Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

\ frh 1968. MÁJUS 15., SZERDA ISMERETTERJESZTÉS Jogi kérdések az új mechanizmus gyakorlatában ii. A mechanizmus és a törvényesség . néhány összefüggése Fontos elméleti kérdésnek tűnik a törvényesség követel­ményének érvényesítése a ha­tósági jogkör, a gazdaságirá­nyítási és tulajdonosi jogosít­ványok egymáshoz való vi­szonyában. A szocialista ál­lam és jog fejlődésének alap­vető törvényszerűsége a szo­cialista demokratizmus és tör­vényesség állandó erősödése. Ahogy a törvényesség hozzá­tartozik mindennapi gazdasá­gi, társadalmi, politikai és kulturális életünkhöz, ugyan­így fokozottan hozzátartozik a gazdaságvezetés reformjával összefüggő kérdések megoldá­sához. Annál is inkább, mert a gazdaságvezetés új rendsze­rét mint jogilag magas szín­vonalon szabályozott rendszert kívánjuk, akarjuk megvalósí­tani és valósítjuk meg. Hazánkban a felszabadulás óta eltelt több mint húsz év alatt — az ötvenes évek átme­neti visszaesését mint szocia­lista fejlődésünknek ellent­mondó jelenségét okaival együtt megszüntetve — széles körűen és erőteljesen bonta­kozott ki a szocialista demok­rácia és törvényesség, és ez a záloga további fejlődésünk­nek az élet minden területén, A hazánkban éppen most vég­bemenő, a gazdaságvezetés új rendszere bevezetésével össze­függő változások szorosan kap­csolódnak állami és jogi in­tézményeinkhez is, megvaló­sulásuk feltételezi a szocialis­ta demokratizmus és annak a megvalósulását biztosító szo­cialista törvényességet, mint átfogó biztosítékrendszert. És ez annál is inkább így van, illetve így lesz, mert az új gazdasági mechanizmus nagy tömegű új jogszabály megje­lenését feltételezi nemcsak a gazdálkodással, hanem az élet más, de az alappal összefüggő szféráival kapcsolatban is. Az MSZMP IX. kongresszu­sán a Központi Bizottság be­számolójában hangzottak el a következő megállapítások: „Társadalmi rendszerünk szilárd alapokon nyugszik, ha­zánkban rend és jogbiztonság van. Alaptörvényeink jók, megfelelően érvényesül a szo­cialista törvényesség. A tör­vénytisztelő állampolgár tel­jes védelemben részesül. A Magyar Népköztársaság jog­rendje biztosítja az állampol­gárok teljes egyenjogúságát.” Az eredményeket összegezve, a kongresszus határozata azt is rögzítette, hogy a szocialis­ta nemzeti egység kiszélese­dése tovább szilárdította a szo­cialista államhatalmat, s ezzel együtt tovább erősödött a szo­cialista demokrácia és törvé­nyesség, megélénkült a köz­élet. A dolgozók aktivitása fo­kozódott a közügyek megtár­gyalásában; a dolgozók széles rétegei vettek részt a gazdasá­gi építéssel, a nemzetközi, tár­sadalmi és kulturális élettel összefüggő különböző kérdé­sek, állásfoglalások megvitatá­sában. Erre a legkézenfekvőbb és legközelebbi példa: a gaz­daságvezetés új rendszeréhez szorosan kapcsolódó új Mun­ka Törvénykönyve széles kö­rű népi vitája és végül megal­kotása. A hatósági jogkör, a gazda­ságirányítási és tulajdonosi jo­gosítványok egymáshoz való viszonyában érvényesíteni szükséges' a törvényesség kö­vetelményeit. Mit jelent ez? Szilbereky Jenő fejtette ki előadásában: a hatósági jog­körnek alávetett gazdasági egyedek jogi helyzetének ren­dezésében el kell érni ezeknek a gazdálkodó egységeknek a felesleges, az indokolatlan ha­tósági beavatkozással szemben való biztosítását. Ez többféle­képpen lehetséges. Megállapít­juk például normative a be­avatkozás feltételeit. Megkí­vánjuk a hatósági b írozat indokolás.!', vele szc.. ' "i jog­Ugyelni kell azonban a törvé­nyesség követelményeinek másik oldalára is, nevezetesen arra, hogy a kiadott rendelke­zések végrehajtását megfele­lően biztosítsuk. Nem a ható­sági beavatkozás körének szű­kítéséről vagy bővítéséről van szó — fejtegeti tovább Szil­bereky Jenő. — Lehetséges egyes vonatkozásokban a ha­tósági jogkörök bővülése, más vonatkozásban a hatósági jog­körök gyakorlásának egyszerű­sítése, szűkítése várható. Ez utóbbit igazolja például a ta­nácsok gazdasági működésére vonatkozó jogszabályanyag ed­digi eredményes felülvizsgála­ta. A hatósági jogkör esetleges bővülésére példa: a szocialista szervezetek ipari tevékenysé­gének rendészeti szabályozá­sa vagy a földhasználat ható­sági kérdései. A szocialista törvényesség és az új gazdasági mechanizmus jogi kérdéseinek összefüggésé­ben — alapvető helyet foglal­nak el a kollektív szerződések, amelyeket egyben törvényes­ségi biztosítékoknak is lehet megjelölni. III. A jogi felelősség néhány elvi kérdése A címben megadott témakör előtérbe kerülését a gazdasági vezetés reformjának előkészí­tése során maga az élet vetet­te fel. Kifejtésénél alapvetően Eörsi Gyulának „A gazdaság- irányítás reformjával kapcso­latos felelősség kérdése” cí­mű tanulmányára támaszko­dunk. A kizárólagos utasítási rend­szer jellemzői az alá- és fölé­rendeltség. Kockázatvállalás nincs, érdekeltség nincs, annál inkább van büntető típusú fe­lelősség. A kizárólagos érde­keltségi rendszer felelősségi jellemzői: mellérendeltséget mutató horizontális jogviszo­nyok vannak, van érdekeltség és kockázatvállalás, de nincs büntető típusú felelősség. Szo­cialista viszonyok között egyik modell sem érvényesülhet ki­zárólag. Ma azonban az érdekeltségi rendszer, és.. . kockázatvállalási rendszer felé haládűnk. Ennél­fogva a felelősség a társada­lomra veszélyes és hátrányos magatartások elleni védekezés második vonalában van, mert ahol a helyes irányban kiépí­tett érdekeltség nagyon , haté­kony (vállalati és egyéni szem­pontból egyaránt), ott biztosí- tottabb az automatikus jogkö­vetés, és csak valóban kivéte­les esetekben kell a büntető típusú felelősség eszközeihez nyúlni. A reparativ felelősség az anyagi érdekeltség negatív ol­dala. A kötbér és kártérítés nyereségcsökkentő tényező. Ha a nyereségrészesedés valóban a nyereségtől függ, fontos sze­repe van a reparativ felelős­ségnek. A reparativ felelősség­gel kapcsolatban felmerül az a nagyobb kérdés, hogy a nép­gazdaságban előálló, bármilyen kárt hova kell telepíteni. Vizs­gálni kell, hogy a kár ide vagy oda telepítése milyen hatást vált ki az érdekeltségi rend­szerben. (Pl. hibaforrások fel­kutatása, felelősségáthárítási kísérletek.) Vizsgálni kell azt is, hogy el tudja-e viselni a gazdasági egyén a kárt, ille­tőleg mit kell tenni azért, hogy el tudja viselni. A kártelepítés több ütemben mehet végbe. A kártelepítés primér módja, ha a kárt — mert továbbhárításra nincs mód — a károkozó (eset­leg közreműködő is) viseli. A kártelepítés szekunder módja, ha a kárt az viseli, akire a kárviselő tovább tudja hárí­tani. A továbbhárításnak két fő formája van. Ha a preventív hatás hiányzik, csekély vagy nem felelősségi jellegű, a biz­tosító vagy kárrendezési áthá­rítás alapján a költségvetés „viseli” a kárt. E feltételek hiányában általában az állam és a vállalati kollektíva viseli a kárt. A kollektíva vétkesen kárt okozó tagja rendszerint erősen korlátozott mértékben maga is részt vesz a kárvise­lésben. A kárviselés utóbbi módjára (bizonyos kivételek­től eltekintve) a felróhatóság esetén kerül sor. A kárforrások lehetnek bel­ső és külső kárforrások. A belső kárforrások között fele­lősségi szempontból a vállala­ti kollektíva tagjainak kár­Itt a fő kérdés, mi legyen a következménye a különböző károkozásnak. Eörsi Gyula számos érv mérlegeié <e\ után a következő eredményre jut: a végrehajtó jogkörben eljáró alkalmazott, aki kockázatot nemigen visel, tevékenységé­nek minden mozzanatáért egyenként felelős. Az önálló jogkör gyakorlása körében a vezető inkább „vállalkozó”, döntései anyagi kockázatának megfelelő részét viseli (fizetés, prémium, nyereségrészesedés). Ezért, az általa elkövetett hi­bákból fakadó károk elleni vé­dekezés nem egy-egy döntést követő kártérítési kötelezett­ségben jelentkezik, hanem anyagi ösztönzés útján. Rendkívül érdekesek a köt­bérfelelősséggel kapcsolatos fejtegetések. A tervszerződések szankciórendszerének kiemel­kedően fontos eleme volt nap- jainjjig a kötelezően kitöltendő és érvényesítendő igen magas kötbér. A kikötés kötelezővé tétele azon alapult, hogy a fe­lek korántsem voltak gazdasá­gi pozíciójukat tekintve egyen - lőek. A gazdaságilag „fonto­sabb”, erősebb pozíciókban le­vő enélkül könnyen elérhette volna a felelőtlenség boldog állapotát a szerződéses viszo­nyokban. Ezért nem lehetett a szankciók megállapítását a fe­lek erőviszonyaitól függővé lenni. Az érvényesítést azért kellett kötelezővé tenni, mert a kötbérnek csak a hátrányt szenvedő oldalon volt jelentő­sége, az érzékenyen érintette, és a felek együttműködését zavarta volna, ha kötelezés nélkül érvényesítik a kötbért. Végül a kötbérkulcsok azért voltak magasak, mert az ér­dekeltség hiánya miatt a ma­gas kötbérben jelentkező erő­teljes ingerre volt szükség ah­hoz, hogy a vállalat érdekelt­ségéből kimozduljon. Az új gazdasági mechaniz­mus viszonyai között kiépül egy valóságos érdekeltségi rendszer a vállalat és a kollek­tíva tagjai szintjén. Ezért a kötbérrendszer három említett jellemvonása együttesen to­vább nem marad fenn, csupán a kötbérkikötési kötelezettség, mivel a felek egyenlőtlen hely­zetét az új gazdasági mecha­nizmus sem tudja egy csapásra megszüntetni. Dr. D. F. De Gaulle Romániában De Gaulle francia elnök kedden, magyar idő szerint reggel 8 órakor repülőgépen ötnapos hivatalos látogatásra Romániába utazott. A 77 éves elnököt útjára elkíséri fele­sége és Couve de Murville francia külügyminiszter. De Gaulle tábornok kedden, magyar idő szerint tizenegy órakor különrepülőgépen Ro­mániába érkezett. A határtól Bukarestig a román légierő gépei díszkíséretet adtak a gépnek. A zászlódíszbe öltözött re­pülőtéren a Francia Köztár­saság elnökét és feleségét Nikolae Ceausescu, a román államtanács elnöke és felesé­ge, Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnö­ke és felesége fogadták. A nemzeti himnuszok' és huszonegy ágyúlövés elhang­zása után de Gaulle, Ceauses­cu kíséretében elvonult a díszszázad előtt. Nikolae Ceau­sescu és De Gaulle üdvözlő-, illetve válaszbeszédet mon­dott. De Gaulle francia köztár­sasági elnök és Nikolae Ceau­sescu, a román államtanács elnöke kedden, magyar idő szerint 17 órakor megkezdte tárgyalásait. A két államfő négyszemközt találkozott egy­mással. ' * Megszűnt Párizs kettészakítottsága A diákok tanácskoznak — A parlament vitája majdnem verekedéssé fajult A hétfői párizsi tömegmeg­mozdulás nagy sikere után a francia egyetemi diákság visz- szavonult az ország 18 egyete­mére, és tanácskozásokat kez­dett. Mind Párizsban, mind vi­dékeit az egyetemeken sok he­lyen leng a hétfőn kitűzött WASHINGTON Épül a „feltámadás városa' Washingtonban, a Fehér Ház közvetlen közelében meg­kezdték a szegények sátor- városának, a „feltámadás vá­rosáruik” építését. Dr. Ralph Abernathy lelkész, az ameri­kai szegények tüntetéssoro­zatának vezetője az építke­zés megnyitásakor kijelen­tette, " a mozgalom résztvevői ké­szek arra, hogy akár hó­napokon át Washington­ban maradjanak, mindaddig, amíg a hatóságok nem biztosítanak a több mil­lió amerikai szegény részéré megfelelő munkaalkalmat és garantált minimális jövedel­met. T 5ÍSS5Í*? .---------. A z ideiglenes -deszkakuny- hókba és sátrakba szerdára már beköltöznek az első la­kók. A hatóságok háromezer személy táborozását enged­ték meg június közepéig, a mozgalom vezetői azonban kijelentették, hogy szükség esetén továbbra is Washing­tonban tartják a tüntetőket. Az ország minden részé­ből autóbuszon és ösz­vérfogaton tízezernél több tüntető tart Washington felé, hogy a törvényhozástól ki- kényszerítse a megfelelő in­tézkedéseket. A főváros kör­nyékén különleges 'katonai ! egységeket helyeztek készen- i létbe. CSAK RÖVIDEN... BEFEJEZŐDÖTT az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó te- heráni nemzetközi értekezlete. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS PO­LITIKAI BIZOTTSÁGA foly­tatta az atomsorompóval kap­csolatos nemzetközi szerződés- tervezet vitáját. NATO-HADGYAEORLA- ; TOT tartanak június 2-én és 3-án Észak-Norvégiában. LIBANON tiltakozó jegyzé­ket nyújtott át a Biztonsági Tanácsnak, mivel az izraeli tüzérség vasárnap támadást in­tézett a libanoni területen fek­vő Hula helység ellen. MARIAN SPYCHALSKX, a lengyel államtanács elnöke befejezte 6 napos iráni látoga­tását. MEGKEZDŐDTEK Kairóban az EAK és a Szovjetunió tár­gyalásai a heluáni acélmű épí­téséről. VÉRES ZAVARGÁSOK tör­tek ki a vasárnapi panamai el­nökválasztásokat követően az ország fővárosában. A kor­mány a választások végered­ményét mindaddig nem közli, míg a városban helyre nem áll a rend. MÁJUS 22-ÉN ÉS 23-ÁN Moszkvában találkozik Steward brit külügyminiszter szovjet kollégájával, Gromikó- val. SZTAVROPOLBAN az észak-kaukázusi katonai kör­zet hadbírósága megkezdte hat szovjet állampolgár hazaárulá- si perének tárgyalását, akik 1942-ben önként beléptek a hitlerista katonai büntetőala­kulatba, s harcoltak a partizá­nok ellen. SIKERTELEN PUCCSKÍ­SÉRLETET hajtottak végre Brazzaville-Kongóban. vörös és fekete zászló. A Sor­bonne diákjai követelik a belügyminiszter, a párizsi rendőrfőnök és az egyetemi rektor lemondását. Éjszaka egy óra után meg­szűnt Párizs kettészakí­tottsága. Hétfőn ugyanis a fővárost a rendőrség csaknem teljesen kettévágta, a 26 párizsi híd közül 18-at lezárt a forgalom elöl. Vidéken is sokan felvonul­tak szolidaritást vállalva a diáksággal. Egyes helyeken, igy Nantes-ban, Le Mans-ban, Clermont Ferrand-ban a tün­tetők összetűztek a rendőrség­gel. Összesen 50 személy se­besült meg a különféle össze­tűzésekben. A francia nemzetgyűlés kedd délutáni ülésén a baloldal bi­zalmatlansági indítványt ter­jesztett elő, amely bírálja a kormány felsőoktatási politi­káját és azt a módot, ahogyan a diáktüntetéseket a kormány kezelte. A nemzetgyűlés elnöke be­jelentette, hogy több képviselő jelentkezett felszólalásra. Ezekre a felszólalásokra azon­ban nem került sor, mert egy jobboldali képviselő provoka­tív megjegyzése olyan légkört teremtett, amelyben a képviselők egymás kö­zötti vitája már-már ve­rekedéssé fajult. Az ülést felfüggesztették. Másfél órával később az üléstermet ismét megnyitot­ták, és az elsőnek felszólaló Pompidou miniszterelnök be­jelentette, hogy a soron követ­kező minisztertanácson meg­vitatják a tüntetések idején őrizetbe vett diákokra vonat­kozó amnesztiatervezetet. Egy­úttal közölte, hogy tanácskozó bizottságot hoz létre, amely majd javaslatokat tesz a kor­mánynak az egyetemi reform­orvoslatot biztosítunk stb. i okozásai a legjelentősebbek, JAVÍTUNK! • BÚTOR- ASZTALOSIPARI, CIPŐIPARI, TERMÉKEKET: Gyál, Szent István u. 48. • HÁZTARTÁSI KISGÉPEKET Gyál, Szent István u. 51. • HÁLÓZATI VILLANYSZERELÉSI ÉS LAKATOSMUNKA! VÉGZÜNK: Gyál, Szent István u. 51. • ALUMÍNIUM ÉS ACÉLVÁZAS CAMPINGSATRAKAT KÉSZÍTÜNK, JAVÍTUNK: Gyál. Szent István u. 51. sz. alatti részlegünkben. GYÁL) VAS- ÉS VEGYESIPARI KTSZ Gyáb Szent István u. 51. AHMEDABAD Halál a hűtőszekrényben Egy cselédnek alkalmazott 11 éves indiai kisfiú gazdája távollétében annak hűtőszek­rényét tisztította. Amikor a szekrény belsejébe mászott, annak ajtaja rácsukódott. Né­hány órával később, amikor gazdája hazatért, a szekrény ajtaját kinyitva, megtalálta a fiú jéggé fagyott holttestét. Változó munkahelyre KERESÜNK LAKATOS-SZERELŐ SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Külszolgálat! költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazás! költség-hozzájárulást, szállást térítünk. Bérezés: teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül Jelentkezés: „Fémmunkás" Váll. Szerelési özem Budapest XIII., Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük PORTO AZZURRO Esküvő a börtönben Az Elba szigetén levő Porto Azzurro börtönében a 60 éves Giovanni Fenaroli építési vál­lalkozó örök hűséget esküdött a börtönigazgató irodájában a 39 éves Adalgisa Caglianinak. Az újonsült férj jelenleg élet­fogytig tartó börtönbüntetését tölti, mivel 1958-ban bérgyil­kossal eltetette láb alól első feleségét. A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT keres vidéki (ajkai, almásfüzitői, diósgyőri, kazincbarcikai) szerelési területeire lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és segédmunkásokat. A külszolgálatra vonatkozó összes juttatást nyújtjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Budapest VI., Paulay Ede u. 52. alatt (Személyzteti Főosztály) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents