Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-25 / 96. szám

'%'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ NAPI TUSKE I ^ Valamikor, a gyűjtőkor- ^ § szakban együtt daloltuk a i gyerekekkel: „Papírszal­^ vétát kérek, mert azt is § § gyűjtöm én” ... Most nem ^ ^ gyűjtjük, nem daloljuk, ^ § csak épp vásárolni szeret- $ ^ nénk. De mintha az utóbbi $ ^ időben valami zökkenő ^ ^ lenne a szalvétaellátásiban. ^ ^ Jobban kell keresni, mint a ^ ^ náthaszezonban a citromot. ^ S Gyakran üres a boltban a s $ szalvétáspolc. Igaz, házi § ^ szőttesből, damasztból ké- § ^ szültet — asztalterítővel ^ ^ együtt — korlátlan meny- § § nyiségben, többféle minő- ^ ^ sógben lehet vásárolni. De ^ ^ mit tegyen az ember, ha ^ ^megrögzött papírpárti? Le-^ ^ gyen előrelátó és vegyen ^ § egyszerre tíz csomaggal? S s s ^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjS: PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1968. Április 25., csltortök MINDEN TIZEDIK KORASZÜLÖTT Több gyógyszer, nagyobb óraszám Utaznak a sportbarátok A Ceglédi Vasutas SE bará­ti köre a Kiskunfélegyháza— Ceglédi Vasutas SE NB II-s bajnoki labdarúgó-mérkőzésre különbuszt indít április 28-án Kiskunfélegyházára délután két órakor. Visszaindulás a mérkőzés után. Jelentkezni le­het Úcsai hírlapárusnál szom­bat este' hat óráig. A község egészségügyi hely­zetének értékelése, megvita­tása volt legutóbb az abonyi községi tanácsülés fő napiren­di pontja. A beszámolót dr. Fekete Sándor ügyvezető fő­orvos tartotta. A múlt évben tovább fejlő- [ dött Abony egészségügyi ellá- I tottsága. Ez alzt is jelenti, hogv az orvosok munkája megszaporodott, hiszen gyak­rabban keresik fel a szakren­deléseket, gyakrabban kérnek gyógyszert az emberek. Egy rendelés — a rákszű­rés — viszont elkerüli fi­gyelmüket. A látogatottság itt nagyon cse­kély. Úgy látszik, sokan nem értik meg, hogy az időben fel­ismert betegség az esetek többségében még gyógyítható. Ezen a téren még fokozottabb felvilágosító munkára lenne szükség. Abonyban a születések és a koraszülések aránya sem a legjobb. A tavalyi statisztika szerint a 251 újszülött köpül szinte minden tizedik koraszülött volt. Oka — mint világvi­szonylatban — a többi között a fokozott élettempó és a kü­lönböző élvezeti szerek, a kávé, alkohol és a dohányzás. Sajnos, erről sem lehet elég előadást tartani, hiszen az asszonyok, ha meg is hallgat­ják az intelmeket, nem sokat törődnek velük. A beszámoló a továbbiakban az iskolai szakorvosi ellátás­ról, a fogászati rendelé­sen óraszámának emelésé­ről, a tüdőgondozó működéséről szólott. Szó esett a gyógyszer- tárak tevékenységéről, ellá­tottságáról és a betegápolók munkájáról is. Az előadásból és az azt követő felszólalások­ból kitűnt: nem elég, ha az emberek csak a gyógyszereké kel, a rendelők ellátottságá­val törődnek. A község tiszta­ságára, rendjére, a porták hi­giéniájára is nagyobb gondot kell fordítani, hisz ez az egészséges életmód egyik pil­lére! (gyuráki) Balogh Dezső rajza NYÁRSAPÁTON Harminc ravaszdi otthagyta a fogát MEGNYÍLT a tanácstagok, népfrontaktívák klubja A tél végén Pest megye több részén veszettséget észleltek, és megállapították, hogy a ve­szedelmes járványnak a rókák a fő terjesztői. Az egész megyében megin­dult az irtóhadjárat ellenük. A Nyársapát környékét fel­ölelő Aranykalász vadásztársa­ság is elvégezte ezt a dúvad- irtást, és mint Király István vadászmester mondotta, min­den kotorékfészket kiástak a vadásztársaság területén, és 30 rókát pusztítottak el. Az őzben, nyálban, fácánban gazdag területű Aranykalász vadásztársaságnak 30 ceglédi, törteli, nyársapáti tagja van, akik termelőszövetkezeti, ipa­ri dolgozók és értelmiségiek. A társaság jó működésének legszebb bizonyítéka, hogy tíz­éves fennállása óta még egyet- le vadászatán sem történt bal­eset. K. L. A legutóbbi községi tanács­ülés bevezető aktusaként Abonyban megnyitották a ta­nácstagok és a Hazafias Nép­front klubját. A klub műkö­déséről és feladatairól Szűcs László vb-elnök szólt. Elmondta, hogy a klub a vé­lemények kicserélésének fóru­ma lesz. Remélik, hogy hat­hatós segítséget nyújt a taná­csi munkához, lehetőséget ad­va arra is, hogy a tanácsta­gok és a népfront aktívái közelebb kerüljenek egymás­hoz. A tanácsülés végén a klub megtartotta első összejövete­lét, ahol Bíró Béla titkár is­mertette a klub munkatervét (gy) Kalmük leányszöktetés — ceglédi segítővel HÁROM LOVAS vágtatott a sztyep­pén. Két kalmük meg egy magyar. Dél­után három órakor indultak a ménes­től, sötét éjszaka lett, mikor Kutyelda szólott, hogy megálljának. Lóról száll­tak, Károly Istvánt hátrahagyták a lo­vakkal. — Rá ne gyújts, nehogy világíts, ve­szélyben vagyunk, el nem visszük a fo­gunkat, ha észrevesz a fiatalság. Éjfél után három óra lehetett, jöttek vissza, de már velük volt a lány. Az idősebb kalmük két párnát hozott ab­roszba kötve, Sarkinó, a vőlegény egy göngyölt szőnyeget. Abban is volt va­lami, a leány egy tarsolyt. A menyasz- szony. fölült Sarkinó lova nyergjbe, az meg a ló farára, Kutyelda vitte a sző­nyeget, Károly István, a párnákat El­sőbb lépésben haladtak, de valami neszt hallván vágtában nyargaltak, nap- fölkeltére értek vissza a sátrakhoz. Várt már rájuk az egész tábor a vő­legény sátoránál. A lánnyal kezet fog­tak, bevitték a számadó jurtájába. KÉT NAP MÜLVA meghozták a buddhista papot. Egymagában jött, hozta magával az imamalmot rárajzolt sár­kánnyal, kígyóval, medvével, ördöggel. Hat sarkos volt. Megkezdődött az eskü­tő. A pap a rögtönzött oltáron perget­te madzaggal az imamalmot, ahogy rán­gatta, mindig beszélt a fiataloknak. Mind a négy kalmük — elől Sarkinó a menyasszonnyal, mögöttük Lánci Man- hasó számadó, mint násznagy a felesé­givei — fejjel napkeletnek voltak le­borulva. Imádkoztak egy sort, aztán fölálltak. Megvolt az esküvő. Akkor a lány elővett a kebliből egy selyemkendőt, kiállt a jurta elé. Akko­rára már hetven lovas várta. A meny­asszony kidobta a kendőt közibük, egy elkapta és elvágtatott vele. A vőlegény üldözte előre fölnyergeit lován. Addig nem lehetett övé a menyasszony, amíg el nem vette a kendőt a legénytől. Már majdnem utolérte, de az átadta a ken­dőt friss lovasnak, most ezután vetette magát Sarkinó. Kergette a kendőt jó két óra hosszat, háromszor is váltott lovat, szökött előle a legény, sokszor nem is látták, hová, merre, elvágtattak azok négy-öt kilométerre. Végre meg­csúszott a ki tudja hányadik kalmük alatt a ló, Sarkinó megszerezte tőle a kendőt. A MÁSODIK PRÓBATÉTEL abból állott, hbgy egy bárányt úgy kellett le­vágnia, hogy annak vére ne folyjon. Ez a bárány már oda volt kötve a lakodal­mas sátorhoz. Sarkinó elsőbb összekö­tötte a bárány négy lábát, elsőt a hátsó­hoz. mindkét oldalon, hanyatt fordítot­ta, majd a bürgé haskérgit fölhasítot­ta. Nem folyt egy szikra vér se, bele­nyúlt az ujjával, a bárzsingot elszakí­totta, a jószág kimúlt. Megnyúzta. Ami vért kiszedett, üstbe tette, megabálta forró vízben. Minden vendég kapott egy falat vért, akkorát, mint a kocka­cukor. A magyarnak is meg kellett ál­dozni. Megkezdődött a lakodalom. Egy éjjel meg egy fél nap tartott. Szólt a balalajka, harmonika meg a hegedű. Ezek voltak a bandában. A kalmükök táncoltak, húslevest ettek fakanállal, nagy darab főtt húsokat késsel. Erjesz­tett tejből főzött árkuskát ittak rá. Fe­hér volt, émelygős egy kicsit, de jó volt. Másfél napi lakodalom után megkez­dődött az ajándékozás. A vendégek a vőlegény apja sátorához vonultak. A legnagyobb vendég hat tehenet vezetett oda, más négyet, hármat. Két borjút, - egy lovat, ki mennyit ötvennégy te­hén, huszonhét borjú, ötvennégy ló volt a nászajándék. MINDEZEK TÖRTÉNTÉK az Urnák 1916. esztendejében egy keleti nagy pusztán, ahol a ceglédi Károly István hadifogoly csikósbojtár volt kétszer ti­zenkét hónapig a kalmükökkel, őrizvén ötödmagával ezerkétszáz lovat hóban- fagyban, mikor milyen idő járt a dud- vabokros fátlan legelőkön. Kerek sátor­ban lakott, megtanulta a kamükök nyelvét, velük énekelt, és elsajátított minden férfimesterséget, amit azok a pásztornépek tudtak. Font harminckét szálú szíjból karikás ostort, amit a kal­mükök knút-nak vagy plét-nek nevez­nek, és amely éppen olyan, mint a ma­gyar pásztoré, csak valamivel véko­nyabb és rövidebb és nincs rajta sal­lang. Jó szemmel figyelte meg az asz- szonyi munkát is, miként fogták varjú­fogó vasakkal a szürke görényeket, és milyen eljárásokkal készítették ki a selyempuhára finomított farkasbőröket. Asszonyok varrták a bundákat, bőrnad­rágokat, bőrbélésű nagykabátokat, szőr­mebéléssel, ananysújtással, aranygom­bokkal. Ellenben egy asszony se cifráz­ta az ura ködmönit, bürgebundáját, ne­hogy elszeresse a másikat. TUD MÉG MAST IS Károly István bátyánk, a nem keresett kalandok hőse, kinek elröppent szavait, nehogy elfúj­ják a kósza szelek, leírtam, mindnyá­junk gyönyörűségére, s amelyek idézik népünk régi múltját a nőrablásokkal, próbatételekkel és a vér színében való áldozásokkal, miknek emlékét már csak meséink és mondáink őrzik. Hídvégi Lajos LENIN-PARK Fél hat lesz. Vonatfütty hallatszik a városháza fe­lől, járművek robognak a Rákóczi úton. A parkban nyugalom. A nap lefelé ereszkedik már, most mintha éppen az épülő 'lakások melletti to­ronydarura telepedett vol­na. Sugarai bebújnak a park fái, bokrai közé. Ki­pattantak a bimbók, friss, üde minden. A padokon bé­kés emberek, néhányan most érkeznek. A hinták­nál gyerekek hada viasko­dik azon, hogy melyik kö­vetkezik. Egy egy szülő is eljött eléjük. Leülnének a hinták mellett, de ott csak két pad jó, hat rossz. Kék, sárga, lila árvács­kák köszöntik a naplemen­tét. A szobor mögött két gyermekkocsi. A padokon a tavaly bevésett szívek mellett újak. Nem sokat le­het most látni, mert elta­karják a rajtaülők. Egy lány és egy fiú. Nem szól­nak. csak nézik egymást. Hangos bömbölésbe kezd a Dózsa Művelődési Ház hatalmas erejű hangszóró­ja. Vége a nyugalomnak, i Bosszúságom ban meglátom a szétszórt kisebb és na­gyobb csokipapírokat, a fű és virágok között. A szökő­kút medencéjében még ta­valyi falevelek bámulnák. A víz sem szökken ma­gasba. Lejjebb ereszkedett a nap, sugarai átfonják a víztorony karcsú derekát. Az is'kolatáskások hazafelé indulnak, egyik-egyik visz- szaszalad még a megürese­dett hintához. Fények gyulladnak a házakban. A padok megtelnek fiatalok­kal. Lement a nap. Pótolni kell simogató melegét. Kérdés, felelet a jobb műsor érdekében A Magyar Rádió és Tele­vízió közvéleménykutató osz­tálya, április 20 és május 1 között országos felmérést vé­gez. Cegléden négy választó­körzetből összesen 28 személyt keresnek fel a kérdezőbizto­sok ez alatt az idő alatt. A kérdések elsősorban a rá­dió és a televízió ismeretter­jesztő műsoraira vonatkoznak. A felmérés után beérkezett adatokra támaszkodva a mű­sorszerkesztők jobb, érdeke­sebb és közérthetőbb műsorai­kat szeretnének összeállítani a tv-ben és a rádióban. Abony, a MÉK Makója Az abonyi termelőszövetke­zetek ' szerződéskötésének jegyzőkönyvei már a MEK- kirendeltség fiókjában „elin­tézve” jellel lapulnak. A szer­ződésekből kiderült, hogy a MÉK „Makója” az idén Abony lesz, ugyanis innen várják ebben az évben a leg•> több hagymát. SPORT KOSÁRLABDA Nagy csatában győztek a ceglédiek A megyei bajnokság máso­dik fordulójában a Nagykátai VM volt a ceglédi gimnázium ellenfele. A mérkőzésen a ha­zaiak 3 pontos győzelmet arattak. Ceglédi Kossuth Gimnázium — Nagykátai VM 58:55. Cegléd: Velkey, Horváth. (18), Dávid (6), Sallai (20), Ud- vardi (14). Csere: Szűcs. Túri és Fehér. A mérkőzésre tervezett gár­da annyiban változott, hogy Füle és Nyúl betegség, illet­ve sérülés miatt nem állhatott a csapat rendelkezésére. A gimnázium így tovább gyen­gült, tartalékosán volt kény­telen kiállni, míg az ellenfél — a tavalyihoz képest — új játékosokkal erősített. A talál­kozón nagy harc alakult ki. A Meteor kapott előbb láb­ra, 4—5 pontos vezetésre tett szert. Előnyét sokáig tartotta, de 28:23 után a gimnazisták egyre jobban belelendültek a játékba és sikerült is az egyenlítés. 30:30-nál fordultak a csapatok. A pihenő a vendégeknek használt, ismét ők vezettek néhány ponttal, de utána me­gint fordult a kocka, a ha­zaiak átvették a vezetést, amit — igaz nagy harcban — nem is adtak ki a kezükből. Nagykáta az utolsó öt percben egészpályás letámadásra tért át, de ez sem segített. Vég­eredményben a Cegléd mini­mális arányban, 58:55-re nyert, de megérdemelten. Jók: Sallai, Horváth, de a többiek is mindent megtettek a győzelemért. A következő fordulóban nem kisebb ellenféllel kerül­nek szembe a gimnazisták, mint a Vác együttesével. Ne­héz mérkőzés lesz. Az elmúlt évi erőviszonyokat tekintve kis arányú vereség már győ­zelemmel érne fel. (—reán) VÍZILABDA Rajt az OB ll-ben! Vasárnap délelőtt fél 12 órakor játssza első mérkőzé­sét az országos bajnokság má­sodik osztályában a Ceglédi VSE vízilabda-csapata a Bu­dapesti VTSK csapatával. Csapatunk egész télen át lelkiismeretes, kemény mun­kával készült a bajnokságra. A játékosok tudják, hogy minden erejükre, tudásukra szükség lesz, mert csak a ta­valyelőtti évnél jobb teljesít­ményt nyújtva állhatják meg az erős mezőnyben a helyüket. Padi Attila edző a követ­kező csapatot tervezi az első mérkőzésre: Szepes I., Derva- derics, Vámosi I., Revuczky, Zsíros, Szepes II. Görgényi, Csere: Fülöp. (beck) ÚSZÁS Vasárnap Szolnokon, a Damjanich uszodában 9 város 160 legjobb gyerekúszója rész­vételével bonyolították le az 1968. évi területi gyerek-úszó­bajnokságot. A versenyen Papp Márta a 100 méteres gyorsúszásban és Beck Péter az 50 méteres gyorsúszásban harmadik lett. ASZTALITENISZ: Abonyi siker Gödöllőn rendezték meg a megye asztaliteniszezőinek női, serdülő seregszemléjét. Az abonyi lányok ezúttal is sike­resen szerepeltek. Egyéniben első helyen Diószegi Éva, míg a második helyen az ugyan­csak abonyi Koczka végzett. A D—C rendszerű csapat- bajnokságban elsőként Abony I. csapata (Koczka—Diószegi) és harmadikként Abony II. csapata (Tamasi—Pataki) vég­zett. A május 12-én sorra ke­rülő területi bajnokságon Koczka és Diószegi képviseli Abony színeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents