Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-08 / 83. szám

Földben az árpa Villáminterjú a monori Kossuth Tsz-ben — Hogy haladnak a tavaszi munkák a tsz-ben? — A kér­désre S. Kovács Béni, a mono­ri Kossuth Tsz elnöke vála­szolt. — Az árpa és a sárgarépa vetése már befejeződött, s burgonyavetési munkái is las­san véget érnek. A 4-es műút mellett árpát, a Rimár- és He- gyesi-tanyáknál pedig sárga­répát vetettünk. Burgonya 100 holdon lesz. A cukorrépa is földbe kerüli. Tizenhat gép dolgozott, hogy időben elvé­gezhessük ezeket a munkákat, csakúgy, mint a lucerna és a lencse vetését, ami szintén befejeződött már. — És a következő felada­tok? — A vizesebb területeken még folyik a szántás, ez el­tart egy darabig. A munka azonban minden különösebb probléma nélkül, simán zajlik •— reméljük egész évben így is lesz. (k) Suszterinas, vásározó csizmadia Búcsú a szerszámoktól X. ÉVFOLYAM. 83. SZÁM 1968. ÁPRILIS 9., KEDD Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel- szabadulásának 23. évforduló- ] ja alkalmából járásunk terüle­téről a Munka Érdemrend i bronz fokozatával tüntette ki Ilg Albertet, a pilisi fmsz fő­osztályvezetőjét, Solti Jánost, a maglódi fmsz üzemágvezető- jét és Máder Ferenc üllői er­dészt. Traktor pótkocsival Átadtak minden lakást Tavaly már nyereséges volt a Monori Építőipari Ktszr Vb-ülést tartanak ma Bényén 14 óra­kor, Gombán 8 órakor, Káván pedig 14 órakor. Mindhárom ülés napirendjén a tanácsülé­sek anyaga szerepel. Maglódon 15 órakor beszá­moló hangzik el a helyi nö­vényvédelmi feladatok ellátá­sáról, valamint a költségvetési intézmények ellenőrzéséről. Otrokocsi János, a Monori Járási Szolgáltató Ktsz ci­pészrészlegének egyik alapító tagja, húszévi munka után nyugdíjba megy. A szövetkezet első lépéseinek, fejlődésének tanúja, sőt tevékeny részvevő­je volt — most elbúcsúzik a szerszámoktól, s őt is elbú­csúztatják a többiek, akik még maradnak. Ök sem fiatalok már: a cipészszakma lassan ki­halóban van — utánpótlás nincs, a fiatalok, akik itt kezdtek, már szétszéledtek. 1948-ban alakult a cipész ktsz. Indulásuk kezdetleges volt, egyik helyiségből a má­sikba vándoroltak. Az Acsai- íéle fodrászüzlet helyiségében kezdtek, majd a járási tanács épületébe költöztek. .Később fejlődött a szövetkezet, egyre nagyobb telepre volt szükség — s a mostani, Petőfi utcai házban kötöttek ki — végleg. — Bekker Gyula volt az első elnökünk. Saját erőből végez­tünk mindent: a vállalkozáso­kat, a tervezést, a munka és szállítás lebonyolítását. Nem volt még KISZÖV — így az­tán csak önmagunkra támasz­kodhattunk. Üj cipőket készí­tettünk rendelésre — körülbe­lül öt-hat évig sarkaltam a lábbeliket. Ezt a munkát sze­retem a legjobban — mondta Otrokocsi János. — Hogy hogyan kezdtem? Cipész akartam lenni már gyermekkoromban is. Nem volt túlságosan népszerű fog­lalkozás. Hiszen a gyerekeket mindig azzal ijesztgették: „Ha nem tanulsz, fiam, suszterinas­nak adlak." — Nevet. — Hát nem egészen így volt... Ne­kem mindenesetre tetszett a munka. 1924-ben lettem inas, 27-ben szabadultam. Csizma­diaként kezdtem, vásározni jártunk. A cipőkészítő kis­iparos akkor még ritkaság volt. — Így közösen, persze, jobb. Több vállon jobban megoszlik a teher, és nálunk mindig olyan igazi közösség, egyetér­tés volt, hogy kevés probléma akadt. — Sajnálom, hogy megöre­gedtem, de a legrosszabb arra gondolni, hogy senki sem áll a helyemre. A monori járás­ban egyetlen cipész ipari ta­nuló van — a mi műhelyünk­ben. Pedig egy ügyes, jó kezű szakmunkás 1500—2000 forin­tot megkereshetne havonta — persze, azért meg is kell dol­gozni —, mint ahogy mi is megdolgoztunk. — Most már nem jövök be, de azért ide tartozom. Húszévi közös munka után nehéz el­maradni a többiektől... (Koblencz) Pályázati felhívás A MAGVAR SZOCIALISTA MUN­KÁSPÁRT PEST MEGYEI BI­ZOTTSÁGA AZ 1968/69-ES TAN­ÉVRE FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENI- NIZMUS ESTI EGYETEM HÁROM­ÉVES ALTALANOS TAGOZATARA Hároméves általános tagozat A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikát gazdaságtant, a harmadikban ma­gyar- és nemzetközi munkásmoz­galom történetet tanulnak. Fél­évenként vizsgáznak. A tagozat befejezése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: egyetemi, középiskolai, vagy Mar­xizmus—Leninizmus Esti Közép­iskolai végzettség. A jelentkezési korhatár 45 év. A tanulmányi idő három év. Az általános tagozatok a járási pártbizottságok mellett működnek. I A hároméves általános tagozatra pártonkíviillek is kérhetik fel­vételüket. A pályázatot a kihelyezett osz­tályokba való felvételre a munka­hely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell Beküldeni április 20-ig. Ugyanitt szerezhetők be a Jelentkezéshez szükséges kérdőívek is. A pályázathoz orvosi igazolás szükséges A kétéves szakosító tagozatra és a speciális kollégiumokra jelent­kezők felvételi kérelmüket a Budapesti Pártbizottság Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyetemé­hez juttassák el (Budapest, VI., Benczúr u. 33.), mivel a megyei esti egyetemen szakosított tagoza­tok nem indulnak. MSZMP Pest megyei Bizottsága Megtartotta mérlegzáró köz­gyűlését a Monori Építőipari Ktsz is. Koblencz Sándor, a ktsz elnöke az idén már ered­ményekről számolhatott be. Az 1966-os évet még veszteséggel zárták — az 1967-es év azon­ban sikereket hozott. — Termelési tervünket az előirányzott 13 millió 412 ezer forinttal szemben 16 millió 104 ezer forintra teljesítettük, ez 120 százalékot jelent. Ezt az összeget terheli az előző évi veszteség, de az eredmény még így is jelentős. Lakásátadási tervünket 100 százalékban teljesítet­tük. A bádogos-, asztalos- és vil­lanyszerelő-részlegek nyeresé­gesek voltak, a kőműves- és ácsmunkáknál azonban anyag- ellátási és szállítási költségek miatt veszteség mutatkozott — mondotta Koblencz Sándor. Az anyagbeszerzés és az anyagellátás hiányosságai a ktsz munkáját nehézkes­sé teszik, a legtöbb probléma ebből adódik. ELADÓ! Foto: ifj. Tóth István „Jót tesz nekünk, ha bejárunk” S&ünet a suliban Általános tudnivalók A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a Marxizmus—Leninizmus Esti Középfokú Iskola anyagából. A felvételi vizsgákat 1968. május 19. és június 8-a között tartjuk a járási-városi kihelyezett tagozatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános tagozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. A tandíj egy évre 170 forint, mely. két részletben fizethető. Akt a felvételi vizsgán nem fe­lel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelent­kezett, az nem nyerhet felvételt. — Már az elsőt se lett vol­na szabad. Nagyon beteg a szívem. Dehát hogy lehet gyermek nélkül élni? Vállal­nom kellett. Szívesen tettem. Pedig nagyon beteg voltam. Szinte állandó orvosi felügye­let alatt. — A kilenc hónap legna­gyobb részét kórházban töl­töttem. Komplikációk is fel­léptek. Családom és orvosaim nagyon aggódtak értem. Ki­mondhatatlanul boldog vol­tam, amikor a kislányom meg­született. Egy pillanatig se gondoltam magamra, csak rá, akit vártam. — Most megint úgy vagyok. Professzorom kétségbe volt esve. Azt mondta, hogy ez is­tenkísértés. Pedig jól vagyok. Sokkal jobban, mint Andreá­val. Májusra várom. Nagyon boldog lennék, ha újra kislá­Tomazsákos lányok és fiúk sietnek az utcán a monori Kossuth-iskola felé. Az udvaron tornadresszes gyerekek — rá se hederítettek a meglehetősen hűvös időre. — Jót tesz nekünk, ha be­járunk ide! Legalább nem szokunk el a sulitól egészen — nyom lenne. Eddig még bír­tam, de most már megint be kell feküdnöm. Akárhogy kí­mélem magam, gyenge va­gyok. Igen, a szívem. Néha sok vagyok neki még én is. Egészségesen se könnyű az anyaság. — Egy pillanatig se gondo­lok rá, hogy mi lesz? Nekem kell ez a másik is. Minden­áron. En egyke voltam. Na­gyon társtalan és árva, na­gyon hiányzott a testvér. Soha nem érezhettem a testvérsze­retet örömét. Nem akarom, hogy az én gyermekem is egyedül legyen. Mellettünk — egyedül. Most magamra nem gondolok, csak a gyermekem­re. Hogy ő boldogabb legyen majd. mint én voltam. — Most már érti, miért kell nekem ez a gyerek? (ej) mondta Seres Sarolta nevetve csodálkozó kérdésemen. — Együtt vagyunk a Mun­kásőr úti iskolásokkal. Jól jön az edzés. Készülünk a já­rási bajnokságra, amit az út­törőelnökség rendez. Kézilab­da, kis- és nagypályás labda­rúgás és úttörő négytusabaj- nokság lesz. A mendei futó­versenyen sokat tanultunk, jó helyezéseket értünk el — az edzésnek köszönhetjük. — Nagy Ildikó, egy VIII. osztá­lyos szénfeketé szemű kislány komolyan és határozottan mondta ezt. És a fiúk? Ök „kéziztek” rendületlenül, a kapuban Solti Pál állt, akiről a rohanásban egyetlen jelzőt sikerült elkapnom: „Klassz fej vagy!" — Hogy-hogy együtt van a két iskola? — kérdeztem. — A Munkásőr úti iskola tomatanárnője segítette a Kossuth-os lányokat. így a két csapat első is lett a tomaver- senyen. Nálunk a kézilabda megy jobban, ezért aztán ők itt edzenek — mondták. Mivel kezdődött a pedagó­gusok tavaszi programja? — A Kossuth-iskolában ép­pen szemináriumi előkészítő volt. A gondnokságon is dol­goztak: a havi zárlati kimuta­tást készítette Nagy Gyuláné és Boldizsár Józsefné. Szóvá tesszük Nem valami elragadó lát­vány, ami a Monoron levő kis Németh Ágoston utcában „gyönyörködteti” a járókelő­ket és az ott lakókat. A for­galmas kis utcában naponta több száz gimnazista és bejáró dolgozó halad át, és tűnődik azon, hogy kerül ebbe az utcá­ba az a töméntelen szemét. Először a sarkon tárolták, a postával szemben. Valaki szó­vá tette, most már odébb van a kupac a Németh Ágoston ut­ca közepén. A szemétrakás összetétele vegyes. Van közte trágya, hamu, konzervesdo- boz, papírhulladék és ki tudja még mi. Ha az idő szeles, szét­hordja a szemetet, a papírhul­ladékot a járdákra, az árkok­ba, s ahol nyitva az ablak, még a szobába is kerül belőle. A másik „kedves élmény” esős időben a nyakig érő sár az utcában. Az utca lakói tanácstagi fo­gadóórákon, panasznapokon felajánlották, hogy legalább két sor cementlap lerakásához társadalmi munkával vagy a munkadíjjal hozzájárulnak. A kis utca Monor -főutcája, a Kossuth Lajos utca mögött húzódik meg szerényen. Sze­metével, sarával. Jó lenne, ha az illetékesek ezt figyelembe véve — segítenének. Izmán János Egy anya monológja Koblencz Sándor elmondot­ta még, hogy a közös összefo­gás mellett a helyi párt- és ta­nácsi szervek készséges támo­gatásának köszönhető, hogy sikerült eredményesen, zárniuk az évet Köszönetét mondott az Isaszegen működő Szemők brigádnak, az Agg és Pokor- nyi brigádnak, akik munká­jukkal nagyban hozzájárultak a sikerekhez. A ktsz a múlt évben több mint félmillióval gyara­pította vagyonát: vásároltak egy tehergépkocsit, egy traktort pótkocsival, víz­hányó darut, két szállítószala­got, valamint gépesítették a lakatosműhelyt és bővítették a raktár épületét. Gondot okoz még az anyagok raktározása, a gépkocsik elhelyezése — de az új telephely, amelyet hamarosan megkapnak, enyhít ezeken a problé­mákon. A ktsz elnöke végül javas­latot tett a nyereség felosz­tására: a tagok tizenöt napi munkabérnek megfelelő nye­reséget kapnak. Még itt is érezhető a múlt évi veszteség: ha az 1966-os évet is eredmé­nyesen zárták volna, harminc­napi nyereség kerülhetne fel­osztásra. (k. zs.) Megírtuk, az illetékes válaszolt Idén nem lesz hűtőpult Lapunk március 8-i számá­ban megírtuk, hogy a monori Petőfi Sándor utcai ifjúsági élelmiszerbolt dolgozói a meg- levő kisméretű hűtőszekrény helyett hűtőpultot kémek. A kérést a járási tanács ke­reskedelmi osztálya továbbí­totta a Ceglédi Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalathoz. A vállalat igazgatója írás­ban úgy tájékoztatta az osz­tályt, hogy ebben az évben pénzügyi fedezet hiánya miatt nem tudnak hűtőpultot vásá­rolni. De ha valamelyik boltban egy hűtőpult feleslegessé vá­lik — írja az igazgató —, ak­kor azt a monori ifjúsági bolt kapja meg. VÉGLEGESEN A Hazafias Népfront gyöm- rői elnöksége megtárgyalta az idei társadalmi munkára való „mozgósítás” tervét. Sor ke­rült a megbeszélésen a körzeti rendszer végleges kialakításá­nak rögzítésére is. SPORT Hazai labdarúgósikerek Üllőn ÜLLŐ-ÉRD 3:0 Vasárnap mindhárom üllői labdarúgócsapat odahaza küz­dött a bajnoki pontokért. Dél­előtt a tartalékcsapat Pilis tar­talékcsapatát fogadta, és 5:1 arányban győzött. Délután az ifik jó játékkal rukkoltak ki, 2:0 arányban győztek az érdi ifjúsági csapat ellen. Mintegy négyszáz néző előtt került sor az Üllő—Érd me­gyebajnoki mérkőzésre. Kez­dés után Üllő ragadta magá­hoz a kezdeményezést. A 3. percben Szűcs I., Tomozi és Kiss volt a labda útja, de a vendégek védelmének sike­rült időben hárítania. A 10. percben Szűcs Gált indította, de kecsegtető helyzetben nem tudott gólt elérni. Továbbra is Üllő támad, és Tomozi éles lö­vése alig száll a kapu fölé. A 22. percben ismét nagy hely­zet a vendégek kapuja előtt. Szűcs—Fehér—Tomozi volt a labda útja, de a labda a ka­pu mellé kerül. Ebben a játék- rendszerben szinte állandóan Érd térfelén folyt a játék, de a védelem mindig időben közbe tudott avatkozni, vagy a csa­tárok ügyetlenkedték el a jobbnál jobb helyzeteket. A 33. percben Gál fejese szállt a ka­pu mellé, majd nem sokkal később Mellis nagy lövése szintén célt tévesztett. A 41. percben Szűcs előtt kínálko­zik nagy helyzet, de a kapus bravúrral mentett. A II. félidőben néhány érdi akció után ismét a hazaiak vették át a játék irányítását. Az 5. percben Tomozi—Kiss összjátéka érdemel dicséretet. Ezután szöglethez jutott a ha­zai csapat, de Mellis a kapu mellé küldte a labdát, majd Tomozi nagy lövését szöglet­re mentette a vendégek kapu­sa. Üjabb szöglet után Mellis megszerezte a hazaiak első gólját. A 11. percben egy érdi el­lentámadás után leadott lövés a kapu fölé szállt, majd nem sokkal később az üllői Kiss nagy lövése zúgott el a kapu fölött. A következő akció is­mét gólt eredményezett. To­mozi indította el a labdát, át­adását Kiss kapta, aki azonnal kapura tört, lövését, a kapus kiütötte, de a jókor érkező Gál a labdát a hálóba lőtte. A gól után nagy iramot diktáltak a hazaiak és egymás után vezet­ték a veszélyesebbnél veszé­lyesebb támadásokat. A 21. percben ismét Tomozi kapott labdát, a fél pályáról szélsebe- ! sen tört a kapura, és ritkán látott szép góllal állította be a végeredményt. A gól után kissé lefékezett a hazai együt­tes. Több érdi támadás futott a pályán, de az üllői védelem Győrivel az élen mindent há­rított. Nagy gólhelyzet egy esetben sem alakult ki a hazai kapu előtt. A mérkőzés befe­jezéséig változó volt a' játék, de gól már nem született. A hazai védelem jól állt a lábán, a nem túl veszélyes ér­di támadásokat időben le tud­ta szerelni, és jó labdákkal in­dította a gyors üllői csatáro­kat. A fedezetsor megérezte Szűcs A. hiányát, , de Huja kezdeti lámpalázát levetkőzve, mind jobban belelendült a já­tékba. A csatársorban Tomo­zi, Kiss és Szűcs I. sok hely­zetet teremtett a vendégek kapuja előtt, ami végül is el­döntötte a két csapat közti kü­lönbséget. (fülöp) Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik egyetlen és drága gyermekünk Erzsikénk temetésén megjelentek és fájó szívvel búcsúztak tőle. Szodics László és felesége. Monor. Liszt Ferenc u. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents