Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-10 / 59. szám
1968. MÁRCIUS 10., VASÄRNAP Me cm ívlap Táplálkozás és vérnyomás ELLENSZER A FOGYÓKÚRA? Már az első világháború alatt és után — a koplalás éveiben — feltűnt, hogy az emberek átlagos vérnyomása •alacsony volt. Ezt a megfigyelést megerősítették a második világháború alatti és utáni ínséges évek. az akkori orvosi vizsgálatok a napi kalória, a testsúly és a vérnyomás párhuzamos csökkenéséről tanúskodnak. Az adatok érdekessége, hogy mindkét vérnyomás- érték — tehát a szív összehúzódása és elernyedése idején inért érték — egyformán csökkent. A javuló táplálkozás során ennek fordítottja figyelhető meg. Azok a személyek, akik a koplalás éveiben normális vémyomásúak voltak és akiknél a későbbi ellenőrző vizsgálatok magasabb értéket mutattak, elsősorban a hízásnak indulók csoportjából kerültek ki. Akik viszont a vizsgálat ideje alatt veszítettek a súlyukból, mindössze 4%-uknál emelkedett a vérnyomás; ha eredeti vérnyomásuk magas volt, harmadrészüknél csökkent. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a túl magas vérnyomást esetleg le lehet küzdeni a fogyással, illetve a testsúly normálisra történő csökkentésével. Ez azonban természetesen nem garantálható minden esetben. A magas vérnyomás és a nagy testsúly közötti összefüggés minden korosztálynál érvényes, már a húszéveseknél is kimutatható. Szó sincs viszont arról, hogy mindenkinek magas vérnyomása van, aki többet nyom a normálisnál: az észrevétel csak a túlhízottak egyharmadára vonatkozik. A kutatókat az is érdekelte, hogy ez a törvényszerűség vajon lebontható-e az egyes táplálékféleségekre, tehát a zsír, a hús, a só fokozott mértékben okoz-e emelkedő vérnyomást. A vizsgálatok kimutatták, hogy a táplálék egyes anyagai nem játszanak szerepet a táplálkozás és vérnyomás összefüggésében. A legutóbb Indiában végzett vizsgálatok bizonyították: a vegetáriánusoknál ugyanazok a törvényszerűségek észlelhetők, mint a „mindenevőknél”. TUDOMÁNY - TECHNIKA Fénytelefon Lázersugár a híradástechnikában Kéz a hang útjában A Moszkvai Egyetem egyik épületében a gyorslift hamarosan felvisz bennünket a kívánt magasságba. Innen — a Lenin-hegyről — messzire lehet látná. A Zubóvszkij téren magasodó automatikus telefonközpont épületével — a Luzsnyiki Stadion, a klinikák, a lakótelepek felett öt kilométer hosszan — fénysugár köti össze azt a helyet, ahol állunk. Két lázersugár segítségével beszélgetnek mindAz agy két „nyomógombja“ Egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz az időszakhoz, amikor az emberi tevékenységet külső parancsra gyorsítani vagy lassítani lehet, közölték Los Angelesben, a California egyetemen. Az egyetem agykutatási intézetének tudósai megállapították, hogy az agyban két rendszer verseng egymással a magatartás ellenőrzéséért, és a két rendGyeptakaró homok helyén Vetés fecskendővel A repülőtémyi „homoksivatag” közepén áll egy férfi és fehér műanyagot fecskendez maga körül A műanyag 800 m hosszú tömlőn keresztül jut a fecskendő nyílásáig és onnan kerül a terméketlen, kietlen terepre. Naponta kb. húszezer m2 homokos talajt fecskendeznek be ily módon ezzel az új műanyaggal. Nem messze innen zöld pázsit tűnik fel: tíz nappal korábban még ott is homokfelhőket kavart fel a szél. Bármennyire is valószínűtlen: ma szilárd gyeptakaró van a laza homok helyen — az odalocsolt műanyag jóvoltából. Mindez Antwerpen környékén, négy km2 kiterjedésű homokos területen történt, amelyen a szél eddig jelentős eróziós . munkát végzett — s ahol ma összefüggő ellentálló gyepszőnyeg borítja a talajt. A fehér folyadék alapanyaga a higromuli nevű aminc'plaszt, amely — mivel a habgumihoz hasonló szerkezetű — a vizet és a vízben oldott növényi tápanyagokat magában tartja, illetve azokat a növényeknek leadja. Ipari előállításának első fázisa, hogy a higro- mullt egy habosí- tó hozzáadása után nagy átmérőjű fecskendőkön habiemezekké öntik, majd ezeket megmerevedésük után mogyoró nagyságú pely- hekké őrlik szét. Az így keletkezett laza tömeget keverékkel vízzel telítik és egyidejűleg ásványi műtrágyával és fűmaggal keverik. A kész masszát juttatják a kezelendő talajra. Fecskendező« előtt a talajt fellazítják és eiőtrágyázzák. Az eljárás igen gazdaságos, ez magyarázza gyors terjedését. Ma már az erózió által letarolt homokpusztává lett egykori vegetáció „renoválása” is lehetséges a hig- romull felhasználásával. Az altató nyomorékjai Felvételünk csupa olyan a megerőltetések ellenére is gyermeket ábrázol, akik kü- boldogan követik nevelőik lönböző testi fogyatékosság- utasításait és sok örömet iel- gal jöttek a világra. Többen nek ebben az új mozgásterá- közülük teljesen nyomorékok piában, voltak. Ezek a gyermekek az elmúlt évek során a „Conter- gan” név alatt forgalomba hozott altatószernek az áldozatai. Azok a másáTapotban lévő asszonyok, akik ezt a világszerte beszerezhető altatót terhességük alatt használták, olyan gyermekeknek adtak életet, akiknek végtagjai el- korcsosultak. A Német Szövetségi Köztársaságban ma minden lehetőt megtesznek, hogy ezeken a szegény fiúkon és leányokon némileg segíthessenek. Az időközben iskolaköteles korba került gyerekeket be akarják vonni a sportolás és közös játékok örömeibe, hogy ezzel is csökkentsék a kizártság, a kíviil- á1 lóság érzését és így hozzájárulhassanak ahhoz, hogy életük későbbi alakulása valamivel könnyebbé váljon. Iserlohn, a Ruhr-vidék és a hegy- vidékes Sauerland között fekvő kis városka egyik szociális intézete most siiskolát szervezett számukra. A kísérlet kiválóan bevált. A kis gyerekek szert elektromos ráhatással szabályozni lehet. „Két nyomógombhoz hasonlíthatnánk, az egyik „gyors”, és a másik „lassú” jelzésű — hangoztatta az intézet szakembere. — Nyomjuk meg az egyik gombot és tevékenységünk meggyorsul, nyomják meg a másikat és lassabban cselekszünk.” Az intézet szóvivője szerint az egymással versengő rendszereket macskákon végzett kísérletek során fedezték fél, de az embereknél ugyanezzel a két rendszerrel van dolgunk. A macskák tevékenységét gyorsították, vagy lelassították az agyuk különböző részein elhelyezett elektródákon át vezetett elektromos árammal. Az intézet szóvivője elmondotta, megállapították, hogy a macskák milyen normális sebességgel haladnak valamely élelemforrás felé, majd elektromos ráhatást alkalmaztak. Amikor a „gyors” rendszert stimulálták, a macska odarohant az élelemhez, a „lassú” rendszer stimulálásánál viszont lassan cammogott az ételhez. azok az előfizetők, akiknek telefonszáma 13—9 és 4—6 számokkal kezdődik. Mielőtt idejöttünk volna, az egyetem halijából kipróbáltuk az összeköttetést. Soha ilyen tisztán — recsegések, áthallások nélkül — még nem folytattunk beszélgetést. A membrán tisztán visszaadta a hangsúlyt is. A vékony — alig három gyufaszál vastagságú — fénysugár a moduláló berendezésibe kerül és fókuszáló lencséken halad keresztül. Egy pillanatra megszakítjuk a sugár útját, A kézen tűzpiros folt. Ha újból elvesszük a kezünket, a sugár tovább viszi a kedves, vidám és néha szomorú híreket. Ilyen előzmények után látogattuk meg ezt az intézetet, ahol a Lenin- és Nobel-díjas professzorok, Bászov és Prohorov dolgoznak. Itt születtek meg az első gázlázerek, ezekét követték hamarosan a kristály- és félvezetőlézerek. A gáz- — csakúgy mint a kristály- és a félvezetőlézer — nagy lehetőséget biztosított a fénysugár felhasználására. Ma már elképzelhetetlen a navigáció, a kohászat, a szeizmológia, az asztronómia, az űrhajózás fejlesztése — a mérőműszerekről nem is beszélve — lázersugár nélkül. Az első szovjet híradástechnikai lázer-közvetítővonalat a Postaügyi Minisztérium Tudományos Kutatóintézetének laboratóriumában dolgozták ki. Velük egy időben a leningrádi kutatók is sikeres kísérletet folytattak. A Xeningrádi ködös légköri viszonyok között lézersugárral képeket továbbítottak másfél kilométeres távolságra. Mindemellett a lázersugár- összeköttetás még nem teljesen megbízható. Egyelőre csali kombináltan alkalmazhatják, huzalokkal, vagy rádióhullámokkal létesített összeköttetéssel. Megoldásra váró a tökéletes berendezés megalkotása, az összeköttetés távolságának növelése, a légköri jelenségek hatásának kiküszöbölése. Az időjárás talán az első számú ellenség. A felhők, a köd, a portartalom, a füst, a különböző gázok, mind-mind gyengítik az összeköttetés hatékonyságát. Minél közelebb létesül a kapcsolat a föld felszínéhez, annál több a zavaró körülmény. Háromezer méteres magasságban egy köbméter levegőben mintegy száz szilárd testecske található, a föld felszínén pedig több mint százezer, amely egyik legfőbb akadálya a lézersugárnak. A kutatók véleménye szerint lehetőség van arra, hogy bármilyen időjárási körülmények között 35, derült éjszakákon * pediig több mint 100 km távolságra létesítsenek lázersug^r-összeköitetést. A jelenlegi legjobb megoldást a tv-reléláncokhoz hasonló hálózat kiépítése biztosíthatja. Ez a módszer természetesen nagy anyagi áldozatokat követel, de a gazdasági szakértők számításai szerint — még nagy távolságok esetén is — megtérülnek a ráfordított költségek. Az egyik legfontosabb érv a fénysugárkapcsolat nagy jeláteresztő képessége. ÚJ RÁKELLENES SZER Szakkörökben nagy érdeklődéssel fogadták a hírt, hogy a leverkuseni Bayer Műveknek sikerült rákellenes gyógyszert készítenie. A felfedezés híre elegendő volt ahhoz, hogy a Bayer Művek részvényeinek értéke erősen emelkedjék a tőzsdén. A gyár egyik szóvivője óvatos szavakkal megerősítette az új rákellenes gyógyszer létezését. Közölte, hogy a Bayer Műveknek évtizedes rákkutató tevékenysége folytán az utóbbi időben „sikerült bizonyos továbbfejlődést elérnie”. A klinikai vizsgálatok előreláthatólag néhány hónapon belül kezdődnek. A szóvivő mindenesetre óva intett a túlzott reményektől, miután a gyógyszer értékéről csak néhány év múlva lehet konkrétumot mondani. Az állatkísérleteknél már kipróbált gyógyszer állítólag egészen újszerű orvosság. Heinrich Wrba professzor, a bécsi egyetem rákkutató intézetének vezetője elmondotta, hogy elméletileg nagyon is lehetséges, hogy a Bayer Művek forradalmasító felfedezést tettek, ma azonban még senki sem tudná megválaszolni a kérdést, vajon a szer néhány, vagy esetleg sok rákfajta gyógyítására alkalmas. A Bayer Műveknek mindenesetre jó a hírük a rákkutatás terén. Háromszarvú tehenek Nyugtatószer a villanyáram Egy amerikai orvosspecialista Bostonban megállapította, hogy egészen gyenge árammal meg lehet változtatni a beteg hangulatát. A Szovjetunióban dr. Aronov hasonló kísérletet végzett: 1,5 milli- aroper és néhány volt áramot a fejen át vezetve — homloktól a nyakszirtig — bizonyos fajta rosszullétnél, álmatlanságnál, dadogás esetében stb. jó eredménnyel alkalmazta a villanyáramot. (A módszer nem azonos az elektro-sokkal!) Nem a villanyozás hat a betegre, valószínűleg csak a vérkeringést gyorsítja meg az agyban és megváltoztatja annak egyensúlyát. A negatív elektród általában jó kedvet okoz, a pozitív pedig rnoró- zussá tesz. Dr. Aronov úgy gondolja, hogy az elektromosság egyszerűbben és hatásosabban gyógyítana, mint a pirulák. Bár a „villamos-pásztor” már rég elterjedt Németországban, ennek nem sok gyakorlati haszna volt, mivel a villanyáraimnál töltött dróttal bekerített legelésző tehenek többnyire mindig rájöttek, hogy szarvuk érzéketlen a villanyáram ütésével szemben. Egy allgüui paraszt most „clektrócsápot”, vagyis egy harmadik szarvat erősített teheneinek fejére, ami kiküszöböli a szarvak szigetelő hatását, és a drót áramimpulzusát teljes egészében tovább vezeti. Mocsárvédelem A különféle tudományágak művelői úgy vélik, hogy a mocsarak jótékonyan befolyásolják az éghajlatot, a hidrológiai rendszert, a növény- és állatvilágot. Sok mocsarat hasznos kiszárítani, de nem valamennyit. Számos mocsaras vidéket meg kell tartani és védelem alá kell vonni. Éppen ezért az ENSZ égisze alatt megszervezett nemzetközi biológiai program keretei között kidolgozták az északi félteke mocsárvédelmi tervezetét, amely a „Telma” nevet kapta. Tavaly nyáron Shrewsbury angol városban összegyűltek a „Telma” tervben részveve csaknem valamennyi európa: ország képviselői és a „mo csártan” területén kidolgoztál; a biológiai kutatások és gyakorlati ajánlások hosszú lejáratú programját. Egyes mocsarak, például a Mazuri tavak, tudományos és természeti értéküknél fogva nemzetközi jelentőségűek. Elsősorban ezeket a mocsarakat fogják kutatni. Közép-Európában néhány mocsár egyedülálló archeológiái és antropológiai emléknek tekinthető. Más mocsarak viszont párját ritkító növény- és állatvilággal rendelkeznek.
