Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

1 fK»8. MÁJUS 15., SZERDA rLst MEGYEI K^úrlap 3 Könyv a KISZ—úttörővelélkedő - Csehszlovák. írócsöpöri látogatása Az ünnepi könyvhét jelen- könyvkiállításokat rcndez­tős hagyománya kulturális nek. életünknek, megrendezése év- Itt és az utcán felállított sát­ről évre szép feladat Az idei rabban lehet majd vásárolni, könyvhetet május 25. és jú- a. j ászkaraj enői úttörők elha­nius 2. között rendezik, tározták, hogy házról házra amelyre megyeszerte megkez- járva árusítják majd a nép­dődött a készülődés. A Haza- szerű kiadványokat. Nagykő­fias Népfront, a könyvbarát rösön a KISZ és az úttörők . . ,, „ . bizottság és a TIT karöltve lennel:: versenybe- melyikük ^n(^Tas> Kars Las.lo, Karinthy ’’munkálkodik sikerén. sá?ra árusí^MtöbbSny- Ferenc’ Fábián ZoLtán’ Csa' Különösen gazdag válasz- vet? A másik — különösen a J^ws’ Szilvást Lajos tékban, mintegy kétmillió fo- gyermekek számára izgalmas Ikkete Darvas József, rint értékben kerülnek a me- esemény — a június 2-i asz- Lseres J!00r■ gyébe az új és a régebbi ki- faltrajzverseny. Az első há­Csehszloválviából írócso­port érkezik hozzánk, akik Ceglédet, Vácot és Zebe- gényt látogatják meg. Neves magyar íróink-költőink közül eljön a megyébe Ker­tese Erzsébet, Gergely Márta, Szeberényi Lehel, Berkesi .adású kötetek. Pest megyben az ünnepi könyvhét megnyitóját május 24-én Cegléden, a művelődési házban tart­ják, ahol Fekete Gyula író tart beszédet. Ezt megelőzően a könyvbarát-mozgalom vendé­gül látja az eredményes mun­kát végző aktivistáit. Az iro­dalmi műsorral és a váci KISZ-kórus énekével színesí­tett fogadásra május 20-án délután két órakor ke­rül sor Budapesten, a Kos­suth Klubban. A meghívot­taknak könyvjutalmat és_ el­ismerő oklevelet nyújtanak át. rom helyezést elérő kis mű­vészt könyvvel jutalmazzák. A könyvhét kiemelkedő ese­ményének számít a szintén Nagykőrösön, 28-án rendezen­dő békeest, amelyet Gorkij emlékének szentel­nek. Kőröstetétlenen, Albertir- sán, Törteién, de másutt is könyvsorsjátékot rendeznek, az iskolákban pedig a magyar órákon méltatják a könyvhét jelentőségét, az olvasás örö­mét és hasznosságát. Gödöllőn május 26-án az egyetemi színpad vásárlással egybekö­tött kiállítást, valamint műso­ros estet rendeznek. Molnár Gábor, Janikovszky Éva, Szentiványi Kálmán és mások. k. m. Az élet igényeit Eső után áhítoznak a héviz- györki emberek. Kiadós és gyakori eső után, mert bizony most csak esőcske hullik. — Igaz a mondás: a májusi eső aranyat ér — kezdi a be­szélgetést Hajdú András el­nök. — Nem túlzók, ha azt mondom: ezekben a napokban félmilliót is megér egy tartós, csendes eső. Illetve meghoz a zöldborsó és uborka korábbi értékesítésével. Embert csak keveset látni a faluban ezen a délutánon. An­nál zajosabb, mozgalmasabb a- , , . Az ünnepi könyvhét az írók A részletes program gazdag országjárása is egyúttal. Szá- elmenyanyagot ígér minden- mos író-olvasó találkozót, iro- kinek. dalmi estet, ismeretterjesztő Városokban, falvakban előadást rendeznek. Május 18—19 Országos motorostalálkozó Verőcén Látványos eseményre ké*- szülődnek a Pest megyei mo­torosok. Hét végén, szombaton és vasárnap az Express Ifjú­sági Utazási Iroda verőcei tá­borában ők lesznek a ven­déglátói az ország minden ré­széből, de még Csehszlovákiá­ból. Lengyelországból és az NDK-ból is idesereglő moto­rosturistáknak. A kétnapos találkozó legér­dekesebbnek ígérkező prog­ramjai : négy kategóriában kiírt ügyességi slalomverseny, KRESZ- és műszaki vetélke­dő. filmvetítés, mókás lepény­evő verseny, stb. Hasznos tájékoztatót tart a KRESZ-módosításról az MTSZ Országos Motoros Bi­zottsága, s díjmentes műszaki felülvizsgálattal és tanács­adással áll majd minden mo­toros rendelkezésére a Csepel Mo torkerékpürgyár szerviz­szolgálata. A megyei motorosklubbk vezetői ezenkívül > Visegrúdra és Nagyirtáspusztára vezetnek tájismertető túrákat. Oktatópioce A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi terüle­tén korszerű, gyakorlati és oktatási célra megfelelő pincét építenek. A Vízügyi Építő­ipari Vállalat 1970-re készíti el a 47 000 hektoliter bor be­fogadására alkalmas pincetért. 40 0!0 mázsa szőlő feldol­gozása lehetséges majd az egész kombinátban. határ. Sok-sok színes kendő tarkázza a májusi földeket. Mindenki iparkodik... — magyarázza az elnök. — Tudja, amióta a közgyűlés el­fogadta az új alapszabályzatot, az eddiginél is jobban törik magukat az emberek. — Mi az alapszabályzatban az új? — Sok új vonása van, a szo­ciális juttatásoktól kezdve a munkában kötelezően eltöltött napok számának meghatározá­sáig. — S ezek közül jelenleg melyik foglalkoztatja legin­kább az embereket? — A kötelező munkanapok szabálypzása. Nem véletlenül, hiszen ezzel függ össze a ház­táji föld kiadása. — Mennyi a kötelező mun­kanap? — A nőknél évi száz mun­kanap, napi tízórás munkaidőt számítva, a férfiaknál pedig évi százötven munkanap. — Hogyan függ ez össze a háztáji föld kiadásával? — Termelőszövetkezetünk minden tagja háztáji föld használatára jogosult, ha eh­hez az alapszabályban előírt és a közgyűlés által meghatáro­zott feltételeknek eleget tett. A feltételek közé tartozik a száz, illetve a százötven mun­kanap teljesítése. — A7ci ezt teljesítette, az megkapja az egy hold háztá­jit? — Nem. A háztáji föld területe termelőszövetke­zeti tagonként nyolcszáz-ezer- hatszáz négyszögöl lehet. — Mitől • függ, hogy ki mennyit kap? — Természetesen a végzett munkától. Aki csak a kötelező száz, illetve százötven munka­napot teljesíti, annak nem ad­hatunk többet nyolcszáz négy­szögölnél. Aki viszont száz­húsz, illetve százhetven na­pot dolgozik egy évben, meg­kapja az ezerkétszáz négy­szögölet. A százötven, illetve a kétszáz napnál többet teljesí­50 EVE Forradalmi szocialisták a Pest környéki munkásság mozgalmaiban AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ előtti általános európai vál­ságnak a tünetei a cári orosz- ország után Magyarországon voltak a legerősebbek. A há­borút megelőző években a munkásmozgalom fellendülő­ben volt. Érlelődött a forra­dalmi helyzet. 1912. május 23- án a pesti, Pest környéki munkások barikádharcai, fé­lelmetes ereje kezdte össze- roppantani a kiegyezésre épí­tett dualizmust, recsegett-ro- pogott a monarchia épülete, s küszöbön állott a szikra láng- ralobbanása. A nagyhatalmi ábrándokat kergető magyar és osztrák uralkodó osztály felhasználta a szarajevói revolverlövéseket a világháború kirobbantására, s ebben készségesen támogat­ta Németország is. 1916 őszé­re már nagyon elmosódott az emléke a katona- és cigány- bandás, virággal borított ka­tonavonatoknak. A családok nyomorék apákat, férjeket, fiúkat kaptak vissza. Ezekben az időkben kezde­nek kialakulni különféle anti- militarista csoportok, ame­lyek csakhamar egymásra ta­lálnak, s létrejön belőlük az elkövetkező éveknek egyik legjelentősebb forradalmi cso­portja, a forradalmi szocia­listáké. Eszmei, politikai irányítójuk Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár tudós, de rövid életű igazgatója. Soraik­ban ott találjuk Korvin Ottót, Kelen Józsefet, Duczynszka Ilonát, s a Galilei Körben együttműködő, egyetemi és középiskolai diákok baloldali tagjait. A galileisták a mun­kássághoz való kapcsolatok­nak a bázisait Csepelen, Má­tyásföldön, Aszódon építik ki. Sikerül > megnyerniük a gyárak bizalmijait. A Jnun- kásösszekötők közül kiemel­kedik Mosolygó Antal, Csiky Imre, Mikulik József. Az egy­re terebélyesedő csoportnak irodalmi kiadványa nincsen, de annál több röplapot és pla­kátot készítenek. Fő módsze­rük a személyes agitáció és szervezés. Az együttműködés szálai megerősödnek, amikor 1917. november 7-én győz Orosz­országban a szocialista forra­dalom. Ennek a világtörténelmi eseménynek a hatására meg­kezdik szervezetten a röpla­pok készítését, a plakátok fes­téséti A szocialista forrada­lom évének végén már kész röplapokkal jelentkeznek. Eb­ben az időben hirdette meg a kormány a hetedik hadiköl- csönt. A forradalmi szocialis­ták rögtön i válaszolnak, rá­mutatva arra, hogy „a tartós békét sem a szociáldemokrá­cia, sem pedig a kormány nem tudja biztosítani, csak a bol- sevikizmusi eszme. Egy fillért, egy embert se a hadsereg szá­mára”, 1918 ELSŐ NAPJAIBAN a katonatestvérekhez fordulnak: „Az esztendő meglepően nagy­szerű ajándékáról gondoskod­tak részetekre azok, akik jól fűtött palotáikban élve más emberek utolsó csepp vérét is hajlandók feláldozni a ha­záért. Testvéreink! Eszmélje­tek! Az orosz katonák már rájöttek arra, hogy az a föld, melyet meg kell hódítaniuk, a saját oszágukban van, hogy az ellenség, mellyel, ha kell, fegyverrel is szembeszállnak — a földesgrófok és iparbárók élősdi csapata, mely különbö­ző nemzetiségi Földtelen Já­nosokat és Nincstelen Pétere­ket egymásra uszítja, nehogy az igazi ellenséget felismerve ellenük forduljanak. Katona- testvérek! Már morajlik ide­haza a föld!” A röplapok a munkásbizalmik segítségével kerülnek el a laktanyákba, pályaudvarokra, Aszódra Csi- ky Imre és Mikulik József vi­szi el, Mátyásföldön Mosolygó Antal terjeszti. A röplapok terjesztésében igen Ötletesek; kőre kötve, vagy hengerré so­dorva bedobják a laktanyák­ba, a frontra menő katonák köpenyébe csempészik. A leg­hatásosabb terjesztési mód a repülőgépek felhasználása, er­re pedig mind Aszódon, mind pedig Mátyásföldön megvan a lehetőség. A röplapok és plakátok hatására az egyes Pest környéki gyárakban erő­södik az SZDP jobboldali ve­zetésével szemben a bizalmat­lanság, az ellenállás. A bolse­vik politika befolyása nő, se­gítenek ebben azok a hazatért katonák, akik az Októberi Forradalom harcaiban részt vettek. Jelszóvá fogalmazódik meg a program: „Kövessük orosz testvéreinket!” „Csele­kedjünk orosz módra!” A forradalmi szocialisták tevékenysége nyomán az ad­dig eléggé laza és egymástól függetlenül működő csopor­tok egységbe kezdenek ková- csolódni. Különösen nagy lé­pés volt ezen a téren az ún. gyárközi bizottság létrehozá­sa. Ez a bizottság hangolta össze a csepeli, aszódi, albert­falvai és mátyásföldi közös akciókat. 1918. január 18-án Buda­pesten az Építőmunkások Szakszervezetének Nagydiófa utcai helyiségében összejött 30—40 olyan munkás, aki nem volt megelégedve az SZDP vezetőségének munká­jával. Ezen a gyűlésen Mo­solygó Antal, a mátyásföldi főbizalmi javaslatot terjesz­tett elő: „A munkásság be­folyást kíván gyakorolni a pártvezetőség ténykedésére, egy olyan szervezetet kíván létesíteni, mely a pártvezető­séget minden tekintetben fe­lelősségre vonhatja. Erre néz­ve egy bizottságot kíván­tunk alakítani, illetve elő­terjesztettem azt a javaslatot, hogy egy munkástanács ala- kíttassék” — mondotta Mo­solygó Antal ezen a gyűlé­sen. RENDKÍVÜL NAGY FON­TOSSÁGÚ LÉPÉS ez a kö­zelgő forradalom előtti hó­napokban. Ekkor találkoztunk először a hazai munkásmoz­galom történetében azzal a követelésével, hogy a leendő proletárhatalomnak irányító szervre van szüksége. Nem is maradt elszigetelt ez a, követelés. Bőven van adat arra, hogy a Pest kör­nyéki gyárakban egymás után hozták létre a munkás- tanácsokat. S amikor a ma­gyarországi munkásság fel­emeli szavát a breszti bé­kének elhúzódó megkötése miatt, már ezek a munkás- tanácsok szervezik és veze­tik a politikai tüntetéseket. Az aszódi Lloyd-gyárban ja­nuár 18-án leáll a munka, sztrájkba lépnek. Av sztrájk­hullám eléri Vácot is. ,,A helység ostromlott erőd ké­pét mutatta” — írja a Nép­szava 1918. január 27-i szá­mában. A rendőrség január­ban. lefog több forradalmi szocialistát, galileistút. A Ga- lilei-kört bezárja a rend­őrség, lepecsételik az ajta­ját, működési jogát felfüg­gesztik. A Budapesti Rendőr- íőkapitányság azt hiszi, hogy a tüntetések, sztrájkok veze­tőit likvidálták. Ez az öröm azonban korai. Az őrizetbe vételek után szabadon ma­rad Korvin Ottó, Sallai Im­re, Mosolygó Antal, Révai Jó­zsef és többen mások. S nem telik el csupán egy-két nap, s az új röplapok az utcára« kerülnek. Ebben a forradalmi szocialisták leleplezik a sztrájktörő szociáldemokrata Vezetőket, akik „háromnapi szószátyárkodás után lesze­relték a tőlük függetlenül bekövetkezett sztrájkot”. Az SZDP vezetősége látva és tapasztalva a munkásság tekintélyes részének hangu­latát, lemond tisztségéről. Február 10-re összehívják a rendkívüli pártkongresszust. S bár a forradalmi szocialis­ták röplapja feltárja és meg­magyarázza a szoedem. párt helyzetét, politikájának sú­lyos hibáit, a jobboldali vezetők és csatlósaik dema­gógiájukkal még most meg tudják menteni az SZDP-t a széthullástól. A forradalmi szocialistákat e „pártmentés” nem csüggeszti el. Még sű­rűbben fordulnak röplapjaik­kal a főváros és környéké­nek munkásságához. ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT történtek ezek. A magyar munkásság mozgalmai meg­kezdték a felkészülést k ha­talom birtokba vételére. A KMP megalakulása előtti időben a forradalmi szocia­listák állottak a mozgalom élén. Megyénk több' helyén az ő hatásuk, tevékenységük nyomán egyre inkább erő­södtek a forradalom bázisai. S amikor 1918 novemberében megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja, ott ta­láljuk őket a párt vezetői között, s a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása után a forradalomnak a vezérkará­ban. Kardos Győző tők pedig már ezerhatszá? négyszögölet kaphatnak. Azt hiszem, ez így igazságos. Ugyanakkor előremutató is, hiszen a háztáji terület nagy­ságát az előző évben szerzett munkanapok figyelembevéte­lével jelöli ki a vezetőség. — Az új alapszabályzat sze­rint az idén több vagy keve­sebb háztáji földet adtak ki a termelőszövetkezetben? — Mintegy hatvan holddal többet, mint az előző esztendő­ben. Ez azonban elsősorban abból ered, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétbén, ami­kor is családonként járt az egy hold háztáji, most a férj is, a feleség is, sőt a családtag is kaphat háztáji földet, ha teljesíti az alapszabályban elő­írt munkanapot. — Ez nem okoz fennakadást a termelőszövetkezet egésze számára? — Megnövelte a gondunkat, annyi bizonyos. Elsősorban azért, mert a vetésszerkezeten ebben az esztendőben változ­tatni már nem lehet. De azért is, mert ebben az évben ter­melőszövetkezetünk termelési szerkezetében új növényi kul­túrákat honosítunk meg: az alsóhomoki dűlőben száz hold gyümölcsöst, a bitói részen pedig tíz hold földiepret tele­pítünk, illetve telepítettünk. — A fennakadás miben mu­tatkozik? — Kukoricában- A valóság­ban négyszáz hold kukoricánk van, a gyakorlatban azonban nem maradna több a közös­ben százhúsz-százharminc hold termésénél, ha minden jogos háztáji föld igényt kielégíte­nénk. Ez pedig azt jelentené, hogy az idén mintegy har­mincöt vagon abrakhiánnyal kellene számolnunk. De gon­dot okozna az is és nem is keveset, hogy nem tudnánk azonos minőségű táblában ki­adni mindenkinek a járandó­ságát és ez nagyon sok vitát, perlekedést eredményezne, megbontaná ..azt. az egységet, amely jelenleg szövetkezetünk egész tagságát jellemzi. A megoldás? — Adott esetekben, a veze­tőség a felekkel történő meg­állapodás alapján eszmei ház­tájit állapíthat meg. — Az mit jelent? — A háztáji föld helyett a gazdaság átlagtermése alapján kiszámított termésmennyiség kiadását... ★ Keresik az elnököt, várják a határba. A munka sürget, most az a legfontosabb. Az interjú­nak vége, pedig még sok mon­danivalója lenne az új alap- szabályzatról, amelyet meg­vitatott és elfogadott a tagság, mint az elkövetkező évek munkájának alapját és kiin­dulópontját, de nem megvál­toztathatatlan dogmáját. És ez benne az igazán új és korsze­rű: mindig az élet igényeihez igazítható. Az elnök búcsúzóul csak ennyit mond: — Az új alapszabályzat iga­zi vizsgája mégis csak a zár­számadó közgyűlés lesz: tar­tani tudjuk-e a hatvan forin­tos munkaegységet vagy sem... Prukner Pál utazzon kényelmesen Június 16-tól szeptember 15-ig naponta rendszeres járatokat indít a Budapesti Mávaut Engels téri pályaudvarról. Jegyelővétel. Telefon: 182—828 i

Next

/
Thumbnails
Contents