Mindezeknek örülünk, biztosan szükség van rájuk. Ám mi lesz velünk, állandó be>- és kijáró rövidtávú utasoklcal? Mert ugyebár monori, vagy pilisi expressz még nincs. Egyhamar nem is lesz, nem is ezt várjuk. De: Budapest—Pécs 229 kiZÉP-telep is, miért nem leihet a mendeieknek mendei téglát kapni? S erre senki sem tud Mendén magyarázatot adni. Hogy tulajdonképpen miért is bosszantó ez? A mendei TÜZÉP-telepen a tégla ezer darabja 711 forint lenne — de a Békés megyéből a mendei TŰZEP-re szállított ezer darabja már 1120 forint. Ez a 400 forint az, ami bosszantja a men- deieket. Mert ők azt tartanák igazságosnak, hogy ha már szívják a mendei téglagyár füstjét, kaphatnának is hazai téglát! M. J. menetrend lométer, a Mecsek expresz- szel kettő és fél óra, míg Budapest—Monor 38 kilométer, helyi járattal egy óra és hét perc. Nem lehetne itt miamit tenni? Meri e kis távon naponta 10 ezernél több ember utazik oda-visz- sza és ők is legalább olyan egyenjogú dolgozó magyar állampolgárok, mint az expresszvonat utasai. Kérjük a MÁV illetékeseit: nyilatkozzanak a helyi közlekedés javításáról is, nyugtassanak meg több ezer embert, hogy legalább néhány percet igyekeznek lefaragni a menetidőből. Higy- gyék el, ennek is örülni fogunk, legalább úgy, mint az expresszutasok a róluk való gondoskodásnak. — tt — Szidás — Sajnos elég gyakran hallatni — és a gyömröi postahivatalban sem az első eset —, hogy a pedagógusokat szidják „általában”. A minap a posta egyik közmegbecsülésben részesülő tisztviselőnője ragadtatta magát peda- góguseüenes kirohanásra, csakúgy munka közben, de jó hangosan, hogy a jövőmenő ügyfelek és a jelenlevő pedagógus is hadd hallja az üvegfal túlsó oldalán. Az általánosítás soha nem helyes és nem igazságos. Ha egyik vagy másik kézbesítő, vagy a posta bármilyen rangú és rendű alkalmazottja hibát vét, nem helyes általában a postásokat elmarasztalni. Miért marasztalja el általában a pedagógusokat, a tanárokat az a szülő, akinek már két fia mezőgazdasági technikumban végzett és a harmadik is közel áll ahhoz, hogy befejezhesse középiskaPét ró 11 Valamelyik nap egy idős bácsi kopogtatott a szerkesztőség ajtaján. Kezében üres petróleum os kannát lengetett, homlokáról pedig iz- zadtságcseppeket törölgetett. — Legyen szíves, nézze meg — Szólt nekem — hány óra van! Csodálkoztam a különös kérésen. — Kilenc óra. — Na látja — tört ki az öregből — bejöttem Monor- ra a reggeli busszal, petróleumért, s most várhatok tizenegyig! Mert hogy a vasüzletben petróleumot csak tizenegytől tizenkettőig mérnek. Azelőtt a háztartási boltban bármikor lehetett kapni, most hogy a vasboltban árulják, ez a helyzet! Nem tudtam hirtelen mit szólni. — A petróleumra rámegy az egész napom. Pedig lenne munka kinn a földeken — ontotta tovább a panaszt. — S mit csináljanak azok, akik egész nap dolgoznak! A bácsika elment. Először arra gondoltam: nyilván nem ok nélkül határoztak az „Illetékesek” eképpen, petróleumárusítási „ügyben”. Kevés lehet ma már, aki effélét vásárol, s az eladó netán óránként nem büdösítheti be petróval a kezét. Monoron! Aztán általában lai tanulmányait — a tanárok segítségével. Nem tudom, hogy mit követhettek el gyermekének tanárai, amiért „Pesten már megverték volna a szülők ezeket a tanárokat”. Biztosan nagyon súlyos problémák lehetnek, ha a szülő arra vesz bátorságot, hogy ezért az egész pedagógustársadalmat elmarasztalja. De azok nevében, akiket ez a vád nem illet, az általában szidott pedagógusok nevében, a leghatározottabban visszautasítom az ilyesfajta pedagógusellenes demagógiát. És — mivel a hivatalos helyiségben és munkaidő alatt hangzott el — o hivatalvezető szíves figyelmébe ajánljuk. A pedagógusok mindig a szülők szeretetére és tiszteletére nevelik a gyermekeket. És ezt joggal elvárnák viszont. Palotai Sándor-12-ig eszembe jutott, nem egy olyan háztartási üzletet ismerek fővárosunk, Budapest területén, ahol petrót árulnak. A nap bármely szakában, bármikor! (Ha éppen nem hiánycikk.^ Pedig Budapesten erre — szerencsére — még kevesebb embernek var. szüksége. Aztán a régi, sokat emlegetett szatócsüzletek jutottak eszembe. Vajon a szatócsmester is korlátok közt szorította a kellemetlen cikkek árusítási idejét? Na, csak próbálta vo'na meg! Petróleum 11-töl 12-ig! Ha megkérdezném az „illetékeseket”, egészen biztos tudnának mondani indokokat. Talán elfogadható indokokat talán még igazuk is lenne De a bácsinak is igaza van: Most már csak az a kérdés, hogy én a kettő közül melyiknek adjak igazat? ön, kedves olvasó, ki mellett állna ki? Én a bácsika igaza mellett. Amióta csak létezik kereskedelem ezen a földön, megvan az értelme is: ellátni, kiszolgálni a vevőt. A kereskedelem van a vevőért s nem fordítva! Érvényes kellene legyen ez Monoron. is. S nemcsak a vosboltban, és nemcsak petróleumügyben. Deregán Gábor