Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
Megnyílt a medencés termálfürdő Hosszas szünet után ismét jó hírről értesülhetnek a ceglédi fürdő látogatói: csütörtöktől már fogadja vendégeit a medencés termálfürdő. A helyiség belső falait rendbehozták, a medence legszükségesebb javítanivalóit is elvégezték. A strand megnyitása május közepére várható. ZÖLDSÉGBEN SEM LESZ HIÁNY Fóliás paprikából eddig 2 millió darabra szerződtek a MÉK ceglédi kirendeltségén a tsz-ek. Hegves erős primőr paprikából mintegy 60 ezret szállítanak. A későbbi, szabadföldi termésből 198 vagonnal ígértek, ennyire kötöttek szerződést. A ceglédi járásban és a nagykőrösi tsz-ekben termesztett nyári káposztából 850 mázsát, uborkából 21 vagonra valót, főző tökből 22 vagonnyit, sárgarépából pedig 65 vagonnyit értékesíthet a helyi MÉK-kirendelt- ség — ennyire szerződtek ugyanis az idén. BALETTEST lesz a Kossuth Művelődési Házban április 25-én este, a szegedi Nemzeti Színház művészeinek vendégszereplésével. A műsorban négy balettjelenetet mutatnak be a szegedi művészek. PEST MEGYEI IliftLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1968. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Víz — a vasúitól északra A vízellátás javul, de a rozsda marad A csöveket megette az idő — Rendszeres ellenőrzés Hajnali négyre kisül a friss cipó Két kemence, négy csésze — Ropogós foszlós kenyér Mostanában sokat panaszkodtunk a vízellátásra. Hol a víz volt ihatatlan rozsdás színe miatt, hol pedig akadozott az ellátás, mivel valamelyik szolgáltató berendezés elromlott. A város kommunális szolgáltatásai között az egyik legnagyobb feladat a rendszeres és jó vízellátás megoldása. Cegléden — mint annyi más alföldi településen — a vizet mélyfúrású kutakból juttatják a felszínre. A vízmüvet jelenleg 29 ilyen kút táplálja. Ezek nagy részét még 1910 körül fúrták. A felszabadulás után — tehát az utóbbi húsz Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma délután négy órakor a diák-tánctanfolyam részvevődnek vizsgabálját tartják. Esite 8-tól 1 óráig táncest. Vasárnap: tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitámegyüt- tes. A Dózsa Művelődési Házban tna este táncest lesz. Játszik a Klub-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Hogyan kell egymilliót lopni ♦amerikai), Kossuth: vasárnap: Nyár a hegyen (magyar), Dó- ísa: vasárnap: Enyém-Tiéd ♦angol). Abony: ma és holnap: Falak (magyar), Törtei: ma és holnap: A bosszúállók (szovjet), Ceglédbercel: ma és holnap: Mandragora (olasz—francia), Jászkar a jenő: ma és holnap: Kedves Brigitte (amerikai), Albertirsa: vasárnap: Komplexusok (olasz). Vasárnapi sportműsor Labdarúgás: Egy órakor a gerjei-pályán: Ceglédi Vasutas ifi—Váci Vasas ifi, fél 3 órakor: Bem SE—Váci Vasutas (megyei bajnokság), fél 5 órakor: CVSE—Szegedi Dózsa SE (megyei bajnokság). Már termőre fordulnak a tőkék az idén Jó példát mutatott a tsz-ek- »ek a nyársapáti Haladás Tsz, amikor bevezette az öt-tíz éves időszakra szóló, családi szőlőművelést. Példáját több tsz is követte a jáiráisban. A széles-soros telepítések termőre fordulását erre az évre várhatják már sok helyen, és így a terméseredmények javulására is számíthatnak a szőlős tsz-ek. Előadás az egészséges életmódról Tegnap délután egészség- ügyi előadást tartottak a járási tanács és a tanácsintézmények munkatársai számára a Közalkalmazottak Szakszervezete rendezésében. Dr. Gaál Lászlóné, a KÖJÁL főorvosa tartott érdekes és tanulságos ismertetést Egészséges életmód, egészséges élet- és munkakörülmények címmel. év alatt — csak három mélyfúrású kút készült a város ellátására. A régi kutak vékony csöveit az idő megette. Tönkrementek és felújításukra nincs lehetőség. Inkább teljes cserére szorulnának. A Mélyépítési Tervező Vállalat 1959-ben készítette el a város vízellátásának tanulmánytervét. A vízbeszerzés helyéül a vasútvonaltól északra fekvő területet jelölte meg. Itt két éve készült el egy mélyfúrású kút, és bekapcsolása folyamatban van. A nyáron már ennek a vize is javítja a ceglédi vízellátást. Igen fontos ez, hiszen az új lakóházak, üzemek vízigényesek, egyre több vízre van szükség. Ami pedig a víz elszíneződését illeti — sajnos, ezen csak akkor tudnak javítani, ha a városnak központi vízmű-telepe lesz. A mélyfúrású kutak vize erősem vastartalmú, és ennek lerakódása jut el a fogyasztókhoz. Természetesen a KÖJÁL állandóan ellenőrzi a víz szemy- nyezettségét. Azt hiszem nagy kár, hogy a tv mintaboltjában nem kóstolgathatják a Pest megyei Sütőipari Vállalat 1. számú ceglédi kenyérboltjának kenyerét is, mert az talán mindegyiknél jobban ízlett volna a zsűrinek. De elég tárgyilagos zsűri ahhoz a város lakossága, hogy eldöntse: ebben a boltban nagyon jó kenyeret kaphat. Sütödéjükben 17 mázsa kenyeret sütnek naponta — de még a kenyérgyárból is kell hozni, hogy a 20—22 mázsás forgalmat lebonyolíthassák. — Hogyan készül az* a 17 mázsa, amit itt sütnek? — kérdeztük Bíró János üzletvezetőtől. — Két kemencénk van, egy alsó és egy felső. Vaskosarakban rakják be a szenet, dél*- után két óra körül elkezdik a fűtést. A négy nagy csészébe szitálógéppel már előre megszitálják a lisztet. Egy da- gasztógépünk van még, a többi munkát a három pék kézi erővel végzi. Délután négy órakor elkezdik a kovászolást, és éjfél körül már hozzákezdenek a sütéshez. Hajnali négykor már van friss kenyér. Egyszerre 320 kilót sütnek ki, és aztán folyamatosan a 17 mázsát. — Hány kilós kenyereket sütnek? — Fehérből 2 kilósat és 3 kilósat, barnából csak négy- kilós vekniket. De cserekenyeret is készítünk minden nap. — Mennyi a csere 17 má-. zsából? — Üjabban csak búzaliszttel cserélünk kenyeret, így nem kell a vevőnek árkülönbözetet fizetnie. Egy hét alatt általában két zsáknyi (160 kiló) lisztet hoznak, de a nyár közeledtével ez mindig több lesz. Gyakrabban fogyasztanak nem romló, kenyérrel ehető hideg elemózsiát ilyenkor. Szabó Alfréd A volt Vigadóban csak szombaton vigadnak Közvetlen a Lenin-park szomszédságában, a volt Vigadó épületében, működik a Dózsa Művelődési Ház. Nyári estéken hangszórójából harsogó muzsika adja az arra járók tudomására, hogy a szép parkkal övezett kultúr- helyiségben mozielőadás, vagy táncest van készülőben. A jókedvre hangoló slágerek azonban már több mint egy CSAK EGY KIS IGAZÍTÁS Kiszel András gépcsoportveaető a vetőgépen igazít kicsit a ceglédi Lenin Tsz-ben. A szerelők már az öntözőberendezéseket javítják, felkészülve a további munkákra Foto: Jakab Zoltán éve csak erre a két műsorra invitálják a közönséget, pedig nyáron a hőségtől át- izzott falak közeléből szívesen „menekülnénk” a szabadtéri színpaddal ellátott kul- túrházba. Erre azonban csak tavalyelőtt volt alkalmunk, amikor egy ORI-rendezvé- nyen tapsoltunk a fővárosi művészeknek. És azóta? — Az elmúlt nyár eléggé csapadékos volt — mondja Szabó Benő, a műsorok felelőse. Nem mertük vállalni a kockázatot, így is eléggé ráfizetésesek az Itt tartott előadások. Kivétel talán a szombati táncmulatság... Ebben van valami. Mert ha a meghirdetett előadáson telt ház van, ami 560 szék elfoglalását jelenti, és közben jön egy zivatar, a közönség fele sem fér el a nagyteremben, ahol csak 240 vendég számára van hely. — Tehát marad kihasználatlanul a kerthelyiség? — Azért nem egészen. Nyáron, ha húsz fok fölé emelkedik a hőmérő, higanyszála, ott tartjuk a filmvetítéser két. — És ha ilyenkor esik? — Olyan nagy számú kör zönség még nem volt filmvetítéskor, hogy be ne férjen a moziterembe. Sajnos, utójátszó mozi vagyunk, tehát nem a legújabb filmeket vetíthetjük. így is észreveszr szűk, ha a tv-ben krimit, vagy valamilyen sportverr senyt sugároznak. Ahhoz, hogy a filmvetítéssel járó kiadásokat fedezni tudjuk, 173 jegyet kell eladnunk. Beszélgetésünk végén aztán, kiderült, hogy bizony nemcsak az esős nyár húzza keresztül a művelődési ház vezetőségének terveit, hanem az elenyésző támogatás is. A rezsit a vállalati nyereségből és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának pénzéből fedezik, és ez bizony nem sok. Persze, erre a jó üzleti szellem azt a tanácsot adná, hogy aki mer, az nyer... És ehhez az kellene, hogy több színvonalas műsorral csalogassák és szoktassák oda a közönséget. (cs—i) Városunk sportjáról Felkészülés a bajnoki idényre KÉZILABDA SZÁZ A LIBÁNK, A GÚNÁRUNK TIZENHÁROM Matild néni libái Libamáj, lúdtoll, pehely TEJET. TÜRÓT, tejfölt hozott be hozzánk Matild néni, és közben áradozva mesélte, hogy nagy újság, nagy öröm van náluk, kikeltek a kislibák. Sokáig nem tudtam napirendre térni Matild néni híradása felett. Libák, libuskák, ludak, öreg gúnárok, gágogó, hangoskodó falkák elevenedtek meg emlékezetemben. Eszembe jutatt a Basa Mari libája, amelyik beúszott a Tiszába, de eszembe jutott gyerekkorom egy sorban vonuló száz libája is, naponként láttam a Nagy szék szélében a hófehér seregét. Száz éve majdnem minden udvarban volt liba. A közelmúltban láttam egy 120 éves publikációs könyvet, amelyben számtalan ilyen hirdetményt olvastam: „Görög Mihálynak az első tizedben el- tévelyedett 4 db lúdja, aki tud róluk valamit, jelentse a városházánál.’’ Az 1939-es polgármesteri jelentésben olvasom, hogy ebben az évben a ceglédi piacra 18 000 hízott libát és 17 000 sovány libát hoztak fel. kíváncsivá tett ez a számadat. Megnéztem az elmúlt évi piacstatisztikát. Tavaly a ceglédi piacra 13 497 kiló sovány libát hoztak fel, ami hatkilós átlaggal átszámolva azt jelenti, hogy a felhozatal nem érte el a két és fél ezres darabszámot. A h£- zottliba-felhozatal pedig alig érte el a 350-et. Hogyan állunk ezzel a libadologgal? — kérdeztem most már önmagámtól is, és új találkozásunk alkalmából Matild nénitől is. MATILD NÉNI hosszan részletezve elmondta, hogy a libatartás kihalófélben levő szokás. A városszéli gödrökben is csak szórványosan, itt- ott lehet pár libát látni. Sok vele a fáradság. Állandóan gondot, figyelmet, törődést kíván. Libapásztor nélkül nem lehet libát, csak kerítésen belül nevelni. Az egyéni vagy háztáji gazdaságokban nevelt libák kártételét a közös gazdaságok nem vállalhatják. Ezért fogyatkozott meg any- nyira a libaállomány. Matild néni falkája is csak tíz-tizen- két kislibát jelent. Aratásig lesz neki velük éppen elég gondja-baja, mert a tanya, ahol lakik, őszi árpával van körülvéve. A lúdról mindenki tudja, hogy „sok húst, zsírt, táplálóanyagokban és vitaminokban gazdag, ízletes májat és tollat termel”. Az^js köztudomású, hogy a mérsékelt égövi országokban élő népek — a sokféle műanyag elterjedtsége ellenére is — még napjainkban is legszívesebben pehelypaplannal takaróznak, és tollal töltött párnán alszanak. A JÓ LIBATOLLNAK, Illetve pehelynek mindig magas ára volt. Ma is ez a helyzet. Egy kiló libatoll ára 160 forint körül van, még felvásárlási viszonylatban is. A szabadpiaci ár pedig énnél jóval magasabb. Hivatalos megállapítás szerint a háztartásokban levő libatollnak alig 6—8 százalékát sikerült a közelmúltban felvásárolni. Matild néni is szabad kézből szokta a tollat értékesíteni. A tollfeldolgozó vállalat a feldolgozott toll és pehely 75 —80 százalékát exportálja, mert a magyar pehely „világmárka”. Azért, mert a magyar libatollnak sok előnyös tulajdonsága között a legfontosabb, hogy rendkívül rugalmas és rugalmasságát tizenöt-húsz év múltán is jól tartja. Gyerekkoromban ismertem és sokszor énekeltem libatépés idején azt a kedves dalt, mely valahogy így kezdődött: Száz a libánk, a gúnárunk tizenhárom ... Nagyot nevet erre Matild néni. Ó ezt a dalt nem ismeri, de a kopasztást vagy libatépést ő is gyakorolja. Egy kicsit állatkínzásnak tartja, de hát mit tegyen, ha ezt így szokták csinálni. KÖSZÖN, BÜCSÜZIK. Szaporán hajtja a kerékpárt. Siet, mert várják a kis pelyhes jószágok. A munkaegység-részesedés mellett jó pénzt hoznak a házhoz őszre ezek a háztáji libák. Sz. I. — Mennyiben változott az idei csapat a tavalyihoz képest? Mit tettek eddig a minél sikeresebb szereplés érdekében? Hányadik helyre tartja képesnek csapatát az idei bajnokságban?. A Ceglédi Építők edzője a játékosgárdában történt változásokkal kezdte válaszát: — Jónást és Bálintot, két leggólerősebb játékosunkat katonai szolgálatra hívták be. Monori egyéb elfoglaltságára hivatkozva az aktív versenyzést abbahagyta. Eddigi játékát az elnökség ezúton is megköszöni, de azért reméli, hogy elhatározása nem végleges. Csendes ezután a második csapat kapuját őrzi, mivel az első csapat edzéseit — elfoglaltsága miatt — nem tudja hiánytalanul látogatni, így a két kapus Szalisznyó, aki már eddig is tagja volt az NB Il-es együttesnek és Ivanics, aki fiatal, tehetséges, már egyre jobban bontogatja „szárnyait”. Katonai szolgálatát letöltötte, és visszakerült a szakosztályhoz Juhász és Pánczél. Örvendetes, hogy a tavalyi hosszan tartó sérülés után Tukacs ismét elfoglalta helyét a csapatban, az ő játékba állásától sokat várunk. — Hetente négy edzést tartunk. Az alapozó és a formába hozó edzéseket csak „általában” látogatták a játékosok. Ebben feltétlenül javulnunk kell! A cél az új játékosok beépítése volt, ezért sok élőké- szülési mérkőzést játszottunk. Először a TF teremtornáján vettünk részt, amelyen rajtunk kívül az FTC, TF és a Videoton is indult. Ezután fő edzőtársunk a TF és a Csepel volt, ekkor a fiúk játéka bizony még akadozott. Itthon a Budapesti Kábel, a HBNA és a Csepel volt az ellenfelünk. Legjobb teljesítményt a legutóbbi ellen nyújtották a játékosok. Itt már folyamatosabb volt a csapat játéka, a küzdenitudással sem volt baj, sőt a technikai megoldások sem hiányoztak már a ,fegyvertárból”. Ebben az évben ezt a stílust akarjuk játszani, ami egyben azt jelenti, hogy a csapat rendszerjátékot fog játszani. — Szeretnénk a középmezőnyben végezni. Arra kérjük a nézőket, hogy minél többen támogassák sportszerű biztatással csapatunkat hazai találkozójukon, mert a jobb eredmény elérésében a szurkolóknak is nagy szerepe van. Az Építők első bajnoki találkozója április 21-én, vasárnap lesz, amikor a csapat Makóra látogat. A „bemutatkozás” remélhetőleg jól sikerük (-reán)
