Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-14 / 111. szám
2 1968. MÁJUS 14., KEDD A vietnami-amerikai A 1iacniiff/fjC€Hk... hivatalos megbeszélés B sr *» • B r első ulese (Folytatás az 1. oldalról) zetőjének felszólalása 13.25 órakor ért véget. Xuan Thuy államminiszter az amerikai nagykövet beszédére röviden válaszolt. Kijelentette, hogy ő ós küldöttsége teljes jóakarattal jött erre a megbeszélésre. Örömét fejezte ki, hogy újra alkalma volt találkozni Harriman nagykövettel, akit már a genfi értekezleten megismert, valamint az amerikai küldöttség több tagjával. ! Jó egészséget kívánt a hivatalos megbeszélések minden részvevőjének a tanácskozás munkájának eredményes folytatásához. Xuan Thuy államminiszter viszontválaszával 13.30 órakor ért véget a vietnami— amerikai hivatalos megbeszélés első ülése. A két küldöttség megállapodott abban, hogy a hivatalos megbeszélés következő ülésére május 15-én, szerdán délelőtt 10.30 i órakor kerül sor. Általános sztrájk Franciaországban (Folytatás az 1. oldalról) szervezete nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, csak igen kevés autóbusz és földalattiszerelvény közlekedik. A vasúti forgalomban is jelentős korlátozások vannak, a távolsági forgalomban vonalanként csak egy-egy vonat közlekedik. A párizsi reggeli lapok csak azért jelenhettek meg, mert már éjfél előtt kikerültek a nyomdából. Mint az AFP jelenti, Pompidou francia miniszterelnök hétfő délelőtt 11 órakor felkereste De Gaulle elnököt, és megbeszélést folytatott vele. A Sorbonne épületén megjelent a vörös lobogó,/ amelyet a diákok tűztek ki. Az épületben — amelyet hétfőn megnyitottak — 11 óra tájban diákgyűlés kezdődött. A sztrájkoló diákokkal egyesülve, a párizsi dolgozók tízezrei tüntettek hétfő délután a francia főváros utcáin. A hatalmas menet kiindulópontja a Gar de L’Est volt, ahonnan több mint húszezer tüntető diák és tanár vörös zászlókkal magyar idő szerint 15.30 órakor elindult a Place de la Republique felé. A diáksághoz Párizs szívében csatlakoztak a szakszervezetek, elsősorban a hétfői sztrájkot meghirdetett nagy szakszervezetek csoportjai. A felvonulás útvonalán a mellékutcákból mind újabb tömegek csatlakoztak a menethez. A rendőrerők, amelyek egy hét óta elözönlötték a diáknegyedet, elvonultak. Egyetlen rohamsisak, egyetlen unifor- \ mis sem volt látható a felvo- | nulás útvonalán. SZOVJET hajóraj érkezett baráti látogatásra az iraki Umm Qasr kikötőbe. BURMA délnyugati partjain forgószél pusztított, több mint 400-an vesztették életüket. ALGÉRIA nyugati részein a viharos esőzés következtében tizennégyen haltak meg. ÚJ SZÍVŰ SZERZETES • A párizsi Broussais kórházban vasárnap ötórás műtéttel ültettek új szívet Damien Boulogne 55 éves marseille-i szerzetes mellkasába. A 39 éves donor nevét nem közölték, a beteg a műtét után visszanyerte eszméletét, és állapota kielégítő — írja az AFP tájékozott forrásból szerzett értesülése alapján. A kórház egyik orvosa szerint a páciens koszorúér-elme- szesedésben szenvedett, de általános egészségügyi körülményei viszonylag kielégítőek voltak, s ennélfogva kedvezőbbek a kilátások, mint két francia elődjénél — akik, mint ismeretes —, csak néhány nappal élték túl a műtétet. Charles Dühöst professzor, aki Franciaország harmadik szívátültetését irányította, a világ legjobb szív- és érsebészei közé tartozik. A Francia Sebészeti Akadémia tagja, és a párizsi orvosi fakultás szív- sebészeti tanszékének vezetője. A vasárnapi szívátültetés a 14. ilyen műtét a világon. Tízezrek a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról) tottak le a kirándulóhelyek. A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat átkelőjáratai Szobtól le egészen Lórévig megerősített szolgálatot tartottak. Körülbelül tízezer ember és több mint háromezer gépjármű vette igénybe az átkelő kompjáratokat. Nagy forgalmat bonyolítottak le a Velencei-tó és a Balaton fürdőhelyei is. Amíg vasárnap még a késő délutáni órákban is 26 fok felett volt a hőmérséklet, hétfőn reggelre 15—18 fokra süllyedt. Mint a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondották, a hőmérséklet-változás nem okozott kárt a mezőgazdaságnak. Ellentétben az emberi szervezettel, a növényzet nem reagál olyan érzékenyen a hideg és a meleg gyors változásaira. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gondját továbbra is az évszázad legszárazabb tavasza: a csapadékhiány okozza. A sülevény talajokon a gabona — sok helyütt — máris erősen sínyli a májusi kánikulát, a kapások az úgynevezett kelesztő csapadék hiányát érzik. A földművelők — mivel esőre egyelőre nem számíthatnak — Pest megyében is gondos kapálással mentik a talaj mélyebb rétegeiben felhalmozódott nedvességet. Vasárnap is sokfelé dolgoztak, kultivátorok százai lazították a talajt, a kukorica- és burgonyaföldeken. Folytatták a gazdaságokban a szárazság miatt gyengén fejlett lucernák betakarítását. A hosszan tartó szárazság csupán a gyümölcsösöknek és a szőlőknek kedvez. Az ültetvények általában fejlettebbek, mint ' más évek hasonló időszakában, a fákon gyorsan „híznak” a gyümölcsök. A strandolókon kívül talán csak a méhészek örültek a meleg és száraz vasárnapnak: zavartalanul gyűjthettek a méhek az akácerdők virágjaiból. Méhcsaládonként 10—15 kilóval gyarapodtak a kaptá- rak. (súlyán) TIZENHÁROM ESZTENDŐ Tizenhárom esztendővel ezelőtt alakult meg a szocialista országok védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés. Tizenhárom év nem nagy iuü a történelem mércéjével mérve. Mégis beigazolódott a szocialista országok elhatározásának helyessége: a Varsói Szerződés — a fegyveres erők közös főparancsnoksága, az agressziós kísérletek elleni együttes intézkedések kidolgozása — az európai bébe és biztonság felbecsülhetetlen tényezőjévé vált. E történelmi tanúság időszerűségéből napjainkban mit sem veszített. A mi hazánk védelmének egyik döntő tényezője a Varsói Szerződés. A Szovjetunióhoz — amely oly nagy részt vállal az egész szocialista közösség védelméből — s a többi testvérországhoz fűződő kapcsolataink lehetővé teszik népünk békés és zavartalan építő munkáját. Magától értetődően, a többi testvérországgal együtt, mi is mindent megteszünk, hogy földrészünkön ne legyenek szembenálló katonai blokkok és hogy Európa tartósan a béke és biztonság övezete legyen. Jól tudjuk, hogy a húsz éve kötött Atlanti Szerződés érvénye 1969-ben lejár. A szocialista országok és a kommunista pártok többször megismételték javaslatukat, hogy szülessen megállapodás az atlanti paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének egyidejű felszámolásáról. Hogy e történelmi lehető- ! ség bői valóság lesz-e, hogy ! feltárulnak-e kontinensünk 1 népei előtt a haladás és jólét újabb távlatai, az elsősorban attól függ, hogy a haladó erők képesek-e érvényesíteni akaratukat azokkal a befolyásos politikai körökkel szemben, amelyek a NATO fenntartásában érdekeltek. Ma csakis napjaink realitásaiból indulhatunk ki, és ezért jogos a megállapítás: a Varsói Szerződés biztonságunk és védelmünk döntő tényezője. Testvérországainkkal összefogva híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, mert tudjuk: a szocialista közösség védelmében való részvételünk egyet jelent szabadságunk, nemzeti függetlenségünk, társadalmi rendünk, békénk védelmével. Erőteljes politikai mozgás az arab világban Erőteljes politikai mozgás bontakozik ki az arab világban a közel-keleti kérdés rendezése érdekében. Az EAK múlt fcíeti kezdeményezése után — amelynek lényege, hogy lehetséges közvetett tárgyalás a Jarring-misszió keretében Izrael és az arab országok között — sürgősen Kairóba utazott Atasszi Szíriái elnök, hétfőn pedig nyilvánosságra hozták, hogy az izraeliek elleni háborúban érdekelt EAK, Jordánia, Szíria és Irak külügyminiszterei néhány napon belül tanácskozásra ülnek ösz- sze Bagdadban. ELTEMETTÉK a Kreml falába a Szokolovszkij marsall hamvait tartalmazó urnát. KANADA új miniszterelnöke támogatja a Kínai Népköztársaság elismerését országa részéről. HAILÉ SZELASSZIÉ, Etiópia császára befejezte első hivatalos indonéziai látogatásál és tovább utazott Canberrába. ISMERETTERJESZTÉS Jogi kérdések az új mechanizmus gyakorlatában Az MSZMP Központi Bizottságának az új mechanizmussal összefüggően hozott nagy jelentőségű határozata rögzítette: a gazdasági mechanizmus reformjával azt akarjuk elérni, hogv jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabbá tegyük az egyéni, vállalati és állami érdekek egységét, kedvezőbbé gazdasági fejlődésünk ütemét, s a gazdálkodás alapvető szervei: a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók, érdekeinek megfelelően dolgozzanak. A gazdasági mecuanizmus reformja során tovább kell fejleszteni a tervezési rendszert, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy akarjuk végrehajtani, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlődjön, biztosítva, hogy a vállalatok eredményes működése közvetlenül hasson a személyes jövedelmekre. A határozat nyomán az állami munka területén kétirányú tevékenység kezdődött; egyrészt kidolgozásra kerültek az átmenet időszakára vonatkozó, a gazdasági élet rendjét biztosító intézkedés;..; másrészt: olyan állami intézkedések kidolgozására került, illetve kerül sor, amelyek a konkrét részletek szabályozását szolgálják. A mechanizmusreform tehát sejtetni engedi, hogy milyen nagyarányú jogi rendezésre van, illetve lesz még szükség. Ezt fogalmazta meg a következőkben Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára a vállalati jogtanácsosok III. országos munkaértekezletén: „A gazdasági mechanizmus reformjának szerves részét képezi égy széles körű jogi szabályozó folyamat kibontakozása. Nagyszámú jogszabály felülvizsgálata, az új mechanizmus szellemében történő megrostálása és sok új jogszabály kidolgozása lesz szükséges. Meg kell szüntetni jelenlegi jogszabályainknak azt a kötöttségét, hogy egyfelől túlságosan szűk kölniek és általánosak a gazdasági életre vonatkozó magas szintű jogszabályok, másfelől túlburján- zanak a jogi hierarchia alján helyet foglaló alacsonyabb szintű jogszabályok. A gazdasági irányítás új rendszerének úgy kell megvalósulnia, mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek.” Ennek a jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek megvalósítása már folyamatban van: a „nyitány” olyan új törvények megalkotásával kezdődött, mint az új földtörvény, az új munkatörvény, a szállítási szerződésekkel kapcsolatban megjelent új jogszabály stb. Ezeket a jogszabályokat követik majd az újabbak, amelyek összességükben a gazdasági vezetés új rendszerének jogi működését hivatottak biztosítani. I. Az új mechanizmus és a jogalkotás A marxista állam- és jogelmélet egyik alaptétele, hogy a jog, a jogi normák emberi magatartásokat és ezen keresztül társadalmi viszonyokat szabályoznak. A jogalkotási folyamatban a társadalmi viszonyoknak alapvetően meghatározó szerepük van. E meghatározó szerep a társadalmi viszonyok és a jogi normák közötti genetikus ösz- szefüggésben, azaz abban a folyamatban nyilvánul meg, amelynek során a jogszabályok a társadalmi viszonyokból kinőnek, ezeket a társadalmi relációkat jogi formában tükrözik, illetve kifejezik. Fentebb Nyers Rezsőt idéztük, aki rögzítette: a gazdasági irányítás új rendszerének úgy kell megvalósulnia, mint jogilag magas színvonalon szabályozott rendszernek. Ezzel összefüggésben, a jogalkotás (és jogalkalmazás) néhány problémájával kapcsolatban1 Sárándi Imre kifejti, hogy az új gazdasági mechanizmus, közelebbről: a gazdasági irányítás módszereinek megváltozása a jogalkotásra — pontosabban: a jogalkotás formai oldalára, illetve a jogforrásokra —, elsősorban abban jelentkezik, hogy a magasabb rendű jogszabályok jelentősége megnő. A magas szintű jogszabályok természetesen na- gobb körültekintést és megfontolást igényelnek, aprólékos vizsgálódás, vita és véleménycsere alapján készülnek. Ezek a magas szintű jogszabályok természetesen nem rendezik minden apró részletre kiterjedően a szabályozandó viszonyokat — fejtegeti tovább Sárándi Imre —. ezért jelentős 'mértékben megnövekszik azoknak a normáknak a száma, amelyeket a gazdasági egységben hoznak létre (pl. kollektív szerződések, munkarendek, a tsz-munka- megállapodások stb.). E normák megalkotásánál azonban nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy azok ne lépjék túl a magasabb szintű jogszabályok által biztosított kereteket, ugyanakkor a szükségleteknek megfelelő, mindenki számára érthető, a lényeget tartalmazó megoldásokat rögzítsék, illetve foglalják magukban. A gazdaságvezetés új rendszerének jogi szabályozása számos kérdést vet még fel a hatáskörök decentralizálásával, az ebből adódó felelősségi és törvényességi problémákkal stb. kapcsolatban. Kétségtelen, hogy a felelősség — és itt a vállalatok kulcsembereire, az igazgatókra gondolunk elsősorban — a nagyobb hatáskörrel egyenes arányban növekszik, és nem csupán jogi, hanem általános társadalmi felelősségről van szó. Felelősség és törvényesség, felelősség és demokrácia —látszólag egyszerű fogalmak, valójában azonban rendkívül bonyolult viszonylatok sorában jelentkezhetnek ma, az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. Január 1-vel korántsem fejeződött be az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogalkotási munka — írja tanulmányában Kálmán György. — „Sőt azt az állítást is meg lehet kockáztatni, hogy a jogászilag munkaigényesebb feladatok csak ezután, az új gazdasági mechanizmus alkalmazása során szerzett tapasztalatok hasznosítása, az életben jelentkező követelmények megismerése után következnek. Az új mechanizmusnak a jogi szabályozás alá kerülő néhány témakörét szeretném felvázolni az alábbiakban. Sárándi Imre a jogalkotás és -alkalmazás problémáján túl a következő várható jogelméleti- joggyakorlati kérdéseket veti fel: a) A tulajdonjog témakörében fontos kérdés a szocialista állam gazdasági funkciója, különösen a gazdaságirányításban betöltött általános normaalkotó tevékenysége és tulajdonos minőségének kapcsolata. Megállapítható, hogy az állam a szocialista gazdaság irányítását, vezetését, szervezését nem tulajdonosi minőség alapján, hanem politikai hatalma alapján gyakorolja. Tehát különbséget kell tenni az állam gazdaságszervező minőségéből fakadó helyzete és az állam tulajdonosi helyzete között. A szocialista állam, amelyben megvalósul a parasztsággal szövetséges munkásosztály politikai hatalma, e politikai hatalom jellegzetességénél fogva tudja kezében tartani a gazdasági folyamatok fő vonalának irányítását, és látja el gazdasági szervezői funkcióját. Természetesen az állam e funkció ellátásában támaszkodik gazdasági hatalmára is, mégis a gazdasági hatalom hibás eltúlzásának fogható fel a szocialista állam valamiféle gazdasági monopóliumként való megítélése. b) A jogi személyek viszonyaiban — a tulajdonjogban végbement jelentős változások igen szembetűnően jelentkeznek módosító hatásukkal. A szocialista állam új típusú gazdasági szerepének körülményei és a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a jogi személyek gazdasági életben betöltött szerepe a szocializmusban igen jelentős. Különösen a jogi személyék keletkezése körül lehet felfedezni jellegzetesen új vonást. Ez az új jelenség a jogi személyek szerződéssel való keletkezésének szélesedő tendenciája. Számos gazdasági szervezet a gazdálkodó szervek alaptípusainak önkéntes elhatározása alapján jön létre. Ezeknek a szervezeteknek egy része eléri a jogi személyiség színvonalát. Az állami vállalatokról szóló legújabb jogszabály lehetőséget ad az egyesülésre, közös vállalatok létrehozására. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egyszerűbb együttműködés keretében közös vállalkozásokban vagy szövetkezeti vállalatokban egyesítik erőiket. A felsorolt új szervezeti formák mindegyikenek közös jellemvonása, hogy a gazdálkodásban részt vevő hagyományos jogi személyek tevékenységének valamilyen ilyen irányú egyesítése végett jön létre. Ilyen tendencia a gazdaságvezetés új rendszerében egyre láthatóbban és élesebben bontakozik ki. c) Az egyes vállalatok monopolhelyzete azért érdeméi különös figyelmet az új gazdasági viszonyok közepette, mert azok a nagy gazdasági hatalommal rendelkező vállalatok, amelyek lényegében kizárólagos előállítói bizonyos szolgáltatásoknak, a szabadabb pénz-, áru-, piaci viszonyokat esetleg felhasználhatják a társadalommal, a velük kapcsolatban levő más vállalatokkal és a fogyasztókkal szemben. Erre nézve Sáránd. Imre a következőket állapítja meg: „Felül kell vizsgálni . . . a monopol vállalatok szerződéseire és különösen a szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályokat, és a jelenlegi, a monopolszervezetek „házi jogává” lett szabályozást a felek egyenjogúságát biztosító szabályokkal kell felváltani.” d) A szerződéses rendszer újra átalakításának kérdése ielméleti-gyakorlati vita tárgya az új mechanizmus körülményei között. Tévesnek minősíthetők olyan következtetések, hogy a szállítási szerződések nek és a termelés-értékesítés szerződéseknek mint önálá szerződéstípusoknak szerep megszűnt. Nem járnánk he lyes úton, ha ezeket a szerzi déseket mint szerződéstípusé kát felszámolnánk. Mind ; tervszerződéseknek, mind termelési és értékesítési sze: ződéseknek vannak olyan s: játosságai, amelyek önálló M tűket a szerződéses rendsze: be való beillesztésüket megft lelően indokolják. A szerződi sek szerepe nemcsak a dől gok és tevékenységek közveti tésében növekszik meg, hr nem új gazdasági szervezetek létrehozásában is jelentős szervező erővé válnak. Ez szerződéses rendszerünk fejlődésének jellemző sajátossága, Dr. D. F. (Folytatjuk)