Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

Gombán: polgári védelmi zárógyakorlat Gomba polgári védelmi egészségügyi szakasza jól si­került zárógyakorlatot tartott. Az elméleti rész a tanácste­remben, a gyakorlati pedig a szabadban zajlott le. Az egészségügyi szakasz tagjai mind elméletileg, mind gyakorlatilag jól vizsgáztak. A járási Vöröskereszt elnök­sége köszönetét mond dr. Pén­zes János körzeti orvosnak, Erdélyi Lajos tanácstitkárnak, valamint a szakasz minden tagjának lelkiismeretes miro- káj ükért. A zárógyakorlat után a gombai Vöröskereszt a sza­kasz minden tagját vendégül látta. Ma: vb-ülést tartanak Bényén délután 2 órakor, ahol az oktató-nevelő mun­ka színvonalának értékelésé­ről tárgyalnak. Gombán délelőtt 8 órakor beszámoló hangzik el a tava­szi mezőgazdasági munkák állásáról, majd a tanácsülés 2. napirendjét tárgyalják. Káván délután 2 órákor be­számolnak a község állat­egészségügyi helyzetéről. Maglódon délután 3 óra­kor a község és a tsz állat­egészségügyi helyzetéről, va­lamint a munkaerőgazdálko­dás feladatairól tárgyalnak. A legjobbak között a tsz Tíz vagonnal - harminc helyett Akik még nem építkeztek - Tanácsülés Üllőn Az Üllői Községi Tanács legutóbbi ülésén, amelyen Béky Ferencné országgyűlési képviselő is megjelent, beszá­moló hangzott el az üllői Kos­suth Tsz múlt évi eredimé- j nyeiről és a tanácsi rendele- j tek végrehajtásának tapaszta- t latairól. A mandátumvizs- I gáló bizottság a legutóbbi ta- j nácsi pótválasztáson megvá- | iasztott Zentai Lajos mandá- i tumát igazolta. Ezek után a hozzászólások következtek. Mivel a tsz-elnök beszámo­lójáról már írtunk, most csak a kiegészítő referátumokat is­mertetjük. Kiss Gábor, a tsz elnökhelyettese a pártolótag­ság szerepével foglalkozott. Elmondotta, hogy 1969. ja­nuár 1-től azok, akik a közös munkában nem vesznek részt, nem kaphatnak háztáji földet. például olyan vizes esztendő volt, hogy szántás közben há­rom traktor is elsüllyedt az üllői határban, és csak lánc­talpas traktorral lehetett eket kihúzatni. Fejes József járási tanáps- tag beszélt a termelőszövet­kezetek tízéves fejlődéséről. Az üllői Kossuth Tsz já­rási szinten a legjobbak közé tartozik. Gazdálkodása fejlődő tenden­ciát mutat. Igazolja ezt az is, hogy egy rendszeresen dolgo­zó tag évi jövedelme a ház­táji földön kívül 26 ezer fo­rint volt. A tanácstagok ezután a fá­sított és parkosított területek védelmét, a belterületen a növények és fák ültetési sor­távolságára és a közterületek használatára vonatkozó ren­deleteket tárgyalták meg. ko­vács György tanácselnök kér­te a jelenlevőket, hogy újra ismertessék a lakos­sággal a rendeletet és a végrehajtásában támogas­sák a tanács munkáját. Pál völgyi Ferenc intézke­dést kért arra vonatkozóan, hogy akik már húsz éve jut­tatott házhelyet kaptak, vagy az OTP-től házhelyet vásárol­tak, s máig sem építkeztek, azokkal szemben a fennálló rendelet szerint tegyék meg a további intézkedést. Végül Kovács György ta­nácselnök válaszolt a felszóla- 1 lásokra. (E. M.) Gázolt — továbbhajtott Üllőn, a Kossuth utca 42. számú ház előtt a budapesti 1. számú AKÖV. YB 24—35 rendszámú teherautója szom­baton délelőtt 9 órakor a szabályszerű oldalon kerék­párral haladó Mészáros József 14 éves általános iskolai ta­nulót hátulról elütötte s megr állás nélkül továbbhaladt. A sérültet a mentők kórházba szállították. A vizsgálat meg­indult. Az állami tartalékföidek a tsz tulajdonába kerülnek. A tsz a földek tulajdonjogát is meg­válthatja ezentúl. A megvál­tási ár a kataszteri tiszta jö­vedelem minden koronája után 80 forint. A vételárat öt év alatt fizetik ki. Varga Pál tsz-elnök után Göbölyös Mihály szólalt fel. A műtrágya minőségét kifogásolta, és sérelmezte, hogy nem kapnak ele­gendőt. Tíz vagonnal érkezett, 1 és harmincra lett volna szükség. A szakvezetés jól működik, de munkájukba — sajnos — be­leszól az időjárás is. Tavaly SPORT Vereség - hazai pályán ÜLLŐ-MONOR 0:1 Ezen a vasárnapon semmi sem sikerült az üllői labdarú­góknak. Délelőtt a tartalék­csapatnak meg kellett eléged­nie 'Mende ellenében egy dön­tetlennel, sőt 0:2-ről egyenlí­tett a hazai gárda. Délután Monor labdarúgói szerepeltek Üllőn. Az ifjúsági csapat 1:0 arányú vereséget szenvedett. Ezek után került sor áz igazi összecsapásra. Az első percek után a hazaiak vezettek néhány támadást, az 5. percben szabadrúgáshoz ju­tottak, de Győri a kapu mellé küldte a labdát. A 8. percben Kiss indította el Gált, aki el­húzott a jobbszálen, de az erős lövés az oldalhálót találta el. Nem sokkal később két hazai szöglet következett, de az üllői csatárok a helyzeteket nem tudták kihasználni. Időközben egyre veszélyesebbek lettek a monori ellentámadások is. A 20. percben az oldalhálót ta­lálták el. A 21. percben pedig gólt rúgtak. A középkezdés után ismét Monor veszélyeztetett, majd a 33. percben egy monori játé­kos kezezése miatt a játékve­zető tizenegyest ítélt; nagy huzavona után Szűcs I. állt a labda mögé, és mellérúgta. Ezután néhány szögletet ért el ugyan a hazai gárda, de nem sikerült az egyenlítés. A II. félidőben néhány mo­nori ellentámadástól eltekint­ve a hazaiak irányították a já­tékot, de a csatárok minden helyzetet elügyetlenkedtek, a jól fejelő monori védelem mindent hárított. Mégis az 5. és 10. percben nagy hazai helyzet adódott, de előbb Gál, majd Szűcs ismét eredményte­len maradt. Egymásután gör­dültek az üllői támadások, de a vezetés birtokában a nyu­godtan játszó vendégeknek mindig időben nkerült háríta­niuk. Az egyenlítés lehetősége még mindig megvolt, de az üllőiek még az üres kapuba sem tudták a labdát berúgni. A vereségből a tanulság az üllőieknek: sajnos, nincs je­lenleg olyan játékosuk, aki a tizenegyest be tudná rúgni. Az edzőnek minden mérkőzés előtt ki kellene jelölnie azt a játékost, aki a büntetőt elvé­gezhetné. A cserével sem ér­tünk egyet: Mészöly edző egy rutin nélküli játékost küldött be egy nálánál jobb képességű játékos helyett, noha olyan képességű játékosok vannak Üllőn, akikre méltán lehet tá­maszkodni minden esetben, csak esetleg személyi okok miatt nem szerepelhetnek az első csapat színeiben. Egyébként a hátvédhármas nyújtott jó közepes játékot Bodával az élen, a csatárok mélyen formájuk alatt ját­szottak. Fülöp József Lövészet MNK 2. forduló Vasárnap rendezték meg Monori-erdőn a monori járá­si MNK lövészverseny 2. for­dulóját. A lövészet vezetője Zsögön András szövetségi bíró volt. Eredmények: 1. Vecsés 1405 ponttal, 2. Monori-erdő 1250- nel, 3. Monor 1225 ponttal. Egyéni felnőtt eredmények: 1. Kalovics István, Vecsés 257 ponttal. 2. Rizmayer József, Monor 220 ponttal. 3. Füri Lajos, Monori-erdő (218 pont­tal). . Egyéni ifi eredmények: 1. Török Bertalan, Vecsés (212 ponttal), 2. Gönczi Zoltán, Ve­csés (163 ponttal), 3. Staniov Tibor, Monor (162 ponttal). TERVEK A MENDEI LENIN TSZ-BEN Szakosítják-e a telepet? Gépesített istállók — Elegendő az abrak A szarvasmarhatenyésztés­ben és -hizlalásban jelentős változások várhatók a mendei Lenin Tsz-ben. Erről beszél­gettünk Csiszár Jánossal, a tsz főagronómusával. — Korszerű, " szakosított tehenészeti telepet aka­runk kialakítani — mondta a főagronómus. — A járáshoz már beadtuk a ké­relmet. Ha szakosított teleppé jelölnek ki bennünket, akkor minden létesítményre 70 szá­zalékos ártámogatást kapunk, s ez igen nagy kedvezmény lenne. — Ügy tudom, egy istálló már készen van. — Igen, az már 1964-ben fel­épült. Már akkor tervbe vettük a 300-as telepet, de részben pénzügyi problémáink voltak, részben pedig a régi rendszerű beruhá­zási kötöttségek akadályoz­ták a kivitelezést. Eddig csak az istállók után kaptunk kedvezményt. Ha a szakosítást megvalósíthatjuk, a járulékos beruházások után is kapunk ártámogatást. — Mi lesz a sorsa a régi épületeknek? — Műhelynek, raktárnak jól fel tudjuk őket használni. Szarvasmarhatartásra már alkalmatlanok voltak, nagy volt a zsúfoltság, a bor­jakat nem tudtuk elkülöníteni, a tbc-mentesitést sem tudtuk megoldani. Az új épületeket teljesen gépesítjük, így átté­rünk a gépi fejősre. Borjúnevelőt, elletőistállót építünk és úthálózatot. Abraktakarmányunk van ele­gendő, a pillangósok területét a'jelenlégi 13 százalékról fel­emeljük 20—25 százalékra. Ezek mind a termelés emelke- i dósét és a költségek csökkené­sét kell hogy eredményezzék. — Mikorra tervezik a telep teljes felépítését? — 1971-re. Igaz, addig már valószínűleg nyugdíjba me­gyek, de nem lakom olyan messze, hogy ne lássam egy régi tervem megvalósulását. — tt — Szívátültetés Fauszt József rajza Peti, a szajkó Egy ornitológus feljegyzéseiből (2.) A legelső madaram a szaj­kó volt. Többféle neve van: mátyásszajkó, matyimadár, zajgó, mátyás stb. Hogy mi­lyen a színe, le se írom, hi­szen ilyet mindenki látott már. Nyáron minden erdő tele van velük. Nagy kárt okoznak az apró énekes ma­daraknak, mert kifosztják a fészkeiket, elhordják tojásai­kat, a kis fiókákat, de nem kímélik a fogoly- és fácán­csibét sem. Megérdemlik a „sörétet”. Ilyen izgő-mozgó, nyugtalan madár nincs is több nálunk, folyvást ugrál egyik fáról a másikra. Kevés ko­molyságáról, hadaró beszédé­ről, komédiás alakoskodásáról híres. Miskolci Gáspár az 1691-ben írott „Egy jeles vadkert”-jé- ben ezt a jóízű hasonlatot al­kalmazza. „De valamint illeti a disznót a szép majorána- koszorú, azonképpen ülik ösz- sze szintén a szajkónak szava a szép hegedűszóval.” Ha járjuk az erdőt és meg­lát minket, kiáltozni kezd — „ké, keré, krrae, srek”. Rikácsolása annyira hangos, hegy az erdei vadak is ’ fel­figyelnek rá. Sokszor macska­nyávogást, ölyvsikoltást, köszön rülést, kukorékolást hallunk a fa lombjai közül, é uram- fia, a szajkó koma hallatja ezeket a hangokat. Egyszer engem is alaposan meg'.réfált őkegyeim Nagy, tartós hó volt. Egy délután kimentem rókát becsapni egy tisztásra. Jó távolban volt is egy „vörös frakkos” és alig­hogy belefújtam a használt szivarszipkába, (mely kitű­nően utánozta a nyúlsírást) az erdő másik végén is felhang­TIZ ÉVIG NEM FIRTATTÁK Csak egy „igen" hiányzik Miért nem kaphat telepengedélyt Bojtos Béla? Bojtos Béla motorszerelő kis­iparos több mint 10 éve dolgo­zik Monoron, a Deák Ferenc utcában, a Terményforgalmi Vállalat által használt raktá­rak mellett levő kis helyiség­ben. Munkájával meg voltak elé­gedve Monoron, mert jó szak­ember. Több mint 2 hónapja azonban kapott egy felszólítást a járási tanács ipari osztályá­tól, hogy szüneteltesse a mun­kát, mert nincs az ipar gya­korlásához szükséges telepen­gedélye. Mivel tovább dolgo­zott, szabálysértés címén 100 forintra büntették. Súlyosabb pénzbüntetést helyeztek kilá­tásba, ha tovább merne dol­gozni, sőt az iparigazolványát is bevonják — mondotta ki az ipari osztály. Bojtos Béla az első figyel­meztetés után nyomban a köz­ségi tanácshoz fordult a te­lepengedély megszerzése vé­gett. Mivel ügye nem nyert el­intézést, a megyei tanácshoz fordult, majd az Igazságügy­minisztériumhoz és még né­hány felsőbb szervhez. Az en­gedély ma sem intéződött el. Nincs különös kérése, dolgozni szeretne — s a lakosság is igényli a munkáját. Mi rejlik a kérdés mögött? Több mint 10 éve a Ter­ményforgalmi Vállalat körzeti megbízottja engedélyezte a két kis'helyiségbe való beköl­tözését — sajnos azonban, írásbeli megállapodás nincs róla. A szóban forgó helyisé­geket és még néhány hasonlót a vállalat hasznosítani nem tud, kicsi térfogata miatt. A szóbeli megállapodás alapján Bojtosnak kellett rendben tar­tani az árkot, udvart, továbbá a vállalat részére ez idáig több mint 10 ezer forint érté­kű motor javítást végzett lak­bér fejében. Ügyének elintézé­se egy ember „igen”-jén múlik, a helyi terményforgalmi veze­tőjén, ugyanis a megyei ter­ményforgalmi vállalat vezetői azt mondották: nem reájuk tartozik az ügy, hanem a he­lyi vezetőkre. A Monori Községi Tanács pedig megadná a telepenge­délyt, ha a terményforgalmi vezetője hozzájárulna. Bojtos Béla ezt az „igen”-t még nem kapta meg, kényte­len volt a meddő kísérletek után ügyével a Monori Járás­bírósághoz fordulni. Igaz, Boj­tos is hibáztatható, hiszen 10 év alatt rendezhette volna a telepengedély kérdését, bár ezt eddig senki nem firtatta. Reméljük, a járásbíróság ked­vező döntést hoz számára. Izmán János MEGJEGYEZZÜK: Részeg gyerekek Elhervadtak már a locso­láskor adott-kapott virágok, elfogyott az ünnepi kalács, és elpárolgott a kölni illata is. Most már megvan a kellő távlat, hogy egy visszatetsző dologról elmélkedjünk. Tavaly Gyömrőn például egy hetedikes fiút mentőkkel kellett kórházba szállíttatni, úgy berúgott. S valószínű, hogy nem ez volt hazánkban az egyetlen ilyen esemény. Erre enged következtetni, hogy az újságok és a rádió az ünnepek előtt óva intette a szülőket és a felnőtteket hasonló esetek megismétlő­désétől. Sajnos, minden figyelmez­tetés ellenére, az idei locsol- kodás alkalmából is találkoz­tunk Gyömrőn részegségtől dülöngélő általános iskolá­sokkal. S ha elítéljük őket, amiért elfogadták a szeszt, sokszorosan el kell ítélnünk azokat a felnőtteket — Gyömrőn és másutt —, akik kezükbe adták a poharat. Sú­lyos felelőtlenség volt ré­szükről, s ezt nem lehet elin­tézni sem nagyvonalú kézle­gyintéssel, sem álszent han­gú önámító „meakulpázás- sal”. „Minden nevel: az embe­rek, a dolgok ...”, s amilyen­nek neveljük a gyermekeket, olyan lesz a jövő társadalma. Erről nem lett volna szabad megfeledkezni a locsolkodás mámorában sem. P. S. Mindhárman egy iskolából Szavalóverseny Gyömrőn Gyömrőn a járási művelő­dési házban rendezték meg az általános iskolások és a gim­nazisták szavalóversenyét. Ta­nulók és pedagógusok egy­aránt nagy lelkesedéssel ké­szültek erre. A 2. számú is­kola tanulói „háziversenyt” is tartottak, és a negyven in­duló közül ezen választották ki azt a tizenöt tanulót, akik a községi vetélkedőn képvi­selték az iskolát — igen szép eredménnyel. Sok szép verset és jó vers­mondást hallottunk, s a zsűri, zott ez a „rókahívogató” hang. És akárhányszor belefújtam a sípba, mindannyiszor felelt rá túlornnan valaki. A róka nem mozdult, hol odatekin­tett, ahol én álltam, hol az ismeretlen vadász irányába. A végén megun I un a dicső­séget és gondolatban szidva a másik vadászt, elindultam arrafelé, de nerr láttam sen­kit. Megint belefújtam a szi­varszipkába, hát a fa tetejé­ről leszállott a szajkó! No, aztán adtam neki egy adag sörétet. A fogságban levő szajkóm pedig még pimaszabb volt. Még alig világosodott, már elkezdett kiabálni, „jó reggelt Cézár, itt a Peti (a szajkóm­nak Peti volt a neve). Addig kiabált, míg egy jókora főtt­húst nem kapott, aztán el­csendesedett. A szajkómat házi szárnyas­sá neveltem. Szabadon rep­kedhetett odakint is, mert a szobában mindent összepisz- ’ olt. Koltai Gyula amelynek elnöki tisztét Fodor Péter járási népművelési fel­ügyelő töltötte be, hosszas ta­nácskozás után értékelte a he­lyezéseket. Az első csoportban (V—VI. osztály) 1. Udvardi Győző, 2. Borbás Mária, 3. Molnár Ilona — mindhárman a 2. számú is­kola tanulói. A második csoportban (VII —VIII. osztály) 1. Zilizt Éra (2. számú iskola) és Peszeki Ibolya (4. számú iskola), 2. Kovács Judit (2. számú isko­la), 3. leókai Márta (4. számú iskola). Harmadik csoport. 1. Gu­lyás Etelka, 2. Tugyi János. (Mindketten a gimnáziumi irodalmi színpad tagjai.) Az első helyezettek könyv- jutalomban részesültek, min­den résztvevő oklevelet ka­pott. (balcsók) Átvehető az erszény Madócs Józsefné egy er­szényt talált Monoron. Az er­szényt — a pénzzel együtt — tulajdonosa átveheti Madó- csék lakásán (Monor, Lenin út 27.). Mai műsor: MOZIK Gyömrő: Aranysárkány. Mag­lód: Szüzet a hercegnek. Mende: Gyermekrablás Wiesbadenben. Monor: Csapda. Pilis: Hófehérke és a hét vagány. Üllő: Bosszú­állók. Vecsés: Egy férfi és egy nő.

Next

/
Thumbnails
Contents