Pest Megyei Hírlap, 1968. április (12. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-17 / 89. szám
4 1968. Április n., szerda Elektronikus szem Mexikói kutatók egy csoportja oly elektronikus szemeket készített, amelyekkel a vakok mozgást, körvonalakat, magaslatokat, sőt színeket is tudnak észlelni. Bevált az új lakáselosztási módszer Százas helyett ötvenes lista A Váci Városi Tanács végrehajtó bizottsága ülésén két fontos napirendi pont szerepelt: a Vác és Vidéke ÁltaláA „pocsolyafürdőzés" alkonya Júniusban: strandnyitás Monoron Bár még hideg az idő, ideje már nyárra gondolni. László Istvánnak, a Monori Községi Tanács elnökhelyettesének erről az évszakról is a legégetőbb, legszükségesebb műnkék jutnak eszébe, elsősorban a monori strand ügye. Éppen erről szerettünk volna hallani. — A végrehajtó bizottság döntése úgy szólt, hogy az idén feltétlenül meg kell nyitni a strandot. Felmértük a legszükségesebb tennivalókat, és kiderült, hogy az üzemeltetéshez százezer forint szükséges. — Ha ráfizetéssel is, de lehetőséget biztosítanánk a fiatalabb korosztálynak a strandalásra, akik eddig a Halasban és egészségtelen állóvizekben fürödtek. A megújított strandfürdő június 10—15-re átadásra kerül. Hogy mennyire szükség van rá, azt nem kell különösebben bizonyítani. És szükség lenne egy tisztasági fürdőre is. Pénz kellene. László István azt is elmondotta, hogy a fejlesztési tervben mindössze 50 ezer forint volt előirányozva ezekre a munkákra — s a másik 50 ezret a szociális otthon létesítésére előirányzott összegből vették kölcsön. Ez az építkezés ugyanis csak jövőre kezdődik. nos Fogyasztási Szövetkezet kereskedelmi tevékenysége a város területén, valamint az 1963-ban bevezetett — a nyilvánosság előtt végzett — új lakáselosztási rendszer eddigi tapasztalatainak értékelése, az elkövetkező évek lakásgazdálkodása szempontjából. Az első napirendi pont vitájában a bolthálózat fejlesztésében elért eredményeiért a végrehajtó bizottság elismerésben részesítette a szövetkezet vezetőjét, Kovács László igazgatót. Az elismerő szavak mellett természetesen a hiányosságok is terítékre kerültek. Tovább kell javítani a zöldség- és gyümölcsellátást. Bővíteni kell a szövetkezetek kölcsönzőtevékenységét. A város legnagyobb problémája — a lakásgazdálkodás. Az előterjesztés helyesen vonta le a tapasztalatokat, tanulságokat. Bevált az új lakáselosztási módszer, melynek legfőbb sajátossága a demokratizmus. A 100-as listát is már a lakosság választott képviselőinek, a tanácstagoknak, valamint a lakásügyi állandó bizottság tagjainak környezettanulmányai alapján állították össze, s a névsort a sajtó útján is nyilvánosságra hozták. Kevés a tanácsi rendelkezésű lakás, ezért még huszonhárom igényjogosultnak nem tudtak lakást adni. Tanulság: a százas lista túlságosan nagy, az elkövetkező időszakra ötvenes listát készítenek. A tanácstagok és az állandó bizottság már dolgozik rajta. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a 100-as lista eredeti terv szerinti végrehajtását gátolta, hogy az új lakások elosztásánál nem érvényesülhetett kellő mértékben a városi tanács véleménye. Ideiglenes megoldás, amíg megépül a modern fiaztató Halló, itt Moszkva! Moszkva beszél!" „Halló itt Moszkva! Moszkva beszél! A moszkvai Komintern adóállomásán az 1724-es és az 50-es hullámhosszon. Világ proletárjai, egyesüljetek!” — 35 évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal indult meg a moszkvai rádió magyar nyelvű adása. Az évforduló alkalmából hétfőn este bensőséges ünnepségre került sor a moszkvai rádió tanácstermében. Az ünnepi eseményre Budapestről megérkezett Hochfelder Irén, a moszkvai rádió magyar adásainak első bemondónője. Beszédében meleg szavakkal emlékezett meg Kun Béláról, akinek kezdeményezésére létesült a moszkvai rádió magyar szerkesztősége: továbbá Zalka Mátéról, Hidas Antalról, Bokányi Dezsőről, Sík Endréről, mindazokról, akik részt vettek1 a magyar szerkesztőség munkájában. Ivan Laponogov, a moszkvai rádió szocialista országokba irányuló adásainak főszerkesztője a jubileum alkalmából díszoklevéllel tüntette ki Hochfelder Irént, Sík Endrét, Szántó Zoltánt, Bokányi Emmát, valamint g magyar adások sok más egykori munkatársát. , Őrtorony a Dunánál A nyáron megkezdik a du- naföldvári vár restaurálását. Az utóbbi években ásatásokat folytattak a vár udvarán, és érdekes leletekre bukkantak. A Dunántúlt az Alfölddel összekötő híd közelében, a Duna- parti dombón magasodó hajdani őrtoronyban — rendbe hozatala után — tájmúzeumot rendeznek be. Ott helyezik el a község határában előkerült leleteket, köztük mammut- csontokat, római kori érméket, magyar és török fegyvereket. Tervezik, hogy az egykori vár udvarán levő épületekben eszpresszó-falatozót és turista- szállót is berendeznek. Abony Hajdani város városi úton Ami már megvalósult és ami még terv csupán A balatoni halpusztulás okai Abony tizenhatezernyi lakosából — a gyerekeket nem számítva — legalább tízezer következetesen várost emleget, ha lakóhelyéről esik szó. Van ebben némi nosztalgia a múlt iránt, amikor valóban város, sőt járási székhely volt ez a nagy, tipikusan alföldi település. Falu mivoltjuk azonban < nem akadályozza a polgárokat, hogy városi jövőt álmodjanak, és községüket annak megfelelően fejlesszék. Ma már mind a négy termelő- szövetkezet biztos kenyeret nyújt tagjainak, jövedelmük idén is meghaladta a tervezettet. A megnövekedett igények az általános életszínvonalemelkedésben gyökereznek. A földművesszövetkezet 94 millió forintos forgalmat bonyolított le, 15 százalékkal nőtt a falu betétállománya, s elérte a 30 millió forintot. 1967-ben 375 új házra kértek építési engedélyt. A felszabadulás óta községfejlesztésből 70 milliót fordítottak Abony fejlesztésére; ebből hárommilliót ért a lakosság szorgalma. Az elmúlt évben több mint hatszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, amiből minden egyes felnőttre 57 forint jut. Éppen egy éve, hogy a községi jelölő gyűléseken 278 állampolgár szólt hozzá, s 136 közérdekű javaslatot tett. Voltak köztük olyanok, amelyeket mindjárt megvalósíthattak, sem különösebb befektetés, sem anyag nem kellett hozzájuk, csak egy kis lelemény. És vannak olyan tennivalók, amelyekhez már alapos előkészítés és széles körű összefogás kell. A nagy kiterjedésű község egyik nagy gondja és még sokáig az lesz — az úthálózat. Elkészült a Szemere út, amelynek felújítása több mint egymillióba került, ugyanakkor megkezdődött az Abonyi út 300 méteres szakaszának átépítése. Az is köztudott a faluban, hogy még ebben' az évben állami erőből megkezdik a 4-es számú főközlekedési út szélesítését. Ha elkészül, lovas kocsival nemigen közlekedhetnek rajta, tehát párhuzamos terelőutakat kell létesíteni. Egy-egy ilyen útszakasz kiépítése legalább két és fél millió forint. A költségek nyolcvan százalékára kapnak ugyan állami támogatást 1969—70-ben, de a többi pénzt nekik kell pótolni, legalább 1300 ezer forintot. Ezért, bár sokan kérték a Bicske, Nyáry Pál, Jókai, Rákóczi, Vörösmarty utcák kiépítését, ezekre csak 1970 után kerülhet sor. Ahol út van, járda is fut. Ez sem okoz kisebb gondot. A Szeli úton 700 négyzetméteres az új betonjárda, de • még milyen sok kellene! Az Üj- szászi úton a tüdőgondozóig most fektetik a lapokat. Sokan mondják, salakozzanak, egyelőre az is megtenné. Ez igaz. Csakhogy a tanács szerint sokszor pénzért sem tudónak salakot venni, meg nem is jut rá. Évenként százezer forintot emésztene fel. Nagy pénz és ideig-óráig tartó megoldás. A nagyobbarányú építkezésnek, a városias központ kialakításának másik fontos tényezője — a csatornázás. Szintén nem olcsó mulatság és csak a következő ötéves terv hozza ajándékba a községnek. A terveket viszont már jövőre be kell mutatni a megyei tanácsnak. Ahogy felmérték, legalább három kilométeres gerinchálózat kell megfelelő tisztítóhellyel, mert az építendő emeletes KISZ- házakat és az ABC áruházat csak így lehet rákapcsolni. Teljes kiépítése legalább öí milliót kíván. Ezt az összeget csakis társulás útján lehet előteremteni, mint ahogy az ivóvízellátásnál is. Az ivóvíztársulat szervezését még ez évben megkezdik, tekintve, hogy nagy összegű befektetésről, 15 millióról van szó. A belvizek levezetéséről a Közép*-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal és a Gerje-Perje Víztársulattal tárgyalnak. Mit kértek még a választók tavaly? Több óvodai, bölcsődei helyet, nagyobb napközit, kulturáltabb kereskedelmet, orvosi rendelőt, villanyhálózatot és utcai világítást. A tavalyi kívánságok közül az idén már vígan használják a gyerekek a megnagyobbított napközi otthont, tágasabb lett a gimnázium. A bölcsődében tízzel több csecsemőt vehetnek fel. Az állam adott pénzt, hét milliót a nevelőotthonra, 50 új gyerek talált gondozást falai között. Ugyancsak a megyei tanácstól kaptak kétszázezer forintot két pedagóguslakásra, míg az egészségház áthelyezése negyedmillióba került. És ha már az építkezéseknél vagyunk, 1968-ban megkezdték a szociális otthon bővítését. A könyvtár is tágasabbá válik, külön szárnyba telepítik a gyermekkönyvtár polcait és az olvasószobát. A falu központjában minden nap gyönyörködnek az ABC-áru- ház impozáns méreteiben, az emelkedő falakban. A Radák utcabéliek ugyanígy tartják számon, hogy halad az orvosi rendelő és lakás építése. Dabas után Abony a megye másik községe, ahol a legtöbb épület a múltat idézi. Kis kastélyok, kúriák, a nagy építészeti stílusok parasztosra egyszerűsített változatai teszik meghitté a község levegőjét. S míg utcáin a fejlődés, a megvalósult községfejlesztés jeleit keressük, egy kicsit megértjük a tanya világ magyarját, ha így szól asszonyához: holnap reggel bemék Nagyabonyba, a városba. Nagykőrösön, a Szabadság Tsz hangácsi üzemegységében modern, télen fűthető kocafiaztató épül. Az építőanyag már ott áll az udvarban. Csakhogy amíg elkészül ez a modern épület, addig is el kell valahová helyezni az állatokat. A majorban most éppen kétszáz sertés hízik, ezekkel nincs különösebb baj, mert a hónap végén túladnak rajtuk. A gond inkább a most vásárolt anyakocákkal van. Amíg fel nem épül a higiénikus új fiaztató, addig ideiglenesen a régi fiaztatót alakítják át. így óvják a fertőzéstől a Dánszentimiklósról vásárolt brucelilőzismentes te- nyészkocasüldőket. MAMARONECK HARGITAY-ESKÜVO A magyar származású Har- gitay Miklós, a múlt évben autóbaleset áldozatává lett Jane Mansfield volt férje, vasárnap házasságra lépett a 25 éves Ellen Jean Siano volt stewardesseL összegezték az 1965 tavaszán végbement tömeges balatoni halpusztulással kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. A vizsgálatok során tisztázódott, hogy a tó vízgyűjtő teA kötet az ellenforradalmi Horthy-rendszer, hadseregének 1919—1938 közti történetére vonatkozó legfontosabb dokumentumokat tartalmazza. A publikált iratokat a Hadtörténelmi Intézet levéltárában őrzött anyagokból válogatták a szerkesztők. A dokumentumok szinte teljes egészükben titkos és bizalmas ügydarabok. Kiválóan alkalmas e kötet arra, hogy képet adjon a Horthy-hadsereg életéről és tevékenységéről, amely mind rületén felhasznált növényvédőszerek okozták a tömeges halpusztulást, de emellett a szunyogirtó-adagok is lénye*- ges szerepet játszottak a víz vegyszeres szennyeződésében. ez ideig szinte teljesen feltáratlan népünk előtt. A kötet bevezető tanulmánya a hadsereg és a politika kapcsolatát mutatja meg. A kötet dokumentum része két fejezetre tagozódik. Az első az 1919-től 1921-ig terjedő időszak problémáival foglalkozik. Ennek tartalmát a hadsereg létrehozásának körülményeire, a fehérterror és a nyílt katonai diktatúra gyakorlására vonatkozó dokumentumok képezik. A második fejezet 1921—1938 közti időszakban tárja fel a hadsereg kiépítésére és politikai megbízhatóságának biztosítására irányuló erőfeszítéseket. A szerkesztőik 20 esztendő tengernyi iratanyagából nagy körültekintéssel és gondossággal 142 dokumentumot választottak ki, hogy annak tükrében mutassák be a korszak katonai történetének legfontosabb problémáit. Az iratok többségét kommentárral látták el, hogy megvilágítsák a tárgyalt kérdések rejtettebb ösz- szefüggéseit, azok helyét és szerepét a komplexum egészében. Ez is megkönnyíti az olvasónak, hogy a dokumentumok mozaikjaiból összefüggő, plasztikus történelmi képet alakítson ki. A kötetet függelék egészíti ki. Ebből az érdeklődők megismerhetik az ellenforradalmi rendszer kezdő garnitúrájához és későbbi élgárdájához tartozók nevét az 1921—1938 közötti hadügy-, illetve honvédelmi minisztereket, vezérkari főnököket, a honvédség főparancsnokait, a kormányzó katonai irodájának főnökeit, a Honvédelmi Minisztérium szervezését kialakulása időszakában és a tárgyait időszak végén. A mű alkotói a tudományosság összes követelményének eleget téve tárják az olvasó- közönség elé a történelmi szempontból fontos és alapve*- tő dokumentumokat. A marxista történettudománynak a Horthy-hadseregről eddig kialakított képét igen sokoldalúan és meggyőzően megerősítik, több vonatkozásban pedig fontos új adatokkal kiegészítik, gazdagabbá teszik. Sztana Béla — komáromi — érem szépen, én még ilyen helyen soha nem voltam, az egész falua megmondhatója, hogy törvény elé engem még nem hívtak. Egész éjjel nem aludtam, gondolkoztam, hol hibáztam, hogy ide idéztek. Nekem az életben még nem volt dolgom törvénnyel, amikor megkaptam az írást, hogy a rendőrségen jelenjek meg, végiggondoltam az egész életemet, hol követtem el hibát, törvénybe ütköző dolgot, de az én eszemmel nem találtam semmi olyat, amiért törvény elé kellene idézni. Kérem, bárkit megkérdezhetnek a faluban, mi mindnyájan ismerjük egymást, ott születtem, ott mentem férjhez, az életemet mindenki ismeri, akárcsak én a másét. Nem tudom én, mi az, hogy tanú, a vöm magyaráz- gatta, hogy engem azért hívnak, mert valaki, akit ismerek, rosszul viselkedett, vagy elkövetett valamit, és én erről tudok, vagy ezt én láttam. Mondtam neki, fiam mindenki éli a saját életét, nincs abba beleszólása senki ember fiának, ember nem ítélkezhet felette, csak ott fenn, az, aki mindent tud, mindent lát. O, mit is mondok?! Szóval, én nem vagyok olyan, hogy beleszóljak más cselekedetébe, majd felel mindenki azért, ahogy élt. Tudom én, kérem, hogy ilyen hivatalos helyen az igazat kell mondani, nem esik nékem az nehezemre, mert én mindig az igazat mondtam, csak nem szeretek ártani senkinek. Azt, hogy mi van egy családban, kívülálló soha nem tudhatja, a mendemondára meg nem adok. Akit tetszik említeni, azt ismerem, öregasszony volt. Idős, nyolcvan felé járt. Ismertem, persze, hiSszen mellettünk lakott. Miért panaszkodott volna, volt lakása, volt ágya, ahol lehajtotta a fejét, és az étele is megvolt. Más meg nem kell egy ilyen öregnek. Két váltás ruha, egy télire, egy meg melegebb időre. Színtiszta igaz, amit mondok. I Ennyit tudok többet nem, ezt meg elmondom, ha már ideidéztek. Néha bejött hozzánk, hiszen ott volt a szomszédban, nem panaszkodott, csak elüldögélt, mert ugye, a gyerekei dolgoztak és unta magát egész nap. Odahúzódott a melegre, mert az ilyen öregek már fázósak, és náluk nemigen fűtöttek, hiszen csak az öregasszony volt egész nap otthon. Említette, hogy nem NÉGYSZEMKÖZT „...mindenki éli a saját életét" fűtenek. Nem panaszkodva, csak úgy mondta, beszélgetés közben. Mert mindig mentegetőzött, ha átjött, hogy szégyelli, mert úgy érzi. hogy zavar, de otthon fázik. Talán tetszik emlékezni, két hétig igen hideg volt, néha 20—24 fok, azt nem lehetett bírni, fűtetlen lakásban. Miért nem szóltam a lányának? Nem lehet ilyesmibe beleszólni, megmondta volna, hogy törődjek a saját dolgommal, és a szomszéddal jóba kell lenni, nem tudja az ember mikor szorul rá. Faluhelyen meg különösen, messze van az orvos, gyógyszertár. Ki nem beteges nyolcvanon túl? Köhécselt, meg fájlalta a derekát. Ha már úgyis tetszik tudni; nincs értelme, hogy tagadjam, a lányom hívta ki az orvost, ő ment a receptekkel a gyógyszertárba is. Rosszul táplált, azt mondta az orvos. Ilyen öreg már semmit se tud tenni maga körül, emberek vagyunk, megpróbáltunk segíteni neki, amennyire telt a tehetségünkből, mert nekünk is annyi van, amennyi éppen szükséges. De neki azért jutott, egy kis leves, főzelék. A lányom megfésülte, megmosdatta, én meg kimostam, kivasaltam a ruháját. Nem nagy munka, nem került semmibe, ennyit mindenki megtett volna. Hogy a gyerekei is? Azt én nem tudom, kérem, abba nekem nincs beleszólásom. Megváltás volt neki a halál. Nem akarok bántani senkit, őt, szegényt legkevésbé, de mert tetszett mondani, hogy színtiszta igazat kell vallani, merthogy én tanú vagyok most, megmondom úgy, ahogy volt, nem bánták a gyerekei, hogy meghalt, csak teher volt már a gyerekeinek. Azért a temetésen nagyon sírtak, megszólták volna őket, ha nem siratják meg az anyjukat. Deli Mária KÖNYVESPOLC TÓTII-MOR VA-HETÉS CSAK SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! Iratok a Horthy-hadsereg történetéhez \
