Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-20 / 92. szám
PEST UECVEI yíirfgp 1968. ÁPRILIS 20., SZOMBAT kígyótánc EGY DINASZTIA MINDIG VESZÉLYBEN A kisvárosi mini-szállodában reggelizem. Azon töröm a fejem, kik lehetnek a harmadik asztalnál ülők. Két férfi és egy nő. Az egyik férfi kis termetű, ideális zsoké alkatú. A másik, derékban kissé párnás, az átlagosnál magasabb. 'Mindhármuk között a legnyurgább és a legfiatalabb a nő. A két férfi gomblyukában óriási, színaranyba foglalt vörös rubin. Manzsettagombjuk is arany, briliáns berakásokkal. Nyakkendőjük szorítótűje ugyancsak nemesfém, nemeskő dísszel. Ujjaikon pecsét- és köves gyűrűk, a nő csuklóin aranykarkötők. Órájának számlapja medálszerű, míves aranylemez * takarja. Majdnem elegánsak, mégis inkább különcök. íajdnem ízlésesen öltöző; , de nem ízléstelenek. Hé „öznapi ember szemével túl sok rajtuk a dísz, vi jnt látszik, hogy megszokták, nem különleges alkalomra öltözködtek ki. Simán jöttek be, csendesen reggeliznek, halkan é^ komolyan beszélgetnek. Ismerkedés Maszekok? De milyen szakma kívánja meg ezt a sajátos megjelenési formát? Idegenből hazalátogató hazánkfiai? A szálloda előtt várakozó Opel Rekordon magyar rendszám van. A férfiak gomblyukában csillogó rubinkőben, egy bizonyos szögből Lenin jellegzetes profilja villan fel, sötétvörös színben. Sportolók? A hízásnak indult férfi legfeljebb edző lehetne, a másik zsoké, a nő magas-, távolugró, esetleg filmszínész. Arca szép, alakja arányos, de ugyan hol terem hozzá megfelelő magasságú partner a színészek között? A szálloda igazgatójának segítségével másnap megismerkedem velük, ók az „Óriáskígyó-revü”. Illetve a társulat egyik fele. A kissé hízásnak indult férfi öccse és sógornője pillanatnyilag a szomszéd falu kultúrházában próbál és szervezi a környéket. A társulat feje szerény, magabiztos és szolgálatkész. — Kérem, nekem apám, dédanyám, ükapám is artista volt. Bűvészek, zsonglőrök ... Apám még most is aktív. Erzsébeten lakik, kertes házban ... Mama táncosnő volt, de már nyugalomba vonult... Hagyomány nálunk az állat, csak a kígyó nem. Azt én hoztam be. Apámnak is volt medvéje, pupostevéje, oroszlánja... Van két krokodilom is, azokat ilyenkor otthon tartom, akváriumban. Külföldre mindig viszem magammal, de itt nem tudom hol tartani. Tejes kamillában — A kígyók? — Itt vannak a szálloda raktárában. Üvegedényben, villanyfényben, mert melegégövi állatok, megfelelő hőmérsékletre van szükségük. Tiszták és igénytelenek. Hetenként, tíznaponként fürdetem őket tejes-kamillás vízben, ez a bőrlégzés miatt kell. Két-három hetenként egyszer esznek, egy nyulat... Nagyon szívesen megmutatom, a mostaniak gyönyörű példányok ... Szívélyesen invitál a raktárba. — Ne vegye rossz néven, a hüllőktől... hogy úgy mondjam, idegenkedem. Inkább a munkájukról beszéljen ... Mibe kerül egy kígyó, nehéz-e betanítani... ? — Nagy rizikó kérem. Afrikából, Dél-Amerikából hozatom. Sajnos nem jól bírják az utazást. Eddig már öt pusztult el. Darabja harminc-negyven- ezer forint... — Miért éppen hüllőkkel dolgozik? — Hogy miért? Azelőtt akrobata voltam, légtornász, zenebohóc, de amikor közeled- tem a negyvenhez, gondolkodnom kellett, mi lesz, ha kiöregszem. Papának a kisujjában van a cirkusz. Megbeszél-. ezt tűk: kígyókkal dolgozom, nem csinálja senki. — Tulajdonképpen, hol lakik? — Erzsébeten. Édesapám udvarában. Tíz lakókocsim van. Egyenként is komfortosabbak, mint akármelyik szövetkezeti lakás. Papa építtetett házat, én még nem. A szállodákon kívül mindig lakókocsikban laktam. Olaj kályhával fűtünk, modern a bútorzatunk,.. — Gyerek? — Első házasságomból négy. A két idősebb, a tizenhét éves fiú, meg az utána következő kislány már fellép. A lányom gyönyörűen táncod, a fiam zsonglőr... Anyjuk mellett vannak és rendesen járnak iskolába... Gondoskodom róluk anyagilag. — ön hol járt iskolába? — Nem tudnám felsorolni. A leghosszabb ideig, egy hónapig, Pesten jártam. Ahol felléptünk, ott tanultam, már amennyit, mert tőlünk nem követeltek túl sokat.., A kistermetű férfi és a magas nő komolyan hallgat, fegyelmezetten figyel. Mint egy mutatvány — Nem veszélyesek a kígyók? — Érteni kell hozzá. Amelyik érkezés után szembeszegül, felkapja a fejét és harapj ni akar, szájkosarat kap. Mutatja, hogyan kell gyorsan, határozottan megkapni a kígyó fejét és ráhúzni a szájkosarat. Fejével egy alig észrevehető mozdulatot tesz, mire a csinos, óriás-fiatal-nő kinyitja bőrtáskáját, egy puha szíjakból varrott, kis szájkosarat húz ki, szótlanul felmutatja. Olyan a jelenet, mintha az esti számhoz tartozó játék lenne. — És hogyan tanulnak meg táncolni? — A kígyó sehogy. A nő táncol, Mindig q. nő. A táncoló mozdulatai keltik azt a hatást, hogy a kígyó produkálja magát. Nálam' mlftdén kígyó két hét alatt a színpadon van. A lényeg: állandóan a testhez érjen, megszokja a bőrt... A többi a táncosnőn múlik. A fiatal nő megint a táskájába nyúl, és néhány sokszorosított fényképet vesz elő. Sógornőjét és őt ábrázolják a képek. Mindketten 3—3 kígyóval körültekerve, apró bikiniben állnak. — Hány kiló lehet egy kígyó? — Ez például, amit a feleségem itt a két karjában fog, negyven. A többi is nagyjából ennyi, de van, amelyik a hat- vanat is eléri. A bikinis képen jól látszik, hogy milyen izmos a nő, mégis túlzásnak tartom ezt a mázsánál nagyobb kígyótömeget. Megemlítem, a fiatalasszony mosolyog, ránéz férjére, aki egy bólintással jóváhagyja, hogy válaszoljon: — Négy éve csinálom már. Még tíz,év, és ha kell, akár egy utcával is megverekszem ... — Milyen zenére táncol a felesége? — Keletire. — Igen, de klasszikusra vagy népzenére? — Azt nem tudom. Keletire. Magnóról megy. — A kosztümök? — Keletiek. A Belvárosban terveztetjük egy maszeknál. Krokodilszájban — Mit olvasott Keletről? — Semmit, kérem. Én csak állatokkal meg kígyókkal foglalkozom. Nincs időm másra. Nagy műsorom van, igényes közönségnek játszom. Jártunk már Moszkvában, Leningrád- ban, Asztrahánban, Szocsiban, Orenburgban, mindenhol meghosszabbították a szerződésünket. Most van kilátásban egy dél-amerikai szerződés ... Az Artista Varietéhez tartozunk. Ha szerződést kapunk, akkor alkalmazásban állunk a vállalattal, ha nincs szerződésünk, mint most is, a saját számlánkra dolgozunk. De igényesek vagyunk magunkkal. Nagy felelősség ez kérem ... Sajnálom, hogy a krokodilszámomat nem látta. Az az igazi. És veszélyes is. Tessék elképzelni, hogy kinyitom a krokodil száját, és beleteszem a feleségem fejét! . Ránézek az asszonyra. A szeme sem rebben. Komolyan, egészen kicsit mosolyog. — De hiszen itt minden veszélyt a felesége visel!? A férfi bólint. — Mint mondtam, trapézon dolgoztam. Ugrottam... és estem is ... Az artistának fiatalon is öreg korára kell gondolnia. Rámentem az állatokra. Kérem, abban semmi érdekes nincs, ha egy férfi lejt táncot három kígyóval, vagy bedugja a fejét a krokodil szájába. A közönségnek nem kell. Csak az, amikor egy szép, fiatal nő van veszélyben ... Hiszen ha lehetne, vállalnám helyette... A zsoké termetű férfi minden idegszálával figyel. A szép, magas asszony csuklóján meg- csörrennek az aranybizsuk. A társulat vezetője rámnéz. Tekintete udvarias, elnézést kérő. — Pontos program szerint dolgozunk, öt perc múlva kezdődik a próba... Szemes Piroska A második Vidéken az első Panoráma filmszínházat avattak Szegeden. A budapesti Corvin után ez az országban a második — vidéken az első — olyan mozi, amely alkalmas hetven milliméteres filmek vetítésére. Az új panoráma mozi gépével 35 milliméteres filmek is vetíthetők. A kettősség azért szükséges, mert hazánkban még viszonylag kevés a 70 milliméteres kópia. Nyilatkozat a fagykárról Az április 9-től 14-ig tartó éjszakai fagyokkal járó lehűlés a felmérések szerint jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Mészáros István, a MÉM termelésfelügyeleti osztályának vezetője szerint a fagyokat megelőző időszakban az évszakhoz képest feltűnően enyhe volt az időjárás. A növények fejlődése a szokásosnál előbbre tartott, ami növelte a fagy iránti érzékenységüket. A mezőgazdasági üzemek korábban kezdték meg a szőlők metszését, és előbbre hozták a vetés idejét a cukorrépánál, a borsónál, a máknál és a tavaszi kalászosoknál. A mínusz 3—7 fokos fagyok óta eltelt rövid idő alatt még nem sikerült teljes képet kapni a károkról. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a cukorrépa különösen megsínylette a hideget. Becslés szerint országosan húszezer holdat kell újra bevetni. Számottevő kárt szenvedett a repce, míg a mák állapotát nemcsak a fagy, hanem a szélverés is rontotta, A takarmány- növények közül a lucerna és a vöröshere szenvedett a legtöbbet. Az idősebb lucernásokat is megcsípte a hideg. Azt, hogy milyen lesz további fejlődésük, egyelőre még nem lehet megállapítani, mindenesetre az első kaszálás lényegesen kisebb termést ígér. Kisebb mértékben ugyanez vonatkozik a vörösherére is. A gabonaféléknél különösebb károkkal nem számolunk. A borsófélék közül elsősorban az étkezési célokra korán vetettek szenvedtek nagyobb kárt. ugyanakkor leperzselődött a korai előosíráztatott burgor nyák lombozata is. Ez ugyan Önálló gazdasággá alakul a tsz-ek erdőtársulása Nagyobb jogok — Ipari fa A nagykőrösi termelőszövetkezetek erdőtársulásának csókás-erdei telepén sok a faanyag. Rönk-, tűzifa-, deszka-, lécmáglya veszi körül a kis fűrészüzemet. Néhány évvel ezelőtt még alig pár méter hosszú sínpályán szállították a fát a fűrész alá. Ma már az erdőben, a közeli árnyékos részeken a deszkamáglyák sokasága áll, s vágányhálózaton szállítják a szárítani való fűrészárut Az akác- és tölgyfatüzelő három méter magas falként ösz- szerakva várja a vevőket. Itt- ott emberek bíbelődnek a fával, mások megrakva szőlőkarókkal, a sínen járó kocsikat tologatják. A fűrészházból a szalagfűrész harsogó hangja repül szét a fák között. Tímár Ferenc műszaki vezetőt az erdő szélén, a kis üzem közelében egy farönkön ülve találom. Én is mellé telepszem. — Dűlőre jutott már az erdőtársulás sorsa? — faggatom. — A közös gazdaságok erdőtársulása eddig egyszerűbb gazdálkodás formájában működött a Hunyadi Tsz erdészeti üzemegységeként. Bár eddig is eredményesen dolgozott, minden állami támogatás nélkül. Az új gazdaság- irányítási rendszerben lehetőség nyílott az önálló gazdálkodásra is. Ennek előnyeit a hat gazdaság felismerte és valamennyi tsz közgyűlése úgy határozott, hogy az erdőgazdálkodás, mint hetedik termelőszövetkezet kezdje meg önálló működését. Biztosra vehető, hogy az eddig is haszonnal dolgozó kis erdei üzem jövedelmezőbb vállalattá fejlődik. A fűrészüzem eddig ipari célokra felhasználható félkész anyagot gyártott. Jelenleg mintegy 150 köbméter fűrészáru áll felmáglyázva a fák alatt. Kiszáradás után ezt már készárunak dolgozzuk fel. Az új vezetőségnek a piacok felkutatásával meg kell teremtenie az értékesítés feltételeit. Az amúgy is bő tü- zifakészletet csökkenteni lehetne azzal, hogy belőle a még ipari célra felhasználható anyagot kiválogattat- ják. (fehér) még nem jelent kifagyást, de annyi már biztosra vehető, hogy az idén két héttel később lesz újburgonya a piacon. A gyümölcsösökben a becslések szerint a dió és a mandulatermés hetven-nyolcvan százaléka elpusztult. Az őszies a kajszibaracknál, a cseresznyénél és a meggynél 30—35 százalékra becsüljük a virágkárokat, ezért a korai csonthéjas gyümölcsökből az elmúlt évinél kevesebbet várunk. A szőlőkben kisebb ará1- nyú a pusztulás, a kár mértéke országosan 20 százalék körül van, ezen belül a csemegeszőlőknél 30—35 százalékra tehető. Az alma, a körte és a szilva csak kisebb károkat szenvedett, hasonlóan a málnához és az eperhez. A mezőgazdasági üzemekben most mindent meg kell tenni, hogy csökkentsék a fagykárokból eredő terméskiesést. A cukorrépánál, a takarmány- répánál, a máknál és a lennél a növény újra vetésével kell pótolni a veszteséget. A gyümölcsösökben és a szőlőkben a talaj művelési, a növényvédelmi és az ápolási munkák gondos elvégzésével mérsékelhetők a károk. BOCS „ÖREG CIGÁNY" Százhuszonhat fia, unokája és dédunokája kísérte utolsó útjára a tágabb rokonságon kívül a Borsod megyei Bocs községben 79 éves korában elhunyt Horváth János tapasztó cigányt, aki arról volt nevezetes, hogy amíg dolgozni tudott, ő rakta legjobban az egész Hernád völgyében a falusi házak nélkülözhetetlen tartozékát, a kenyérsütő kemencéket. Bár a kenyérsütés „divatja” múlófélben van, Bőcsön, Hemádnémetiben, Taktaszadán és máshol még több mint másfél ezer sütőkemence őrzi az „öreg cigány" emlékét, akit a Bocsi Községi Tanács munkás élete megbecsüléseként rendszeres szófiát lis segélyben részesített. Szögletes centrifuga A Hajdúsági Iparművekben megkezdték a „Kohó- és gépipar legszebb terméke” címet nyert szögletes centrifuga 0-sorozatának gyártását. Sorozatgyártása az év második felében indul meg. Az első szállítmányokat az ősszel kapja a kereskedelem. A centrifugának nemcsak a formája változott, teljesítményét is javították. önműködő fékberendezéssel látták el, s a korábbinál több — egyszerre 3,5 kiló — ruhát forgat. Gyógyhagyma, vízipálmák felett Akaktuszos ház A ház olyan paci, hogy lábujjhegyre állva belátom az egész tetejét, a felágaskodó nádszálakat. A kicsi, csámpás kapu mellett csengő; hangjára kijön Cöröndő néni, a „kaktuszos ház” asszonya. A kertben, az ajtó előtt, a szobában és az udvar külön épületében, mindenütt kaktuszok — ezerféle. Hát nem éppen ezer, de hatvan- hetven fajta mindenesetre van — nevet a néni. —Négy éve lakunk Monoron — mondja —, a Dunántúlról jöttünk ide. A költözködésnél valóságos búcsújárás volt nálunk. Mindenki azt leste, mikor törik le egy levéldarab ... Én meg vigyáztam, és jaj, de rossz volt, ha tényleg valami baja esett egviknek-másdknak. Autóval hoztuk a virágokat. Mert nemcsak kaktusz van itt, leander, citromfa, kána, gyógy hagyma is. Nem válnék meg tőlük semmi pénzért. Hidason — ott laktunk — sokat elajándékoztam. Amit nem hozhattunk riía- gunkkial, a szomszédoké lett. A KlSZ-bizottság- nak is otthagytunk egy óriás kaktuszt — ide be sem férne. , A sarokban, az ablakpárkányon, a kisebb szoba asztalán virágok. Olyan a lakás, mint egy kisebbfajta növényház. A gyógyhagyma hosszú levelei a magasból őrködnek a vízi pálmák kisebb bokrai felett, a med- vetalpkaktusz szúrósan meredezik valóban medve- talpnyi ágaival. — Ézen a kukackaktuszon a nyáron volt vagy kétszáz virág. Csodájára járt az egész környék — mutatja Göröndő Miklósné az ágakon megbújó rózsaszín, leheletnyi bimbókat. — Hogy honnan szereztem őket? Egy nagykőrösi kertésztől hús? fajtát vettem meg egyszerre. Nyáregyházáról is sokat hoztunk. Úgy hallottam, egy izsá- ki agronómus is gyűjti a kaktuszokat — oda is leutazom, hátha sikerül új fajtákat szerezni. — Hát igen, elég költséges kedvtelés, de megéri. A gondozás is sok idomba kerül... Ha hidegre fordul az idő, elég sok baj van velük. De jöjjön el majd nyáron! Kivirágoznak a rózsafáink — több mint húsz új tő van —, akkor lesz igazán szép nálunk. — De eljöjjön! (koblencz) Újjászülető A ROMKERTBEN HELYEZIK EL VÁTZ REMETE SZOBRÁT Csattog a fejsze, sikolt a fűrész: öreg fákat döntenek és darabolnak — a váci Géza király téren. A városi tanács építési és közlekedési osztálya évek óta tervszerűen átépíti a város legnagyobb tereit. A gyermek- parkká varázsolt Marx tér, a műemlékeket őrző Március 15 tér, a szelíden dombos Vak Bottyán tér és a háromszögben zöldellő Damjanich tér után, itt folytatják a rendezést. Az 1718-as lérkép így jelzi: Das Fischer Gasse. Festői hatású színfoltja volt már altkor a városnak. Később Barátok terének is nevezték, a XVIII. században ide épült ferences rendház és templom miatt. Több nagy koronájú fát ki kellett vágni, hogy a templomkertnél álló szobor előtti rész szabaddá váljék, mert itt halad majd át, a tér közepén, az új kocsiút. A templom előtt már elkészült a magasított, szélesebbre, épített kockaköves járda. Ide helyezik át a tér északi sarkában álló kőkeresztet. Három hatalmas vadgesztenyefának megkegyelmeztek a tervezők. A tervrajz szerint pázsit zöl- dell majd a széles út két oldalán. A tér egyik házának kosáríves, kőkeretes kapuján bevésett szám: 1759. A szemközti gimnázium és szakközépiskola 208 évvel később épült. Igazgatója, Bíró Béla mutatja a szépen kialakuló Romkertet, ide helyezik a Vátz remete szobrát. A. sokat vitatott várfal maradvány omladozik, s nem kis mértékben életveszélyes. Ideje lenne az ígért állagvédő munkát elvégezni rajta. Elhanyagolt, csúnya háttér: a volt kolostorépületnek a térre néző fala. Műemlékbizottság, honvédség, egyházi hatóság, nyomda — az épületben jelenleg tevékenykedő szervek és intézmények képviselői már egyszer tanácskoztak a közös restaurálásról. Reméljük, hogy mire 1989 nyarán a tér majd teljes szépségében pompázik, új külsőt kapnak a sok vihart megélt, műemlékjellegű épületek is. Papp Rezső
