Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
1988. ÁPRILIS 38., VASÁRNAP rtsi MEGYEI Új nagykövetek Conzalo Latorre Salamancy, a Chilei Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Joseph Harfouche, a Libanoni Köztársaság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete megérkezett Budapestre. ^Kívtcm Újítási ankét Monoron Ankéton ismertették a vállalati újítási szabályzatot és az újítási törvényt a Monori Kefegyárban. Meghatározták: mi minősül újításnak és mi az, ami még munkaköri kötelesség. Meghívták az ankétra a nyugdíjas szakmunkásokat is, akik több javaslatot tettek a hulladék hasznosítására. A vállalat vezetősége arra kérte az újítókat, hogy ötleteikkel, tanácsaikkal segítsék a gyár munkáját. A dolgozók viszont kérték, hogy a jövőben tegyék gyorsabbá az újítások felülbírálását és bevezetését. Fiitól A magyar dohányipar megkezdte az újfajta cigaretta, a Fiitól gyártását. Az első négymillió darabos tétel szombaton megérkezett a Budapesti Központi Dohányelosztóba, s már szállítják vidékre is. A második negyedévben 75 millió Fiitol készül, s további gyártás mennyisége attól függ, hogyan fogadják a dohányosok az újdonságot. A Fiitól hazai és keleti — bolgár, albán és török dohányok keverékéből — íz- és illatpáccal készült, enyhén mentholos, füstszűrös cigaretta. Húszas, úgynevezett puha csomagolásban kerül forgalomba, csomagonként 5 forintért. Heti kommentár A jó munka erkölcsi tőkéje Május elseje előtt, hagyományosan, a jók legjobbjai, múlt évi eredményeik alapján iparban és mezőgazdaságban, kereskedelemben és másutt, az ország figyelmét és elismerését kifejező kitüntetéseket vesznek át. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját három megyénkben illetve vállalat is elnyerte, ahogy arról már lapunkban beszámoltunk. Ugyancsak ezekben a napokban ítélték oda az élüzem címeket, s a vörös vándorzászlót elnyert Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, az Érdi Gépjavító Állomás, s a Pest—Komárom —Nógrád megyei Élelmiszernagykereskedelmi Vállalat mellett jó néhány állami vállalat — a minisztériumi és tanácsi iparban egyaránt — kapta meg ezt a címet, így — például — a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, s a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat. Hálás feladat lenne pontról pontra követni, miért, milyen eredmények alapján kapták meg a kitüntetett vállalatok a vörös vándorzászlót, az élüzem címet. A részletezésben sok mindennek helye lenne: a gépjavító vállalat 15 millió forintos többletnyereségének, az érdiek 138 százalékos évi tervteljesítésének, az élelmiszernagykereskedelmiek 800 millió forint értékű forgalomnövelésének, a PEMÜ új termékeinek, a PVKV rugalmas kereskedelempolitikájának. Mégis, a számszerű eredmények részletezése helyett sokkal inkább arról kell szólni, amit jó munkájuk erkölcsi tőkéjeként fogalmazhatunk meg. A kitüntetettek között a vállalatok egy része — mint például a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, ahol negyedszer nyerik el a vörös vándorzászlót — tovább öregbítette erkölcsi rangját, hírét, hitelét, míg másik részük most kezdte el a nélkülözhetetlen erkölcsi töke gyarapítását a hivatalos elismerés megszolgál ásával. Níem keli különösebben bizonygatni, milyen nagy jelentősége van az üzleti életben a megbízhatóságnak, az ún. korrekt magatartásnak, a határidők betartásának, a pontos szállításnak és fizetésnek, azaz mindannak, amit a partnerek napról napra mérlegre tesznek. Különösen most, hogy föloldódik az a merevség, amely eddig egy- egy vállalatot csakis a kijelölés alapján kötött össze, a másikkal, s helyébe a rugalmas, a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló kereskedelmi kapcsolatok lépnek. A gazdasági reform még értékesebbé teszi, sőt, most teszi csak igazán értékké az erkölcsi tőkét, a jó munkát, a szolid üzleti politikát, a kölcsönös együttműködés keresését, mindazt, amit a kitüntető címek is értékelnek, elismernek. Nem látványos, „kiugró” eredményeket értek el ezek a vállalatok, nem olyasmit, hogy „csak ebben az évben sikerüljön, s a többi nem fontos”. Éppen munkájuk megalapozottsága, egyenletessége, működésük átgondoltsága tükröződik az eredményekben, azaz — némi leegyszerűsítéssel — megbízhatóságuk; holnap is számítani lehet rájuk. Napjainkban, amikor mind sűrűbben hallani arról, hogy az üzemek, vállalatok új partnereket keresnek, s ha még tétován is, de válogatni kezdenek a partnerek között, .egyetlen helyen sem mellékes kérdés, van-e, s mekkora a vállalat erkölcsi tőkéje? A kitüntetettek kétségtelenül előnyhöz jutottak. Megérdemelt, kemény munkával megszolgált, előnyhöz. És ilyen előnyök megszerzéséhez az út — bárkik előtt nyitva áll. ! Krónikás Ahol már nyár van Készülnek aratásra A fagyos, hideg éjszakák után tulajdonképpen most kap igazi erőre a tavasz — a Monori Gépjavító Vállalat budapesti állomásán viszont már kimondottan nyárias a hangulat. Kombájnok zúgnak a szerelő- csarnok előtt, próba-bejáratáson vizsgáznak az újjávarázsolt gépek. Naponta két SZK- típusú arató-cséplőgép hagyja el a javítószalagot, s mire a gabona szárba szökik, mind a 400 kombájn táblába állhat a megye termelőszövetkezeteiben. Légrádi László igazgató elégedett a tempóval — az influenzás időszak lemaradását már pótolták — Visszatérők Számolnak az emberek a programnak megfelelően, zökkenő nélkül halad a javítás. A múlt év végén itt is sikeres volt az átszervezés, a tavalyi 21 millióval szemben az idén, 39—40 millió forint az állomás tervfeladata. Amellett, hogy ezentúl itt javítják a Pest megyei közös gazdaságok összes kombájnját, négy megye részére az RS-típusú traktorok felújításáról is az állomás gondoskodik. Többféle alkatrészt is készítenek a hiány pótlására. Közben nem feledkeznek meg a munka- és gyártási körülmények javításáról sem. Több mint másfél millió forintot fordítanak a jobb műszaki feltételek megteremtésére. Felvételünk a kom bá j n esa r nő k - ban készült, ahol ezekben a napokban korszerű szalagrendszerben javítják az aratócséplőgépeket, Néhány éve elindultak a falvak a város felé. Vagy mondjuk úgy: elindultak a falvakból sokan. Aggódással néztük ezt az áramlást, s megértéssel ^hallgattuk az otthon- maradottak gondjait. Most pedig a városi üzemekben panaszkodnak, hogy mi lesz velük, a falusiak egyre-másra otthagyják őket, visszatérnek a falujukba. Megfordult volna a helyzet? Nem, ott azért még nem tartunk. Kétségtelen azonban, hogy sokan hazatérnek. Mi vonzza haza az embereket? — adódik a következő kérdés. A kis község szövetkezetének vezetői hosszan hallgattak, mielőtt válaszoltak volna a kérdésre. Nem akartak mindjárt kiábrándítani. Mert .igazság szerint — magyarázták később — azt ne higgye már valaki, hogy elment nyolc-tíz esztendeje a faluból a kétkezi paraszt ipari munkásnak, s most ismét parasztnak akar visszatérni. Ezek az emberek az ipari munkát keresik itthon is. Most csak az a kérdés, hogy mennyiben baj ez? — Valójában nem baj. — Ez Rakusz Józsefnek, a toki Egyetértés Termelőszövetkezet elnökének a véleménye. — Idestova nem kell már nekünk a régi értelemben vett paraszt — magyarázta. — Gépekkel dolgozunk, jó szerint a betakarításhoz kell még kézi erő, dehát az is csak néhány hónap, nem beszélve arról, hogy itt is várható a további gépesítés ... — Valójában tehát legyünk derűlátók... így van? Ipari munkát keresnek az emberek itthon, s így, vagy úgy, ipari munkát találnak ... — Nem ilyen egyszerű a dolog. Van aki valóban megtalálja. amit .keres. Ezek az emberek visszajönnék'. Masok csak érdeklődnek, de amikor elmondjuk a feltételeinket, maradnak, akik voltak: eljáró munkások... A hazatérők ugyanis egész esztendőben dolgozni szeretnének. A szövetkezet pedig nem tud mindenkinek állandó munkát biztosítani. Ma ez a gond: a foglalkoztatás, — Eddig volt savanyítóüzemünk — magyarázta Ferencz János elnökhelyettes. — Munkaalkalmat biztosított télire, de meg kellett szüntetnünk, mert jött az új forgalmi adó, 11 százalék árrés... Többet nem volt kifizetődő. Ugyanezt lehetne elmondani a szőlőoltványról is... — Most szamócát telepítünk — mondta Demeter Miklós főkertész. — Évente hét holdat. Ez három esztendőre biztosítja a kora tavaszi munkalehetőséget. Majdan ez lesz a korábban érő gyümölcs, követi az őszibarack ... Tehát ha a szamócát leszedik az emberek, mehetnek az őszibarackosba ... — Száz szónak is egy a vége — közölte végül Kelemen Béla párttitkár —, ahhoz, hogy valaki most megkapja a háztájit, a prémiumot, majdan a nyugdíjat; ehhez megfelelő teljesítményt kell nyújtania ... Követelik a munkát az emberek... Hogyan tudnánk tehát új munkaerőt fogadni? — Megolás? Csend. — Korszerű, az élelmiszer- iparral versenyképes feldolgozó üzemeket kell a szövetkezetekben létesíteni — ez végül a válasz. A szövetkezetbe mégis 40 embert fogadtak be az idén. Köztük az egyik * Ilyen lesz — Óbuda MARADNAK MACSKAKÖVES UTCÁK IS Milyen lesz Öbuda? Erre kaptunk választ a III. kerületi Tanács tápékoztató- ján. Budapest északi részén szinte új „város” épül, amelybe tartozik a Zsigmond tértől a Bogdáni útig, a Duna és a Bécsi út által határolt terület. Hétezerötszáz lakás avult el vagy érett meg itt lebontásra. Ezzel és a kisebb üzemek megszüntetésével 20— 2' ezer lakás felépítését határozták el. A rekontstrukció — a lakások lebontása, illetve az üzemek telepítése — három szakaszban történik. Az új lakótelep az Óbudai Házgyár termékeiből épül s a lakásokkal egy időben adják át a járulékos létesítményeket: óvodákat, bölcsődéket, űz- letházakat stb. Óbuda átalakul, de a plébániatemplom és a főtér környéke megőrzi az utókor számára régi hangulatát: itt meghagyják a macskaköves utcákat, a gázvilágítást, ide telepítik, a gyertyaöntőket, mézeseket és más iparosokat és a kisvendéglőket. R. Ványi István, akinek az életútja talán példázza valamelyest a paraszti sors, gondolkodás egyfajta változását, többé-kevésbé tipikus alakulását. A műhely előtt beszélgettünk, hogy „hol a boldogság mostanában”. Az ember kissé büszkélkedett előbb: — Én kérem alapitó tagja voltam ennek a termelőszövetkezetnek, úgy 1950 táján. Még elnök is voltam néhány hónapig. Emlékszem, Budapestről, a vágóhídról hoztam 14 tehenet, így lett a tehenészetünk ... Tehát, ha nem is mondta ki, de érzékeltette: neki személy szerint is jussa van ehhez a szövetkezethez. — Dehát aztán... aztán mi történt... ? — Mi történt? — az ember elgondolkozott. — Az történt, hogy 1956-ban feloszlott a közös. Visszakaptam én is a 12 hold földemet, a lovaimat, és három évig gazdálkodtam megint. Mit mondjak? Egyre nehezebben ment, így aztán elmentem Budapestre segédmunkásnak .. . Az volt aztán a nehéz idő... A MÁVAUT-nál helyezkedtem el: 24 óra szolgálat, 48 pihenő ... S én ebben a pihenő időben műveltem a 12 holdamat. — Meddig ment ez így? — A szövetkezet megalakulásáig: 1961-ig. Akkor az asz- .szany...belépett a szövetkez etbe, én továbbra is eljártam Budapestre. — Miért nem jött akkor haza? Mosolygott. — Nem jöttem. — És most? — Őszintén ... — Őszinte leszek. Akkor így jöttem ki jobban. Az asszony állattenyésztő volt a tsz-ben, s évente megkapta a 18—20 ezer forintját, no meg a háztáji, amiből 500 négyszögöl szőlő... Én időközben akkumulátoros lettem: kerestem havi 1400—1500 forintot, és kaptam két gyerek után 300 forint családi pótlékot... Egyszóval kétfelöl is bebiztosította magát. Nem fordított hátat a falunak, a földnek — megmaradt mellette, vagyis képviseltette magát a szövetkezetben. Kiszámította azonban, hogy ebben az alakuló, változó időben milyen biztos támaszt ígér az ipar: tehát bejárt az üzembe. Természetes ez. Az ember számol, s többnyire úgy határoz, ahogyan az érdeke diktálja. Most hazatért, mert a számadások, az összeadások és kivonások végeredményeként számára ez a legcélszerűbb. — Ugyanis — R. Ványi István beszél — volt nekem a MÁVAUT-nál hét forint 50 filléres órabérem. Itt a szövetkezetben megkaptam a nyolc 50-et. Már eleve több. De indultam innen a községből minden reggel 5 órakor, hazatértem este 5-kor, vagyis utaztam naponta 5 óra hosz- szát. És ez volt a sok. Mast képzelje el: a feleségem kap egy hold háztájit, jövőre mint alkalmazott én is kaphatok 800 négyszögölet... Az órabérem is magasabb, ráadásul itthon vagyok, tehát jobban van időm a háztájimat megművelni. Fizetést kapok, saját bort termelek, állatot tartok... Most is van két anyadisznóm... — Ha mindent összeszámol, körülbelül mennyivel lesz több a havi jövedelme, mint még tavaly volt... ? — Négy-ötszáz forinttal — mondta eltűnődve. A megfelelő következtetés. tehát: gazdasági kérdés, hogy a paraszt ember, aki elhagyta a földet — visszatér-e vagy sem a falujába. R. Ványi István visszatért... Mert a szövetkezetnek már 21 traktora, 5 tehergépkocsija van, sitt is kell akkumulátoros ... Kell, s következésképpen meg is fizetik ... Visszatérnek mások is, akik munkájára ugyancsak szükség van, s akiket ugyancsak megfizetnek. A szövetkezeten van a sor, hogy megfelelő, korszerű munka- alkalmat találjon... Végül elvittek a szövetkezet kis műanyagüzemébe, amelynek nagy jövőt jósolnak, illetve amelytől sokat várnak. Nem afféle eltévedt üzem ez itt a mezőgazdaság kellős közepében; szó sincs róla. Olyan árut akarnak itt előállítani, amely szorosan hozzátartozik a mezőgazda- sághöz; tudniillik saját mű- anyagtasakjaikban, dobozaikban akarják értékesíteni a földjükről származó termékeket. Korszerűen: ahogy a piac kívánja... Ez pedig ipar és mezőgazdaság ve- 1 gyest... Egyszóval, ahogy mindinkább elmosódnak a különbségek, mind többen s többen térnek vissza falujukba ... Dékiss János A BÁBOLNÁI ÁLLAMI GAZDASÁG egyéves sportlovásiiskolát indít. Jelentkezhetnek írásban azok a 8. általánost végzett, egészséges fiúk, akik 17. életévüket még nem töltötték be. HATÁRIDŐ: MÁJUS 10. Ipari tanulókat beiskolázunk Az ács, a betonozó és az épületelemgyártó szakmára jelentkezőket TANULÓOTTHONBAN HELYEZZÜK EL. A kőműves, ács, festő és mázoló, épületasztalos épületlakatos, központifűtés-szerelő, viz- és gázszerelő, műanyagburkoló-parkettás, hidegburkoló és műköves szakmára jelentkezőket BEJÁRÁSSAL VESSZÜK FEL Felveszünk továbbá automata-villanyszerelő tanulókat, csak érettségivel. Jelentkezés levélben vagy személyesen az ÉVM 43. SZÁMÚ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Szakoktatási csoportjánál Budapest XI., Dombóvári út 19.
