Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-27 / 98. szám

1968. ÁPRILIS 27., SZOMBAT MSI HEGYEI xJÚrlmy 3 Sikeres felkészülés Tsz-pártszervezetek munkája a ceglédi járásban Érdekes vizsgálatot végzett az elmúlt hetekben a Ceglédi Járási Pártbizottság. A já­rás húsz termelőszövetkezete közül tízben a pártszerve­zeteknek a gazdasági re­form bevezetésével kapcsola­tos tevékenységét tanulmá­nyozták és elemezték. Ami a felkészülés eszten­dejében végzett munkát il­leti, az igen sikeresnek mond­ható. A szervezett pártokta­tásban ezernyolcszázon, a kü­lönböző tanfolyamokon pedig ezerhétszázan vettek részi, amelyeken elsősorban a IX. kongresszus anyagát, ezen belül pedig a gazdasági me­chanizmus reformjának kér­déseit tanulmányozták. En­nek eredményeként ma már a termelőszövetkezetek párt­tagsága szinte teljes egészé­ben érti a reform szükséges­ségét és lényegét, s ugyanez vonatkozik a gazdasági ve­zetőkre és a politikailag aktívabb pártonkívüliekre is. Az emberek érdeklődésé­vel arányosan nőtt aktivitásuk is. Míg 1966 végén, 1967 ele­jén a pártnapokon kétezer- kétezerkétszáz ember vett részt átlagosan, addig 1967 augusztusában már három- ezerháromszázötvenen, 1968 januárjában pedig négyezer- négyszázán. Az is dicséretes dolog, hogy a helyi kezde­ményezésű pártnapok témája szorosan kapcsolódott a gaz­daság speciális problémáihoz. A legtöbb gazdaságban nem általában beszéltek az új gazdasági mechanizmusról, hanem olyanformán, hogy mi a tennivaló a termelő- szövetkezetben az új gazda­sági mechanizmus bevezeté­sekor, hogyan lehet ered­ményesebb a munka, na­gyobb a jövedelem. A felkészülés esztendejének eredményei közé tartozik az is, hogy a termelőszövetkeze­tek vezetői — a pártszerveze­tek ösztönzésére — behatóan foglalkoztak az önköltség- csökkentés kérdésével, konk­rét intézkedéseket tettek en­nek érdekében, kutatták azo­kat a lehetőségeket, amelyek nagyobb jövedelmezőséget biz­tosítanak, ez a törekvésük azonban nem került ellentétbe az általános népgazdasági ér­dekekkel. A pártszervezetek kezdeményezésére a gazdasági vezetők megkezdték a terme­lési fejlesztési tervek felül­vizsgálatát és a reform által támasztott követelményeknek megfelelő módosítását. Pozitívuma ennek a munkának, hogy ahol változtatás történt a termelés szerkezetén, azt nem a pilla-) natnyi igények kielégítéséért tették, hanem a gazdaság to­vábbi erősödése, megszilárdí­tása érdekében. A biztos alapokat teremtő törekvések biztató jele, hogy a gazdaságok mindent meg­tesznek a további gépesítésre, a fokozottabb kemizálásra, a korszerű agrotechnikai eljárá­sok bevezetésére. Ugyanakkor a pártszervezetek kezdemé­nyezői lettek az új gazdasági szakemberek munkába állítá­sának is. Alapos körültekin­téssel megkezdték a brigád­vezetői testület felfrissítését. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek jó munkájának eredménye, hogy a gazdasági vezetés nyugodt légkörben ké­szülhetett az 1968. évi felada­tok megoldására, a tervezésre. A pártszervezetek az elmúlt esztendőben olyan jó légkört alakítottak ki a gazdaságok­ban, ami segítette a gazdasági vezetőket a felkészülésben, a bátor és helyes intézkedések megtételében, a gazdaságos­ságra való törekvés érvénye­sítésében. A járási pártbizottság fel­mérő elemzése helyesnek bizonyult annyiban, hogy a járás párt- vezetői világos és átfogó ké­pet kaptak az új gazdasági mechanizmusra való felkészü­lés munkájáról. Egy kissé azonban elsietettnek tűnik annyiban, hogy az idei ta­pasztalatokról érdemleges vé­lemény alakulhasson ki. Ez érthető. Három hónap nagyon rövid idő ahhoz, hogy egy alapvető gazdasági reform po­zitív vagy negatív tapasztala­tait érdemben értékelni, mér­legelni lehessen. Legalább fél esztendő munkája szükséges ahhoz, hogy az új törekvések realizálódásának mérhető és elemezhető jelei megmutat­kozzanak. P. P. Brillírozni vagy május i-re A Kék Csillag az új színpadon A művelődési otthon mögött, fallal körülvett, egyelőre még üres téren sokan buzgólkod­nak. Fiatalok, öregek, kisipa­rosok, diákok, kiskatonák egy­aránt dolgoznak a budaörsi szabadtéri színház építésén. Legtöbbjük társadalmi mun­kás. Sürget az idő, május Lén nyitás. Tavaly ősszel fogtak hozzá, az akkor még teljesen sí vár, dudvás, kihasználatlan udvar rendbehozásához. S ma már formát öltött az akkori álom. Május 1-én felgyulladnak a hangulatlámpák körben a fala­kon, s a tágas betonpódiumra tánczenekar lép. A helyi Kék Csillag együttes ad műsort. Ezúttal hazai pályához köti az egyhónapos szerződés — a ma már pestinek számító, be­futott zenekart. Több mint 300 fiatal foglalhat helyet az újon­nan beszerzett székeken, és a szabadtéri nézőtér mellett fel­állított asztaloknál. De napközben is látogatott lesz az udvar. A színpad mind­két oldalán, kis fedett teraszon kártyázhatnak a nyugdíjasok, nem kell nyáron a meleg klub­teremben ülniük. Később még mozgalmasabb lesz az élet az udvaron, elkészül a tekepálya az egyik fal mellett. A teljes felszerelés már megérkezett; s a golyó útja gumibetonból készül. — V — Több előadást tartottak nagy nyilvánosság előtt az új mechanizmusról, a gyár megváltozott feladatairól a Mechanikai Művekben. Az előadások között azonban volt néhány, melyek elhang­zása után akár újabb elő­adást kezdhettek volna: olyat, melyen azt magyarázzák meg, mi is hangzott el az előző előadáson. Az előadók egy része ugyanis brillíro­zott; akarva vagy akaratla­nul is abból akart ízelí­tőt adni, mennyire érti-tudja ő az új mechanizmust, annak bonyolult összefüggéseit. Ezt sikerült is bizonyítaniuk, csak éppen az előadás nem érte el célját; a hallgatók alig valamit értettek meg a mondanivalóból. Nem ritka, elszórt eset az ilyen. Bármennyire is a jó­szándék vezeti az előadókat, lényegében alapvető hibát követnek el: nem hallgatóik ismereteinek színvonalához igazítják mondanivalójukat, hanem a maguk tudásához. Ez pedig, nyilvánvalóan, ket­tő. (Azokat az eseteket most ne említsük, amikor az elő­adó tudásának színvonala marad alatta a hallgató­ságénak, mert ilyen is van...) Egy-egy ilyen, népszerűsítő előadás célja nem az, mint a szakemberek megbeszélé­seié. Ez utóbbiakon valóban helye van a brillírozásnak, a szakmai tudás és tájékozott­ság felvonultatásának, az uta­lásszerű megjegyzéseknek. A népszerűsítő előadásoknak vi­szont az az alapvető célja, hogy megismertessenek, meg­értessenek az egyszerű em­berek számára nem elég vi­lágos, áttekinthető témákat. Brillírozni tudni kell — megértetni is. Utóbbi a nehe­zebb, ámde — erre van szük­ség! (m. o.) Ülést tartott az Elstüki Tanács A Népköztársaság Elnöki i auspiciis rei publicae popu­Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács hozzá­járult, hogy a Budapesti Or­vostudományi Egyetemen 5, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 4, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetemen egy or­vost, valamint a József Attila Tudományegyetemen egy jo­gászt és egy tanárt, a Buda­pesti Műszaki Egyetemen egy villamosmérnököt, végül az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen egy fizikust „Sub laris” kitüntetéses doktorrá avassák. A Magyar Népköztár­saság címerével ékesített aranygyűrűk átadására, illető­leg a kitüntetéses doktorrá avatásokra a budapesti, a deb­receni és a szegedi egyetemek ünnepélyes tanácsülésén kerül sor. Az Elnöki Tanács az igaz­ságügy-miniszter előterjesztése alapján egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Végül egyéb ügyeket tár­gyalt. Sok a baleset Munkavédelem a MTDÚS1 napirendjén Ülést tartott a hét közepén I festőműhelyeké, amelyek ere- a MEDOSZ Pest megyei bi- [ detileg nem ezzel a rendelte­zottsága. A legnagyobb érdek- | téssel készültek. lődésre a munkavédelmi hely­zetről szóló beszámoló tartha­tott számot. Kilencvenegy baleset tör­tént az év első két hónap­jában a mezőgazdasági üzemekben, amelyek 2191 munkanap ki­esést okoztak. Az előadó is­mertette az elmúlt esztendő krónikáját is. Tavaly a leg­több baleset a Nagykőrösi Állami Gazdaságban és a Ceg­lédi Gépjavító Állomáson volt. Cegléd idén is vezet a szo­morú statisztikában, mert az első évnegyedben 150 munka­nap veszett el. A szakszervezet vizsgálata szerint a havi biztonsági szem­léket megtartják, ám a jegyzőkönyvbe felvett hiányosságok megszünte­tése késik. Gyakran okoz ba1esetet, meg­betegedést a munkahelyek kor­szerűtlensége, mint például a Bővül a Vöröskő JÓL DOLGOZNAK A TSZ-EPITOK Nagy munkát vállalt a szentendrei Mathiász János Tsz építőbrigádja. Faragó Já­nos tervező irányítása mellett ugyanis ők bővítik és korsze­rűsítik a környék egyik leg­szebb vendéglátó egységét. Télikertet létesítenek, négy hűtőkamrát építenek, sőt négy szállodai szoba is készül a Vöröskő emeleti részen. Itt fenn már eddig is volt hat szoba, ezeket azonban iroda céljaira használták. A jövő­ben —> s nem tudjuk eléggé dicsérni az ötletet — itt is vendégeket fogadnak majd. így együttesen tíz szobában szállásolhatják el a turistákat. A tsz-építők úgynevezett szociális blokkot is létesítenek, öltözők, mosdók, egyéb mel­lékhelyiségek lesznek benne. A hűtőberendezések beépíté­sével egy időben korszerűsítik az elektromos hálózatot is. A tervek szerint már június elején átadják a kibővített Vöröskő éttermet és szállót. Hallgató albérlők Lakás a szuterénban Szenzációs ügy. Elítéltek egy tartásbeli, akinek egy fél háza manzardszobáért havi 400 fo- föbérlőt. Persze, a főbérlet van Dunakeszin, így védeke- rinot fizetett egy család. A nem gyilkosság — de szenzá- zett a bíróság előtt: betonpadlós szuterént (há­cióvá emeli ritkasága: ritka — Kérem, én nem vagyok romnegyed része a földfelszín eset, hogy egy főbérlőt elítél- bűnös, csak a szokásos albán- alatt van) még a tatarozásnál jenek. Bár a jelenségről min- leti díjat szedtem. A férjem- „szobákra” osztatta Lépőné. denki tud, az igazságszolgál- nek kevés a nyugdíja, szüksé- Van egy „nagyszoba”, ebben tatás tehetetlen, mert a leg- günk volt a kiegészítésre, hogy havi 500>-ért lakott egy csa illetékesebbek, az albérlők megélhessünk. nem mennek hivatalos helyre Sem a Váci Járásbíróság, panaszukkal. S ha mennek is, sem (fellebzés után) a Pest a főbérlőknek sok a kibújási megyei Bíróság nem fogadta el lehetőségük. Az albérlők tehát a védekezést. Bár önmagában panaszkodnak — de hivatalos „megáll” a kevés nyugdíj, s helyen hallgatnak, mert kény- igaz, hogy „szokásosan” sokat szerhelyzetben vannak. Nekik kérnek. De mégsem méltá- _ ^ lakás kell, legalábbis fedél; azt nyolható a védekezés, mert kintetfel volt,'amikor csak megkapták, fizetnek érte — és amit Lépőné tett, jóval túl- havi 400-at kért a „lakosztá szeretnék a hajlékukat béké- ^®pi a „nyugdíjkiegészítés” ha­tárát. Iád. A másik két helyiségnek 400, illetve 300 forint volt a bére. Persze, ezzel nem teljes a felsorolás. A nyári konyha rossz állapotban van, ha esik az eső, a tető beázik. Való­színű, hogy Lépőné erre is te­ben megtartani. Pest megye — központi hely­zete, a főváros közelsége miatt — vezető helyen áll az „al­bérletes megyék” sorában. Bár A nyereség: évi 20 ezer Lépőné tudatosan, tervsze­rűen rendezkedett be a fő­lyért”. A melléképület másik helyiségében ugyancsak 400- ért laktak. A főépületben, az előszobáért ugyancsak ennyit kellett fizetni. Na, de a bútorok! Rossz ál már lanyhult a nagy fölván- bériőségre. 1958-ban vásárolta lapotban vannak, értéktelen j—° ’ darabok. Igaz, a lakással ösz­szemérve, nem szabad ócsá­rolni őket... Miért egy öregasszonyt? _ Szabadrendelkezésű lakás. h a valamelyikük szüleinél (a e!?ő.Jak°k- Azóia csak ritkán, Hatósági árlista nincs. De a . . , , . . .. , , m vi ri iinrvrí* vn ampiviL” „aj ____ d orlási hullám, de tisztességes hajlék nem juthat minden idetelepedettnek. Nem juthat az új családoknak sem. S a fiatal házasok között mind többen költöznek albérletbe — sokszor még akkor is meg a fél házat, később rend­behozatta. De úgy hozatta rendbe, hogy az adott lehető­ségeken belül minél több al­bérlőt tudjon elhelyezni. 1960-ban költöztek be az el­rövid időre üres valamelyik helyiség. Rendszeresen leg­alább négy albérlő lakott a házban. A bérekből évente 20 ezer forint nyeresége volt az asszonynak. Évi 20 ezer forint? Persze lakás nagyságát, felszereltsé­gét, egyszóval technikai olda­lát tekintve) kényelmesebben lakhatnának. ,,Nyugdíjkiegészítés“ Egyszóval: konjunktúra van hosszú évek óta. S még ha maximálisan tisztességes is tort is rakott. Sőt a villanyért, a főbérlő, akkor is — ha csak a villanyvasalóval való vasa- egy kicsit is — kihasználja lésért, s a vízért sem kellett ezt a konjunktúrát. Főleg, ha külön fizetni. És — legyünk nem ismerősökről, rokonokról, továbbra is tárgyilagosak — nem tanácsi házban, hanem szabadrendelkezésű lakásban működött az albérlő-kombi­nát. rögzített albérleti díjjal össze­mérve: a helyiségek utáni nyereség meghaladta azt a hasznot, amely méltányos lett volna. Lépőnét — üzletszerű árdrágításért — nyolchónapi felfüggesztett szahadságvesz­az asszony — legyünk tárgyi- tésre ítélte és 4000 forint tagosak — a helyiségekbe bú­hanem idegenekről, sőt „vidé­kiekről" van szó. És ha a fő­bérlő egyértelműen nyerész­kedni akar? Nem kell félteni, akkor is kap albérlőt. Hálás albérlőt, vagy morogva fizető albérlőt. Lépő Ferencné 61 éves ház- gyilagosak. A deszkafalas (!) Beázik a tető Maradjunk továbbra is tár­megfizetésére kötelezte a bí­róság. Persze — mondhatják so­kan — miért kell egy 61 éves, beteg, egyébként büntetlen asszonyt bíróság elé állítani, amikor — akár csak Dunake­szin is — 400—500 forintot kémek az albérletért. Miért kell? Mert lehetett. Végre egy olyan ügy, ahol nem hallgattak az albérlők...! Murányi József A napirend fontosságát iga­zolja ez a tény is: az idén már két halálos baleset történt, a tavalyi egész évi hárommal szemben. Ezért nagy felelős­ség hárul a munkavédelmi őrökre. Meg kell szervezni ta­pasztalatcseréjüket, munkáju­kat el kell ismemi anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A MEDOSZ megyei bizottságá­nak titkára végül felhívta a figyelmet: ne feledkezzenek me,g az időszaki munkások balesetvédelmi oktatásáról. • Kőműveseket • férfi és női segédmunkásokat • ácsokat • burkolókat • asztalosokat • villanyszerelőket • víz-gázszerelőket • festőket • kisegítő nyugdíjasokat is BUDAPESTI ÁLLANDÓ MUNKÁRA KIEMELT BERREL FELVESZÜNK * JELENTKEZES: Bpest Vili., Auróra u. 23. sz. Munkaügyi osztályán. Kőműves, ács és férfi segédmunkásoknak szállást Is biztosítunk. A MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság állandó munkára azonnali felvételre KERES: IV. KÉR. NÉPSZIGETI ÜZEMÉBE ács, kovács, kazánkovács, hajóépítő, vasesztergályos, géplakatos, Diesel-motorsze­relő, villanyheqesztő és vil­lanyszerelő szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, va­lamint gyakorlott qépészmér- nököt, rajzellenőri munka­körbe. Jelentkezni lehet a fenti cí­men, naponta S-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráiq, a személyzeti és munkaügyi osztályon. DUNAHARASZTI ÜZEMÉBE (Dunaharaszti, Dunasor 2.) hegesztő, kovács, szerkezeti lakatos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokaL) Jelentkezés naponta 8-tól 14 óráig a személyzeti és mun­kaügyi csoportnál. JÚLIUS 1-TŐL 44 ÓRÁS MUNKAHÉTTEL DOLGOZUNK! A felvett dolgozók részére kedvezményes étkezést (ebéd), jó kereseti lehetőséget, va­lamint dolgozóink közvetlen családtagjai (feleség, 16 éven aluli gyermek) részére, sze mélyzeti jegy váltására jogo­sító MÁV arcképes igazolványt nyújtunk. Munkásszállásunk nincs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents