Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

HAGYOMÁNYOS FELVONULÁS MÁJUS ELSEJÉN Városunk dolgozói készülnek a nemzetközi munkásünnep méltó megünneplésére. A hagyományokhoz híven, nyolc órától 10 óráig, zeneszó köszönti a város lakóit, 10 órakor pedig az úttörő díszszázad ve­zetésével megkir.dődik a felvonulás. Őket a konzervgyár követi majd. Az Abonyi út kanyarulatában felállított dísztribünön 200 kiváló dolgozó köszönti a felvonulókat. Az üdvözlő beszédet Takács Jenő, az MSZMP városi bizott­ságának titkára mondja. Délután sportműsor és kulturális vetélkedők zárják a na­pot. Nem csökken az érdeklődés a TIT előadásai iránt ELJUTNAK A MESSZI TANYÁKRA IS A PEST/VXEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1968. ÁPRILIS 26., PÉNTEK Szombaton: A konzervgyár élüzemünnepságe A szocialista munka vállalata — A Tizenötödször nyerte el a konzervgyár az élüzem cí­met és ezzel együtt a szocia­lista munka vállalata címet másodszor mondhatja ma­gáénak. Az élüzemünnepséget szom­baton (április 27-én) dél­után 5 órakor tartják az Arany János Filmszínházban. Dr. Dimény Imre, mezőgaz­dasági és élelmeEésügyi mi­niszter levélben köszöntötte a gyár valamennyi dolgozóját. Sfeövegét itt közöljük: „Kedves Elvtársak! A vállalat dolgozói és veze­tői az 1967. évben kimagasló ! termelési eredményt értek el \ és a szocialista munkaver­senyben nagyszerű munka- 1 sikerekről számolhattak be. 1 Teljesült a körösi lányok kérése Félegyházára mehetnek táborba Ma, amikor a rádió és a tv annyi érdekes ismeretterjesztő műsort közvetít, fölvetődik a kérdés: vajon szükség van-e a TIT-előadásokra, vagy ez az ismeretterjesztő módszer már a múlté? Erről beszélgetünk a TIT városi szervezetének titkárá­val, Csikai Pál tanárral. — Ezekre az előadásokra továbbra is szükség van, hi­szen csak itt alakulhat ki igazán kontaktus az előadó és hallgatói között — mondja. — Bizonyítja még szükséges­ségét az is, hogy az előző évekhez képest nem csökkent a hallgatóság száma. Az ér­deklődést változatos prog­rammal, az előadások színvo­nalának emelésével, szemlél­tetéssel, az előadók jobb fel- készültségével és az előadások számának növelésével próbál­juk kielégíteni. A TIT városi szervezetének 70 tagja van, évente 250—300 előadást tar­tunk. A TIT keretében műkö­dik a munkásakadémia, ifjú­sági akadémia, nők, anyák, szülők akadémiája, külön elő­adássorozatok pedagógusok­nak, postai, szövetkezeti dol­gozóknak, a szociális otthon­ban lakóknak, és amit talán a legfontosabbnak tartunk — előadások a környékbeli ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak. Előadásainkat igyekszünk az aktualitás jegyében tartani, úgy került sor a múzeumi hó­nap alkalmából a 8 előadás­ból álló múzeumi sorozatra. Visszatérve a tanyai elő­adásokra: nagy segítségünkre van ebben a munkában a Bács megyei művelődési autó. így tudjuk elérni a viszonylag messzi tanyai iskolákat (Len­csés, Hangács, Árboz), ahol nagy számú érdeklődő várja előadásainkat. Változatosak a témák, irodalomról, történe­lemről hallhatnak a termelő­szövetkezeti dolgozók. Fontos az egészségügyi felvilágosító munkánk, és a mezőgazdaság­gal kapcsolatos új kutatások, eredmények, munkamódsze­rek ismertetése. (Például, ho­gyan és mit termeljünk a ház­táji gazdaságokban, szőlő- és gyümölcstermelés, stb.). Ki kell még emelni a mun­kásakadémiák jelentőségét is. A szocialista brigádmozgalom nyomán egyre növekszik a hallgatóság létszáma, mert a. kitüntető cím elnyerésének egyik feltétele az előadások hallgatása. így például a fa­árugyárban 90-en hallgatták meg Kovács Sándor előadását az új gazdasági mechanizmus­ról, sikerük van a szakjellegű előadásoknak a tejüzemben, az állami gazdaságban. Mindent megteszünk, hogy színes, érdekes programot ál­lítsunk össze az érdeklődők­nek, akiknek száma remélhe­tőleg a jövőben is emelkedni fog Szabó Mária Elmarad az állatvásár A városi tanács mezőgazda­sági osztályának közlése alap­ján értesítjük a lakosságot, hogy a vasárnapra tervezett Szent György napi állatvásár elmarad. A kirakodó- és egyéb vásárt megtartják. Mit látunk ma a moziban? A 4-es labor őrültje. Rob­banás, mely nevetést fakaszt. Színes francia filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Budapest sportváros. Szikrák és forgá­csok. Előadás kezdete: 5 és fél 8 ómkor. Régi óhajuk volt a körösi középiskolás diáklányoknak, hogy nyáron a KISZ ifjúsági táborokban dolgozhassanak, — de ne városunkban — az álla­mi gazdaságban levő Absolon Sarolta táborban —, hanem más vidéken. Hosszú évekig kérésüket nem hallgatták meg. Tavaly nyáron a táborban látogatást tett Ribánszky Róbert, a Néhány héttel ezelőtt idős Flórián Sándor (Tázerdő dűlő 15/a) és ifjú Flórián Sándor Tázerdő dűlő 27. szám alatti lakosok egy szétszedhető lő­fegyverrel és egy darab töl­ténnyel nyúlvadászatra indul­tak. Útjukban nem a vadászsze­rencse szegődött a nyomukba — hanem egy rend őr járőr, amelynek feltűnt, hogy ifjú Flórián zakója teltebbnek mutatta a fiatalembert, mint amilyen valójában. A zakó alól előkerült a lőfegyver csö­csolták kérésüket, hogy a kö­rösi lányok más táborban tölt­hessék az önként vállalt mun­kás heteket. Most jött az örömhír — az idén a gimnázium lányai, akik önkéntes munkára jelentkez­tek, a Bács megyei Kiskunfél­egyházán levő városföldi álla­mi gazdaságban végezhetik a zöldség- és gyümölcsszedést. A gimnazista lányok szép számmal jelentkeztek a tábor­ba és alig várják a nyarat. ve és závárzata — benne a tölténnyel — és a tusa. A bíróság gyorsított eljárás­sal hozott ítéletében lőfegy­verrel való visszaélésben mondta ki bűnösnek idős Fló­rián Sándort és figyelembe vé­ve, hogy ez már a harmadik ilyen esete, kilenchónapos szabadságvesztésre ítélte és elrendelte korábban kirótt négyhónapi felfüggesztett sza­badságvesztésének kitöltését is. Társtettese négyhónapi fel­függesztett börtönbüntetést kapott. miniszter levele Mindezek alapján a vállalat elnyerte az „élüzem” címet. A vállalat kollektívája pél­damutatóan valósította meg a munka és az együttélés szocialista skabályait, s tette általánossá a szocialista bri­gádmozgalmat. Ezzel érde­messé vált a „szocialista munka vállalata” kitüntető cím viselésére. Ebből az alkalomból a vál­lalat valamennyi dolgozójá­nak és vezetőjének köszö- netünket fejezzük ki. Kí­vánjuk, hogy hasonló munka- lendülettel és lelkesedéssel ki­váló sikereket érjenek el. Munkájukhoz erőt, egész­séget kívánunk. Budapest, 1968. április 16. Elvtársi üdvözlettel! Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Putics József, az EDOSZ főtitkára CSAK RÖVIDEN Kevesebb csibe? 19 ezer darab naposcsibét rendelt a fogyasztási szö­vetkezet a BOV-tól a ház­táji gazdaságok igénylése alapján. Ezzel szemben 400 darabbal kevesebb csibét vet­tek meg az asszonyok. Hogyan, az idén kevesebb csibét nevelnek fel Nagy­kőrösön és Kocséron? Szó sincs róla! Ugyanis a kocséri Petőfi Termelőszö­vetkezet keltetőjéből vásá­roltak mindazok, akik szí­vesen nevelnek baromfit. A termelőszövetkezet na­poscsibéi 4,80-ba kerülnek darabonként — és így kereken egy forinttal olcsóbbak, mint a BOV naposcsibéi. Köt ősön a nyúl — Kocséron a galamb a [«tár. Ezer nyúl értéke­sítésére kötöttek szerződést a nagykőrösi nyúltenyésztők a fogyasztási szövetkezet fel­vásárlóival. Míg Nagykőrö­sön jó nyugdíjpótlásnak bi­zonyul a házi nyúl nevelése, árulása, addig Kocséron a galamb nevelést szorgalmaz­zák inkább. A közeljövőben csaknem 300 galambot érté­kesítenek. Nem csökkent a kávéfogyasztás A fogyasztási szövetkezet presszóiban, vendéglőiben a,z év első három hónapjában emelkedett a kávéfogyasztás. 139 ezer forint bevételt ér­tek el duplákból, szimplák­ból. A teljes igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy éppen a fogyasztók érdeké­ben, nem emelték január el­seje után a fekete árát — ami nyilván vonzza a vendé­geket a presszókba. KISZ Központi Bizottságának titkára, akiinek ismét tolmá­Orvvadászni indultak A REND OR JÁRŐR ELCSÍPTE OKÉT Kalmük leányszöktetés — magyar segítővel S lllll P lllll H:|: P []j!j Légpuskás lövészverseny HÄROM LOVAS vágtatott a sztyeppén. Két kalmük meg egy magyar. Délután három órakor indultak a ménestől, sötét éjszaka lett, mikor Kutyelda szólott, hogy meg­álljának. Lóról szálltak, Károly Istvánt hátrahagyták a lovak­kal. — Rá ne gyújts, nehogy vi­lágíts, veszélyben vagyunk, el nem visszük a fogunkat, ha észrevesz a fiatalság. Éjfél után három óra lehe­tett, jöttek vissza, de már ve­lük volt a lány. Az idősebb kalmük két párnát hozott ab­roszba kötve, Sarkinó, a vőle­gény egy göngyölt szőnyeget. Abban is volt valami, a leány egy tarsolyt. A menyasszony fölült Sarkinó lova nyergibe, az meg a ló farára, Kutyelda vitte a szőnyeget, Károly Ist­ván, a párnákat. Elsőbb lépés­ben haladtak, de valami neszt hallván vágtában nyargaltak, napfelkeltére értek vissza a sátrakhoz. Várt már rájuk az egész tábor a vőlegény sátorá­nál. A lánnyal kezet fogtak, bevitték a számadó jurtájába. KÉT NAP MŰLVA meghoz­ták a buddhista papot. Egy­magában jött, hozta magával az imamalmot rárajzolt sár­kánnyal, kígyóval, medvével, ördöggel. Hat sarkos volt. Megkezdődött az esküvő. A pap a rögtönzött oltáron pergette madzaggal az ima- malmot, ahogy rángatta, min- d;g beszélt a fiataloknak. Mind a négy kalmük — elől Sarkinó a menyasszonnyal, mögöttük Lánci Manhasó számadó, mint násznagy a feleségivei — fejjel napkelet­nek voltak leborulva. Imád­koztak egy sort, aztán föláll­tak. Megvolt az esküvő. Akkor a lány elővett a keb- liből egy selyemkeadőt, kiállt a jurta elé. Akkorára már hetven lovas várta. A meny­asszony kidobta a kendőt közi­bük, egy elkapta és elvágta­tott vele. A vőlegény üldözte előre fölnyergeit lován. Addig nem lehetett övé a menyasz- szonu. amíg el nem vette a kendőt a legénytől. Már majd­nem utolérte, de az átadta a kendőt friss lovasnak, most ez után vetette magá Sarkinó, Kergette a kendőt jó két óra hosszat, háromszor is váltott lovat, szökött előle a legény, sokszor nem is látták, hová, merre, elvágtattak azok négy­öt kilométerre. Végre megcsú­szott a ki tudja hányadik kal­mük alatt a ló, Sarkinó meg­szerezte tőle a kendőt. A MÁSODIK PRÓBATÉ­TEL abból állott, hogy egy bárányt úgy kellett levágnia, hogy annak vére ne folyjon. Ez a bárány már oda volt köt­ve a lakodalmas sátorhoz. Sarkinó elsőbb összekötötte a bárány négy lábát, elsőt a hátsóhoz, mindkét oldalon, hanyatt fordította, majd a bürge haskérgit fölhasította. Nem folyt egy szikra vér se, belenyúlt az ujjával, a bár>- zsingot elszakította, a jószág kimúlt. Megnyúzta. Ami vért kiszedett, üstbe tette, meg- abálta forró vízben. Minden vendég kapott egy falat vért, akkorát, mint a kockacukor. A magyarnak is meg kellett áldozni. Megkezdődött a la­kodalom. Egy éjjel meg egy fél nap tartott. Szólt a bala- lajka, harmonika meg a hege­dű. Ezek voltak a bandában. A kalmükök táncoltak, húsle­vest ettek fakanállal, nagy darab főtt húsokat késsel. Er­jesztett tejből főzött árkuskát ittak rá. Fehér volt, émelygős egy kicsit, de jó volt. Másfél napi lakodalom után megkezdődött az ajándékozás. A vendégek a vőlegény apja sátorához vonultak. A legna­gyobb vendég hat tehenet ve­zetett oda, más négyet, hár­mat. Két borjút, egy lovat, ki mennyit, ötvennégy tehén, huszonhét borjú, ötvennégy ló volt a nászajándék. MINDEZEK TÖRTÉNTEK az Urnák 1916. esztendejében egy keleti nagy pusztán, ahol a ceglédi Károly István hadi­fogoly csikósbojtár volt két­szer tizenkét hónapig a kal­mükökkel, őrizvén ötödmagá­val ezerkétszáz lovat hóban*- fagyban, mikor milyen idő járt a dudvabokros, fátlgn le­gelőkön. Kerek sátorban la­kott, megtanulta a kalmükök nyelvét, velük énekelt, és el­sajátított minden férfimester­séget, amit azok a pásztorné- pek tudtak. Font harminckét szálú szíjból karikás ostort, amit a kalmükök Jcnúí-nak vagy pléf-nek neveznek, és amely éppen olyan, mint a magyar pásztoré, csak vala­mivel vékonyabb és rövidebb és nincs rajta sallang. Jó szemmel figyelte meg az asz- szonyi munkát is, miként fogták varjúfogó vasakkal a szürke görényeket, és milyen eljárásokkal készítették ki a selyempuhára finomított far­kasbőröket. Asszonyok varr­ták a bundákat, bőmadrágo- kat, szőrmebéléssel, aranysúj- tással, aranygombokkal. Ellen*- ben egy asszony se cifrázta az ura ködmönit, bürgebundáját, nehogy elszeresse a másikat. TUD MÉG MAST IS Károly István bátyánk, a nem kere­sett kalandok hőse, kinek el­röppent szavait, nehogy el­fújják a kósza szelek, leírtam, mindnyájunk gyönyörűségére, s amelyek idézik népünk régi múltját a nőrablásokkal, pró­batételekkel és a vér színében való áldozásokkal, miknek emlékét már csak meséink és mondáink őrzik. Hídvégi Lajos A Magyar Népköztársasági Kupa III. fordulójában a nagy­kőrösi csapatban négy fiú- és két leánycsapat versenyzett. A következő eredmények szü­lettek: Egyéni (fiúk): 1. Tóth Albert, Petőfi isk. 138 kör, 2. Hupka Béla, Arany J. isk. 127 kör, 3. Hajdú András, Petőfi, 124 kör. Leányok: 1. Papp Teréz, Arany J., 121 kör, 2. Bimbó Mária, Arany J., 121 kör, 3. Fehér Judit, Kossuth, 98 kör. Csapat, fiúk: 1. Petőfi, 386 kör, 2. Arany J., 279 kör. Leányok: 1. Arany J., 316 kör, 2. Kossuth, 238 kör. Legközelebb május 1-én a Nagykőrösi Konzervgyári Lö­vészklub által felajánlott em­lékversenyen találkoznak a lövészek. MODELLEZÉS Vasárnap Szegeden a Gsongrád megyei minősítőver­senyen vettek részt a körösi hajómodellezők hat hajóval. Az „M” .' ategóriában III, osz­tályú, ar. ,.L” kategóriában IV. osztályú szintet értek el az igen nehéz pályán. A legtöbb pontot átlagon felüli teljesít­ménnyel Koroknai István sze­rezte (66), utána Koroknai Zsuzsa volt a legeredménye­sebb (36). Legközelebb május 5-én ismét Szegeden verse­nyeznek a dél-magyarországi bajnokságért. A repülőmodel­lezők május 12-én a labda­rúgó-mérkőzés szünetében lát­ványos bemutatót tartanak. LABDARÜGÄS Kecskeméti Dózsa II—Nagy­kőrösi Kinizsi 3:1 (1:0) A szerdai edzőmérkőzésen a Kinizsi labdarúgócsapatában tizennégy játékos szerepelt: Gömöri, Vadnay, Kecskés I, Juhász, Baranyai, Vass, Pécsi, Kecskés III, Hegedűs K., Csi­kós II, György, Klenovics, Decsi, Abonyi. A nagyobb tudású, NB I/B- osztályú kecskeméti játékosok elleni mérkőzés a célnak meg­felelően jól szolgálta a vasár­napi, igen nehéznek ígérkező váci bajnoki mérkőzésre való fölkészülést. Góllövő: Gvörgy. P. S. Halálozás! Mély fájdalommal tudatjuk a kedves rokonokkal, barátokkal és Iskolatársakkal, hogy Varqa Albert volt nagy­kőrösi ref. segédlelkész, akit a Püspöki Hivatal Brazíliába kül­dött és ott telepedett le, 61 éves korában elhunyt. 1968. február 10-én temették el a Sao Paulo-i ref. templomból nagy részvét mellett. Kiterjedt rokonság és baráti köre őrzi emlékét. A gyá­szoló Varga család. Majer László és Varga Éva házasságot kötöttek. Jánoshalma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents