Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-23 / 94. szám

"^fúrhm 1968. ÁPRILIS 23., KEDD A Dunakanyar tájai Cegléd húsz év múlva Sláger a mák Újdonság a macskagyökér Uhrig Zsigmond kiállítása Budapesten, a Padi László teremben kiállított 25 kép szuggesztlv erejével azonnal megfogja a belépőt. Elfelejt­jük, hogy Budapesten va­gyunk, a színek lazúros tó­nusai, a formák intenzitása a nagymarosi, visegrádi utcák­ra, a Dunakanyar tájaira visznek bennünket. Uhrig Zsigmond, akinek otthona is ez a táj — Fel- sőgöd és környéke — avatott ismerője szépségeinek, meg­kapó hangulatainak. Festé­szete a természetből indul ki, vizsgálódásának legfőbb tár­gya a természet és ember kap­csolata. Képein eleven hite­lességgel találkozhatunk a visegrádi vár panorámájával, a zebegényi parasztudvarok­kal, kertekkel, Szentendre benépesült utcáival, a régi vá­ros ünnepi hangulataival és megszokott eseményeivel. Mindezt lírai akvarelleken, és dinamikus vonalvezetésű olaj'-tempera képeken. A Dunakanyar szerelmesé­nek, Uhrig Zsigmondnak ez a szép, reprezentatív kiállí­tása április 27-ig tart nyitva. V—a Május 1-re készülnek Néhány hónappal ezelőtt ré­gi újságkötetekben lapozgatva, egy érdekesnek ígérkező tárca­cikket találtam: „Cegléd száz év múlva” volt a címe. Noha a százéves évfordulóhoz még nem érkeztünk el, mert a cikk 1884-ben jelent meg, minden­esetre érdeklődéssel fogtam ol­vasásához, és közben azon járt az eszem, hogy napjainkban is lehetne egy efféle elmefutta­tást kanyarítani, de már nem­csak a fantáziára, hanem ter­vekre, rajzokra, dokumentá­ciókra támaszkodva. Milyen lesz Cegléd száz év múlva? Nehéz lenne rá vála­szolni. Milyen lesz ötven év múlva? Még erre is. S milyen lesz húsz, esetleg huszonöt év múlva? Ez már napjaink kérdése. A legutóbbi tanácsülés fog­lalkozott Cegléd városközpont­ja részletes rendezési tervének problémájával. Köztudomású, hogy a város általános rendezési tervét, va­lamint a városközpont részle­tes rendezési tervét az ÉVM Városépítési Tudományos és Tervező Intézet több ütemben elkészítette. Az 1962-ben jóvá­hagyott általános rendezési ter­vet időközben módosítani kel­lett. A város általános rende­zési tervét a tervezőintézet jó­váhagyásra, illetve zsűrizésre felterjesztette az ÉVM telepü­lésfejlesztési főosztályához ahonnan még nem érkezett vissza. Az utóbbi tíz évben egy se­reg rendezési terv készült. Ezek ilyen név alatt ismerete­sek: Cegléd általános rendezési tervének l. üteme, készült 1961-ben, Cegléd általános ren­dezési tervének II. üteme, ké­szült 1967-ben. A Kossuth tér részletes rendezésének tanul­mányterve még 1958-ban el­készült. Cegléd városközpont részletes rendezési terve 1963- ban. E tervhez kapcsolódott a mostani tanácsülés anyaga és a jelen terv, az 1963-ban elké­szült részletes rendezési terv módosítása. Mik a terv alapelvei a városközpontot illetően? — Az előterjesztésben ezt olvassuk: „Mivel a város — meglevő középfokú közintéz­ményei révén — már ma be­tölti regionális szerepkörét, a tervezésnél nem annyira az új, mint inkább a már meglevő intézmények átcsoportosítása és fejlesztése a megoldandó feladat. Törekedni kell a szi­gorúan vett városközponton belül a hasonló jellegű intéz­mények csoportosítására. Vá­rosközpontnak a „középkori Cegléd” területe számít... E nagyjában négyszög alakú te­rületen a meglevő utcahálózat­ra, beépítési vonalakra, pár­kánymagasságokra, tetökikép- zésre fokozott figyelmet kell fordítani.” Nagygyűlés, VIT-verseny, iskolai vetélkedők A május elsejei ünnepsé­geknek szép hagyományai vannak Monoron. A mostani program összeállításánál azon­ban „közbeszólt” az építkezés. A főtéri állványerdő miatt ugyanis nem kerülhet meg­szokott helyére a tribün — ezért a községi tanács épülete előtt, az ott felállított emel­vénynél haladnak majd ed a felvonulók. Az ünnepi nagygyűlés tíz órakor kezdődik az Interna- cionáléval. Ezután Kupecz Fe­renc, a Monori Községi Tanács elnöke mond megnyitót, majd szavalat hangzik el. A nagyá­gyú lés szónoka Gál János, a községi pártbizottság titkára. A nagygyűlésen adják át a „Társadalmi munkáért” elne­vezésű oklevelet is azoknak, akik legtöbbet tettek a köz­ségért. A nagygyűlést köve­tően kerül sor a kulturális és sportműsorokra. Az iskolákban a hagyo­mánynak megfelelően vetél­kedőket szerveznek. Délután kezdődik a sporttelepen a köz­ségi üzemek és KlSZ-szerve- zetek VIT-versenye. Atlétika és kispályás labdarúgás szere­pel a műsoron. A Vigadó eme­leti helyiségében birkózó há­zi bajnokságot rendeznek. Fél ötkor kezdődik a Monor— Szállítók NB I/B-s labdarúgó­mérkőzés. A jelenlegi — túlnyomó- részt avult — épületek foko­zatos szanálásával emeletes házakat kell tervezni. A vá­rosközpont területén túlnyo­mórészben négyszintes épüle­teket kell emelni. Ahol ezt a rendelkezésre álló terület, vagy a meglevő és feltétlenül megtartandó épületek ' nem teszik lehetővé, ott három­szintes lakóépületek elhelye­zését kell lehetővé tenni. Az úgynevezett középkori Cegléd területén mindenkor a megle­vő és megmaradó épületek párkánymagasságához kell igazodni. Ezt az előírást fi­gyelembe véve készül jelenleg az új zeneiskola épülete. A szorosan vett városköz­pont területén lapostetős épü­leteket építeni nem szabad. A rendezési terv egy új fő­útvonallal, a majdani 40. sz. főforgalmi úttal határozottan elválasztja a városközpontot a hozzá északról csatlakozó lakókörzetektől. Ennek az út­vonalnak a kialakítását sür­Készül a monori sorház Daru kerestetik! gős feladatként jelöli meg a terv, mert a város centrumá­nak forgalmát ily módon le­het csak csökkenteni. A Monori Állami Gazdaság házi építőbrigádja dolgozik a monori Fő téren, a sorház­építkezésnél. Hochstein Ferencet, a mun­kacsoport vezetőjét kérdeztük meg, hogy haladnak az építés­sel, s mi az oka, hogy eddig hárommillió forint értékű munkát kell elvégeznünk. Jelenleg tíz ember dolgozik itt. Mint mondtam, vannak problémáink. De reméljük, a tervet teljesítjük, s sikerül az előirányzott határidőre átadni az épületet (k. zs.) A város kereskedelmi központja a terv szerint az Eötvös tér, Kossuth tér, Árpád utca és Damjanich utcák által hatá­rolt területen lesz. A piactér jelenlegi helyén fenntartandó, de a Kossuth tér felől keres­Korszerűsíteni, bővíteni kell a ceglédi napköziket Helyes tervek alapján, jól halad a munka olyan kevés eredményt láttunk? — Az ácsmunkán kívül való­ban nem sokat láthattak a monoriak. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem dolgozunk. A beton már a zsaluzás közé került, — s ezt az utcáról észre sem lehet venni. Persze néha valóban megáll a munka. Az oka: nincs daru, ami felrakja a födémelcmeket. Hiányzanak a gépek, — pedig nagy szükség lenne rájuk. — A következő feladatok? — Most a kizsaluzás követ­kezik. A távbeszélő vezetékek helyett telefonkábelt fektetünk le. Ez azért szükséges, mert a munkálatokat az építkezés fe­lett elfutó vezetékek is akadá­lyozzák. A kút bekötését, az elektromos- és vízvezeték­szerelési munkát alvállalkozók végzik, ez nem a mi felada­tunk. — Hallhatnánk valamit az építkezés befejezéséről is? — Ebben az évben Cegléden is egyre több a munkalehetőség, ezért ahol mind a két szülő munkába jár, megszaporodott a szülők gondja is, hiszen a gyerekek étkeztetéséről, az iskolán, vagy óvodán kívüli gyermekneve­lésről nem tudnak gondos­kodni. Egyre többen keresik a napközi otthonokat, hogy gyerekeiket gondos fel­ügyelet alatt, biztonságban tudhassák. A napközi nemcsak a peda­gógiai nevelésre hivatott, ha­nem arra is, hogy az iskolai oktatás mellett játékkal, be­szélgetéssel alakítsa a gyere­kek tudatát, neveljen belőlük felelősséget érző, a társada­lomban helyüket megtaláló fiatalokat A városi tanács művelődési osztálya sokat foglalkozik a napköri otthonok helyes mű­ködtetésével. Évek óta kiala­kult rendszer szerint dolgoz­nak: egészséges arányban fonó­dik össze valamennyi te­vékenység. A pedagógusok és a napközis nevelők között szoros a kap­csolat, az együttműködés. Az idei tanévben a városban 22 napközis csoport működik. A legfontosabb megoldásra váró feladat a hálózat további bő­vítése, és egyben a már meg­levő napközik korszerűsítése. Ez már szerepel az erre illeté­kesek terveiben. (—cs) Kedvezőbb felvásárlási árak — 600 ezer forint jutalom a gyógynövénytermesztőknek kedelmi intézménnyel kell le­zárni. E sűrűn lakott központi te­rületen néhány középületet leszámítva, nincs műemlék, s még védendő városképi jello gű épület is alig-alig. Az új alkotások a városköz­ponttól jó messze, szétszórtan nőnek ki a földből. A szaná­lás munkája nem lesz túlsá­gosan nehéz. Minden tervező, minden építész hivatásából eredően a jövő céljait szolgál­ja, akarva, akaratlanul a jö­vőnek él, ennélfogva többre becsüli a keletkezőt az elmú- lónál. azok, akik a város jö­vendő képét tervezik, rajzol­ják, kevesebb szállal tapad­nak a múlthoz, sőt a megle­vőhöz is, mint a város lakói, de a helyi adottságokkal, a szokásokkal, a méretekkel, utak, terek arányainak for­máival ők is számolnak. A je­lenre épül a jövő. De hogy milyen lesz Cegléd húsz-har- minc-negyven év múlva? Ne­héz lenne megmondani. Most még csak az alaprajzok, utak, terek, parkok vonalai láthatók a térképeken, és a tervek is változnak, szépülnek, módo­sulnak. Az azonban remélhe­tő, hogy a tervek hamarabb megvalósulnak, mint száz esz­tendő ... Sz. I.. Időközi képviselőválasztás Fejér megye 4. számú és Zala megye 5. számú ország- gyűlési képviselői választóke­rületében, amely elhalálozás folytán megüresedett, vasár­nap Időközi képviselőválasz­tást tartottak. A választás a törvény előírásainak megfe­lelően, rendben zajlott le. A Fejer megyei" 4. száfiYCT vá­lasztókerületben Váncsa Je­nőt, a Zala megyei 5. számú választókerületben pedig Var­ga Gyulát választották meg országgyűlési képviselőnek. Pssztrdngfogás — napi jegyre A Magasbakonyi Erdőgaz­daság három évvel ezelőtt kezdte meg a pisztrángok meghonosítását a hűvös hegy­vidék sebes folyású patakjai­ban. Az elsőnek telepített iva­dékok máris „horogra éret­tek” s a horgásztilalom lejár­tával megkezdték a pisztráng­fogást. A ritka és igen ízletes halféleség elsősorban a turis­táknak nyújt horgászélményt. Az erdőgazdaság rendszeresen ad ki napi jegyeket, amelyek­kel a kirándulók reggeltől estig várhatják a parton a „hagyományos” horgászsze­rencsét. Harminc különféle ter­meltetett és több mint két­száz vadon termő gyógynö­vény felvásárlásával és érté­kesítésével foglalkozik a HERBÁRIA Országos Gyógy­növény- és Selyemgubófor- galmi Szövetkezeti Vállalat. Felvásárlási tervét a múlt esztendőben 102 százalékra teljesítette, - ez tíz százalék­kal magasabb az előző évi­nél. Kiváló minőségű és ná­lunk szokatlanul nagy meny- nyiségű mák termett tavaly, ennek eredményeként 7000 tonna mákgubót szállítottak a gyógyszeriparnak. A mák­gubót termesztő közös gaz­daságokat külön is premizál­ták, a kiváló minőségű ter­més után felárat fizettek és 125 tsz főagronómusának ez év elején félmillió fo­rint értékű jutalmat osz­tottak ki. Ez év január 1-től az addig rosszul fizetett gyógynövé­nyek termelői árait 15—25 százalékkal növelték. Az ár­rendezés serkentő hatása már most, a szerződéskötések befejezésekor lemérhető. Fe­hér mustárból például 1500 holdra kötöttek szállítási szer­ződést az állami és közös gazdaságok. Mákot 25 000, anyarozsot 5000, koriandert és borsos mentát 600, di­gitálist pedig 500 holdon termesztenek az idén, s ez a mennyiség lényegesen a ta­valyi felett van. Március végén 70 állami gazdaságban és 1400 ter­melőszövetkezetben megkezd­ték a gyógynövénymagvak vetését. Hozzákezdtek a ma­joránna hidepágyi nevelésé­hez is, ebben az évben 600 hold­ról várnak rekordtermést. Szépen fejlődnek az üveghá­A Nívó Ruházati Ktsz nagykőrösi telepén havonta ezer nadrág és ugyanannyi zakó készül. Pozsár Ferenc te­lepvezető éppen szállítást ké­szít élő. Ez alkalom arra, hogy a konfekciótermelést közelebbről megfigyeljük. — Van nekünk méretes részlegünk is! — mondja Po­zsár Ferenc. — A konfekció azonban most egészen mást jelent, mint valamikor. Fogalma lényegesen megvál­tozott, az anyag és a munka zakban az orvosi csucsor pa­lánták is, a kiültetésük áp­rilis 15-ig befejeződik. A termesztett gyógynövé­nyek listája az idén tovább gyarapodott. Az eddig im­portból készített Valeriana idegnyugtató alapanyagát, a macskagyökeret ez évben már hazánkban is termesztik. A Devikan vérnyomáscsökkentő tabletta egyik alapanyagát, a meténget is meghonosítot­ták. Felemelt áron nagyobb mennyiségű fehér mályvára, citromfűlevélre és szappan­gyökérre is kötöttek ter­mesztési szerződést. Nagyon értékesek a va­dontermő gyógynövények is. A szántóföldön meghonosított kamilla mellett szívesen vá­sárolják a jövőben is a me­zei kamillát, a csalánlevelet, a mályvagyökeret és a többi kétszáz, erdőben, mezőn ter­mő gyógynövényt. Az Erdei Melléktermékfeldolgozó Vál­lalattal ötmillió forintos ér­tékesítési szerződést kötött a HERBÁRIA, s ezentúl közel négyszáz fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet foglalko­zik ebben az évben gyógynö­vény-felvásárlással. Az állami és szövetkezeti gazdaságokat, az egyéni ter­melőket bizonyára serkenti majd az is, hogy több gyógynövényért mi­nőségi felárat fizetnek, a majoránnánál például I. és II. osztályú árunál plusz 15 százalékot. Az idén is meg­rendezik a termeltetett gyógy­növényeknél a többlettermesz- tósi versenyt, amelynek so­rán 600 ezer forint értékű jutalmat osztanak ki a leg­jobbaknak. tekintetében is. Állítom, hogy a konfekciónak nagy része van abban, hogy a magyar ember jól és elegánsan öltö­zik. — A méretes szabóságban egy férfifazon ára általában ötszáz forint. A konfekcióban harminc százalékra csökken. Ezzel mi a vásárlónak taka­rítunk meg jelentős összeget. — Hogy állunk a minőség­gel? — Nálunk a minőséget szigorú országos szabvány határozza meg, amitől nem lehet eltérni. Sem az anyag minőségében, sem a munkában — kapcsolódott a beszélgetésbe Vincze Ferenc, a telep meósa. — Az orszá­gos szabvány tizenhat cso­portba sorolja a munkákat és a több száz oldalra terjedő előírás roppant pontos és részletes. — Van-e a konfekcióban választék? — Én azt hiszem, hogy a választék éppen a konfekció következtében fejlődött igen nagy mértékben. Még jófor­mán alig haladtuk meg né­hány nappal az első negyed­évet és eddig pontosan negyven­egyféle gyártmányt szállí­tottunk. Az anyagok változatosak, ami pedig a méreteket illeti, itt is ki tudunk minden igényt elégíteni. Akiknek nem felel meg a normál méret, azok számára gyártunk alacsony állású, magas állású, sőt ha­sas állású méreteket is. Aki­nek nem jó a negyvennégyes zakó és csak valamivel na­gyobbat igényel, kaphatja a negyvennégy és felest, de ikinek igénye a hatvanhár­mas szám, azt is ki tudjuk szolgálni. Gyorsan reagálnak a keres­kedelem igényeire. Csopaki utazik Ábrándozásaim legmerészebb pilr lanataiban sem hittem volna, hogy valaha együtt utazom Csopakival — autóbuszon. Mi történhetett, hogy a köznapi halan­dók zsúfolt, fül­ledt levegőjű jár­művére készülő­dött szállani? — morfondíroztam magamban, amint buszra várakozó szürkeséggel ott sétálgatott a lep- kefedeles pálya­udvaron. Skodája romlott-e el, vagy színvakság lopa­kodott orozva a szemére, esetleg idegbántalmak gyötrik szegényt? Istenbizony meg­esett rajta a szí­vem. Hogyan tudr ja majd elviselni azt a kényszerű testközelséget ö, aki az üzemben is megtartja a há­rom lépés távol­ságot, ha éppen tárgyalni kény­szerül valakivel, s utána siet visz- sza íróasztali ma­gányába — ki- szellözködni. Lám, most is — amott az oszlopokon túl — sétálgat egy­magában. Látszik, nincs gyakorlata a tömegutazások­ban. Ha befut a farmotoros, áll­hat a sor végére, s akkor bizony aligha jut neki ülőhely ebben az óriás heringdo- bozban. Amikor begur mit az autóbusz, pillanatra megfe­ledkeztem róla, miközben — le­hetőleg érke'ési sorrendben — fel­sorakoztunk az ajtó felé. Éppen az udvariasság egymást szoron­gató műveleteit gyakoroltuk, hogy eszembe jutott: hol van Csopaki? Tüstént parancsot adtam fejemnek a kutató fordu­latra, s nyelvem­mel már a leghí- vogatóbb szava­kat morzsolgat- tam fogaimon, amikor ... ami­kor meglendült a várakozó tömeg. Néhányan óegyipr tömi dóm bormű­vekké lapultunk a poros jármű ol­dalán. Isis-isten­hez fohászkodva, éppen a nevadai föld alatti atom­robbantásra kezd­tem gyanakodni... s akkor az össze­dűlt tömeg fölött megláttam az autóbuszba dia­dalmasan elsőnek benyomuló Csopa­kit... (ferenc) Magasnak, alacsonynak, sovány nak és pocakosnak A választék: 41 féle férfiruha

Next

/
Thumbnails
Contents