Pest Megyei Hírlap, 1968. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

FELSŐGÖD \ Tanácsi fogadóórák rendje Felsőgödön május elsejétől a következő napokon tarta­nak fogadóórát a községi ta­nácsnál: Hétfőn, kedden és szom­baton nyolctól tizenkettőig valamennyi osztály és cso­port fogadja az ügyfeleket. A csütörtöki fogadóórák ide­je: délelőtt nyolctól tizen­kettőig, délután egy órától négy óráig. Szerdán és pén­teken nincs félfogadás. A községi tanács elnöke kedden délelőtt nyolc órá­tól tizenkettőig, a tanácstitkár pedig hétfőn délelőtt nyolc órától tizenkettőig fogadja az ügyfeleket. VÁC I UAPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Fenyves István, szerdán: dr. Papp Miklós, csütörtökön: dr. Gulyás Zol­tán, pénteken: dr. Bénik Gyu­la, szombaton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. XII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM i9üd. íw.tjti» lie., VAbAKNAP A járási tanács ú napirendjén A főváros víkendfeiepe!( slietne Szödliget Ezer házhely ármentesítésre vár 1 kosságot sem tudja ellátni, j Könnyítene a helyzeten, ha a Hétfőn reggel nyolc órától romeltakarítás -társadalmi munkában Horgászparadicsom — mesterséges tavon Ezerkilencszázötvenben lett zottságának e heti önálló község Szödliget. Ked­vező fekvése, a közeli Duna, a jó vasúti és autóbusz- összeköttetés, alkalmassá ten­né arra, hogy a főváros ví- kendtelepülésévé váljék. Máris sokan építenek, vagy szeretnének hétvégi házat épí­teni a községben. Nem véletlen hát, hogy a járási tanács végrehajtó br­látod: mint ezüstkígyó tekereg a Duna — felhő nem hint fölé most árnyakat... De mint szívemen vágyakat: ringat a szél virágos ágat, — e futó perc csupa alázat. Látod? Szép városunk mily kicsi, a távol összepréseli. En ott születtem... és áll még a ház gyermekkor fénye elfog, mint a láz. Innen a kert sem látható, mely úgy ringott a nyárban, mint hajó. s én lepkét űztem — mint ma gondoka■ Soha nem tudnék lenni boldogabb, pedig ma is hull fény és rigó kiált .. de már a felnőtt távolabbra lát, túl a kis kerten, túl az éveken, lépkedve gallyon és emlékeken keresve percet, mely rég elveszett; miként sóhajtásom e drága táj felett. Móritz Valéria — Csopaki kar­társ, a barká­csolóműhely nevé­ben meghívom ma estére a Po­kolba — állott eléje a műheiy- góré, az „apák napjának” dél­utánján, amikor már mindenki megkapta a ma­ga borítékját. — Tudja, nálunk az a szokás, hogy ilyenkor kalapba dobunk egy-egy százast^ — Alaptermésze­ténél fogva, az el­ső pillanatban gyanakvás fogta el: miért? Gondo­latnyalábaival azonban gyorsan átpásztázta a térbep és időben maga körül kiala­kult új körülmé­nyeket, a felfelé ívelő pályát, s e meghívásban is rejlő lehetősége­ket. — Alkalmazi- kodj! — vezényelt magában akaratá­nak, hangosan pe­dig igent mondott a meghívónak. Azt sem felejtette el, hölgy a pénz­tárcája után nyúl­jon. — Ezt már nem! a brancsszabály- zat íratlan törvé­nyei szerint az avatásra ke­rülő nem fizet — állította le ‘a fél­Csopaki a Pokolban góré mozdulatát, amiről gyakorlott szemével nyom­ban észrevette, hogy csak tettetés. — Milyen más­képpen hangzik: „m e ghív o m a Pokolba” — álla­pította meg tá:<- gyilagosan, ami­kor magára ma­radt, s eszébe ju­tott a hetekkel ez­előtt utána szivár­gó mondatfosz­lány: „eridj a po­kolba!” Amikor a brancs már összeverődött a Pokol „torná­cán” — hát igen, még akkor is izon a nagy változáson elmélkedett, ami életének legutób­bi heteiben vég­bement. Szórakozottsá­gában észre sem vette, hogyan so­rakoztak fel előt­tük a hétdecis butéliás üvegek. — Csopakit a Csopakinak! — emelte rá poharát egy pirospozsgás arcú ember, aki­nek bizony a ne­vét sem tudta, de — mint később láthatta — az itt a társaság főnöke, a „brancsgóré”. Amikor pedig a palackok címkéi­ről a saját nevét látta visszamoso­lyogni, csaknem eierzékenyült et­től a nagy figyel­mességtől. Nem csoda hát, hogy nem látta a poha­rak mögött gú­nyos cinkossággal egymásra kacsin­tó szemeket, s nem hallotta meg az asztalvégen fülbesusogott sza­vakat sem, hogy — „ráharapott a hapsi!” Csopaki külön­ben nagyon jól érezte magát az avatáson. Különö­sen, hogy vala­honnan még ci­gányok is élőké*- rültek, s be leönt­hette hosszú ma­gányossága fáj­dalmát a nóta- beli Bodri ku­tyájába. Ráadá­sul egy újabb ta­nulsággal is gya­rapította bölcses­ségét, amit a brancsgóré cup- pantott a fülébe, mikor pertut it­tak: — Jól jegyezd meg. Csopakikám, az igazi barátsá­gok nálunk a Po­kolban köttetnek. (ferencz) ülésén j fejlesz- I Szödliget üdülőhellyé tése szerepelt. A község tájékoztató jelen- j tésében többek között arról is | szólnak a helyi tanács vezetői, | hogy a sok hétvégi telek igény kielégítésére a községnek nincs elég tartalékterülete. Elképzelések szerint a község régi határában, a régi ma­lomárok mentén, valamint a Sződ—Rákospatak, a vasút és az országút által határolt te­rületen, több száz holdnyi parlag fekszik kihasználatla­nul, amelyet parcellázással le­hetne hasznosítani. Ennek a területnek nagy része dunai árterület, és éppen ezért pil­lanatnyilag nem lehet beépí­teni. Az első és főfeladat tehát az, hogy a községnek ezt a ré­szét vízmentesítsék. A járási tanács’ a közelmúltban tár- egész gyalt a Középdun a völgyi Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­reivel. Véleményük szerint a terület ármentesítése mintegy tizenkétmillió fo­rintot venne igénybe. Körülbelül húszmillió forintra tehető az az összeg, amelyet a parcellázott telkekért kapna a község. A vételár tehát tel­jés egészében fedezné az ár­mentesítés kiadásait, sót, a fennmaradó 7—8 millió fo­rintból el lehetne végezni a legszükségesebb közművesítési munkákat. Az ármentesítés első szaka­szában, a jövő évben elkészül a Szód—Rákospatak torkola­tánál a meder rendezése. To­vábbi feladat: a Duna-parti részen, a kemping és a Be­ugrócsárda között, árvízvédel­mi töltés építése, amely meg­oldaná a község és a tervezett üdülőtelep ármentesítését. Körülbelül ezer hétvégi házhely kialakítására van itt lehetőség. korszerű strandon épült élel­miszeráruház nemcsak a fő­szezonban, hanem legalább hat hónapon ke­resztül nyitva tartana. A szép távlati tervekből még csak egyet említünk: avikend- telep szomszédságában hetven- holdas tavat akarnak kialakí­tani, partján horgásztanyák­kal. (b) Cs. Nagy Tamással, a zene­iskola igazgatójával nézeget­jük a Konstantin tér sarkán az égnek meredő falrészeket, felhalmozott téglakupacokat. — A kivitelező vállalta, hogy ha segítünk megtisztítani a te­repet, akkor megkezdik az építkezést — mutat a jöven- dőbeni új zenede helyére. — Sikerült ehhez munkaerőt biztosítani? • — Igen. Mintegy tíznapos, nem könnyű feladatról van szó. Iskolaigazgatók, KISZ-tit- károk siettek a segítségünkre, s tanártársaim is. önként vál­lalt, társadalmi munkával. — Mikor kezdődik a roham­munka? . — Hétfőn — nem vagyunk babonásak! — május 13-án reggel nyolc órakor/Először a mezőgazdasági technikum 25 főnyi csapata segíti a bontás befejezését, a romos részek el­takarítását, s a még használ­ható téglák megtisztítását. — Milyen hosszú egy-egy műszak? — Az első csoport nyolctól délután egyig; a második dél­után kettőtől hétig dolgozik. A technikum két napot vál­lalt. Szerdán a zeneiskola ta­nárai dolgoznak a munkaterü­leten, majd az új gimnázium diákjai. Jövő vasárnapra az üzemi KISZ-isták jelentkeztek. — Kötött a létszám? — Erről szó sincs. Szívesen látunk szülőt, vagy más vál­lalkozót közös, szép célunk, az új zeneiskola építésének meg­gyorsításához. (P. r.) A hajógyárból jelentjük: Új gyártmány - a kontiner A szállításokkal foglalkozók a megmondhatói, hogy a kon- tinerek milyen biztonságos, Két kérdés - a fogyasztók érdekében A Széchenyi utca 3. szám alatti dohányboltban nem szolgálnak ki darabszámra füstszűrös cigarettát, csak csomaggal. Az ország bármely részén a dohánybol­tokban mindenütt vásárolható füstszűrös cigaretta — da­rabszámra is. Miért kivétel ez a bolt? A Széchenyi utcai Marga- retta Eszpresszó miért zárta be az ajtaját folyó hó nyoica- dikán, este fél tíz órakor, amikor a nyitvatartási idő reggel 7 órától este 10 óráig van feltüntetve? Többen sze­rettünk volna bemenni, de az ajtót bezárták és a neonfényt is leoltották, pedig bent ugyanakkor még legalább 20—22 vendég ült az aszta­loknál. A fenti esetek látszólag cse­kélységek, de valójában a fogyasztó közönséggel szem­beni önkényeskedések. Breznay István, Széchenyi utca 29. ZAKUSZKA UTÁN SPÁRGA Május végén indul a „borsóvonal" Uj exporttermékek a Dunakeszi Konzervgyárban Ez az az alap, amelyen meg­felelő beruházásokkal kiemelt üdülőhellyé lehetne fejlesz­teni a községet. ’ Közben más feladatokat Is meg kell oldani. A községben csupán két bolt van, amely pillanatnyilag még a helyi la­— A zakuszikát befejeztük, s már egy hete megkezdtük a spárga feldolgozását — tájé­koztat Csutorlca Lajos igazga­tó. S elmondja még a konz- zervgyár legaktuálisabb ese­ményét: május utolsó napjaiban kez­dődik a borsószezon. Újdonság, hogy a tavalyi három borsóvonal helyett az idén négy vonalon, csaknem négyszáz vagon borsót kon­zerválnak, ha csak nem okoz valami rendkívüli meglepetést az időjárás a ‘ borsótermésben. — Megkezdtük az új gyü­mölcsüzem építését, ha min­den jól halad, már a télen üzembe is helyezzük. Tervbe vettük egy modern dzsemvo­nal beindítását, s hogy még ennél is újabbat mondjak: angliai exportra gyü- mölcssalátátés natúr ka- rotta kockacsíkot gyár­tunk — fejezte be nyilatkozatát az Igazgató. (solymosi) GYEREKEK (Dániel Kornél linómetszete) védett -helyközi anyagmozga­tást biztosítanak mind a vas­úti, mind a „Háztól-házig"’ nevű autós szállítmányozások­nál. E jól zárható ládák évek óta a hiánycikk-listán szerepelnek. Hiába kérték a rendelők a kontinerben történő szállítást, sokszor nem tudták ezt a fel­tételt teljesíteni. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregysége a közel jövőben megkezdi a kontine- rek gyártását. Ezen a felada­ton munkálkodik majd többek között a szocialista címet vi­selő kishajóműhely is. Az itt dolgozó kollektíva még ebben a hónapban írásba: foglalja azokat a munkafelajánlásokat, amelyeket a KMP és a KIMSZ megalakulása 50. évfordulójá­nak tiszteletére tettek. Yácra került egy ezüstérem Farkas Sándor szombathelyi diadala cselgáncsban Szombathelyen tartották az 1968. évi BM cselgáncsbajnok­ságot. A városi sportpalotában megrendezett mérkőzésről be­szélgettünk Sieber Zoltánnal, a Váci Dózsa SE elnökségi tagjával. — A rendőrség, a határ­őrség, a karhatalom és a bün­tetésvégrehajtás válogatott ver­senyzői évek óta magas szín­vonalon júdóznak, az értékes helyezésekért. Emeli a verseny színvonalát, hogy a cselgóncs- válogatott-keret tagjainak 60 százaléka a BM kötelékéhez tartozik. — Városunkat ki képviselte? — Farkas Sándor, a BV vá­logatottjaként h^pett szőnyeg­re, s a sorsolás szeszélye foly­tán, mindjárt a válogatott kerettag Strázsit kapta ellen­feléül. Az óriási küzdelem meglepetése volt, hogy a mér­kőzés utolsó pillanatában Far­kas, az addig vezető Strázsit, belső ccrmbdobással, legyőzte. — Milyen pelt a folytatás? — A következő fordulóban a verseny másik nagy esélyesét, Seregit verte meg, válldobás- sal. A harmadik fordulóban sajnos vesztett, óm a hátra­levő négy fordulót Farkas ki­tűnő versenyzéssel biztosan nyerte meg, és így a második helyen végzett Seregi mögött, aki mindössze egy segédpontos különbséggel lett országos bajnok. (—ő) Az Egyedülállók Klubja — nagy érdeklődéssel megtar­tott alakuló ülése után — minden kedden, délután hat órától este tízig tartja mű­soros rendezvényeit az Épí­tők művelődési otthonának klubhelyiségében. J

Next

/
Thumbnails
Contents