Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

19«*. ÁPRILIS 28., VASÁRNAP aT^iiitep 5 • • Ünnepre Cödöllő térképe előtt (Tudósítónktól) A szakszervezetek gödöllői szakmaközi bizottságának leg­utóbbi ülésén Pólyák György, a városi tanács főmérnöke is­mertette a városfejlesztés ed­digi eredményeit és a terve­ket. Az előadó hatalmas tér­képen mutatta meg mi, hol, merre épül a városban. A 22 ezer lakosú városköz­pont belső magjának kialakí­tása az elsődleges cél. Az utak és a vasút négy részre osztja Gödöllőt, ám egy­ben ezek összekötő kapcsok is. Elkészült a Szilhát-szöllő— Mátyás király utca terve a Dózsa György úttól a Patyola­tig. Hozzákezdtek a Szöllő ut­cai szakasz megépítéséhez egy­millió forintos költséggel. Terv: a Sallai utcát meghosz- szabbítják, így a Munkácsy •utcai lakótelep a központhoz kapcsolódik. A Rákos oldalán a János !utcában 169 lakás épül, a je­lenleg épülő 54-en felül. Az Isaszegi út és Légszesz út kö­zött nyolctantermes iskola építése kezdődik. A Petőfi ut­cában nyer elhelyezést a 12 millió forintos SZTK rendelő- intézet, melynek tervezése fo­lyamatban van. Az Állomás utca és Fürdő utca határolta területen kap helyet a mentő- állomás és a tűzoltóság. A Táncsics úton 500 férőhelyes gyermekotthon épül. Javában tart már az építése á kétszintes áruháznak, s régi problémát old meg a vendég­látóipari kombinát terve a Szabadság téren: 400 szemé­lyes étteremmel, 150 személyes presszóval. A tízemeletes OTP toronyházban pedig a központi irodák felett 44 lakás nyer el­helyezést. Csiba József „En vállamra veszem a Tavaszt s a szívemnek hozom el.. Ezeket a József Attila soro­kat zümmögte fülembe a tré­fás, csipkelődő szél, ahogy a régi kisváros napsütötte utcáit fúrtam, néztem a Dunán a hullámok vidám játékát, fi­gyeltem az árnyékot, amint meghátrál a fény elől. A szél csak durúzsolt, nem tudta, hogy elárulta magát; Szent­endre téli álmából felébredt szelleme ő. Jó volt a siető, bo­londos lábak nyomába lépni, a szembejövők kinyílt arcába nézni, csatlakozni a szemek nevetéséhez. Lépteimnek nem volt célja, s mégis célja volt; magamba szívni a tavasz, a „vad suhanc” száguldása nyo­mán felkerekedett illatokat, megfigyelni a jöttére támadt emberi sürgés-forgást. Szent­endre szelleme mindenkibe beleköltözik, utcáit rója. Vég­érvényesen vállára vette a ta­vaszt, a hétköznapokat ünne­pi díszbe vonja. Igen, amerre csak nézek, ün­nepi készülődés. A piros vi­dám színe fogja meg szemem; a szabadtéri mozi padjait fes­tik. Üjjá varázsolják falait is, a málladozó vakolat helyét egyenletes sima felület foglal­ja el, a korhadt ülőkék már szemétre dobva hevernek va­lahol; szorgalmas asztalos ke­zek gyalulják az újakat. Má­jus 15-én nyitás! A Kék-Duna Étterem előtt letérnek az arrajárók a járdá­ról. Meszelik a homlokzatot. Az állványon dolgozó festő füttye bekísér a terembe. Itt is festenek, tisztogatnak; két nap múlva még a törzsvendé­gek sem ismernek rá megszo­kott helyükre. A névrokon eszpresszó előtt pedig máris kint vannak a székek, aszta­lok. A letelepedők jobbára egy pohár sör mellett inkább a tavaszzajokra fülelnek, mint egymás szavára. A városból A községek is segíthetnek A Szentendrei Járási Párt- bizottság rendszeresen foglal­kozik a nők munkalehetősé­geivel, ipari, mezőgazdasági foglalkoztatásukkal; megálla­pították, hogy az utóbbi évek­ben emelkedett a kereső asz- szonyok, lányok száma. A fő­városban dolgozók mellett sok nő talál munkát a zöldség­gyümölcstermesztő szakszö­vetkezetekben, s több helyi, ipari üzem is növelte a női al­kalmazottak számát, például a Pest megyei Vegyi és Kézmű­ipari Vállalat, a Szentendrei Kocsigyár, a Pomázi írószer Ktsz. Ennek ellenére, különösen a községekben, még mindig nagy ■» munkát kereső nők száma. Pomázon például 297, Pilisszántón 81, Kisorosziban 67, Szigetmonostoron 82, Pilis- szentkereszten 50—80 nő sze­retne elhelyezkedni az ipar­ban. Az utóbbi községből ed­dig vagy 100 asszony járt be a fővárosba, családokhoz, taka­rítani, de a megemelkedett közlekedési költségek miatt ma már a Legtöbben feladták eddigi munkájukat... Az el­helyezkedést kereső nők szá­ma tehát elég tekintélyes eb­ben a járásban is. Ellentmon­dás, hogy közben a járásban levő textilüzemek munkaerő- hiánnyal küzdőnek. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Azok a falu­si asszonyok, akikről szó van, családi elfoglaltságuk miatt nem vállalják a hosszú, és a rossz közlekedés miatt fáradságos utazást; szakkép­zetlenek; nehéz fizikai mun­kát nem tudnak ellátni; csak egy műszakra jelentkez­nek — e tényezők mind nehe­zítik elhelyezkedésüket. A já­rás lakosságának számához vi­szonyítva a legtöbb munkát kereső nő a viszonylag kieső hegyi községekben van, így Pilisszántón, PHisszentkeresz- ten, Csobánkán. Pilisszentlász- lón. E községekben nincs böl­csőde, óvoda, s napközit is csak Csobánkán találunk. Érdemes odafigyelni az em­lített négy falu problémáira, és a megoldás lehetőségeire, hiszen gondjaikkal a megyé­ben ri»im állnak egyedül. Kézenfekvő a sokat hangoz­tatott javaslat, hogy az üze­mek, ktsz-ek telepítsenek kis műhelyeket az ilyen községek­ben, vagy pedig honosítsák meg a bedolgozó rendszert. Több üzemben, szövetkezetben meg is lenne erre a hajlandóság, de beruházni nem tudnak. Ha van szabad helyiségük, a párt- szervezetek, a tanácsok, a nő­tanács megkeresésére sokszor szívesen bővítik termelésüket: így például a budakalászi Ha­lászati Tsz hasonló kérésre al­kalmazott gombüzemében pi­lisszántói asszonyokat. Más­kor, helyiség hiányában, a megkeresett üzem csak bedol- goztatásra vállalkozik. de ilyenkor is szükség lenne egy- egy anyagkiadó és árufelvevő részlegre a községekben. Pi­lisszántón maga a tanács adott helyiséget a sz.entendrei hisz­nek. A Pomázi Háziipari Szö­vetkezet viszont nem talál olyan falut, ahol a tanács ilyen módon segítene. A jelenlegi helyzetben, te­hát, amikor az üzemek, szö­vetkezetek válogathatnak a községek között, amelyben az asszonyok munkát keresnek, az a falu boldogul könnyeb­ben, ahol a tanács sem közöm­bös. Másként: ipartelepítéssel kicsiben a községek is foglal­kozhatnak. A Pomázi írószer Ktsz letelepedését annak ide­jén azért szorgalmazta a falu, hogy elhelyezkedési lehetősé­get biztosítson a helybeli asz- szonyoknak —, ma 85 nőnek adnak ott munkát. Máshol csak egy raktárhelyiséget kel­lene szabaddá tenni... Min­denesetre a mozgékony, élel­mes, üzleti szellemben is gon­dolkozó községek előnyben vannak! készülve Betartva és betartatva ♦ A bőrbakancson kívül ♦ Akik már kaptak ♦ A holnap gondjai kivezető országút is, mintha visszafelé futna a talpam alatt. A Park Múzeum szobrai a virgonc levélárnyékokkal ját­szanak, életre keltek. Május 1-re a most még üres talap­zatokra is visszakerülnek a tél marásaitól beteg, leromlott szobrok. A restaurátorok keze a munka lázában feszül. Lángost majszolókkal talál­koztam. Egy pillanat, s már a jól ismert szűk utcában járok, lángost kérek magam is. — Még csak 250, 300 darabot sü­tök naponta —, panaszkodik a mester, de ha meggondolom, hogy márciusban még csak 80-at mondhatott... A Fő téri kereszt is az ég felé kapasz­kodik, az én szívemben is ta­nyát ver a tavaszi, „újakra” készülés, s ott zakatol még ak­kor is, mikor a HÉV kerekei­nek zaját már elfelejtettem. —Varga— A közelmúltban Vác leg­nagyobb üzemének, az Egye­sült Izzó Tv Képcső és Alkat­részgyárának p>árt-végrehajtó­bizottsága megtárgyalta a kol­lektív szerződés megismerte­tésének és végrehajtásának első, eddigi tapasztalatait. A végrehajtó bizottság, alapos vita után egyetértését fejezte ki a jelentésiben foglaltakkal, s ugyanakkor rámutatott: to­vábbra is gyűjteni és elemez­ni kell a tapasztalatokat, ép­pen a jövő évi kollektív szer­ződés kidolgozása, a jelenlegi­nél meglevő hibák megszün­tetése érdekében. I. Betartani és betartatni: an­nak idején, a szerződések ki­dolgozásakor és aláírásakor, ez volt a sokat hangoztatott jelszó. A szerződés alapján jó néhány változásra sor került a képcsőgyárban, valamiről azonban még ezt megelőzően szólni kell. Arról, hogy múlt évi eredményei alapján a vá­ci gyár eddigi, tizenegy esz­tendős történetének legna­gyobb nyereségét fizette ki — húsz napot —, s az Izzó 18 gyám közül az előkelő ötödik helyet foglalta el ezzel. A ki­fizetett 2242 ezer forint nyo­mós érv volt a további jó munka mellett, s lehiggasztot- ta a heveskedőket is, akik igyekeztek rálicitálni a szer­ződésben foglaltaikra. A kollektív szerződés ter­vezetének megvitatásaikor el­eihangzottak pesszimista vé­lekedések, mászerin,t kár vi­tatkozni a bérkategóriákon, pénz — úgymond — nem lesz. A tények megcáfolták a hitet- lenkedőket. Több munkaterü­leten, így a tv kémiai üzem­ben, az összeépítésnél, a saj­tolóüzemben, módosították a bérkategóriákat, éppen a vi­ták, tehát a dolgozók észre­vételei alapján. A munkaügyi osztály veze­tője, Till István: — Igen, eze­ken a területeken alapórabért emeltünk, s ugyanakkor sor került más bérfejlesztésre is. Két százalékot tesz ki az évi bérfejlesztési lehetőség, s en­nek háromnegyed részét már szétosztották az üzemekben, tehát a dolgozók nemcsak ol­vashatták az idevágó passzust, hanem bérlistájukon is mér­hették, hogyan is valósul meg a kollektív szerződés. II. • . .. — A dumetgyártás kályhake­zelői már a cég bőrbakancsát koptatják; a kollektívban sze­replő jogok, járandóságok ap­ró példája ez. A bakancs ugyanis eddig nem járt. Vita volt rajta — mint általában az egész munkaruhakérdésen —, s végül is érdemes volt szót emelni. A bőrbakancson kívül is jó néhány tény bi­zonyítja, hogy a jogos igénye­ket elismerték és — a válla­lat vezetői — kielégítik azo­*kat. Az üvegvágóknál har­minc hónapról 24 hónapra csökkent a munkaruha kihor­dási ideje, a csapdarabolók, tv-dobozolók munkaruhát kaptak, stb. Jogos azonban az a panasz, hogy a munkaruhák egy része késve érkezik, s ahogy az emberek mondták: nekik nem indokokra, hanem munkaruhára van szüksé­gük ... A gyár szakszervezeti bi­zottságának titkára, Simák István: — Ezekről a pana­szokról mi is tudunk, bár hozzá kell tenni, hogy a leg­utóbbi két esztendőben össze­hasonlíthatatlanul jobb a munkaruha-ellátás, mint ko­rábban volt. A gyár dolgozói különben elégedetten vették tudomásul, hogy a kollektív szerződés a szociális juttatá­sok , tekintetében semmiféle „visszalépést” nem tartalmaz, valamennyi juttatás ma is változatlan. Ez lényeges azért, mert annak idején elég sok találgatás volt, rémhír is akadt, o tények adta felelet tehát meggyőző. Valóban meggyőző ez a fe­lelet, bár hozzá kell tenni: a holnap gondjai már most je­lentkeznek. Az üzemekben beszélgetve újra és újra elő­került: igen kevés ember jut hozzá kedvezményes üdülte­téshez — évente 100—120 —, s a gond már csak azért is igen nehéz, mert egy időben áll le az egész gyár, tehát alig van lehetőség az időarányos elosztásra. A másik, s nem ki­sebb gond, amelyről elsősor­ban az asszonyok beszéltek: nincs saját bölcsődéje, óvodá­ja a gyárnak. Igaz, a városi tanács igen megértőén fogad­ja a képcsőgyáriak kéréseit, de — mint mondták az asz­MINIHŐPALACKOK Vállalat Hőpalack és Am­pulla Gyaraban elkészül­tek a legújabb termékek mintadarabjai. A tervezők az új­donságoknál arra törekedtek, hogy ezek a hőpalackok be­illeszkedjenek a modern konyha felszereléseibe Különös disznó Pénteken dél­után a Hunyadi utcában játsza­dozó gyerekek egy hosszú sörtéjű, megnyúlt orrú, különös disznóra figyeltek fel. Hogy elzavarják, kővel, téglával kezdték dobálni. Az egyik dobás orron talál­ta az állatot, amely annyira megdühödött, hogy felnőttek­nek kellett a „já­tékba” beavatkoz­ni. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy vaddisznóról van szó. Az állatot nagy nehezen sikerült az egyik ház mel­letti térségre szo­rítani. Közben ér­tesítették a rend­őrséget. Az ügye­let ezúttal vadász­fegyverrel vonult ki, és ártalmat­lanná tette az egyre dühödteb- ben forgolódó va­dat. Minthogy agyő­ri állatkertből nem szökött meg egyetlen vaddisz­nó sem, most azt találgatják, ho­gyan tudott fé­nyes nappal be­osonni csaknem a város szívébe a sűrű erdőségek rendszerint éjjel mozgó lakója. Új szolgáltatás a propán-butángáz-készülékek budapesti és Pest megyei vásárlóinak! A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT alábbi boltjaiban vásárolt gázkészülékeket kedvezményes áron házhoz szállítjuk és beszereltetjük. A BESZERELÉS VÁLLALÁSI HATÁRIDEJE: 30 NAP 1. SZ. bolt VI., Lenin krt. 86. 4. sz. bolt XIX., Vöröshadsereg útja 117. 15. sz. bolt ll„ Mártírok útja 7. 24. sz. bolt Vili., Rákóczi út 59. 29. sz. bolt XI., Karinthy Frigyes u. 4. 32. sz. bolt XX., Kossuth Lajos u. 37 35. sz. bolt VII., Thököly út 26. 37. sz. bolt IV., István tér 4. 42. sz. bolt Vili., József krt. 59 — 61. 90. sz. bolt Vili., Rákóczi út 19. GÁZKÉSZÜLÉKEK NAGY VÁLASZTÉKBAN! Keresse fel fenti szaküzleteinket FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT FŐVÁROSI JAVÍTÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT szonyok — a következő esz­tendőkben ilyesfajta „joggya­rapításra” is számítanak. (Már azért is, mert örvendetesen növekszik a kismamák szá­ma.) A kollektív szerződés ugyanis, — s ezt mindenütt látni kell — érdekes és mesz- szire vivő folyamat elindítója volt. Apró, de jellemző példá­ja ennek, hogy jó néhányan akadtak olyanok, akik fejből fújták, mi áll — a szomszédos gyárak kollektív szerződésé­ben ... III. A kollektív szerződés ter­vezetének megvitatásakor 116 hozzászólás, s ennél is több javaslat hangzott el. Ezek kö­zül néhány irreális, alapta­lan követelések megfogalma­zása volt, de ezektől eltekint­ve fontos és hasznos észrevé­telek hangzottak el. Érthetően csak egy részüket látták vi­szont a végleges szerződésben, s ez önmagában — amint azt saját tapasztalataim, s a párt-végrehajtóbizottság ülé­sén elhangzottak egyöntetűen tanúsítják — nem okozott gondot. A jövőt tekintve azon­ban igen fontos tanulság, hogy az Izzó kollektív szer­ződése csakis akkor töltheti be megfelelően szerepét, ha azt a gyárak kiegészítik a ma­guk sajátosságait tükröző, részletezőbb függelékkel. Az a kollektív szerződés — s ezt nem a jelenlegi elmaraszta­lásaként, sokkal inkább a to­vábblépés érdekében fontos hangsúlyozni — ugyanis, ami egyaránt jó Vácott, Budapes­ten, Gyöngyösön, az Izzó mind a 18 gyárában: csakis általános, s éppen ezért az egyszerű embereknek nehezen érthető lehet. A mondat utolsó részénél — nehezen érthető — érde­mes megállni. Sajnos, az Izzó kollektív szerződése sem ki­vétel. Bonyolultsága, nyelve­zete nehezen legyűrhető aka­dály a munkások számára, így például terjedelmes rósz foglalkozik a visszamaradó nyereség képzésével és fel­osztásával, dé' á megkérdezet­tek közül egyetlen munkás sem tudta megmondani: kép- csőgyári viszonylatban ez mit jelent? Márpedig a kollektív szerződésben éppen a konkré­tum a legfontosabb. Az, hogy a szerződést valóban az egész kollektíva értse; egészében, s részleteiben is. Mert igaz, elég hamar megjegyzi mindenki, mi jár neki a kollektív szerző­dés alapján. A betartani és betartatni azonban — mint maga a szerződés kétoldalú- sága is — nemcsak a járandó­ságokat, hanem a kötelezett­ségeket is közismert tényék­ként feltételezi. Ma még in­kább csak azt ismerik belőle a képcsőgyáriak, ami jár, il­letve, amit már meg is kap­tak. Ahhoz azonban, hogy az 1968-as esztendő ne legyen rosszabb, mint a húsz nap nyereséget biztoítsó 1967-es volt, azt is pontosan tudnáok kell: a járandóságok fejében kitől mit vár, követel a másik szerződő fél, a gyár! Mészáros Ottó • Kőműveseket • férfi és női segédmunkásokat • ácsokat • burkolOkat • asztalosokat • villanyszerelőket • víz-gázszerelőket • festőket • kisegítő nyugdíjasokat is BUDAPESTI ALLANDO MUNKÁRA KIEMELT BÉRREL FELVESZÜNK * JELENTKEZÉS: Bpest Vili., AurOra u. 23. sz. Munkaügyi osztályán. Kőműves, ács és férfi segédmunkásoknak szállást is biztosítunk. P. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents