Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-08 / 83. szám
Földben az árpa Villáminterjú a monori Kossuth Tsz-ben — Hogy haladnak a tavaszi munkák a tsz-ben? — A kérdésre S. Kovács Béni, a monori Kossuth Tsz elnöke válaszolt. — Az árpa és a sárgarépa vetése már befejeződött, s burgonyavetési munkái is lassan véget érnek. A 4-es műút mellett árpát, a Rimár- és He- gyesi-tanyáknál pedig sárgarépát vetettünk. Burgonya 100 holdon lesz. A cukorrépa is földbe kerüli. Tizenhat gép dolgozott, hogy időben elvégezhessük ezeket a munkákat, csakúgy, mint a lucerna és a lencse vetését, ami szintén befejeződött már. — És a következő feladatok? — A vizesebb területeken még folyik a szántás, ez eltart egy darabig. A munka azonban minden különösebb probléma nélkül, simán zajlik •— reméljük egész évben így is lesz. (k) Suszterinas, vásározó csizmadia Búcsú a szerszámoktól X. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM 1968. ÁPRILIS 9., KEDD Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 23. évforduló- ] ja alkalmából járásunk területéről a Munka Érdemrend i bronz fokozatával tüntette ki Ilg Albertet, a pilisi fmsz főosztályvezetőjét, Solti Jánost, a maglódi fmsz üzemágvezető- jét és Máder Ferenc üllői erdészt. Traktor pótkocsival Átadtak minden lakást Tavaly már nyereséges volt a Monori Építőipari Ktszr Vb-ülést tartanak ma Bényén 14 órakor, Gombán 8 órakor, Káván pedig 14 órakor. Mindhárom ülés napirendjén a tanácsülések anyaga szerepel. Maglódon 15 órakor beszámoló hangzik el a helyi növényvédelmi feladatok ellátásáról, valamint a költségvetési intézmények ellenőrzéséről. Otrokocsi János, a Monori Járási Szolgáltató Ktsz cipészrészlegének egyik alapító tagja, húszévi munka után nyugdíjba megy. A szövetkezet első lépéseinek, fejlődésének tanúja, sőt tevékeny részvevője volt — most elbúcsúzik a szerszámoktól, s őt is elbúcsúztatják a többiek, akik még maradnak. Ök sem fiatalok már: a cipészszakma lassan kihalóban van — utánpótlás nincs, a fiatalok, akik itt kezdtek, már szétszéledtek. 1948-ban alakult a cipész ktsz. Indulásuk kezdetleges volt, egyik helyiségből a másikba vándoroltak. Az Acsai- íéle fodrászüzlet helyiségében kezdtek, majd a járási tanács épületébe költöztek. .Később fejlődött a szövetkezet, egyre nagyobb telepre volt szükség — s a mostani, Petőfi utcai házban kötöttek ki — végleg. — Bekker Gyula volt az első elnökünk. Saját erőből végeztünk mindent: a vállalkozásokat, a tervezést, a munka és szállítás lebonyolítását. Nem volt még KISZÖV — így aztán csak önmagunkra támaszkodhattunk. Üj cipőket készítettünk rendelésre — körülbelül öt-hat évig sarkaltam a lábbeliket. Ezt a munkát szeretem a legjobban — mondta Otrokocsi János. — Hogy hogyan kezdtem? Cipész akartam lenni már gyermekkoromban is. Nem volt túlságosan népszerű foglalkozás. Hiszen a gyerekeket mindig azzal ijesztgették: „Ha nem tanulsz, fiam, suszterinasnak adlak." — Nevet. — Hát nem egészen így volt... Nekem mindenesetre tetszett a munka. 1924-ben lettem inas, 27-ben szabadultam. Csizmadiaként kezdtem, vásározni jártunk. A cipőkészítő kisiparos akkor még ritkaság volt. — Így közösen, persze, jobb. Több vállon jobban megoszlik a teher, és nálunk mindig olyan igazi közösség, egyetértés volt, hogy kevés probléma akadt. — Sajnálom, hogy megöregedtem, de a legrosszabb arra gondolni, hogy senki sem áll a helyemre. A monori járásban egyetlen cipész ipari tanuló van — a mi műhelyünkben. Pedig egy ügyes, jó kezű szakmunkás 1500—2000 forintot megkereshetne havonta — persze, azért meg is kell dolgozni —, mint ahogy mi is megdolgoztunk. — Most már nem jövök be, de azért ide tartozom. Húszévi közös munka után nehéz elmaradni a többiektől... (Koblencz) Pályázati felhívás A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1968/69-ES TANÉVRE FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENI- NIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA Hároméves általános tagozat A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikát gazdaságtant, a harmadikban magyar- és nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak. A tagozat befejezése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: egyetemi, középiskolai, vagy Marxizmus—Leninizmus Esti Középiskolai végzettség. A jelentkezési korhatár 45 év. A tanulmányi idő három év. Az általános tagozatok a járási pártbizottságok mellett működnek. I A hároméves általános tagozatra pártonkíviillek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell Beküldeni április 20-ig. Ugyanitt szerezhetők be a Jelentkezéshez szükséges kérdőívek is. A pályázathoz orvosi igazolás szükséges A kétéves szakosító tagozatra és a speciális kollégiumokra jelentkezők felvételi kérelmüket a Budapesti Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteméhez juttassák el (Budapest, VI., Benczúr u. 33.), mivel a megyei esti egyetemen szakosított tagozatok nem indulnak. MSZMP Pest megyei Bizottsága Megtartotta mérlegzáró közgyűlését a Monori Építőipari Ktsz is. Koblencz Sándor, a ktsz elnöke az idén már eredményekről számolhatott be. Az 1966-os évet még veszteséggel zárták — az 1967-es év azonban sikereket hozott. — Termelési tervünket az előirányzott 13 millió 412 ezer forinttal szemben 16 millió 104 ezer forintra teljesítettük, ez 120 százalékot jelent. Ezt az összeget terheli az előző évi veszteség, de az eredmény még így is jelentős. Lakásátadási tervünket 100 százalékban teljesítettük. A bádogos-, asztalos- és villanyszerelő-részlegek nyereségesek voltak, a kőműves- és ácsmunkáknál azonban anyag- ellátási és szállítási költségek miatt veszteség mutatkozott — mondotta Koblencz Sándor. Az anyagbeszerzés és az anyagellátás hiányosságai a ktsz munkáját nehézkessé teszik, a legtöbb probléma ebből adódik. ELADÓ! Foto: ifj. Tóth István „Jót tesz nekünk, ha bejárunk” S&ünet a suliban Általános tudnivalók A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a Marxizmus—Leninizmus Esti Középfokú Iskola anyagából. A felvételi vizsgákat 1968. május 19. és június 8-a között tartjuk a járási-városi kihelyezett tagozatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános tagozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. A tandíj egy évre 170 forint, mely. két részletben fizethető. Akt a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem nyerhet felvételt. — Már az elsőt se lett volna szabad. Nagyon beteg a szívem. Dehát hogy lehet gyermek nélkül élni? Vállalnom kellett. Szívesen tettem. Pedig nagyon beteg voltam. Szinte állandó orvosi felügyelet alatt. — A kilenc hónap legnagyobb részét kórházban töltöttem. Komplikációk is felléptek. Családom és orvosaim nagyon aggódtak értem. Kimondhatatlanul boldog voltam, amikor a kislányom megszületett. Egy pillanatig se gondoltam magamra, csak rá, akit vártam. — Most megint úgy vagyok. Professzorom kétségbe volt esve. Azt mondta, hogy ez istenkísértés. Pedig jól vagyok. Sokkal jobban, mint Andreával. Májusra várom. Nagyon boldog lennék, ha újra kisláTomazsákos lányok és fiúk sietnek az utcán a monori Kossuth-iskola felé. Az udvaron tornadresszes gyerekek — rá se hederítettek a meglehetősen hűvös időre. — Jót tesz nekünk, ha bejárunk ide! Legalább nem szokunk el a sulitól egészen — nyom lenne. Eddig még bírtam, de most már megint be kell feküdnöm. Akárhogy kímélem magam, gyenge vagyok. Igen, a szívem. Néha sok vagyok neki még én is. Egészségesen se könnyű az anyaság. — Egy pillanatig se gondolok rá, hogy mi lesz? Nekem kell ez a másik is. Mindenáron. En egyke voltam. Nagyon társtalan és árva, nagyon hiányzott a testvér. Soha nem érezhettem a testvérszeretet örömét. Nem akarom, hogy az én gyermekem is egyedül legyen. Mellettünk — egyedül. Most magamra nem gondolok, csak a gyermekemre. Hogy ő boldogabb legyen majd. mint én voltam. — Most már érti, miért kell nekem ez a gyerek? (ej) mondta Seres Sarolta nevetve csodálkozó kérdésemen. — Együtt vagyunk a Munkásőr úti iskolásokkal. Jól jön az edzés. Készülünk a járási bajnokságra, amit az úttörőelnökség rendez. Kézilabda, kis- és nagypályás labdarúgás és úttörő négytusabaj- nokság lesz. A mendei futóversenyen sokat tanultunk, jó helyezéseket értünk el — az edzésnek köszönhetjük. — Nagy Ildikó, egy VIII. osztályos szénfeketé szemű kislány komolyan és határozottan mondta ezt. És a fiúk? Ök „kéziztek” rendületlenül, a kapuban Solti Pál állt, akiről a rohanásban egyetlen jelzőt sikerült elkapnom: „Klassz fej vagy!" — Hogy-hogy együtt van a két iskola? — kérdeztem. — A Munkásőr úti iskola tomatanárnője segítette a Kossuth-os lányokat. így a két csapat első is lett a tomaver- senyen. Nálunk a kézilabda megy jobban, ezért aztán ők itt edzenek — mondták. Mivel kezdődött a pedagógusok tavaszi programja? — A Kossuth-iskolában éppen szemináriumi előkészítő volt. A gondnokságon is dolgoztak: a havi zárlati kimutatást készítette Nagy Gyuláné és Boldizsár Józsefné. Szóvá tesszük Nem valami elragadó látvány, ami a Monoron levő kis Németh Ágoston utcában „gyönyörködteti” a járókelőket és az ott lakókat. A forgalmas kis utcában naponta több száz gimnazista és bejáró dolgozó halad át, és tűnődik azon, hogy kerül ebbe az utcába az a töméntelen szemét. Először a sarkon tárolták, a postával szemben. Valaki szóvá tette, most már odébb van a kupac a Németh Ágoston utca közepén. A szemétrakás összetétele vegyes. Van közte trágya, hamu, konzervesdo- boz, papírhulladék és ki tudja még mi. Ha az idő szeles, széthordja a szemetet, a papírhulladékot a járdákra, az árkokba, s ahol nyitva az ablak, még a szobába is kerül belőle. A másik „kedves élmény” esős időben a nyakig érő sár az utcában. Az utca lakói tanácstagi fogadóórákon, panasznapokon felajánlották, hogy legalább két sor cementlap lerakásához társadalmi munkával vagy a munkadíjjal hozzájárulnak. A kis utca Monor -főutcája, a Kossuth Lajos utca mögött húzódik meg szerényen. Szemetével, sarával. Jó lenne, ha az illetékesek ezt figyelembe véve — segítenének. Izmán János Egy anya monológja Koblencz Sándor elmondotta még, hogy a közös összefogás mellett a helyi párt- és tanácsi szervek készséges támogatásának köszönhető, hogy sikerült eredményesen, zárniuk az évet Köszönetét mondott az Isaszegen működő Szemők brigádnak, az Agg és Pokor- nyi brigádnak, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak a sikerekhez. A ktsz a múlt évben több mint félmillióval gyarapította vagyonát: vásároltak egy tehergépkocsit, egy traktort pótkocsival, vízhányó darut, két szállítószalagot, valamint gépesítették a lakatosműhelyt és bővítették a raktár épületét. Gondot okoz még az anyagok raktározása, a gépkocsik elhelyezése — de az új telephely, amelyet hamarosan megkapnak, enyhít ezeken a problémákon. A ktsz elnöke végül javaslatot tett a nyereség felosztására: a tagok tizenöt napi munkabérnek megfelelő nyereséget kapnak. Még itt is érezhető a múlt évi veszteség: ha az 1966-os évet is eredményesen zárták volna, harmincnapi nyereség kerülhetne felosztásra. (k. zs.) Megírtuk, az illetékes válaszolt Idén nem lesz hűtőpult Lapunk március 8-i számában megírtuk, hogy a monori Petőfi Sándor utcai ifjúsági élelmiszerbolt dolgozói a meg- levő kisméretű hűtőszekrény helyett hűtőpultot kémek. A kérést a járási tanács kereskedelmi osztálya továbbította a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalathoz. A vállalat igazgatója írásban úgy tájékoztatta az osztályt, hogy ebben az évben pénzügyi fedezet hiánya miatt nem tudnak hűtőpultot vásárolni. De ha valamelyik boltban egy hűtőpult feleslegessé válik — írja az igazgató —, akkor azt a monori ifjúsági bolt kapja meg. VÉGLEGESEN A Hazafias Népfront gyöm- rői elnöksége megtárgyalta az idei társadalmi munkára való „mozgósítás” tervét. Sor került a megbeszélésen a körzeti rendszer végleges kialakításának rögzítésére is. SPORT Hazai labdarúgósikerek Üllőn ÜLLŐ-ÉRD 3:0 Vasárnap mindhárom üllői labdarúgócsapat odahaza küzdött a bajnoki pontokért. Délelőtt a tartalékcsapat Pilis tartalékcsapatát fogadta, és 5:1 arányban győzött. Délután az ifik jó játékkal rukkoltak ki, 2:0 arányban győztek az érdi ifjúsági csapat ellen. Mintegy négyszáz néző előtt került sor az Üllő—Érd megyebajnoki mérkőzésre. Kezdés után Üllő ragadta magához a kezdeményezést. A 3. percben Szűcs I., Tomozi és Kiss volt a labda útja, de a vendégek védelmének sikerült időben hárítania. A 10. percben Szűcs Gált indította, de kecsegtető helyzetben nem tudott gólt elérni. Továbbra is Üllő támad, és Tomozi éles lövése alig száll a kapu fölé. A 22. percben ismét nagy helyzet a vendégek kapuja előtt. Szűcs—Fehér—Tomozi volt a labda útja, de a labda a kapu mellé kerül. Ebben a játék- rendszerben szinte állandóan Érd térfelén folyt a játék, de a védelem mindig időben közbe tudott avatkozni, vagy a csatárok ügyetlenkedték el a jobbnál jobb helyzeteket. A 33. percben Gál fejese szállt a kapu mellé, majd nem sokkal később Mellis nagy lövése szintén célt tévesztett. A 41. percben Szűcs előtt kínálkozik nagy helyzet, de a kapus bravúrral mentett. A II. félidőben néhány érdi akció után ismét a hazaiak vették át a játék irányítását. Az 5. percben Tomozi—Kiss összjátéka érdemel dicséretet. Ezután szöglethez jutott a hazai csapat, de Mellis a kapu mellé küldte a labdát, majd Tomozi nagy lövését szögletre mentette a vendégek kapusa. Üjabb szöglet után Mellis megszerezte a hazaiak első gólját. A 11. percben egy érdi ellentámadás után leadott lövés a kapu fölé szállt, majd nem sokkal később az üllői Kiss nagy lövése zúgott el a kapu fölött. A következő akció ismét gólt eredményezett. Tomozi indította el a labdát, átadását Kiss kapta, aki azonnal kapura tört, lövését, a kapus kiütötte, de a jókor érkező Gál a labdát a hálóba lőtte. A gól után nagy iramot diktáltak a hazaiak és egymás után vezették a veszélyesebbnél veszélyesebb támadásokat. A 21. percben ismét Tomozi kapott labdát, a fél pályáról szélsebe- ! sen tört a kapura, és ritkán látott szép góllal állította be a végeredményt. A gól után kissé lefékezett a hazai együttes. Több érdi támadás futott a pályán, de az üllői védelem Győrivel az élen mindent hárított. Nagy gólhelyzet egy esetben sem alakult ki a hazai kapu előtt. A mérkőzés befejezéséig változó volt a' játék, de gól már nem született. A hazai védelem jól állt a lábán, a nem túl veszélyes érdi támadásokat időben le tudta szerelni, és jó labdákkal indította a gyors üllői csatárokat. A fedezetsor megérezte Szűcs A. hiányát, , de Huja kezdeti lámpalázát levetkőzve, mind jobban belelendült a játékba. A csatársorban Tomozi, Kiss és Szűcs I. sok helyzetet teremtett a vendégek kapuja előtt, ami végül is eldöntötte a két csapat közti különbséget. (fülöp) Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik egyetlen és drága gyermekünk Erzsikénk temetésén megjelentek és fájó szívvel búcsúztak tőle. Szodics László és felesége. Monor. Liszt Ferenc u. 12.