Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

Hétfői vb-iilések Hétfő délután 3 órakor vb- ülést tartanak Gyömrön, ahol a tűzoltó testület mun­kájáról és a nyári tűz­védelemre történő felkészülés­ről tárgyalnak. Monoron dél­után 2 órakor beszámoló hang­zik el az önkéntes tűzoltó tes­tület és a községi tűzvédelmi bizottság munkájáról. Vecsé- sen délelőtt fél kilenckor az ifjúság kulturális, szórakozási lehetőségeiről, valamint az I. fokú építési hatóság tevékeny­ségéről tárgyalnak. Fogadóóra Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács titkára hétfőn reggel 8 órától fogadóórát tart hivatali helyiségében — a tanácsi szer­vek hatáskörébe tartozó ügyek­ben. Utam muzsikával járom címmel május 6-án fél nyolc órai kezdettel fővárosi művé­szek felléptével zenés műsort rendez a járási művelődési ház. A jrpűsorban fellépnek az Operettszínház művészei közül Zentay Anna és Oszvald Gyula. Rajtuk kívül a gyöm- rői közönség ismét találkozik Rodolfóval, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészé­vel és Sárosi Katalinnal, nép­szerű táncdalénekesünkkel is. A zene: Reményi József ze­neszerző, műsorközlő: Rónay Egon. ÜGYELETES ORVOS Gyömrön: dr. Lányi Péter, Monoron: dr. Bató László (rendel: Monor, Bocskai u. 21), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Fodor Etelka (rendel: Vecsés, Áchim And­rás u.) tart ügyeletet. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron: a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen: a János utcai. • • Ügyeletes állatorvos A monori körzetben: dr. Varga Dénes (lakása: Pilis, Kossuth Lajos u.). Bejelentés a monori Vörös Hadsereg úti gyógyszertárban, vagy a 28-as telefonszámon. A gyömrői körzetben: dr. Wallner György, Tápiósüly. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Hívjátok Martin felügye­lőt. Gomba: Betörők cinkosa. Gyömrő: Gyilkosság a tengerpar­ton. Hétfőn: Hófehérke és a hét vagány. Maglód: Nyár a hegyen. H: Fantomas visszatér. Mende: Fantomas visszatér. H: Nyár a he­gyen. Monor: Nem a legszerencsé­sebb nap. Matiné: Ének az esőben. H: Mária és Napóleon. Nyáregy­háza: Árnyak a Nolre-Dame felett. Péteri: Az agyaggalamb. Pilis: örök kalendárium. H: Romeo a csatatéren. Tápiósáp: A tolvaj. Tápiósüly: Árnyak a Notre-Dame felett. Űri: Zűrzavar a Park Hotel­ban. üllő: Bizánci aranykincs. H: Sivatagi 13-ak. Vasad: Tartalékos sztár. Vecsés: Fiúk a térről. Mati­né: Betyárok. H: Hosszú az út Gibraltárig. HONOIhVIDfn A P E S T M E G V,E I. H Í R t A P K X. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1968. ÁPRILIS 28., VASÄRNAP Ma délután rendezik Gyömrön az első járási néptáncfesztivált Ma délután három órakor megelevenedik Gyömrön a Steinmetz kapitány út. Meg­kezdődik a színes felvonulás; azok a csoportok vonulnak fel, amelyek a monori járás első néptáncfesztiváljára jöttek. A menet a községi tanács épülete előtt áll meg. Itt mindegyik csoport egy- egy tánccal mutatkozik be az érdeklődőknek. Négy órakor a művelődési házban kezdődik a hivatalos program. A járási művelődési ház ve­zetői kedves meglepetéssel várják a részvevőket. A cso­portok bronzpiakettet kapnak, amely P. Szabó Edit szobrász- művész terve alapján készült. A szereplők mindegyike meg­kapja a fesztivál emblémáját, amelyet Arany Pál tervezett. Minden jel arra mutat, Lengyel vendégek Üllőn Jól vizsgázott a fogyasztási szövetkezet Lengyel vendégek jöttek tapasztalatcserére az üllői fo­gyasztási szövetkezetbe. A negyvenfős küldöttség tag­jai: szövetkezeti vezetők, el­adók, boltvezetők és kira­katrendezők. A vendégeket Vágner Jó­zsef megbízott igazgató és Ferencz András kereskedel­mi osztályvezető kalauzolta. Először a vas- és műszaki boltba látogattak, ahol a ven­dégek elsősorban a cserép- és olajkályhákra, gáztűzhelyekre, sodrony­szövetekre, kész vaska­pukra és kerítésekre fi­gyeltek fel. Ezután a ruházati boltot ke­resték fel. Tolmács útján el­mondották az üllőieknek, hogy ilyen szép boltot vidé­ken még nem láttak. Különö­sen az önkiválasztó cipőbe­mutató részlegről beszéltek elismeréssel. Utoljára a Vörös Hadse­reg úti élelmiszerboltot te­kintették meg. Dicsérték az árubőséget, az ízléses kiraka­tot és a kiállítási anyagot. Nagyon megörültek, ami­kor lengyel árukkal is ta­lálkoztak. A tapasztalatcserén sok ér­dekes javaslat is elhang­zott. Amit lehet, hasznosít belőlük az üllői szövetke­zet. (em) licddcn Véradás Pilisen és Nyáregyházán Szülők és gyermekek, öregek és fiatalok ezrei köszönhetik gyógyulásukat, sokszor életü­ket a vérátömlesztésnek. Min­den beteg ingyen juthat hozzá a drága gyógyszerhez, a vér­hez. Az ingyenesség előfelté­tele az emberek önzetlensége, áldozatkészsége, együttérzése. Kérjük Pilis és Nyáregyháza lakosságát, hogy kedden mi­nél többen jelenjenek meg a községükben, a tanácsházán rendezett véradáson. Bízunk abban, hogy a Magyar Vörös­kereszt felhívása a térítésmen­tes véradásra Pilisen és Nyár­egyházán is meghallgatásra talál, és az elmúlt évben je­lentkezetteken kívül sok új véradó is segíti majd beteg embertársait. A Vöröskereszt monori járási elnöksége Ml LETT VELÜK? Kári Ferenc Mi lett velük? A kérdés régi, nagy mérkőzésre emlé­kezve, magától adódik. Teg­nap még nekik tapsolt a kö- zönség, őket ünnepelték a szurkolók. Aztán hirtelen el­tűntek, mások jöttek helyet­tük. Már csak ritkán haliam róluk. Kári Ferenc „szívjátékos" volt. Soha nem lehetett rá azt mondani, hogy akár egy percig is állt a pályán. Fanatikus lel­kesedéssel, erővel, szívvel haj­totta a labdát, az első perctől az utolsóig. Végighajtotta a megyei bajnokságok néha gyilkos iramú 90 percét. 1966- ban, amikor „lehiggadt”, egy­re színesebbé váló játékával a vecsési együttes egyik kitű­nősége volt. Egy szerencsétlen összecsa­pás a Bp. Építők elleni barát­ságos találkozón végetvetett ívelő pályafutásának. Még egyszer pályára lépett a Cse­pel Autó ellen, de mint az egész csapatnak — neki sem ment a játék. A szurkolók be­kiabáltak: ...Kári Feri azóta nem lépett pályára. — Akkor úgy éreztem, hogy a sérülésem nem tudtam telje­sen kiheverni./ Mái soha nem tudok a régi lenni. Jobban sze­rettem volna azt, hogy a szur*- kolók egy jó Kárira emlékez­zenek. Most már másképpen gondolkodom. A futball hiány­zik az életemből. Korán hagy­tam abba. Családi problémáim vannak — nehéz dönteni. Amikor a fiúkról beszélnek, a meccsekről, a gólokról, mindig fáj a szívem, hogy nem vagyok közöttük. Az erőnléttel nem lenne baj most sem. 65-ben a kupagyőztes csapatban is egy hét alatt utolértem a többieket — mondta, s közben talán a pálya gyepszőnyegén látta ma­gát. És ez érthető: még most is csak 28 éves. Szalontai Attila Mit csinál egy ideges hal? A Magyar Tudományos Aka­démia Tihanyi Biológiai Itv- tézetében hosszas megfigye­lések során kiderült, hogy a halaknál, az emlősökhöz vi­szonyítva több „fejtetőre ál­lított” biológiai jelenség ta­pasztalható, hiányzik belő­lük a szimpatikus idegrend­szer hatása. Ha egy embert megijeszte­nek, a vérében hirtelen meg­növekszik a szabad zsírsavak mennyisége, amelynek követ­keztében meggyorsul a zsír lebomlása. Ez az élettani oka annak, hogy az ideges ember nem hízik el. Ha ha­lat ijesztenek meg, mindez éppen fordítva történik: az ideges ember fogy, az ideges hal hízik. Patkánymázió A madridi egészségügyi ha­tóságok állítása szerint a két­millió lakosú városban több mint 3 millió patkány garáz­dálkodik, s naponta 75 ezer font értékű kárt okoz. hogy a fesztivál eléri cél­ját, s a kellemes szórakozáson kí­vül igazi erőfelmérést és ta­pasztalatcserét is jelent. Re­méljük, az új csoportok, ame­lyeket most látunk először, ez­után is hallatnak magukról. (furuglyás) Balesetmentes év Biztosítják a munkavédelmi feltételeket a tápiósiilyi fogyasztási szövetkezetnél A tápiósülyi fogyasztási szö­vetkezet legutóbbi vezetőségi ülésén Béky Sándorné beszá­molt a szövetkezet múlt esz­tendei munkavédelmi helyze­téről. A szövetkezet működési területén, bár nőtt azoknak az üzemágaknak a száma, ahol a baleseti veszély nagy, mégis jó a statisztika. Tavaly baleset egyáltalán nem fordult elő. A szövetkezet vezetősége ugyanis nagy gondot fordít a baleseti oktatásra. A baleseti megbízott többek között a TÜZÉP-telep rakodó-szállító munkásai, a szikvízüzem, va­lamint a házi építőibrigád dol­gozói részére nemcsak mun­kába lépésük napján, hanem később is többször tartott bal­eseti oktatást. A múlt évben munka- és védőruhákra, valamint szo­ciális létesítményekre 61 ezer forintot fordított a szövetkezet vezetősége. Béky Sándorné el­mondotta. hogy 1968 második negyedévében újból biztonsági szemlét tartanak az egységek­ben. Tervezik a tüzelőtelepen a rakodómunkások és a szállí­tási üzemág dolgozói részére 15 ezer forint értékben egy zuhanyozót létesítenek. A köz­ponti mosoda helyiségét tíz­ezer forint költséggel vízveze­tékkel látják el. A szövetkezet vezetői nagy súlyt helyeznek arra, hogy a dolgozók használják is az elő­írt védőfelszereléseket. Annak a dolgozónak, aki figyelmez­tetés ellenére ismételten sze­szes italt iszik, a munkaviszo­nyát megszüntetik. (-ky) TAVASZ Megjegyezzük Ikohúmtj&ó gyerekek A statisztikák szerint, ame­lyeket az Egészségügyi Felvi­lágosítási Központ készített, í 14—15 évesek 25 százaléka aj kalmanként, 13,6 százaléka pedig rendszeresen cigarettá­zik. Ez az arányszám az élet­kor előrehaladásával növek­szik. A részletes elemzés azt is ki­mutatta, hogy a rendszeresen dohányzó fiatalok csaknem fele már a középiskola első és második osztályában rákap a dohányzásra. Arra is van­nak adatok, hogy elég sokan már az általános iskolában is cigarettáznak. Amikor erről az egyik gyömrői édesanyával beszélgettünk, és tájékoztat­tuk, hogy gyermeke táskájá­ban cigarettát találtunk, meg sem lepődött. „Tudok róla — mondta —, de nem tehetek semmit. A gyereket egyedül nevelem (férjem hosszú évek óta távoli munkahelyen dol­gozik), én meg a fővárosba járok — reggel megyek, este jövök. Laci egyedül van (nap­közibe nem jár, mert ott fe­gyelmezetten kellene viselked­nie); L.-ékhez szokott átmenni délutánonként. Ott segít vala­mit, s ők szokták megkínálni cigarettával is. A felnőttek, akiknek inkább tiltani kellene más gyerekét is!” P. S. Kútvölgyi Mihály felvétele 4 határidő: 1963 Lapunk pénteki számában, Eredeti formájában című cikkünkben a gyömrői Te­leki-kastély helyreállításának határidejét tévesen: 1969. augusztus 30-i dátummal kö­zöltük. A határidő helyesen: 1968. augusztus 30. MIT LÁTTUNK INDIÁBAN (I.) Találkozás a Himaláján Rossznyelvek szerint Buda­pest olyan nagyváros, ahol az ember az első útkeresztező­désnél falubelivel fut össze. Egy ilyen, a hazainál érde­kesebb „összefutás” volt a monori Topái György muzeo­lógus találkozása Puslcás Il­dikó magyar indiológussal — egy himalájai túrán. Mind­ketten egy évet töltöttek In­diában. A biológus változatos és nagyszámú állatgyűjte­ménnyel tért vissza, Puskás Ildikó pedig gazdag élmény­anyaggal és tudományos ta­pasztalatokkal. A keleti ember belső vilá­ga és élete gyakran titok ma­rad azok számára is, akik hosszabb ideig éltek közöt­tük. A magyar indiológus be­utazta ennek a hatalmas or­szágnak minden jelentősebb városát, minden vidékét. Ko­moly teljesítmény volt maga az út is —, hát még ha a munkát, az anyaggyűjtést is hozzászámítjuk. Mindezen túl, mint elmondotta, útja leg­szebb eredményének tekinti: úgy érzi, sikerült a keleti em­berek bűvös körén belülre lépnie, egy lépéssel beljebb, mint ahogy európai embert magukhoz közel kér rülni engednek. Megismerte életüket, gondolkodási mód­jukat és érzéseiket. Család­tagként lakott egy indiai há­zaspárnál. Sajátmaga is pandszábiba (indiai női ruha) öltözött. Itt ülünk egy kényelmes fotelben, az újra európaivá változott Puskás Ildikóval és Topái György monori muzeo­lógussal. Mesélnek az indiai életről, tájakról, emberekről, a barna, maszatos porontyok­ról, a házasságról, a párvá­lasztásról, nőkről, a ma is ele­venen élő ősi szokásokról. Szavaik nyomán érthetőbbé válik, az európai élet stílusá­tól még ma is — bonyolult misztiikusságáhan — távol ál­ló hindu életszemlélet. Körülveszi-e valóban vala­miféle bűvös kör az indiai családokat? Tévedés azt hinni, hogy zárkózottan ridegek. Nagyon udvariasak, nagyon vendég- szeretők. Sokszor éppen a legszegényebbeknél megdöb­bentő a vendégszeretetnek az a megnyilvánulása, hogy a szinte csak egy napra jutó élelmet képesek megosztani az utcáról bejövő idegennel. De tény, hogy ősi vallási kö­töttségek, európai szemmel kiismerhetetlen és érthetetlen szabályok szerint él ma is a legtöbb család. Érzik és tud­ják, hogy ezt az ősi indiai szellemiséget az idegen csak félreértheti, de meg nem. Ezért nem engednek betekin­teni családjuk életébe, érze­lemvilágukba, egymáshoz fű­ződő kapcsolataikba. Általá­nosítani szokásaikról, élet­módjukról lehetetlen. A nagy, független indiai államon belül számtalan kü­lönböző nyelvet beszélő állam van, egymástól teljesen eltérő szokásokkal. S bár az új füg­getlen India törvényei szerint minden kaszi vgyf'w—i« fcx>o%- kat élvez, a gyakorlatban megmaradt a kasztkülönbség, és a különféle vallási cso­portosulásokkal (hinduizmus, mohamedánok, dzsámizmus, tszikek, keresztények, budd­histák) együtt részekre bontja a társadalmat és ez határoz­za meg az emberek életmód­ját is. Reiter Mária (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents