Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-07 / 82. szám

1968. ÁPRILIS 7., VASÄRNAP 7 Egészségügy a holnap világában 'SSSS/SSSSSSSSSSS/SSS///S//SS///S/S/SSSS/SSSS/SSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/S/SS* EZEN AZ OLDALON AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁG­SZERVEZET ELNÖKE, TU­DOMÁNYOS MUNKATÁR­SAI ÉS SZAKBIZOTTSÁ­GAIBAN A FÖLDKEREK­SÉG CSAKNEM MINDEN ORSZÁGÁBÓL RÉSZT VEVŐ TUDÓSOK AZ EGÉSZSÉG- ÜGYI VILÁGNAPRA A SZERVEZET HUSZADIK ÉV­FORDULÓJA ALKALMÁBÓL IRT CIKKEIT ÉS GONDOLA­TAIT KÖZÖLJÜK AZ EGÉSZSÉGÜGY ELKÖVET­KEZŐ ÉVTIZEDEKBEN VARHATÓ FEJLŐDÉSÉRŐL. Jobb megelőzni a betegséget A Szovjetunióban belát­ható időn belül az egészség- ügyi szolgáltatás fokozatosan áttér az általános gondozási rendszerre, azaz nem foglal­kozási vagy élettani körül­ményeik alapján kiválasztott embercsoportoknak, hanem korra, nemre és foglalkozás­ra való tekintet nélkül az egész lakosságnak évente or­vosi és fogorvosi vizsgálaton keli átesnie. Ezenkívül a nők szülész-nőorvosi vizsgálatra is kerülnek. A munka már meg­kezdődött, de még nem min­denütt. „Holnapra” azonban megvalósul a Szovjetunió egész területén. Prof. I. Bogatiirjev, Moszkva Az Egészségügyi 4 I Világszervezet maga a |övóbe vetett hit DR. M. C. 1968. április 7. az Egészségügyi Világszer­vezet fennállásának húszadik évfordulója. Alkalom ez az évforduló arra, hogy megvizs­gáljuk az eddig megtett utat és egy pillantást vessünk a jövőbe. A múltba visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a világ egészségügyi helyzete sokat javult. Ez pedig nagyrészt a világszervezet tagállamai közös erőfeszítésé­nek eredménye. Természetesen az elért ered­ményekben az utóbbi idők tudományos felfe­dezéseinek is jelentős szerepe volt, a jövőben pedig még nagyobb lesz. Ezért április 7-én és az egész most kezdődő jubileumi év folyamán arra gondolunk, milyen lesz az egészségügy a holnap világában. Ez a holnap az elkövetkező tíz-húsz eszten­dő, amikor az utóbbi évtized tudományos fel­fedezésed alkalmazhatók lesznek, a kísérleti stádiumban levők pedig megérnek. Feltételezhetjük, hogy élet'köi ülményeink- ben általános javulás következik be, előreha­ladunk a fertőző betegségek leküzdésében, ja­vulnak a táplálkozási viszonyok és mindenki számára hozzáférhetőbb lesz az orvosi ellátás. Üj, tudományos felfedezésektől az egészség­ügy terén drámai fordulatot várhatunk. Joggal reménykedhetünk már abban, hogy a rák elleni küzdelem mostani széles körű kutatásai eredményre vezetnek. A szív, és érrendszer megbetegedéseinek pontosabb is­CANDAU mérete lehetőséget teremt arra, hogy ezeket a gyakori gyilkos betegségeket megfékezzük. Az emberi test szöveteiben és szervezetében vég­bemenő biokémiai változások kutatása fényt deríthet az öregedés folyamatára is és így, idővel késleltethetjük a megöreged és kezde­tét. Vannak azonban a remélt fejlődést nehezítő körülmények is. Ide sorolhatjuk a környeze­tünkben előforduló különböző idegen anyago­kat, a pesticidekét; az élelmiszerek adalék­anyagait; a radioaktiv szennyeződések mara­dékait; a szennyezett levegőt, talajt és vizet; az urbanizáció káros következményeit. Sok országban a népesség növekedése is problé­mákat okozhat. Ha mindehhez hozzávesszük egyes gyógyszerek egyelőre még nem minden vonatkozásban ismert alattomos veszedel­meit, elég hátborzongató listát kapunk. Mégis, ha mind e kedvezőtlen jelenségeket összevetjük az egészség előmozdítására irá­nyuló tevékenységünkkel, véleményem sze­rint a mérleg kedvezően alakul. Ennek hasz­nát pedig az ember élvezi. Jobb egészségben töltheti szabad idejét és a meghosszabbodott életet, amit a jövő ígér. Világszervezetünk pedig tovább ösztönzi a tudományos kutatást, elősegíti a fejlődés ered­ményeinek alkalmazását a köz javára, mert az Egészségügyi Világszervezet maga a jövő­be vetett hit. Nem a jövő zenéje. Szívhangvizsgálat magnetofonnal. Idő­vel még tökéletesebb lesz és még nagyobb segítséget nyújt a szívbetegeket vizsgáló orvosnak Győzelmes háború Burmá ban Culex pipiens fatigans megsemmisítő vereséget szenvedett Mi lesz az Anopheles gambiae és az Aädes aegyipti seregeivel? Hány évig élhet az ember? Meddig fog az emberi szer­vezet óraszerkezete „holnap” ketyegni? Annyi kétségtelen, hogy az utolsó másfél évszá­zadban az átlagos életkor megkétszereződött, ma a fej­lett országokban a férfiak át­lagkora 75, a nőké pedig 80 év. De az öregkort kutató ge­rontológusok célja az élettar­tam további meghosszabbítá­sa, Egyik sem gondolja azon­ban, hogy az ember halhatat­lan lesz. Korszerű kutatásuk egyik fontos feladata, az emberi gének fontos szerepének tisztázása. Tudjuk már, hogyan kerülhe­tők el bizonyos genetikus ká­rosodások következményei, például a súlyos szellemi visz- szamaradást okozó phenylke­tonuria, vagy az albinizmus, cükorbaj és egyéb örökletes megbetegedések. Talán még arra is rájövünk majd, hogyan lehet a genetikus károsodáso­kat biokémiai úton kedvezően befolyásolni. A Nobel-díjas Lederberg amerikai biológus szerint olyan korszak küszöbén ál­lunk, amelyben majd mesterségesen, tömegter­mék formájában állítják elő az emberi szerveket, a szívet, a vesét, a hormo­nok, enzimek, antitestek pe­dig tetszés és szükség szerint változtathatók. Jelenlegi lehetőségeink mel­lett az ilyen elképzelés egye­lőre tudományos fantaszti­kumnak hat. Mégsem vethet­jük egyszerűen el, mert hi­szen a tudomány holnap meg­valósíthatja a ma utópiáját. Dr. Alex Comfort, a geron­tológia egyik legismertebb szakemberének véleménye: „A tegnaphoz viszonyítva ma csak annyi a változás élet­tartamunkban, hogy a kivált­ságos helyzetben levő orszá­gokban a gyermekek felnőnek, megérik az öregkort, az asz- szonyok pedig nem halnak meg többé szülés közben. Töb­bet nem értünk el. Hoz-e azonban a jövő lényeges válto­zást? Attól függ ez, hogy mi­lyen mértékben leszünk képe­sek megismerni az öregedés folyamatának lényegét. Ha az orvostudomány ilyen irányban nem fejlődik, akkor csak any- nyit érhetünk el. hogy a ma általában 75 év körül bekö­vetkező halál időpontja tíz év­vel kitolódik. Ha azonban alapvető változásokat hoz­hatunk létre az emberi szervezetben, akkor talán elérhető lesz az aktív, életerős felnőtt kor meg­hosszabbítása anélkül is, hogy az átlagos emberi életkor hosszabb len­ne. Ilyen fejlődés sokkal ra­dikálisabb lépésnek számíta­Ma reggel Mr. Aba heves rosszulléttel ébredt. Felesége és gyermekei is betegnek ta­lálták. Agyához gurítják a te­levíziós telefont, hogy felhív­hassa orvosát, aki egy modern egészségügyi központban dol­gozik. Az orvos nemcsak be­szél betegével, saját televíziós telefonján látja is, és megálla­pítja a betegségét jelző külső tüneteket. Ügy dönt, hozzák a beteget speciális légkondi­cionált villanymotoros autón az egészségügyi központba. A doktor bekapcsolja a kompu­ter összekötő képernyőjét, be­mondja a beteg nevét, címét, és kéri Mr. Aba orvosi törzs­lapját. A képernyőn nyomban láthatóvá válik a lap. Közben Mr. Aba megérke­zik az egészségügyi központ­ba. A komputer utasítására ápolónő fogadja, aki a 82-es szobába kíséri, ott vár rá az orvos. Következik a vizsgálat, ennek alapján az orvos labora­tóriumi vizsgálatokat is szük­ségesnek tart. A betegtől vett vért és minden egyéb anya­na, mint az emberi átlagélet­kor egyszerű Trteghoapzflbbi- lása néhány évveí. Ezáltal az orvostudomány nemcsak az ember életfolyamatát tenné kedvezőbbé, hanem megvál­toztatná a halálról való elkép­zelését is. A halál, meglehet jóval túl az emberi kor ma ismert határán, egy kortalan korban a szokásos figyelmez­tető jelek nélkül toppanna be.” got a komputer juttatja el a laboratóriumba. Míg a vizsgá­latok folynak, az orvos a kom­putercsatlakozóba betáplálja a betegség tüneteit és minden megfigyelését, mire a képer­nyőn megjelenik a lehetséges diagnózisok felsorolása. Az or­vos kiválasztja a legvalószí­nűbbeket, véleményét a kom­puter is helyesli, de a gép fel­vet még más, kevésbé min­dennapi lehetőségeket, és to­vábbi vizsgálatokat javasol. Miután a laboratóriumi eredmények már megérkez­tek, az orvos a képernyőn fel­tűnő leleteket áttanulmányoz­za, előírja a megfelelő keze­lést, javasolja, hogy a beteg néhány napig maradjon ágy­ban. Aztán a komputercsatla­kozóba bediktálja a recepte­ket. Az orvosi vény most az Szervátültetés Szívet még nem ültetnek át nálunk, w a holnap világára marad. De más szervátülte­tések azért nem ritkák Ma­gyarországon. Egyik úttörő­je az ilyen műtéteknek dr. Kubányi Endre professzor, a Pest megyei Semmelweis kór­ház sebész főorvosa legutóbb a megyei orvosi napokon tartott előadásában az agy­függeléknek nevezett belső szekréciós mirigy minden esetben halottaktól vett át- plántálásának általa végzett 11 műtétét ismertette. A mellékpajzsmirigy-átülte­tésekről is szólott és meg­ható esetet mondott el. Egy édesanya könyörgött neki, ve­gye ki egyik mellékpajzsmiri­gyét és adja oda nagybeteg lányának. Egyszerre hajtotta végre a két műtétet. Sikerült. Anya és lánya egészségesek. Ezen a világnapon nekünk a magyar orvostudomány eredményeire is gondolnunk kell. automatizált gyógyszertár képernyődén válik láthatóvá, a komputer továbbította és maga a gép rendezi el a gyógyszer- tár különböző készülékeit, hogy a megfelelő gyógyszerek Mr. Aba részére elkészülje­nek. Az orvosságosdobozok hi­hetetlen gyorsasággal a kom­puter csőrendszerének segítsé­gével megérkeznek az orovos szobájába. A beteg átveszi, és hazamegy. Mi történik azonban, ha kór­házi kivizsgálásra vagy ápo­lásra lenne szüksége? Ez eset­ben az egészségügyi központ komputere összeköttetésbe lép a kórház komputerével, amely telefonon közli Mr. Abával, mikor kell a gyógyintézetben megjelennie. Mr. Aba a jelzett időpontban elmegy a kórház­ba, várakoznia egy percig sem Rangoontól 12 kilométerre északra fekszik Okpo, egy kis burmai falu, a Culex pipiens fatigans egyik legnagyobb te- nyészhelye Burmában. Ez a szúnyogfajta terjeszti a filariasist, amely a mérsékelt égöv alatt ismeretlen betegség, de súlyos csapást jelent Bur­mában. A szúnyog csípése nem mindig halálos, különböző be­tegségeket okoz azonban. Meddő szerelem Okpóban mindenféle rovar­irtószerrel próbálkoztak, el is pusztították a szúnyogok nagy részét, a néhány túlélő pél­dány utódaiból azonban hóna­pokon belül újra milliós had­sereggé nőtt számuk. Rovarir­tóval a csatát nem lehetett megnyerni. Ekkor vetették harcba — a történelem folyamán először — az ember genetikai ismere­teit egy parazita, a Culex pi­piens fatigans ellen. A szúnyogok nem mind egy­formák, még egy-egy fajtáju­kon belül is lényegesen külön­böznek egymástól. A különbö­ző alfajok párosításával új, hibridfajták hozhatók létre. Sikerült kimutatni, hogy a Culex fatigans petéjének cy- toplazmája nem fogékony bi­zonyos más csoportok spermá­jával szemben. A nőstények ugyan normálisan párosodnak, kell, a komputer már mindent elrendezett. Azonnal a kórhá­zi orvos elé kerül, aki meg­vizsgálja. Az észlelt tüneteket az előírt vizsgálati időrendet és a szükséges kezelést nyom­ban betáplálja a komputerbe. Kórházi ágyról a komputer automatikusan gondoskodik, elintézi az ápolást is. Láthatjuk, hogy ma már milyen hihetetlen gyorsaság­gal jut megfelelő kezeléshez, ápoláshoz a beteg. Ez a kom­puternek köszönhető. Csak­hogy, sajnos, a komputer még nem elég tökéletes. Az orvo­sok és ápolónők továbbra is kénytelenek élő szóval taná­csot adni, vigasztalni, és szük­ség esetén kezüket használva ápolni,. illetve gyógyítani a beteget. Vagyis még mindig sok a megoldatlan súlyos prob­léma. Mégis, a komputer már alkalmas eszköz sok olyan részletkérdés megoldására, melyek máskülönben nehéz emberi munkát igényelnek. Jelentősen csökkenti a beteg- gondozás időtartamát. Dr. John Anderson de terméketlen petéket rak­nak. Meg kellett tehát találni azt a szúnyogot, amely a leg­jobban biztosítja magtalansá- gukat. Az Egészségügyi Világ- szervezet szakemberei három fajtát kereszteztek. Egy Pá­rizsból származó különösen aktív, továbbá egy kaliforniai és egy Sierra Leonéból szár­mazó fajtát. Most már a helyszínen dr. Laven, a mainzi Gutenberg Egyetem Genetikai Intézeté­nek igazgatója, a Dl moszkitó létrehozója, személyesen vette át a parancsnokságot. Elő­ször a peterakási helyek körül százával engedte szabadon a Dl hámeket. Négyheti megfi­gyelés után megállapították, a terméketlen peték százalé­kát. Aztán naponta ötezer hib­rid hímet engedtek szabadon, mire 12 hét után az arány százszázalékos lett. Három hó­nappal később a Culex pipiens fatigens tökéletesen eltűnt Okpóból. A kísérlet tehát sikerült, és megismételhető Burmában vagy bárhol, ahol ez a szú­nyogfajta előfordul. Természe­tesen ugyanez a módszer más káros szúnyogfajokkal szem­ben is beyálna. Folynak már kísérletek a maláriát terjesztő Anopheles gambiae és a sár­galáz meg a denngue-láz to- vábbvivője, az Aädes aegyipti kiirtásának genetikai befolyá­solására, e betegségeket köz­vetítő káros rovarok megsem­misítésére. Szokásos rovarir­tókkal kétségkívül olcsóbb a pusztítás, de a genetikai mód­szer hatása tökéletes. Szelídített rovarok? Borneóban a malária elleni küzdelem során a falusi lakó­házakban rovarirtó port szór­tak szét. Elpusztultak a szú­nyogok, de a Herculia pillével táplálkozó hernyók is. A zsup- szalmát mohón evő pille vi­szont megmaradt, és most már zavartalanul szaporodott. Fel is falt sok háztetőt, hajlékta­lanná tett sok' ember. Legideálisabb lenne min­denesetre a kiirtásra kijelölt rovarok megszelídítése. Vagy­is ha meg lehetne szüntetni betegségközvetítő szerepüket, és azt is, hogy csípésükkel kel­lemetlenkedhessenek az em­bernek. E téren a kutatás még a kezdet kezdeténél tart. Indo­kolt a remény, hogy még eb­ben a században eredményre v-zet. Jean-Michel van Gindertae! Plethysmograph. Ma még nem elterjedt, de már haszná­latos legmodernebb hörghurut-vizsgáló készülők A beteg, az orvos meg a komputer \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents