Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-19 / 91. szám
***Ä* f’est A/\cgvei hmuap különkiadása XII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1968. ÁPRILIS 19., PÉNTEK 20-22 AUTO NAPONTA Gyorssegély a „lerobbant” kocsiknak Itt van a város szívében, mégis ritkán tévedünk ide. A mai látogatással adósságot törlesztettünk. Sok itt az autó. Alig tudtunk befurakodni az udvarra, de egyenesen Magyar László helyettes művezető karjaiba futottunk. Önálló gazdasággá alakul a tsz-ek erdötársulása Nagyobb jogok — Ipari fa a fűrészüzemben A termelőszövetkezetek társulásának csókás-erdei telepén sok a faanyag. Rönk-, tűzifa^, deszka-, lécmáglya veszi körül a kis fűrészüzemet. Néhány évvel ezelőtt még' alig pár méter hosszú sínpályán szállították a fát a fűrész alá. Ma már az erdőben, a közeli árnyékos részeken a deszkamáglyák sokasága áll, s vágányhálózaton szállítják oda ki a szárítani való fűrészárut. Az akác- és tölgyfatüzelő három méter magas falként ösz- szerakva várja a vevőket. Itt-ott emberek bíbelődnek a fával, mások megrakva szőlőkarókkal a sínen járó kocsikat tologatják. A fűrészházból a szalagfűrész harsogó hangja repül szét a fák között. Tímár Ferenc műszaki vezetőt az erdő szélén, a kis üzem közelében egy farönkön ülve találom Én is mellé telepszem. — Dűlőre jutott már az erdőtársulás sorsa? — faggatom — A közös gazdaságok erdőtársulása eddig egyszerűbb gazdálkodás formájában működött a Hunyadi Tsz erdészeti üzemegységeként. Bár eddig is eredményesen dolgozott, minden állami támogatás nélkül. Az új gazdaságirányítási rendszerben lehetőség nyüott az önálló gazdálkodásra is. Ennek előnyeit a hat gazdaság felismerte és valamennyi tsz köz^ gyűlése úgy határozott, hogy az erdőgazdálkodás, mint hetedik termelőszövetkezet, kezdje meg önálló működését. Remélni lehet, hogy az új vezetőség nagyobb rugalmassággal és cselekvési joggal rendelkezik majd, mint elődei. Biztosra vehető, hogy az eddig is haszonnal dolgozó kis erdei üzem jövedelmezőbb vállalattá fejlődik. A fűrészüzem eddig ipari célokra felhasználható félkész anyagot gyártott. Jelenleg mintegy 150 köbméter fűrészáru van felmág- lyázva a fák alatt. Ezeket kiszáradás után a nyáron már készárunak dolgozzuk fel. Az új vezetőségnek a piacok felkutatásával meg kell teremtenie az értékesítés feltételeit. Az amúgy is bő tü- zifakészletet csökkenteni lehetne azzal, hogy belőle a még ipari célra felhasználható anyagot kiválogattatják. Tűzifa és a zártkertek részére szükséges akác szőlőkaró nagy bőségben várja a vásárlókat. (fehér) Mennyi a pontos idő? Órásműhely az udvarban Elismerem, hogy valahányszor elhaladok a kapura kibiggyesztett ingaóra mellett, mindig belehalászok a zsebembe, előkotorászom az órám, és hozzáigazítom. Az óra felett levő írás meg- nyugat: pontos idő. Tehát nyugodtan ráhagyhatom magam arra, hogy hozzávegyem az enyémet, nem fogom elkésni a vonatot, és reggel is pontosan érek a munkahelyemre. Bekukkantok az udvarra. Bevallom, életemben először. Uramfia, néhány lépéssel arrébb ugyanolyan óra, mint amilyen a ' kapun, s - amellyel már évek óta tartom a barátságot. Csak valami hiba van! A kapu óráján három óra múlt két perccel, az udvari órán három óra három perc. És a felírás itt is kardoskodik: pontos idő. Beléptem a boltba. Megnyugtattam Klein Dezsőt, a mestert, hogy semmi vásárlási vagy javíttatási szándékom nincsen, csak egyszerűen megkérdezem: hogy is állunk a pontos idővel? — Hát kérem! — mosolyog Klein bácsi —, nagyon nehéz két olyan órát találni, amelyik egyformán jár. Ez az óra például — mutat egy fekete ingaórára —, együtt jár a rádió órájával, és viszonylag pontosnak tekinthető. De hát az abszolút pontosságot valahol Greenwich-ben kellene keresni. Az ottani órát azonban olyan nagy gonddal, olyan körülmények között működtetik, amivel más órákra nem is gondolnak. — Szóval a kapun levő óra? — Reklám! Valamivel föl kell hívni a figyelmet arra, hogy az udvarban órás dolgo21 — Mióta? — Negyven éve! Nagy idő, szép idő! Ezalatt legalább harminc fiatal szakembert neveltem. Akik itt a városban vagy a környéken a szakmában dolgoznak, többségükben vagy a tanítványaim, vagy nálam voltak segédek, esetleg ott voltam a bizottságban, amikor a mestervizsgát tettek. (—si) Mit látunk ma a moziban ? Csapda. Romantikus történet a magas Északon. Főszereplő: Rita Tushingham. Kísérőműsor: Látszat csal. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. — Szeretnénk körülnézni a telepen s egy-két műhelyben — mondom. — Nagyon szívesen hozzájárulok s ahol kell, segítek is — válaszol udvariasan. — Hogy tudják kielégíteni az egyre szaporodó autósok és motorosok igényeit? — Az igaz, hogy naponta 20—22 belföldi és 3—4 külföldi kocsi is beállít hozzánk szervizre és futójavítási munkákért, de még mindig sikerült mindenkit kielégíteni. Az is igaz, hogy az ilyen autószerviz amolyan gyorssegélynyújtó hely. Útközben előállott kisebb hibák kijavítására, olajcserére szorítkozik. — Minden külföldi kocsit meg tudnak javítani? — Meg tudnánk, de csak a KGST keretébe tartozó országok kocsijaihoz való pót- alkatrészekkel vagyunk ellátva. — A tavalyi éves terv hogyan sikerült? — A kétmilliókétszázezer forintos tervünket túlteljesítettük. Az idei tervről még nem tudok sokat mondani. Lehet, hogy az új lehetőségek folytán ennél nagyobb is lehet. — Idegen nyelvet beszélnek? — Pomázi Mihály részleg- vezetőnk perfekt német. Felesége, aki itt adminisztrátor, a szláv nyelvekben járatos. Még mindig boldogultunk valahogy. Nagyon ritkán akadtunk össze egy-egy angollal, vagy franciával. A német segített ki ilyenkor bennünket. (fehér) A Szabadság Tsz-ben Lelkiismeretesen biztosítják az egyre gyarapodó szarvas- marhaállomány gümőkórmentesílését: a fertőzöttséggya- nús állatoknak ellenőrző tuberkulin-injekciót ad az állatorvos ,Mesterségünk címere.. 5» Ma 20 órakor a Kossuth-rá dióban ezen a címen kerül sor a szocialista brigádok rádiós vetélkedőjének keretében a konzervgyár Bartha-brigád jának szereplésére. A Csépiéi Motorkerékpárgyár KISZ szocialista brigádjával mérik ösz- sze tudásukat. Kérjük a körösieket, szurkoljanak nekik a készülékek mellett, mert előfordulhat, hogy a brigád olyan feladatot kap a vetélkedő során, amit csak a lakosság' azonnali tevékeny segítségével tud megoldani. A vidék legjobb borjúgondozója Galamb István, az itatásos borjúnevelés mestere. A rábízott állatok elhullás! aránya hússzor kisebb, mint a megyei átlag Foto: Kiss SPORT LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Jászberényi Lehel II 3:1 (0:1). Szerdán Jászberényben lejátszott edzőmérkőzésen a Kinizsi labdarúgó-csapata a következő összeállításban játszott: Gömöri (Vadnay) — Kecskés I (Vess), Juhász, Baranyai, Józsa, Pécsi, Decsi, Kecskés III, György, Kleno- vics, Abonyi. A túl keményen játszó hazai csapattal szemben a második félidőben jó adogatással tudott eredményesebb lenni a Kinizsi. Több szép, tetszetős támadás futott a pályán, voltak jó kapura lövések is, mint a múlt heti, ez is jó edzőmérkőzés volt. Góllövők: a hazaiak már az első percben nagy lövéssel megszerezték a vezetést 0:1. Abonyi egyéni akcióból egyenlített 1:1. György kemény belemenés után nagy gólt lőtt 2:1. Klenovics jól eltalált lövése védhetetlen volt 3:1. P. S. ★ Ceglédbercel—Építők 2:1 (1:1). Építők: Labanc — Fercsik, Gulyás II, Orsányi, Orbán, Gulyás 1, Tolnai, Bari, Pallagi (Horváth I) Toricska, Bata. Több kihagyott gólhelyzet után a vendégek szerezték meg a vezetést, majd Gulyás II szabadrúgásból egyenlített. Ismét az Építők rohamozott, de gólt nem tudtak elérni. Szünet után kiegyenlített küzdelem folyt. Vendégek szereztek gólt, ami egyben győzelmüket is jelentette. A közepes színvonalú, igen kemény mérkőzésen a döntetlen igazságosabb lett volna. Jók: Gulyás II, Orsányi, Orbán, Toricska, Bata. Ceglédberceli ifi—Építők ifi 3:1 (0:1). Építők ifi: Kovács I — Kristóf, Horváth II, Szénái, Te*- mösközi, Lábát, Balogh, Ér ki, Szűcs, Scheiber, Rákosi II, (Rákosi I). Ügyesen játszottak az ifik, de a hajrára kifáradtak és a jobb testi felépítésű vendégek ezt ki is használták. Jók: Kristóf, Erki, Szűcs. Vasárnap Kakucsra utazik a csapat. P. T. Torrmztoborzó A Kinizsi Sportkör torna- szakosztálya 20-án (szombaton) és 27 (szombaton) délután három órakor a gimnázium tornatermében toborzót tart 10—11 éves fiúk részére. Jelentkezni a helyszínen lehet, Medve László edzőnél. Gyerekek, kié lehet? Szerkesztőségünk új „taggal” bővült. Egy játékbabát hozott be Szilágyi Imréné, aki azt a város központjában a földön heverve találta. A baba nagyon szomorúnak látszik — valószínűleg az a kisgyerek is, aki elvesztette. Szeretnénk visszajuttatni neki. Kérjük a baba kis gazdáját, keressen fel bennünket a szerkesztőségben — hogy ő is és a baba is mielőbb megvigasztalódja*■ nak. A diákparlament után... Cinikusak-e a mai fiatalok? (h) tályunk lehetőségein belül is — a társadalomért. Nálunk nincs annyira érvényben az anyagi érdekeltség, mint a felnőtteknél. Éppen ezért az előbb említett felszólítás helyett jobb lenne, ha megkérnének bennünket egy-egy alkalommal ilyen munkára, hiszen az önként jelentkezők is lennének annyian, mint azok, akik így úgy érzik, hogy parancs hatására vesznek részt ilyesmiben. — Nem egyértelmű a tanulási körülmények szempontjából hátrányos helyzetűnek ítélt diákok értelmezése sem — veti közbe egyikük. — Nem bizonyos, hogy a mun>- káscsaládok gyermekei — különösen akkor, ha a szülők széles körű érdeklődéssel rendelkeznek — hátrányosabb helyzetben vannak azoknál, akik értelmiségi családból származtak. Az elért tanulmányi eredményeket a diák alkata, ambíciója, akaratereje és (képessége befolyásolhatja elsősorban. Amikor előveszem a jegyzetfüzetemet, hogy mégis följegyezzem a legfontosabbakat és érdeklődő, a vita hevében sipirult arcukra nézek — igazat adok nekik. Szándékosan nem írom le a beszélgetés "észvevőinek a nevét. Hiszen lem ez a fontos és nem is a ársadalmi szervezetben betöltött funkcióik. Fiatalok. A véleményükre voltam kíváncsi. Karai László (Folytatjuk.) kát és megkockáztatom a kérdést: a közöny nem áll mesz- sze a cinizmustól, és ezzel az életérzéssel sokat joggal vádolnak közületek. Van-e alapja ennek? Némi gondolkodás után igennel válaszolnak. De rögtön magyarázatát is adják a jelenségnek. — Nemcsak bennünk, fiatalokban van a hiba, ha valamiért nem lelkesedünk látványosan. A felnőttek nagyon sokszor éretleneknek, önálló véleménnyel nem rendelkezőknek hisznek bennünket, emiatt utasításokkal próbálnak rábírni valamilyen feladat elvégzésére. Számunkra pedig mindennél fontosabb az, hogy észrevegyék: saját elhatározásunkból is készek va‘- gyünk a jóra és a cselekvő aktivitásra, de mindennél többre becsüljük a természetes, őszinte hangot. Például miben — firtatom tovább — hiszen az őszinteség nagyon sok területen követelmény lehet? Egymás szavába vágnak, amikor egyszerre akarnak válaszolni. — Nem helyes, hogy társadalmi munkák végzésére felszólítás formájában hívják fel a figyelmünket. Többségünk tenni akar valamit — korosznak. Beszéltünk a cinizmust ról is, mint olyan életszemléletről, amely miatt a felnőttek egy része kézlegyintéssel kísért botránkozással ítéli meg és ítéli el a mai fiatalságot. A diákparlament képviselőjének e szavaira pillanatok alatt fellángolt a vita az asztal körül. Hagytam őket beszélni, mert kíváncsi voltam a véleményükre. Még a jegyzet- füzetemet sem vettem elő, hogy amennyire lehet, ne befolyásolja őket az újságíró jelenléte. — Egyoldalúan és nagyon leegyszerűsítve vélekednek rólunk azok, akik cinizmussal vádolnak bennünket — tiltakozott egyikük. — A cinizmus, a mindent tagadás nem általános jellemzője a mi korosztályunknak. Ha mégis van közöttünk olyan, akinek ez az életszemlélete, az egyrészt divatból, másrészt feltűnési viszketegségből mondja ezt magáról. — A mi korunkban az elért technikai eredmények, művészeti alkotások, a mindennapi élet apró-cseprő problémái szinte lehetetlenné teszik, hogy érdektelenül menjen el ezek mellett akárki is — egészítik ki az asztal másik oldalán. Kihasználom a tiltakozásuInterjút akartam készíteni a diákparlament egyik részvevőjével. Hogy ez az írás mégis cikksorozattá bővült, annak az őszinteségnek és lelkesedésnek tulajdonítható, amely a beszélgetésbe bekapcsolódó fiatalok szavait jellemezte. ★ Az Arany János Gimnázium fiúkollégiumának egyik tanulószobájában hátán ültünk az asztal körül. A kollégiumi diáktanács tagjai, az iskolai KISZ-bizottság képviselői és az újságíró. Az első kérdésre még Manger Henrik válaszolt, aki a város középiskoláinak, szakiskolájának és ipari tanulóinak képviselőjeként részt vett a diákparlament ülésein, és akitől arról érdeklődtem: mivel foglalkozott a diákparlament? — A tizenévesek tanácskozása volt. Azoké a fiataloké, akik az ország középiskolásait és ipari tanulóit jelentik. Az idei diákparlament a második olyan lehetőség volt, ahol e korosztály problémái megvitatásra kerültek. Szó volt itt a tankönyvréformról, az érettségi vizsgáról, az egyetemi felvételekről, a teenagerek világnézetéről — egyszóval azokról a kérdésekről, amelyek bennünket foglalkoztat
