Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
«ST HEGVE I hírlap 1968. ÁPRILIS 2., KEDD Keveset tesznek a balesetek megelőzésére ^ssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ | ' S. Polgár Angéla: | Gyertyaégetés I Hét tsz, N Emlékszel még az áraketyegésre? S arra, hogy milyen gyertyát gyújtottunk —, ha mentünk a sötétbe árnyékunk kullogott a pince falán rőt árnyékok táncoltak szemed alján. Emlékszel még az utcánkra, a bokorra, a házra és kutyánkra — mit elvitt a sinter, ugye, emlékszel még? A barna magassarkú cipődre, mit én tettem tönkre bakfis boti ad ozással — meg kopott imakönyved szívtelen szentjeire és arra, a hitvesi ágyat őrző —, könnyeidben is száraz fafeszületre, mondd anyám — emlékszel, te? Megismered még a hangom? Elváltozott, rekedt nikotinbánya — tudom. A te hangod mindig szép volt és szél fújta szemben az utcán halálod után. Látod, ez vagyok. Kiterítem éveim kötelére szennyeseimet, éjszakázásokat, vállvont nappalokat és fényes keserűségem — mit kudarcaim csiszoltak fényesre. Ismerj meg! Ne bánts lúgos szavaiddal. Látod a ráncaimat? No, csak jól nézd meg. Alaposan. Alattomosan futnak szemem alatt, de kiabál szám szögletében, Te is ráncosán haltál meg. Halkul a siratom, pislákol a fény. Az élő élni kezd. s te nyugodj örökké halott országodban, füvek és keresztek között, hol borzolt őszirózsák melegít nck és porh anyós a rög, ahová úgy vágj-tál. hogy itt hagytál. Ahol a nyilvántartást sem vezetik — Felülvizsgálják a segédüzemeket vssatsss/Waw/fjrssss/r/rsjwr/jyssrssssssssr/rfssfssssfsfsssssssssfrfssrs/ssssfssssii A KERTESZEK ALMA: a fekete rózsa A rózsa mindig a virágok „király+ nője” volt. Az utóbbi esztendőkben egyre jobban szaporodnak hódolói. A tavaszi heti piacokon Nagykőrösön is az egyik legkeresettebb növény a rózsatő. A piacon a kis rózsafácskákat több helybeli és környékbeli kertész árulja. Egyikük, Varga Ist- ván, akinek Tele- ky utcai kertjében 200 rózsafa hozza egész nyáron a szebbnél szebb virágokat. — Kisgyermek korom óta sok szeretettel bibe- iődöm a szőlővel és a virágokkal, főleg a rózsával — mondotta. — Közel tíz esztendeje lakom Kőrösön. Páhi községből költöztem ide. Házam kertjében rózsaligetet ültettem, mely azóta egyik fő munkám, jövedelmem és szórakozásom. A körösiek szeretik a virágot, különösen a rózsát. Nyáron kelendő a vágott virág, tavasz- szal és ősszel meg rózsatöveket árulok. — Minden évben — magyarázza — új és új fajták érkeznek, szemzőhaj tások formájában, főleg Hollandiából és Angliából, de a, magyar kertészeti kutatóintézet is pompás új fajtákat produkál. Az újdonságok sorában kiemelkedik a „Béke" rózsa, melynél a sárga virágszirmok széle rózsaszínbe olvad. Van továbbá egy csontszínű új rózsa, mely nem nyílik ki teljesen, bimbóban marad. — Az újabb fajták között nagyon szép az ibolyakék virágú és a hamvas rózsaszín bársonyrózsa, valamint a kertészek régi álma: a sötétbordó, majdnem fekete változat. (Kopa) * A Monori Járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb a termelőszövetkezetek baleset- elhárítási tevékenységét vizsgálta. A sokoldalú ellenőrzés során azt is megnézték, hogy az előző vizsgálat idején észlelt hiányosságokat megszüntették-e. megszervezték-e a balesetelhárítást, eleget tesznek-e a rendeletnek megfelelően a balesetnyilvántartási és bejelentési kötelezettségüknek, a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó óvó intézkedéseknek. Három év balesetmegelőzési tevékenységét vizsgálta a NEB a bényei, ecseri, a nyáregyházi, a vecsé- si Zöld Mező, a vecsési Ezüstkalász, a monori Űj Élet és Kossuth tsz-ben. A népi ellenőrzési bizottság általános tapasztalata az, hogy a vizsgált termelőszövetkezetek vezetői a balesetelhárítási rendszabályokat csak részben tartják be. A vizsgált 7 termelőszövet- kezej közül csak a monori Üj Életnek van munkásvédelmi terve. A bényei, ecseri tsz és a vecsési Ezüstkalász biztonsági felszerelései hiányosak. A vezetőség ritkán tart biztonsági szemlét Az ecseri Törekvő Termelő- szövetkezetben 1965 óta nem vezetik a balesetnyilvántartást. A többi közös gazdaság vezeti a baleseti jegyzőkönyvet. Az írásos bizonyítékok szerint ebben a hat termelőszövetkezetben 1965-ben 52 baleset és egy haláleset volt. 1966-ban 48 baleset történt. 1967-ben pedig 36. Nemcsak a vizsgált termelő- szövetkezetekben, de a járási átlag szerint is évről évre kevesebb a baleset, bár ez nem mindig a megelőzési tevékenységnek köszönhető. Az ecseri tsz-ben például a hídmérleg és a daráló aknája nincs biztonságosan lefedve, a daráló helyiségében gyúlékony anyagot , tárolnak. A kukoricamorzsoló motorja nincs lefedve és a műhelyben levő gépeken nincsenek védőfelszerelések, szabadon lógnak a villanyvezetékek. ME 28-as traktoruk baleset- veszélyes, a pótkocsin nincs fék. A major villamossági berendezései is súlyos balesetet okozhatnak. A balesetelhárítási oktatás általában formális, legfeljebb néhány, a végzett munkára vonatkozó veszélyre figyelmeztetik a dolgozókat. A vizsgálat szerint a nők és a fiatalkorúak testi épségének védelmét szolgáló rendelkezést a termelőszövetkezetek betartották. A járási népi ellenőrzési bizottság javasolja, hogy a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vizsgálja meg a segédüzemágak engedélyét és csak azokban a termelőszövetkezetekben hagyja jóvá, amelyek az előírásoknak megfelelő biztonságot megteremtik. A NEB azt is javasolta: szólítsa fel az osztály a vizsgált termelőszövetkezeteket, hogy a kifogásolt hiányosságokat szüntessék meg, a védőitalt és ételt folyamatosan adják a veszélyes munkahelyen dolgozóknak, s ne készpénzben fizessék ki (hiszen ez nem fizetés- pótlék, hanem a sokféle káros ártalmat ellensúlyozó, a szervezet védelmét szolgáló „járandóság”). A járási tanács végrehajtó bizottsága a NEB összefoglaló jelentését elfogadta és javasolta a mezőgazdasági osztálynak, hogy vizsgálja meg az említett tsz-ek segéd- és melléküzemági tevékenységét, ellenőrizze a felsorolt közös gazdaságokban, hogy hozzákezd- tek-e a NEB-vizsgálat által talált hiányosságok megszüntetéséhez. Ha még nem, úgy az osztály adjon segítséget, hogy dolgozóiknak biztonságos munkakörülményeket teremtsenek. (deli) 139 kocsi mindig útra készen ZIL teherautóik húznak a vasútállomás felől a városba. A teherszállítmányokat viszik a megrendelő üzemekhez, vállalatokhoz. ZIL-ek viszik a FÜSZÉRT-szállítmányokat, segítenek a Húsipari Vállalatnak az ellátás lebonyolításában, követ, homokot hordanak útépítéshez. Tulajdonképpen nehéz lenne felsorolni, hogy mióta jobbra fordult az idő, hol, merre lehet látni a ceglédi AKÖV-telep szállító autóit. Az év első hónapjai még aránylag csendesek voltak, de március már egészen más volt. A ceglédi telepen 85 nagy ZIL-t és 54 két és fél tonnás teherautót tudnak egyszerre munkába állítani. Az ősszel és a tél elején fl vasúti felüljáró építéséhez hordták az építőanyagot, a töltés homokját. Most a 4-es főútvonal építéséhez, az út szélesítéséhez szállítják az anyagot. A forgalom teljes kialakulása májusra várható, amikor a friss zöldséget termesztő területekről kell — szinte az ország minden tájára — szállítanunk. Emellett ipari szállításokat is végeznek, hét végén — általában szombaton és vasárnap — pedig a lakosság kívánságára » költözőknek segítenek. Május elején különös rakománnyal száguld néhány teherautó a virágba boruló, messzi vidékek felé! ők a vándor méhészeket viszik kapKAPÁSBÓL A gyorsvonat simán lassít, majd nesztelenül megáll Kiskunfélegyházán. A kocsi tágas belsejét pillanatok alatt megszállják az első szabadságukról bevonuló kiskatonák, akik a szentes— orosházi személyvonatról szálltak át Pest felé igyekezve. Sudár termetű, széles vállú, karcsú derekú fiú valameny- nyi. Húsz év körüliek. Az egyik táskarádiót szed elő, kihúzza az antennát, igazgat rajta valamit, aztán az ablak előtti asztalkára helyezi. Már zengenek is a táncdalok, túlharsogva a kerekek csattogását. A másik, vele szemközt, tranzisztoros lemezjátszót bont ki a dobozából. — Régen fáj a fogam rá, most végre megvettem — mondja boldogan és kiválaszt egy parányi hanglemezt, óvatosan helyére illeszti, majd megindítja a masinát. Táncdalt harsog az is, versenyre kelve a táskarádióval. Velem szemközt vászontokba zárt hatalmas gitárt helyez el egy katona a hálós polcon, majd leül, folyóiratot vesz elő. Ügy látom, valami műszaki lap lehet. Fölnyitja, térdére fekteti és fo'é- hajolva belemerül. — Jó hangja van? — mutat a gitár felé egyik bajtársa és már nyúl is érte. — Súlya, az van — állapítja meg, ahogy leemeli. A másik abbahagyja az olvasást, nevetve veszi át a tokot, fölnyitja, majd egy gondosan átkötött csomagot ráncigái ki belőle, a gitár mellől. — Ez a nehéz, nem a gitár — mutatja. T- Disznót vágtunk odahaza, anyám csomagolt belőle. A folyóiratot félreteszi, fölbont ja a csomagot, vaskos karéjt szel a friss cipóból, hozzá jókora darab sült kolbászt. A többit visszacsomagolja, fölrakja a polcra, ismét térdére fekteti a lapot, önfeledten olvassa és -.őzben nagyokat harap a kenyérből, kolbászból. A táncdalokhoz most enyhe fokhagymaillat vegyül. A kíváncsi bajtárs néha meg- megpengeti a gitár húrjait. A tavaszi estében boldogan nyújtózkodó mezők között így száguldunk Pest felé. ★ Szédítően kavarog a tömeg a Nagykörúton. Dübörögnek a villamosok, zúgnak a motorok, fel-felsikoltanak a fékek, az autóbuszok pedig morózus, ideges utasaik rosszkedvét fekete füstfelhők formájában pöfögik ki magukból. Ebben a fejfájdító összevisszaságban senki sem veszi észre, hogy a vérszegény körúti fák vékony ágairól már halványzöld szemek kíváncsiskodnak a világba, és a kék égen hófehér felhőlobogókat lenget a tavaszi szél. A sok csudából az a termetes férfiú sem lát semmit, aki az egyik kapumélyedésbe húzódva mindenáron szeretne rágyújtani. A cigaretta már a szája szegletéből meredezik, de az öngyújtó kanóca az istennek sem fogna lángot a tűzkő szikráitól. Forog vele jobbra, balra, bal kezével még a felöltője szárnyát is elébe emeli, hogy föltartsa a gonoszkodó szelet, de minden hiába. Már sajog az ujja hegye, amint pörgeti vele az átkos szerkezet érdes dörzskerekét. Most kilép a kapu mélyedéséből és körülkémlel. De nincs szerencséje, a nagy tömegben egyetlen járókelőt sem lát égő cigarettával, akitől tüzet kérhetne. Üjból nyaggatja a makacs öngyújtót, forog vele, mintha megkergült volna. Aztán leírhatatlan gyűlölettel mered rá egy pillanatig, majd föltekint az égre, mintha onnan várna segítséget. Közben fölfedez a közelben egy trafikot. A szeme megvillan, amint még egyszer a gonosz masinára tekint, és olyasféle mozdulattal hajítja az úttestre, a száguldó kerekek közé, mint ahogy gyerekkorunkban lapos kavicsokat kacsáztattunk a folyópartról. Az öngyújtó még meg-megvillan röptében, de aztán laposra tapossa egy széles autóbuszkerék és végképp eltűnik ebből az árnyékvilágból. A mi emberünk pedig valósággal berobban a trafikba: — Kérek egy doboz gyufáfl Magyar László tárostul, ha a zúgó-dongó mézgyűjtők valahol már végeztek a. munkával. (— es) Vári Marika, a nagj'kátai 223-as számú ipari szakmunkásképző iskola fodrásztanulója a forradalmi ifjúsági napok országos női fodrászversenyének döntőjében első helyezést ért el, s ezért fél évvel korábban szakmunkásbizonyítványt szerzett. A Munkaügyi Minisztérium kéthetes juíalomüdülésre küldi. A kislány mestere, édesapja: Vári Sándor, tápiószecsői fodrászmester külön elismerésben részesült. Török tábor Pilisborosjenön Köztudott, hogy az egyik legjobban várt magyar filmet, az „Egri csillagokat”, Pilisborosjenön forgatják, ahol felépítik az egri vár mását. A filmfelvétel alatt közel hatezer ember tartózkodik majd a községben és a vár körüli táborokban. A helyi földművesszövetkezet a korabeli stílushoz alkalmazkodva, íörökös árusítóhelyeket állít fel, de a felvétel közben szétszórt csoportok részére külön mozgóboltot is szerveznek. Különben, Pest megye fogyasztási szövetkezetei közül egyedülálló üzemágat fejlesztettek ki. Kétévi szívós szervező munkával elérték, hogy a budai és szentendrei járás termelő- és szakszövetkezetéi nekik adják a szálas takarmányaikat. A múlt évben ezer vagonnal dolgoztak fel' állattenyésztési célokra, valamint csomagoló- és papírgyári alapanyagnak. A tanács és a nevelők gondja csupán? '44 gyermekek — veszélyben Cél: o megelőzés — Szülők is segítenek Az alsógödi iskolában harmincnégy veszélyeztetett körülmények között élő gyermek tanul. Minden osztályban vannak néhányan. Az osztályvezető tanár az, aki elsődlegesen pártfogolja, segíti őket. A családlátogatások alkalmával részletes környezet- tanulmányt készít életkörülményeikről. Ennek alapján a többi tanár is figyelemmel kíséri sorsukat. Az iskolában két ifjúságvédelmi felelős van, akiknek társadalmi feladatuk valamennyi veszélyeztetett körülmények között élő gyermek sorsának könnyítése. Gondjukat viselik abban Is, hogy helyet biztosítsanak számukra a napközi . otthonban, sikerült is majdnem valamennyit felvétetni. A napköziotthon-ve- zető tanár hivatást vállalt magára e gyermekek nevelésében. De nemcsak a tanárok viselik gondjukat az iskolában. Az úttörők legjobbjai tanulópárokban foglalkoznak velük, segítik a tanulásban. A szülői munkaközösség patronáló csoportot szervezett, e feladatra vállalkozó szülőkből. Naponta ellenőrzik az iskolából hiányzó gyermekeket. Ha betegek, orvost hívnak hozzájuk, s állandó kapcsolat alakult M az egészségügyi védőnővel is. S a gyermekek szülei? A bajok okai itt gyökereznek, hiszen éppen a rossz családi körülmények okozzák e gyermekek áldatlan helyzetét. A pártion gói hálózat mindent megtesz, hogy — a szülőkre gyakorolt ráhatással — enyhítse, s lehetőleg megelőzze az előadódható bajokat. Tapasztalhatja, hogy sok szülő rosz- szul értelmezi az iskola pedagógiai céljait az önállóságra való nevelésben. Az önállóság semmiképpen sem jelent egyet a gyermekek elhanyagolásával, a szülői kötelességek elmulasztásával. Az ilyen „önállónak” tartott gyermekek sodródnak igen könnyen rossz társaságba — a szülők gondatlanságából. _ Nagy segítséget nyújt a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekekről való gondoskodásban a tanács. A tanácstitkárnő valameny- nyiük problémáját ismeri. Különös gonddal figyeli az állami gondozott gyermekek sorsának alakulását, a nevelőszülőnek juttatott állami segélyek rendeltetésszerű fel- használását rendszeresen ellenőrzi. Akad szülő, akinek nem használ a jó tanács, figyelmeztetés, ezekkel szemben hatósági kényszerítő eszközöket kénytelen alkalmazni. Mert olykor erre is szükség van — e jobb sorsra érdemes gyermekekre leselkedő veszélyek megelőzése érdekében. Kása Lajosné
