Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

1968. MÁRCIUS 10., VASÄRNAP Me cm ívlap Táplálkozás és vérnyomás ELLENSZER A FOGYÓKÚRA? Már az első világháború alatt és után — a koplalás éveiben — feltűnt, hogy az emberek átlagos vérnyomása •alacsony volt. Ezt a megfigye­lést megerősítették a második világháború alatti és utáni ín­séges évek. az akkori orvosi vizsgálatok a napi kalória, a testsúly és a vérnyomás pár­huzamos csökkenéséről tanús­kodnak. Az adatok érdekessé­ge, hogy mindkét vérnyomás- érték — tehát a szív összehú­zódása és elernyedése idején inért érték — egyformán csökkent. A javuló táplálkozás során en­nek fordítottja figyelhető meg. Azok a személyek, akik a koplalás éveiben normális vémyomásúak voltak és akik­nél a későbbi ellenőrző vizsgá­latok magasabb értéket mutat­tak, elsősorban a hízásnak in­dulók csoportjából kerültek ki. Akik viszont a vizsgálat ideje alatt veszítettek a súlyukból, mindössze 4%-uknál emelke­dett a vérnyomás; ha eredeti vérnyomásuk magas volt, har­madrészüknél csökkent. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a túl magas vérnyomást esetleg le lehet küzdeni a fo­gyással, illetve a testsúly nor­málisra történő csökkentésé­vel. Ez azonban természetesen nem garantálható minden esetben. A magas vérnyomás és a nagy testsúly közötti összefüg­gés minden korosztálynál ér­vényes, már a húszéveseknél is kimutatható. Szó sincs viszont arról, hogy mindenkinek ma­gas vérnyomása van, aki töb­bet nyom a normálisnál: az észrevétel csak a túlhízottak egyharmadára vonatkozik. A kutatókat az is érdekelte, hogy ez a törvényszerűség va­jon lebontható-e az egyes táp­lálékféleségekre, tehát a zsír, a hús, a só fokozott mértékben okoz-e emelkedő vérnyomást. A vizsgálatok kimutatták, hogy a táplálék egyes anyagai nem játszanak szerepet a táplálkozás és vérnyomás összefüggésében. A legutóbb Indiában végzett vizsgálatok bizonyították: a vegetáriánusoknál ugyanazok a törvényszerűségek észlelhe­tők, mint a „mindenevőknél”. TUDOMÁNY - TECHNIKA Fénytelefon Lázersugár a híradástechnikában Kéz a hang útjában A Moszkvai Egyetem egyik épületében a gyorslift hama­rosan felvisz bennünket a kí­vánt magasságba. Innen — a Lenin-hegyről — messzire le­het látná. A Zubóvszkij téren magasodó automatikus tele­fonközpont épületével — a Luzsnyiki Stadion, a klinikák, a lakótelepek felett öt kilomé­ter hosszan — fénysugár köti össze azt a helyet, ahol ál­lunk. Két lázersugár segítségével beszélgetnek mind­Az agy két „nyomógombja“ Egy lépéssel közelebb jutot­tunk ahhoz az időszakhoz, amikor az emberi tevékeny­séget külső parancsra gyor­sítani vagy lassítani lehet, kö­zölték Los Angelesben, a Ca­lifornia egyetemen. Az egye­tem agykutatási intézetének tudósai megállapították, hogy az agyban két rendszer ver­seng egymással a magatartás ellenőrzéséért, és a két rend­Gyeptakaró homok helyén Vetés fecskendővel A repülőtémyi „homoksivatag” közepén áll egy férfi és fehér mű­anyagot fecsken­dez maga körül A műanyag 800 m hosszú tömlőn ke­resztül jut a fecs­kendő nyílásáig és onnan kerül a ter­méketlen, kietlen terepre. Naponta kb. húszezer m2 homokos talajt fecskendeznek be ily módon ezzel az új műanyaggal. Nem messze in­nen zöld pázsit tűnik fel: tíz nap­pal korábban még ott is homokfelhő­ket kavart fel a szél. Bármennyire is valószínűtlen: ma szilárd gyep­takaró van a la­za homok helyen — az odalocsolt műanyag jóvoltá­ból. Mindez Ant­werpen környé­kén, négy km2 kiterjedésű homo­kos területen tör­tént, amelyen a szél eddig jelentős eróziós . munkát végzett — s ahol ma összefüggő ellentálló gyep­szőnyeg borítja a talajt. A fehér folya­dék alapanyaga a higromuli nevű aminc'plaszt, amely — mivel a habgumihoz ha­sonló szerkezetű — a vizet és a vízben oldott nö­vényi tápanyago­kat magában tart­ja, illetve azokat a növényeknek le­adja. Ipari előál­lításának első fá­zisa, hogy a higro- mullt egy habosí- tó hozzáadása után nagy átmé­rőjű fecskendőkön habiemezekké ön­tik, majd ezeket megmerevedésük után mogyoró nagyságú pely- hekké őrlik szét. Az így keletkezett laza tömeget ke­verékkel vízzel telítik és egyide­jűleg ásványi mű­trágyával és fű­maggal keverik. A kész masszát juttatják a keze­lendő talajra. Fecskendező« előtt a talajt fellazítják és eiőtrágyázzák. Az eljárás igen gazdaságos, ez magyarázza gyors terjedését. Ma már az erózió ál­tal letarolt ho­mokpusztává lett egykori vegetáció „renoválása” is lehetséges a hig- romull felhaszná­lásával. Az altató nyomorékjai Felvételünk csupa olyan a megerőltetések ellenére is gyermeket ábrázol, akik kü- boldogan követik nevelőik lönböző testi fogyatékosság- utasításait és sok örömet iel- gal jöttek a világra. Többen nek ebben az új mozgásterá- közülük teljesen nyomorékok piában, voltak. Ezek a gyermekek az elmúlt évek során a „Conter- gan” név alatt forgalomba ho­zott altatószernek az áldoza­tai. Azok a másáTapotban lé­vő asszonyok, akik ezt a vi­lágszerte beszerezhető altatót terhességük alatt használták, olyan gyermekeknek adtak életet, akiknek végtagjai el- korcsosultak. A Német Szö­vetségi Köztársaságban ma minden lehetőt megtesznek, hogy ezeken a szegény fiúkon és leányokon némileg segít­hessenek. Az időközben isko­laköteles korba került gyere­keket be akarják vonni a sportolás és közös játékok örömeibe, hogy ezzel is csök­kentsék a kizártság, a kíviil- á1 lóság érzését és így hozzá­járulhassanak ahhoz, hogy életük későbbi alakulása vala­mivel könnyebbé váljon. Iser­lohn, a Ruhr-vidék és a hegy- vidékes Sauerland között fek­vő kis városka egyik szociális intézete most siiskolát szerve­zett számukra. A kísérlet ki­válóan bevált. A kis gyerekek szert elektromos ráhatással szabályozni lehet. „Két nyo­mógombhoz hasonlíthatnánk, az egyik „gyors”, és a másik „lassú” jelzésű — hangoztatta az intézet szakembere. — Nyomjuk meg az egyik gom­bot és tevékenységünk meg­gyorsul, nyomják meg a má­sikat és lassabban cselek­szünk.” Az intézet szóvivője szerint az egymással versengő rend­szereket macskákon végzett kísérletek során fedezték fél, de az embereknél ugyanezzel a két rendszerrel van dolgunk. A macskák tevékenységét gyorsították, vagy lelassítot­ták az agyuk különböző ré­szein elhelyezett elektródákon át vezetett elektromos áram­mal. Az intézet szóvivője elmon­dotta, megállapították, hogy a macskák milyen normális se­bességgel haladnak valamely élelemforrás felé, majd elekt­romos ráhatást alkalmaztak. Amikor a „gyors” rendszert stimulálták, a macska odaro­hant az élelemhez, a „lassú” rendszer stimulálásánál vi­szont lassan cammogott az ételhez. azok az előfizetők, akiknek te­lefonszáma 13—9 és 4—6 szá­mokkal kezdődik. Mielőtt ide­jöttünk volna, az egyetem hali­jából kipróbáltuk az összeköt­tetést. Soha ilyen tisztán — recsegések, áthallások nélkül — még nem folytattunk be­szélgetést. A membrán tisztán visszaadta a hangsúlyt is. A vékony — alig három gyufaszál vastagságú — fény­sugár a moduláló berendezésibe kerül és fókuszáló lencséken halad keresztül. Egy pillanatra megszakítjuk a sugár útját, A kézen tűzpiros folt. Ha újból elvesszük a kezünket, a sugár tovább viszi a kedves, vidám és néha szomorú híreket. Ilyen előzmények után láto­gattuk meg ezt az intézetet, ahol a Lenin- és Nobel-díjas professzorok, Bászov és Pro­horov dolgoznak. Itt születtek meg az első gázlázerek, ezekét követték hamarosan a kris­tály- és félvezetőlézerek. A gáz- — csakúgy mint a kristály- és a félvezetőlézer — nagy lehetőséget biztosított a fénysugár felhasználására. Ma már elképzelhetetlen a navigáció, a kohászat, a szeizmológia, az asztronómia, az űrhajózás fej­lesztése — a mérőműszerekről nem is beszélve — lázersugár nélkül. Az első szovjet híradástech­nikai lázer-közvetítővonalat a Postaügyi Minisztérium Tudo­mányos Kutatóintézetének la­boratóriumában dolgozták ki. Velük egy időben a leningrádi kutatók is sikeres kísérletet folytattak. A Xeningrádi ködös légköri viszonyok között lézer­sugárral képeket továbbítottak másfél kilométeres távolságra. Mindemellett a lázersugár- összeköttetás még nem teljesen megbízható. Egyelőre csali kombináltan alkalmazhatják, huzalokkal, vagy rádióhullá­mokkal létesített összekötte­téssel. Megoldásra váró a tö­kéletes berendezés megalkotá­sa, az összeköttetés távolságá­nak növelése, a légköri jelen­ségek hatásának kiküszöbölé­se. Az időjárás talán az első számú ellenség. A felhők, a köd, a portartalom, a füst, a különböző gázok, mind-mind gyengítik az összeköttetés ha­tékonyságát. Minél közelebb létesül a kapcsolat a föld fel­színéhez, annál több a zavaró körülmény. Háromezer méte­res magasságban egy köbméter levegőben mintegy száz szi­lárd testecske található, a föld felszínén pedig több mint száz­ezer, amely egyik legfőbb aka­dálya a lézersugárnak. A kutatók véleménye szerint lehetőség van arra, hogy bármilyen időjárási kö­rülmények között 35, derült éjszakákon * pediig több mint 100 km távolságra létesítsenek lázersug^r-összeköitetést. A jelenlegi legjobb megol­dást a tv-reléláncokhoz hason­ló hálózat kiépítése biztosít­hatja. Ez a módszer természe­tesen nagy anyagi áldozatokat követel, de a gazdasági szak­értők számításai szerint — még nagy távolságok esetén is — megtérülnek a ráfordított költségek. Az egyik legfonto­sabb érv a fénysugárkapcsolat nagy jeláteresztő képessége. ÚJ RÁKELLENES SZER Szakkörökben nagy érdek­lődéssel fogadták a hírt, hogy a leverkuseni Bayer Művek­nek sikerült rákellenes gyógy­szert készítenie. A felfedezés híre elegendő volt ahhoz, hogy a Bayer Művek részvényei­nek értéke erősen emelkedjék a tőzsdén. A gyár egyik szóvivője óva­tos szavakkal megerősítette az új rákellenes gyógyszer létezését. Közölte, hogy a Bayer Műveknek évtizedes rákkutató tevékenysége foly­tán az utóbbi időben „sike­rült bizonyos továbbfejlő­dést elérnie”. A klinikai vizs­gálatok előreláthatólag né­hány hónapon belül kezdőd­nek. A szóvivő mindenesetre óva intett a túlzott reményektől, miután a gyógyszer értéké­ről csak néhány év múlva lehet konkrétumot mondani. Az állatkísérleteknél már ki­próbált gyógyszer állítólag egészen újszerű orvosság. Heinrich Wrba professzor, a bécsi egyetem rákkutató intézetének vezetője elmon­dotta, hogy elméletileg na­gyon is lehetséges, hogy a Bayer Művek forradalmasító felfedezést tettek, ma azon­ban még senki sem tudná megválaszolni a kérdést, va­jon a szer néhány, vagy eset­leg sok rákfajta gyógyítására alkalmas. A Bayer Műveknek mindenesetre jó a hírük a rákkutatás terén. Háromszarvú tehenek Nyugtatószer a villanyáram Egy amerikai orvosspecia­lista Bostonban megállapítot­ta, hogy egészen gyenge áram­mal meg lehet változtatni a beteg hangulatát. A Szovjet­unióban dr. Aronov hasonló kísérletet végzett: 1,5 milli- aroper és néhány volt ára­mot a fejen át vezetve — homloktól a nyakszirtig — bi­zonyos fajta rosszullétnél, álmatlanságnál, dadogás ese­tében stb. jó eredménnyel alkalmazta a villanyáramot. (A módszer nem azonos az elektro-sokkal!) Nem a villanyozás hat a betegre, valószínűleg csak a vérkeringést gyorsítja meg az agyban és megváltoztatja annak egyensúlyát. A negatív elektród általában jó kedvet okoz, a pozitív pedig rnoró- zussá tesz. Dr. Aronov úgy gondolja, hogy az elektro­mosság egyszerűbben és ha­tásosabban gyógyítana, mint a pirulák. Bár a „villamos-pásztor” már rég elterjedt Németország­ban, ennek nem sok gyakorlati haszna volt, mivel a villany­áraimnál töltött dróttal bekerített legelésző tehenek többnyire mindig rájöttek, hogy szarvuk érzéketlen a villanyáram ütésé­vel szemben. Egy allgüui paraszt most „clektrócsápot”, vagyis egy harmadik szarvat erősített teheneinek fejére, ami kiküszö­böli a szarvak szigetelő hatását, és a drót áramimpulzusát tel­jes egészében tovább vezeti. Mocsárvédelem A különféle tudományágak művelői úgy vélik, hogy a mo­csarak jótékonyan befolyásol­ják az éghajlatot, a hidroló­giai rendszert, a növény- és állatvilágot. Sok mocsarat hasznos kiszárítani, de nem valamennyit. Számos mocsa­ras vidéket meg kell tartani és védelem alá kell vonni. Ép­pen ezért az ENSZ égisze alatt megszervezett nemzetkö­zi biológiai program keretei között kidolgozták az északi félteke mocsárvédelmi terve­zetét, amely a „Telma” nevet kapta. Tavaly nyáron Shrewsbury angol városban összegyűltek a „Telma” tervben részveve csaknem valamennyi európa: ország képviselői és a „mo csártan” területén kidolgoztál; a biológiai kutatások és gya­korlati ajánlások hosszú lejá­ratú programját. Egyes mo­csarak, például a Mazuri ta­vak, tudományos és természeti értéküknél fogva nemzetközi jelentőségűek. Elsősorban eze­ket a mocsarakat fogják ku­tatni. Közép-Európában né­hány mocsár egyedülálló ar­cheológiái és antropológiai emléknek tekinthető. Más mo­csarak viszont párját ritkító növény- és állatvilággal ren­delkeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents