Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Választottak az asszonyok Hol legyenek a gyerekek? r Úri tervek és gondok — Jutalom a legjobbaknak M0H0B*VIDÉn Fogadóóra Szerda reggel 9 órától Bé- nyén, a tanácsházán, Sima Ist­ván, a járási tanács elnökhe­lyettese fogadóórát tart. A fo­gadóórán bármilyen jelleg1' Brigádgyűlést tartottak az úri Béke Tsz-ben, ahol újra­választották a nőbizottságot. A szavazatok alapján a nő­bizottság elnöke Nagy An- talné lett, tagjai: Bori An- talné, Bori Józsefné, Mikus Tiborné és Csordás Sándomé. A gyűlésen sok közérdekű javaslat hangzott el — első­sorban a tsz-ben dolgozó asszonyok gyermekeinek el­helyezéséről. Csontos Jánosné kérte, hogy elsőnek azokat a gyer­mekeket helyezzék el az óvo­dában, akiknek szülei a tsz- ben dolgoznak. Csordás Sándomé a tsz- tagoft távolabbi munkahe­lyeire való ki- és hazaszállí­tásának kérdését vetette fel. Elmondta, hogy a tsz ez ügy­ben tett ugyan már intézke­déseket, de a helyzet mégsem megoldott. Végül a szocia­lista munkaverseny indulá- J sának lehetőségeit vitatták meg. Értékelték a Hóvirág j szocialista brigád eddigi munkáját. A brigád harmad- j szór is vállalkozott a szó- \ cialista cím elnyerésére. A tsz vezetősége 10 ezer forin- j tot ajánlott fel a munka- verseny győzteseinek. A verseny nem lesz köny- nyű: a tsz összes bevételi terve 12 millió 412 ezer fo­rint — s ehhez minden bri­gádnak alapos munkával kell hozzájárulnia. Csak néhány | példa: az I. számú növény- termesztési brigád terve 1 millió 820 ezer forint. A ker­tészeti brigádé 1 millió 902 ezer forint. Az I. számú nö­vénytermesztési brigádoknak egy főre eső termelési ér­téke 41 ezer forint, ezt 220, egyenként 10 órás munka­nap alatt kell teljesíteni. Ífr.L A, PvKl|J L O.l X. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM 1988. MÁJUS 1*., Rvnií panasszal vagy felkereshetik az test. , problémáví elnökhelyel­A TÁNCSICS UTCAIAK GONDJA Orvos — telefon nélkül A Táncsics utca elején az egyik ház előtt kerékpárok tömege áll a fáknak, vagy a kerítésnek támasztva. A gya­nútlan járókelőnek ez felkelti a figyelmét, de a telepiek már tudják, megtanulták, hogy itt lakik új orvosuk, dr. Kövesi László. Ez önmagában is jó dolog, hogy a sorompó által erősen elzárt, szinte külön világon élő telepiek­nek saját orvosuk van, nem kell a „városba” menni. S ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy hamar megkedvelték lelkiismeretes, mindenkor készséges fiatal orvosukat, akkor minden vonatkozás­ban kielégítőnek tekinthető a helyzet. Egy komoly baj mégis van. Gyakran beszélgetnek erről a váróteremben várakozók. Most is éppen erről van szó. — Elég rendesen réndbe- hozták ezt az orvosi lakást. Nekünk megfizethetetlen idő­nyereség, hogy közöttünk lakik az orvosunk — veti fel a szót az egyik türelmesen várakozó a sarokban. (Min­dig telve van a kis váróte­rem.) — Az már igaz — teszi hoz­zá egy másik. De mégis nagy hiba, hogy a telefonról elfe­lejtkeztek az illetékesek. Ki hallott már olyat: — orvos telefon nélkül? Sürgős ese­tekben hova szaladjunk, hon­nan telefonáljunk, hogy ér­jük el orvosunkat? S ha neki kellene a mentőket hívnia, hova szaladjon az orvos te­lefonálni? Előfordulhat, hogy perceken múlik egy ember élete! — Nem hiszem, hogy erről elfeledkezett volna a tanács, amikor az orvosi lakást beál­lította — szólok közbe csen­desen. — Bizonyára valami akadálya volt a dolognak. — Ugyan kérem, mundent meg lehet oldani, ha akarjuk — mondja valaki, de a töb­biek is helyeslőén bólogat­nak. Rendkívüli esetek, rend­kívüli intézkedést igényel­nek. Ezt az igényt nem lehet az egyéb telefonigénylők ka­tegóriájába sorolni. Szeretnénk mi is megkér­ni az illetékeseket: adjanak megnyugtató választ arra a kérdésre, hogy meddig lehet, meddig kell telefon nélkül dolgozni Köves! doktornak? (ej) Hogyan gazdálkodnak Tápiósápon ? Sok a leltár hiány * Készletgazdálkodás, kenyérgondok — Uj bolt Peresen A tápiósülyi fogyasztási szövetkezet Tápiósápon tar­totta meg közgyűlését. Hor­váth József, az intéző bizott­ság nevében elmondta, hogy a múlt évben sokat javult az élelmiszerellátás Tápiósápon. A kiskereskedelmi egységek csaknem egymillió forinttal több élelmiszert hoztak forga­lomba, mint 1966-ban. Ezt nagyrészben az 5-ös szá­mú vegyesbolt felújítása segí­tette elő. Ez az egység az el­múlt év folyamán 3 millió forint forgalmat bonyolított le. Különösen jó eredményt ért el a televíziók, hűtőszelj, rények, gáztűzhelyek és a hor­dozható cserépkályhák forga- lombahozatalával. Szép ered­ményt ért el 116 százalékos teljesítéssel a 7-es számú ve­gyesbolt is. Ezzel szemben a 2-es számú húsbolt 92, a 6-os számú önkiszolgáló bolt csak 67 százalékos eredményt tu­dott felmutatni. Az utóbbi időben olyan pa­naszok merültek fel, hogy a boltvezetők nem rendel­nek kellő mennyiségben kenyeret. Ezért a kereskedelmi osztály a kenyérellátás megjavítása érdekében fokozottabban el­lenőriz majd. Sajnos a tápiósápi boltok igen rossz gazdasági ered­ménnyel zárták az elmúlt esz­tendőt. A tápiósápi egységek az összes nyereségnek mind­össze 1 százalékát nyújtották, ami számban kifejezve csupán 12 ezer forintnak felel meg. A rossz eredmény egyik oka: sok volt a leltárhiány, továb­bá az egységvezetők helyte­len készletgazdálkodást foly­tattak. Ilyen nyereségszint mellett nemigen nyílik alka­lom Tápiósápon, a tervezett hálózatfej lesztésre. Á vendéglátóipari üzemág forgalma az előző évhez viszonyítva 17,2 százalék­kal nőtt. 129 százalékos teljesítéssel a 7-es számú eszpresszó került az élre. Meg kell azonban említeni, hogy a község bo­rozó-falatozójának vezetői nem fektetnek súlyt az étel­forgalom növelésére. A kiske­reskedelmi üzemággal ellen­tétben a vendéglátóipari egy­ségek költséggazdálkodása jó, nyereségük 140 ezer forintra ugrott. Ez az összeg meghaladja a szövetkezet egész ven­déglátó forgalmához vi­szonyított részesedés ará­nyát. Tápiósápon 32 leltár zárult hiánnyal. A hiányok összege meghaladja a 30 ezer forin­tot. Ez a szám a szövetkezet­nél előfordult leltárhiá­nyoknak csaknem a felét teszi ki. Nagyobb leltárhiány miatt a szövetkezet vezetősége Lacz- kó János boltvezetőt és Meltz József húsboltvezetőt levál­totta munkaköréből. Horváth József beszámolója végén megemlítette, hogy a 190 ezer forint költséggel a peresi részen most épü­lő élelmiszerbolt ez év második felében nyílik meg. A rendelkezésre álló beruhá­zási keretből ezenkívül töb­bek között sor kerül a 2-es számú borozó-falatozónál 1 a vízvezeték beszerelésére, va­lamint a 6-os számú önkiszol­gálóbolt tatarozására is. (krátky) S óvá tesszük Pezsgő - felárral Manapság nem ritkaság, hogy az emberek pezsgőt fogyasztanak. Teszik ezt leg­inkább akkor, ha valami­lyen ünnepi alkalom adó­dik. (S ez manapság gyako­ri nálunk!) Ezt tették az egyik mo- nori üzem dolgozói is, ami­kor munkaSrsukat név­napján egy üveg Törley pezsgővel köszöntötték. A márkás italt a monori fő­téri Hangulat presszóban vásárolták, írd és mondd: 75 forint 30 fillérért. A presszó II. osztályú, az üve­gén pedig 35 forintos ér­tékár van feltüntetve. A kérdés az, hogyan kerülhet délelőtt kilenc órakor — amikor még zene sincs — a 35 forintos pezsgő 75 fo­rintba? Megpróbáltuk (pusztán magánszorgalomból) a kér­dést megmagyarázni, de fej­letlen üzleti érzékünk cser­benhagyott. — en — Javulás - szerencse nélkül Ceglédi Bem SE—Üllő 2:1 Cegléden került sor Füsti, sonkás, vajasmárvány SIKERES SAJTBEMUTATÓ Rend eletek, jogszabályok Megnőtt a felelősség Gombán is véget ért a ta- I állóságot és megnövekedett nácstagok oktatása. Az elő- j felelősséget jelent a községi adások rendkívül hasznosak j tanácsok és a tanácstagok számára is. Továbbra is szük­séges lesz a tanácstagok okta­tása és a rendeletekről, jog­szabályokról való tájékozta­tása, hogy maradéktalanul eleget tehessenek megbízatá­suknak. (izmán) voltak, különösen az új, a múlt év márciusában megvá­lasztott tanácstagok számára. Az előadássorozat nagyban hozzájárult a közérdekű ren­desetek és az alapvető jog­szabályok megismertetéséhez, a hadiatok sok hasznos gya*- kc.lati ismerettel gazdagod­tak. A tanácstagok szép példá­val 'irták elöl Gombán, a köz:1joj’.c^zlés terén végzett tarsada'mi munkában. Takács László és Fekete Márta ta­nácstagok 80, illetve 100 munkaórát végeztek. Kiváló eredményükért ezüstérmet kaptak. Említésre méltó Fe­kete Károlyné és idős Fitus Lajosr.é tanácstagok odaadó munkája, akik fáradtságot nem ismerve képviselik a vá­lasztóik érdekeit. Óvakodni kell azonban minden tanácstagnak attól, hogy felelőtlen, nem megva­lósítható, a község gazdasági erejét meghaladó ígéreteket tegyen. Ezért szükséges az, hogy a tanácstagok állandóan részt vegyenek a tanácsülése­ken, ahol tájékozódhatnak a község gazdasági és egyéb kérdéseiről. Kívánatos lenne rendszeressé tenni a tanács­tagi fogadóórákat, vagy a ta­nács hivatalos helyiségében vagy a választókerület vala­melyik kijelölt pontján. Ez lehetővé tenné a tanácsi szer­vek szélesebb körű és hatéko­nyabb tevékenységét, s előse­gítené a tanácstagok ^ és vá­lasztóik szorosabb kapcsolatát. Az új gazdasági mechanize mus, a gazdaságirányítás új rendszere sokkal nagyobb ön­MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Kronstadti tengeré­szek. Maglód: Folytassa Jack. Mende: Kasztílial sólyom. Monor: A kalózkapitány újra tengerre száll. Pilis: Nem várok holnapig. Üllő: Nyár a hegyen. Vecsés: Ho­gyan kell egymilliót lopni. A Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalat ceglédi üzem­egysége és az Üllői Általános Fogyasztási Szövetkezet tej­ipari bemutatókostolót tartott a Vörös Hadsereg útján levő 6-os számú mintaboltban. íz­lésesen tálalt különféle saj­tok sorakoztak egymás mel­lett. Ebner Ferenc kirakatren­dező ezúttal is szép munkát végzett. Vágner József elnök üdvö­zölte a vásárlóközönséget, és a bemutatót megnyitotta. Ezek után a vállalat képviselője, Kőhalmi Dezső ügyintéző is­mertette a bemutatott sajtok összetételét. A hagyományos sajtokon kívül gombás, hétféle royál, köménymagos paprikás eidami, óriás, mese, vajasmár­vány, C-vitaminos, sonkás, hortobágyi, füsti és túra el­nevezésű újdonságokat láthat­tunk. Fokhagymával, papriká­val, paradicsommal, uborká­val, mustárral és egyéb fű­szerrel ízesített sajtok is akadtak. Diétásoknak a kö­ménymagos és túrasajtot aján­lották. összesén ötvenkétféle gyártmányból a legújabbakat mutatták be. A vevők nagy érdeklődéssel kísérték a bemu­tatót, a sajtokat meg is kós­toltak, és persze, abból vásá­roltak, amelyik legjobban íz­lett. délután 3 órakor a mérkőzésre az NB II Cegléd otthoni játéka miatt. Üllő lépett fel támadólag, és már a 3. percben megszerezte a vezetést. Burza tört ki a vé­dőit gyűrűjéből, és már csak szabálytalanul tudták meg­akadályozni kapura törését. A kaputól mintegy 20 méterre Győri állt a labda mögé, és ha­talmas lövése a hálóban kötött ki. Nem sokáig örülhetett az üllői csapat a vezető gólnak, mert a kezdés után azonnal a hazaiak vették át a játék irá­nyítását, és a 8. percben egy szögletrúgásból érintés nélkül kiegyenlítettek. Erős kapus nem számított az erős szélre, ami becsavarta a labdát. To­vábbra is a hazaiak kezdemé­„Most búcsúzunk és elmegyünk...” Szombat: mo­nori József Attila Gimnázium. Már kora reg­gel benépesedett az iskola, a har­madikosok gon­dos kezekkel fel­díszítették a tan­termeket: virág és^ virág minde­nütt! 12 óra 30 perc: Megszólal a csen­gő és a második emeleti zsibon­góból megindul száznegyven vég­zős diák a hagyo­mányos szertar-/ tásra: a balla­gásra. Végigmennek, körbejárják az al­ma mater tan­szobáit, folyosóit a könnyes arcú szülők, hozzátar­tozók sorfala kö­zött. Búcsúznak azoktól, akik ta­nították őket, akik segítettek mind- annyiuknak ab­ban, hogy felké­szüljenek az élet­re, a további mű­velődésre, tanu­lásra; családala­pításra, akik meg­tanították velük, hogyan kell sze­retni az embere­ket, az életet, s mindent, ami a biztos jövőt és apáik, anyáik ne­héz múltját je­lenti. Mennek és éneklik: „Búcsú­zunk és elme­gyünk, a mi időnk lejárt...” Aztán kezdődik az egyetem, kez­dődik a munka. Ballagnak a monori József At­tila Gimnázium végzős diákjai osztál yfőnökei k- kel, tanáraikkal, akik ellátták őket gazdag útra- valóval, intő, se­gítő szavakkal, hogy megállják helyüket az élet­ben, biztos tudás­sal, szilárd világ­nézettel, hogy küzdeni, alkotni tudjanak. (hörömpő) Új fodrászüzlet Gombán A Monori Járási Szolgál­tató Ktsz új fodrászüzlete; rendezett be Gombán. A régi — a kis bódé — elárvultán áll a buszmegállónál, ablakában egy megsárgult menetrend­del. Nem kell sajnálni — na­gyon megérett már arra, hogy kiköltözzenek belőle. Az új üzletben Rózsa Erzsé­bet és Dodog Imréné büsz­kén mutatnak körbe: — Ugye szép? A vendégek is dicsé­rik ... Valóban szép. Felszerelése modern, tetszetős, hangula­tos. A két fiatal fodrász mél­tán lehet büszke új munkahe­lyére — és a gombai asszo­nyoknak, sőt a szépítkezni akaró férfiaknak sem kell már utazniuk. Szöveg: Koblencz Foto: Somodi nyeztek, és a 20. percben meg is szerezték a .vezető góljukat. Győri, a kapus „hagyd” kiáltása ellenére ollózva pró­bált menteni, és gyertyát lőtt, a visszahulló labdát az egyik hazai játékos 5 méterről a há­lóba továbbította. A gól után viszont az ül­lőiek lendültek támadásba, és előbb Szűcs, majd nem sok­kal később Kiss hibázott nagy gólhelyzetben. Sajnos, az üllői csatárok a legjobb helyzeteket is elügyetlenkedték idegessé­gük és labdakezelési fogyaté­kosságok miatt. Feltűnő, hogy nem mernek vállalkozni a lö­vésekre, pedig csak így lehet gólt elérni. A II. félidőben is a hazaiak kezdeményeztek inkább, de most már az üllői védelem jól állt a lábán. A 15. percben az egyik hazai támadás során Erős csak nagy bravúrral tu­dott hárítani. Nagy gólhelyzet volt. A 20. percoen Holló hú­zott el a balszélen. Jól irány­zott beadása Szűcs elé pat­tant, de az elhamarkodottan fölé lőtt. A 28. percben a ha­zaiak középcsatára kiugrott, ám Erős ismét bravúrral há­rított. A félidő második ré­szében Üllő is több támadást vezetett, de, sajnos, eredményt nem tudott elérni. Egyébként az üllői csapat — az elmúlt hetekhez viszonyítva — javuló játékot mutatott, és kis szerencsével az egyik pon­tot is elhozhatta volna. (fülöp) Dodog Imréné férfifodrász. Baleset Üllőn Szombat délelőtt 11 órakor Üllőn az fmsz előtt a beton­úton egy Monor felé tartó pót­kocsis teherautónak ütközött az ugyancsak Monor felé ke­rékpárján haladó Hegedűs Sándor segédmunkás üllői la­kos. Az összeütközés akkor történt, amikor az autó a ke­rékpárost előzte. Hegedűst a mentők kisebb sérüléssel kór­házba szállították. Rózsa Erzsébet az egyik vendéget „szépíti” — A Pilisi Űj Élet és Hu­nyadi Tsz-ben 8 millió forintos beruházással útépítés kezdő­dik. Az eddig járhatatlan út­szakaszon körülbelül 17 ki­lométeren építenek burkolt és földutat. A Monori Állami Gazdaság mélyépítő vállalata még 1968-ban befejezi a mun­kálatokat. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk és testvérünk id. Szolnoki Sándor elhunyta alkalmából fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, sírját a koszo­rút és virágot helyeztek, özv. Szolnoki Sándorné és gyerme­kei. Monor. Veres Pálné ,1 24,

Next

/
Thumbnails
Contents