Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-06 / 81. szám
PEST MEGYEI 1968. ÁPRILIS 6., SEOMBAT A Központi Fizikai Kutató Intézet atomreaktora konstrukció befejezésével ismét teljes kapacitással gozik. Képünkön: a reaktor vezérlőtenne a re- dolMiért társashál? Kevés a lakás - Mit ad az OTP? Családi otthon helyett lakótelep Szentendrén ma is probléma a lakáshiány. 1962 óta mindössze 62 épült állami erőből, és ezekbe főleg a régi, bontásra ítélt házak lakóit költöztették. A III. ötéves tervben sem derűsebbek a kilátások: 74 lakást fognak építeni, szintén a szanált tömbök lakóinak. Magánerőből 1962-ben 52 családi ház épült, tavaly 139- re adott engedélyt az építési osztály. Ebből 40 lakás csoportos, 8 pedig társasház. Idén eddig 18 lakóházra adtak építési engedélyt. ^ magánépítkezést a helyi tanácsok gáttolhatják, vagy elősegíthetik. Ha adnak telket, helyesen csoportosítják a közműveket, típusterveket ajánlanak, sokat segíthetnek. Hogy a jövőben miként álakul a .további lakásépítési kedv, biztosan még nem tudni. Az egyedi magánépítkezés most leállt, aminek több oka van. Kevés az üres telek, állami tartalékingatlan már nincs. Mindössze hármat tudtak az OTP-nek értékesítésre átadni. Az egészséges telekgazdálkodást, a magas telekárak letörését most az építési kötelezettség előírásával és újabb beépítetlen tömbök kisajátításával kívánják elérni. Nem könnyű hozzájutni az építőanyaghoz sem, de a legnagyobb visszafogó erő az, hogy az OTP nagyobb kamatra és kevesebb kölcsönt ad az egyéni építtetőknek, mint eddig. Családi ház építésnél a legmagasabb kölcsönösszeg ma 40 ezer forint. Egy jobbfekvésű telek a városban 30 ezer forint. A kétszobás családi ház építési összköltsége 160 ezer forint. A kapható kölcsönösszeg mellett az építtetőnek legalább százötvenezer forint értékű anyaggal vagy pénzzel kell rendelkeznie, amellett az iparos is kevés, aki dolgozzon. Mindez arra ösztönzi a lakásnélkülieket, hogy összefogva, csoportosan építkezzenek. A JUBILEUM ALKALMÁBÓL Június elején nyílik Nagykőrösön az ifjúsági park Nagykőrös 600 éves jubileumára a KlSZ-szervezetek kezdeményezésére, a társadalom támogatásával ifjúsági parkot létesítenek. A cifrakerti aréna mögötti részből és az ottani kertészet területéből, két hold földet hasítottak ki. Az, ifjúsági park létesítésével kapcsolatban kérdéssel fordultunk Harsányt Andráshoz, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjéhez. A következőket mondotta: — A jelentős intézmény makett-terveit a művelődési osztály nemrégiben elkészítette és a munkálatok megkezdődtek. Az ifjúsági park három részből fog állni. Az első rész az óvodás gyermekek játszótere lesz, körhintával, billenő és egyéb játékokkal, valamint homokozóval és pancsolóval. A második részt az általános iskolásoknak szánjuk. Ellátjuk kosár- és7 röplabdajátszótérrel, magas- és távolugró, nyújtó- és kötélmászófelszereléssel, hogy ott úttörőbajnoki versenyeket is lehessen tartani. A harmadik rész a KRESZ-oktatópálya lesz és azt a célt szolgálja, hogy az iskolák felső tagozatain elrendelt közlekedési oktatást gyakorlatilag is kiegészítse. A közlekedésrendészet szabályait az ifjúságnak szaktanár fogja magyarázni és a gyakorlatban bemutatni. — Az ifjúsági park területén megfelelő ivó- és mosdóberendezést készíttetünk, s , rossz idő esetén való foglalkoA jó kofa korán kel Mi a jó üf&let titka ? „Ha esik, ha fúj, Kecskésné itt van" — mondogatják a ceglédi piaci árusok, no meg a háziasszonyok, akiknek szükségük van babra, savanyú uborkára, zöldségre, sütni való tökre, virágmagra, tojásra és ki tudná még felsorolni mindazt, ami az „iccés“ soron levő kis asztalkáján megtalálható. Tizenkét éve járok be a piacra a Törteli útról — mondta Kecskés Istvánná. Ha jó idő van, kerékpárjára rakja „üzletét", ha meg esik, kénytelen buszra pakolni a portékát. Csak éppen az a baj, hogy a busz fél hétre ér be a városba, és Kecskésnének az az elve, hogy a piaci árus csak Távvezérlésű lesz az új komp Átkelés autóbuszoknak is Két óra tíz perckor érkezik a szigetről a komp. Czenczik Mihály köti ki a partra, ö a rangidős révész az átkelésnél, Vác és a Pokol-sziget között. Harminchét éve itt kezdte a révészkedést, s innen is akar nyugdíjba menni. A kérdésre, hogy milyen nagy eseményre emlékezik vissza, nehezen vá- laszolgat, mert „a vízi ember kev'eset beszél”. Kétszer égett a hajója — homokkal oltották el. Hány embert húzott ki a Dunából? Nagyon sokaikét esztendeje kajakozókat is. Miska bácsi a harminchét vízen töltött évével a kompjárat múltját jelenti. A jövőt a most épülő kikötő, amely — ha elkészül, sétányával, lámpasorával — nemcsak a Duna- partnak lesz szép pontja, hanem lehetővé teszi az éjszakai átkelést is. Mint Berényi Istvántól, a Pest megyei Kishajózási Vállalat igazgatójától megtudtuk, a beállítandó önjáró kompot négy hathengeres Diesel-motor hajtja és tivvezérlésű kormány párán pinák engedelmeskedik A4 aj komp a Tihany és Szántód közötti átkelőhajó mintájára, de a folyóvíz követelményeinek megfelelő módosításokkal készült, az utasok számára külön sétafedélzettel. Ezentúl tehát az autók között nem álldogálnak utasok. A révállomás munkatársai mondják, hogy az első meleg tavaszi vasárnapon 74 autót vittek át Vácról és 77-et hoztak a szigetről. Majd hatezer forint forgalmat jelentett ez. Az elmúlt évben egymillió- négyszázhetvenötezer forint bevételük volt. Számításaik szerint, ha az önjáró komp munkába áll, a bevétel még emelkedik. Eddig ugyanis a farmotoros Ikarus-buszok, valamint a külföldi utazási irodák nagy testű autóbuszai csak a budapesti hidakon át juthattak a túlsó partra. Júliustól Vácon is elérhetik a túlsó partot. A kishajó „törzsutasait” bizonyára érdekli, hogy mi lesz Hubával, az új komp megérkezése után? — Huba, az öreg korpppal együtt, biztonsági tartaléknak marad. (b. h.) akkor igazán jó kofa, ha öt órakor kész a „kirakat”. A „kirakat” dísze most a kék nárcisz. Mellette idei füstölt szalonna, egy üvegben pedig vizes uborka, — Mindenből egy kicsit, ez a jó üzlet titka — mondja Kecskésné. — így hozzám jön az, aki magot akar venni, az is, aki virágot vásárol, meg akinek nincs módjában disznót vágni. — És ez mind a „háztájiból”? — Úgy mondják a szomszédok, hogy az én portám olyan, mint Gecsemáné kertje. Miniden bői van egy kevés. Nem mondom, hogy ebből a piacolásból meg lehet gazdagodni, de kitelik belőle a sóra, paprikára való. Valóban csak a sóra, mert a paprikát is én csinálom. Az arra járók úgy hívják a házamat, hogy „paprikás ház”, mert ősszel tele az eresz alja piros paprikafüzérekkel. — Egész éven át sosem húzza le a „rolót”? Bele is betegednék! Akkor sem találom a helyem, ha jeles ünnepen rendelet tiltja az árusítást. Tudja, milyen jó, különösen nyáron, érezni a hajnali piac sürgés-forgását? — Hogyan vélekedik a vásárlókról? \ — Én nem ismerek rossz vásárlót. Mindenkinek el kell találni a szája ízét! Ha a vevő úgy kívánja, nem kell sajnálni a kóstolót, no meg a szót! Nem szeretem az olyan asszonyokat, akik a kimondott ér után rögtön a pénztárcájukhoz nyúlnak. Ez nem bolt! Itt az alku művészete a lényeg. Tíz filléren vitatkozni, az az igazi! Elárulom, hogy újabban a vásárló férjek sokkal jobb partnerek, kitartóbban alkudoznak, mint a nők. Kecskésné, Kati néni, nem*- sokára hatvanéves. Erről viszont nem szeret beszélni. Ha alkudni lehetne az idővel, piacon szerzett szókincsével bizonyára azt is meggyőzné ... (csat-) zásra, valamint iskolai és egyéb ünnepélyek rendezésére, teremjátékok tartására rendbehozatjuk az arénát is. Az Iskolai nyári szünet alatt a napközi otthonos tanulók találnak a parkban sportolási és szórakozási lehetőséget. Jelentős segítséget vállaltak a konzervgyár, a faárugyár, a gépipari ktsz, a gimnázium, az ipariskola, az úttörőcsapatok és a kollégiumok fiataljai, akikkel társadalmi munka- szerződést kötöttünk. Az iskolások a tavaszi szünet után kapcsolódnak be a munkába. A park előreláthatólag június elejére készül el. (kopa) Kéménydöntés A Lenin Kohászati Művek martinacélművének egyik, töibb mint 50 éve épült, 45 méter magas kéményét, részben korszerűtlensége miatt, részben pedig biztonsági okokból el kellett távolítani. A feladatot hosszadalmas bontás helyett, döntéssel oldották meg. Kibontották, majd facölöpökkel aládúcolták a tövét, s a cölöpöket meggyújtották. A kémény így meghatározott irányban dőlt el. A munka nagy körültekintést igényelt: szerteágazó villamos vezetékek és a környező épületek miatt ugyanis rendkívül pontosan kellett irányítani a 45 méter magas téglamonstrum dőlését. MEGRENDELÉSEK 1969-RE Harminckilenc nap nyereség Fürdőt, öltözőket kapnak a monori vasasok — Az 1967-es év nyereséges volt: körülbelül 10 százalékkal teljesítettük túl terveinket. Harminckilenc munkanapnak megfelelő nyereséget osztottunk, ez összesen 215 ezer forint. A múlt évben nagyobb arányú beruházásaink voltak: 1 millió 100 ezer forintos gépi beruházás — ami még a múlt évben be is fejeződött. Az építkezés csak egy- harmad részben valósult meg, de még 1968-ban átadják új létesítményeinket — mondja Darázsi Dániel, a Monori Vasipari Ktsz főkönyvelője. Az új épületben irodák, fürdő, öltözők is lesznek, s ezt a részt, ahol most beszélgetünk, hozzácsatolják a mellettünk levő műhelyhez. — Az idei év is jól kezdődik. Már 1969-rfe is kötünk szerződést. A termelés folyamatossága a megrendelésektől függ — s a megrendelésekkel semmi problémánk sincs. Az új gazdasági mechanizmus révén nőtt a ktsz önállósága. Igaz, ezzel együtt a felelősségük is nagyobb lett. Reméljük, eredményeik továbbra is jók lesznek, és 1968 is ugyanúgy zárul, mint a múlt év, sőt, esetleg jobban Ehhez minden lehetőségük megvan — a többi már a monori vasasokon múlik. K. Zs. TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Dr. Simka István titkári beszámolója alapján az elnökség megtárgyalta a termelőszövetkezetek 1967. évi gazdálkodásának, az 1968. évi tervének tapasztalatait és az ezekből adódó főbb tennivalókat. A beszámoló után Belgyár András, a verseny- és propagandabizottság elnöke terjesztette elő a termelőszövetkezetek 1967. évi szocialista munkaversenyének eredményeit, és javaslatot tett a legjobbak kitüntetésére. Virág István, a TOT főtitkárhelyettese a termelőszövetkezetek vezetőinek javadalmazására készített irányelvtervezetet ismertette. NYÍREGYHÁZA Bika a járási tanács folyosóján Nagy riadalmat okozott egy megvadult bika a Nyíregyházi Járási Tanács dolgozói között. A nyírteleki Dózsa Tsz ötmá*- zsás exportra szánt bikája rakodás közben a teherpályaudvarról megszökött és a szomszédos nyíregyházi járási tanácsház udvarára menekült. Szorult helyzetében az épületbe is behatolt és stílszerűen éppen a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály folyosóján kötött ki. A tanács dolgozói ajtók mögé menekültek. A rakodómunkásoknak hosszabb időbe tellett a rakoncátlan állat megzabolázása. KÖNYVESPOLC BENŐ ZUPANCIC: Szellemidézés Benő Zupancic, a mai szlovén prózairodalom egyik jelentős egyénisége. A negyven- három éves író, aki fhaga is részese és egyik irányítója volt az ellenállási mozgalomnak, érthető módon a második világháború idejének mindenFiatalok előadása a Pesti Színházban A CSÓK BEMUTATÓJA A Pesti Színház új darabja, a „Csók”, a fiatalok előadása. Fiatal a rendező, Marton László — alig 25 éves, s fiatalok a szereplők is, összesen alig 200 évesek. Ezek a fiatalok úgy komédiáznak a színpadon, olyan boldog játékkedvvel, mint ahogy csak a fiatalok tudnak. A ma színpadára hozni az először 1874- ben bemutatott darabot, merész vállalkozásnak tűnik. Valóban az is, hiszen ez a mese a fantázia szülte fejedelemségről, Navarráról, — ahol a király betiltja a csókot, s ahol ez a törvény ellenállásra és a merész cselek sorozatának megszervezésére készteti a király száműzött testvérét — a humoros helyzetek ellenére is csak butácska mese. Ma azonban a zenés darabok korát éljük, a színház zenét és dalbetéteket íratott Dóczi Lajos művéhez. Telitalálat volt. Fényes Szabolcs kellemes dallamai, Szenes Iván találó, a darabba illő versei a valamikor Pesten és külföldön is sikert arató, de az évtizedek során beporosodott darabot üdítően szórakoztató vígjátékká frissítette. Dicséret illeti a Vígszínház vezetőit, hogy rá merték bízni a darabot a fiatalokra. Elsöprő lendületük szinte magával sodorja a közönséget. Prózai színházban ritkán tapasztalható az előadást megszakító dübörgő taps, amely a Csók jelenetei közben többször felhangzott. (Igen jó ötlet volt Fényes gyorsan népszerűvé vált „Mindenkinek van egy álma” című dalát is beiktatni a betétszámok közé.) A fiatalság varázsa, a harmincon inneni gondtalanság kitörő öröme egyéniséget teremtett a színpadon. Valami régen nem érzett kedvesség árad a színpadról. Egy színház, amely mert bízni a fiatalokban — sikert aratott. Talán mégis létre kellene hozni a fiatalok színházát, ha másutt nem, valahol vidéken, ahol évről évre az új diplomások próbálgathatnák oroszlánkörmüket. Érdekes színfoltja lenne egy ilyen társulat színházi életünknek, s talán nem is érdektelen, haszontalan társulat. A Csók rendezője, Marton László, biztos kézzel teremtette meg a hangulatot. Nehéz kiemelni a szereplők közül bárkit. Egyformán jók voltak A női trió — Pap Éva, Halász Jutka és Szegedi Erika — komikai tehetsége, harmonikus zenei érzéke üde színfolt a színpadon. Űj oldaláról mutatkozott be Kovács István az ügyefogyott fiú szerepében. Jó. alakítás Tordy Gézáé. Ta- hi-Tóth sokszínű tehetsége, markáns karaktere kiváló figurát formál. A Pesti Színház új darabja kitűnőt előadás. Nem a darab maga a maradandó élmény, hanem az eredeti humorú fiatal színésztársulat megkapó tehetsége, kedvessége, játékkedve. Sebes Erzsébet napi életét és a szabadságért harcoló embereket ábrázolja műveiben a legszívesebben. Most megjelent Szellemidézés című regényének témája is ez a kor, a ljubljanai ellenállási mozgalom résztvevőinek állít emléket művében. Hősei a kamaszkor világából még ki sem került fiatalok, Popey, Tigris és a többiek, akik akar- va-akaratlanul is részeseivé válnak annak az elkeseredett élethalálharcnak, amely a szögesdróttal körülkerített városban dúl. Nem tudatos hősök ezek a fiatalok, a szenvedések és megpróbáltatások kényszerítik rá őket, hogy fegyvert fogjanak házuk, családjuk vagy éppen szerelmük védelmében. Zupancic eredeti stílusművészettel és kifinomult lélekrajzzal hozza szinte elérhető közeibe hőseit az olvasóhoz. Elsősorban ezzel emelkedik ki regénye a hasonló témájú jugoszláv művek közül. (Európa Könyvkiadó, Bodrits István fordítása.) Farács, faliszt, vonalzó Régen várt nap a mai a Monori Kefegyárban. A felszabadulás ünnepi megemlékezését a nyereségrészesedés kifizetése követi. A vállalatnál három évig nem volt erre lehetőség. Tavaly azonban a gyár egész kollektívája egy emberként dolgozott. A mo- noriak új termékekkel is megjelentek a piacon. Sikere volt a farácsnak, Valutát takarítottak meg a bükkfaforgácsból készült faliszttel. Most külföldi partnert keresnek, hiszen a faliszt hazánk határain túl is kelendő cikk. Év végén megkezdték a rajzgép vonalzópárok gyártását — amelynek igazi „felfutása” idén várható. A jó munka és a piac igényeihez igazodó új termékek meghozták az eredményt, közel kilenc nap fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak.
