Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Játékra, színházjegyre Ha akad valami munka... A maglóéi fiatalok tervei ii Evek óta nem volt olyan pezsgés a maglódi területi JKISZ-szervezet helyiségében, mint az idén. Pintér Mihály titkár személyében végre megfelelő ember került a szervezet élére. Véleménye szerint inkább legyen kevesebb tagja a szervezetnek, de azok aktívak legyenek. A napokban meglátogattam egy foglalkozáson őket, s meglepett, hogy a fűtetlen helyiségben 30—40 fiatal hallgatja a KISZ-zenekar játékát. Két hete — szombaton — nagyon jól sikerült klubestet szerveztek Maglódon, ahol a fiatalok igen kellemesen szórakoztak. Ezt azonban sajnos nem a KISZ-helyiségben, hanem a Gépgyár kultúrtermében rendezték. A KlSZ-helyi- séget ugyanis rendbe kellene hozni, festeni kellene, játékokat vásárolni, de erre egyelőre nincs pénzünk. Nehezen megy a társadalmi munka szervezése is, mert a KISZ-esek nagy százaléka lány. Ezért úgy határoztunk, hogy a lányok a községi tanács részére virágokat ültetnek majd, valamint könnyebb munkát végeznek. A tanács gazdasági előadója, Tóth Istvánná megígérte, hogy szól a KISZ-eseknek, ha akad valami munka. Igaz, ebből még nem tudják majd a KISZ-ter- met rendbehozni, de egy-két játékot vagy színházjegyet már vehetnek belőle. Politikai oktatáson is részt vesznek a KISZ-esek. A tagság kérésére az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos előadássorozatot, illetve világgazdasági kört szervezték meg. K. F. Védekezés veszettség ellen HÉTFŐN: PÓTEBOLTÁS MONORON Az ebek veszettség elleni pótoltását Monoron március 4-én reggel 8—12 óráig és délután 2—4 óráig, a piactéren, a mázsaháznál tartják. Az ebtulajdonosok kötelesek elővezetni azokat az ebeket, melyek 1968. évben a veszettség elleni védőoltást még nem kapták meg. Az ebadót a községi tanács számlájára befizetési bizonylaton postán kell feladni. A befizetési bizonylat ellenőrző szelvényét — a küldött felszólítással együtt az oltásra hozza magával a kutyatulajdonos. Ellenkező esetben az oltatlanul maradt ebek tulajdonosai ellen szabálysértési feljelentést tesz a községi tanács, mely ezer forintig terjedő pénzbírságot von maga után, és egyben az ebet is elkobozzák. Birkózósikerek Az MSE birkózói vasárnap ismét két versenyen indultak, és három első, valamint két második helyezést értek el. Az ifjúságiak Vácott, Pest megye kiválasztó versenyén vettek részt. Eredmények: a 75 kilós súlycsoportban 1. Bek- ker Sándor, a 87 kilós súlycsoportban 2. Dóczi Károly. Az úttörők és a serdülők Budapesten az országos kiválasztó versenyen szerepeltek. Úttörőknél az 57 kilós súlycsoportban 1. Voss Tamás, a 63 kilós súlycsoportban 2. Dávid István. Serdülőknél a 42 kilÓ3 súlycsoportban Kéri István tizenkét induló közül második lett. (oláh) Csalódások Néhány évvel ezelőtt aggódva figyeltem a kis Juci sorsának alakulását. Sötét estéken, kihalt városszéli utcákon fiúkkal csatangolt. Egyszer mondtam is az anyjának: — Ha nem tudna róla, a lánya az utcán csókolózik. — Törődjék a maga dolgával — kaptam a választ. Szóval Juci jövőjét illetően nem voltam optimista. Különösen, amikor észrevettem, hogy egy bőnadrágos, fekete inges fiatalember kísérgeti ^ egyre gyakrabban. — Ennek se lesz jó vége —^ gondoltam. Aztán eltűntek a ^ szemem elől. A minap ismét S megláttam őket. A bőnadrágos $ babakocsit tolt maga előtt és $ nem lötyögött slamposan rajta ^ a nadrág, cipője is fényesen \ csillogott. Juci időnként meg- ^ igazította a baba takaróját. ^ Lopva a kezükre néztem. ^ Ragyogtak a karikagyűrűk, S © ! Kálmi. Csak így becéztük ^ Kálmánt, akit valamennyien ^ meg akartunk nevelni. Fizetés ^ előtti napokon már csak „zsí- S ros deszkára” jutott reggel, ^ délben és este, és arra is csak 5 kölcsönből. Mondanom se kell, !$ nevelni nem hagyta magát. $ Hogy mégis bent maradt a ^ társaságban —, ellenállhatat- jj lan humorának köszönhette. ^ Egyszer valami komoly do- •: Jogról tárgyaltunk, amikor S Kálmi bejött a szobába. Mon*- t dani akart valamit, de senki £ sem figyelt rá. Erre szó nél- i' leüt tótágast állt a fal mellett ’ és percekig így hallgatta be- ; szélgetésünket. Máskor élet- hűen utánozta az állatkertben ' vakaródzó majmokat. Minden : alkalomra volt néhány „raa- gáns zárna”. Aztán jött a legénybúcsú, léhány évig csak az emlékekből bukkant elő Kálmi. Meg nemrég egy építkezésen, késő este. — Szia. Itt melózol? — Á, nem. Ez csak a mellé kés. — Aha — bólintottam megértőn. Biztos fizetés előtt van. — Tudod — folytatta —, már megvan a lakás és bútorra gyűjtünk. Most már a srác is sokba kerül, tízhónapos. És mesélt. Feleségéről, családjáról, gyerekről, gondokról. Mesélt, nagy felelősséggel — az egykori javíthatatlan. Kovács István mohod-vitán PEST MEGY.EI. HÍRLAP K|J l O N K 1 A.D A S A X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1968. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Ma délután: jelölőgyűlések a járásban Az egy éve megválasztott tanácstagok közül néhányan elköltöztek lakhelyükről, meghaltak, vagy választóik visszahívták őket. Az így megüresedett tanácstagi tisztségek újbóli betöltéséről jelölőgyűléseken döntenek a választók. A mai jelölőgyűlések helye és időpontja: Csévharaszt, tanácsháza (fél négy órai kezdettel). Mende, Dózsa György úti iskola (öt és hat órai kezdettel). Mende — művelődési otthon (öt órakor egy jelölőgyűlés és hat órakor ugyanott két jelölőgyűlés kezdődik). Száz család helyett — száz lakos Lapunk tegnapi számában a „népszerű a Pest megyei Hírlap” című cikkben két sajnálatos elírás történt. A monori saj tóterjesztés eredményeit méltatva, egy számot tévesen írtunk. A heti lapokkal együtt jelenleg nem 6533 sajtótermékre fizetnek elő Monoron, hanem — ez a helyes számadat: — 5633-ra. A másik elírás: „Napilapokból száz családra 23,65 példány jut.” A pontos adat: napilapokból száz lakosra 23,65 példány jut. Jutalom a legjobb baromfitenyésztőknek A Magyar Nők Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Szövetkezetek Országos Szövetsége által meghirdetett múlt évi baromfitenyésztési verseny járási legjobbjait jutalmazták meg a járási nőtanács legutóbbi értekezletén. A verseny első helyezettje a gyömrői Burián Jenőné, aki ötven darab hízott liba leadására kötött szerződést Vállalkozását magasan túlteljesítette, hetvenöt hízott libát — ez összsúlyban 667 kilo — és 5534 tojást adott le. Eredményes munkáját 1200 forint pénzjutalommal honorálták. A verseny második helyezettje a tápiósápi Csanádi János — 318 kiló hízott libát és 7650 tojást adott le — 900 forint pénzjutalmat kapott. Poharaszki Istvánné gyömrői lakos 84 — összesen 531 kiló — hízott libát adott le —, mivel a verseny harmadik helyezettje, 600 forint pénzjutalomban részesült. A maglódi Strausz István a nyúl tenyésztésben ért el kiváló eredményt — szerződése szerint 500 darab házinyúl leadására vállalkozott — és hattal többet adott. A maglódi fmsz vásárlási utalvánnyal jutalmazta meg. (d) Ki lopta el a teherautót? A KPM monoru telepén február 26-án éjjel ismeretlen tettes a lezárt kaput feltörte és a kirendeltség FA 92—72 rendszámú teherautóját ellopta. Üllőig haladt vele, majd az autót Üllőn, a tanácsháza előtt sorsára bízta. A lopás ügyében a nyomozás megindult. Igazgatói ülés Az üllői fogyasztási szövetkezet a napokban igazgatói ülést tartott. Megtárgyalták az 1968. évi beruházási és fenntartási programot és az ez évi j küldöttgyűlés előkészítését. Március 6-án ülést tart a járási nőtanács Március 6-án, reggel 9 órai kezdettel tartja értekezletét a járási tanács nagytermében a járási nőtanács, Dr. Fodor István, a járási tanács igazgatási osztályának vezetője az új munkatörvénykönyv lényegét ismerteti. Második napirendi pontként Dankó Bálint őrnagy tart előadást a nőmozgalom ünnepéről. Csömör Sándomé, a járási nőtanács titkára a Nemzetközi Nőnap előkészületéről számol be. Előmelegített tányér Mondjunk jót is a Vigadóról Többen megjegyezték, főleg vendéglátóipari dolgozók, hogy miért bíráljuk mostanában annyit a monori Vigadó Éttermét. Ezért elhatároztam, hogy a pozitívumokat is megírom. A napokban ismét ott ebédeltem munkatársaimmal. Az első meglepetés, hogy most már kaptunk kisfröccsöt. Az étellel kapcsolatban ért a második örömteli meglepetés. A járás vendéglátóipari intézA Clnka Panna utcából - új otthonba Göröngyös, girbe-görbe út vezet o monori Kistó mellett. Kétoldalt víz, bólogató nádak —, de a közelében színes házsorok, csupa új épület. Az út mellett eldobált lyulcas edények, szemét, jó néhány lépésre gondozott udvarok, újonnan festett vaskerítések, csillogó ablakszemek. A kontraszt még éles, de ha a szem összehasonlításnál előbb látja meg a szépet, az újat — nagyobb az esély, hogy változtathat is az elszomorító dolgokon. Sokat írtunk már a cigány- lakosság életkörülményeiről, lakáshelyzetéről. Valljuk be őszintén: sajnos, van ímivaló bőven. S ha hozzávesszük, hogy Monoron sok cigánycsalád él, a probléma nem is jelentéktelen. Bartók Béla utca 5. Csinos kockaház, előtte félig készen a vaskerítés alapjai. Lakói Vidák János és ANYÓKA családja: a feleség, két gyerek, és az édesanya. A fiatalasz- szony nyit ajtót. Karján szőke, pityergő kislány, a konyhában kellemes meleg és ragyogó tisztaság. Csontszínű konyhabútor, abrosszal letakart asztal. — Régebben hol laktak? — Egyetlen szobánk volt a Cinka Panna utcában, összezsúfolta^ nagyon nehéz körülmények között éltünk ott. Ezért is kértünk telket, s egy év alatt felépítettük a házat, OTP-kölcsörunel. A telket ingyen kaptuk a tanácstól. Mit mondhatok még? Jó itt lakni, egészen más. A beszélgetés nehezen megy. A szomszédban, Oláh Józsefnél azonban pergőnyelvű öregasszony fogad, kérdeznem sem kell. — Mi is a Cinka Panna utcából költöztünk ide, a múlt év novemberében. Az építkezés 80 ezer forintot vitt el. Sok ez ahhoz képest, hogy a szomszédok negyven-ötvenezerből kihozták ugyanezt. De hát nekünk a ktsz építette a lakást — mondja elbiggyesztve az aj- \ kát — és még a villanyóra \ sincs bekötve. Panaszosan beszél, de a sze- i mében eltitkolhatatlanul ott ' csillog az elégedettség. Beve- ] zet a szobába, a padlón mo- | dern mintás szőnyeg, új búto- : rok. Valóban csak a villany i hiányzik. Megérkezik a család- | fő, meg a szomszéd is. ö | mondja: ■ * — Mi is egy szobában lak- I tunk a hat gyerekkel. Tűrhe- j teilen volt már a helyzet. ; Megmondom őszintén, egy | szalmaszálat nem volt érdé- 5 mes ott felemelni. Kismillió ; gyerek, hiába vakoltuk be a l j falat, órák alatt leverték. Na- | pirenden voltak a veszekedé- I sek a szüle hely, a szemét miatt. Itt már más, persze, hiba azért akad, keresni sem kell. A fiatalasszony mosolyog az indulaton, amivel a férfiak elsorolják a bajokat, az olyan helyre kifizetett pénzt, amiből bútort lehetne imsárolni, villanyt bevezettetni. De melyik „újsütetű” ház- tulajdonosnak nincsenek problémái? — Aztán nehogy rosszat írjon ám rólunk — szól utánam kifelé menet az öregasszony. Rosszat? Hiszen, amit hallottam, láttam, az több, mint jó. Jó — sőt természetes. Illetve lassan-lassan természetessé válik. Koblencz Zsuzsa menyeiben páratlan: o monori Vigadóban előmelegített tányérban kaptuk a frissensülte- ket. A kiszolgálás udvarias, gyors. Két apróságot azért hadd említsek meg. Jó lenne, ha a jó minőségű, előírásosan szervírozott ételek mellé puha kenyér is kerülne, és az sem ártana, ha minden asztalra helyeznének belőle, hogy ne kelljen a vendégeknek külön kérni. És jó volna az is, időben jönne a fizető. Ekkor teljesen elégedett lennék. Mindezek ellenére jóleső benyomásokkal távoztunk az étteremből, annak reményében, hogy a továbbiakban is csak jót mondhatunk a Vigadóról. (furaglyás) ÜLLŐN elmarad a vasár Az üllői, márciusi országos és kirakodó vásár a közbejött akadályok miatt elmarad. MAI MŰSOR Mozik Monor: Nem várok holnapig, Vecsés: Tanulmány a nőkről. A direktor kalapja Budapestről utazott színtársulatunk egy sáros falucskába, fellépésünk színhelyére. A műver lődési ház nézőterén keresztül siettünk az öltözőbe. — Széngáz van a teremben — figyelmeztettük a gondnoknőt. — Megszokta azt már a közönség — legyintett az asz- szony. — Nincs fogas az öltözőben, kérnénk egyet-kettőt! — A művelődési otthon igazgatója előbújt az irodából: — Nincs egyetr len fogasunk se, mert kölcsönadtam a vendéglőnek, ott most bál van. — Tessék mondani, hová dkasz- szuk a holminkat? — próbáltuk puhítani az udvariatlan házigazdát, de nem sikerült: — Uraim, én csak olyan kalappal köszönhetek, amilyen van. Ezzel lelépett, és csak az előadás után jelent meg a színpadon. Akkor már az eső is megeredt. Az előcsarnokban néhány fiatalemr ber sörözött. — Igazgató úr, nem segíthetnének nekünk ezek a fiatalok? Legalább a hölgyek bőröndjeit vigyék a gépkocsihoz! — mondtuk a színpad „bontásakor”. — Ezekkel az isten nem ért szót — hangzott a lebecsülő válasz. A legények meghallották a kérést és pillanatok alatt a színpadon teremtek, megragadták és hordták a kellékeket a gépkocsir hoz. Perceken belül indulhattunk haza. Budapesten kiderült, hogy van egy idegen kalapunk. Vajon kié lehet? „Biztosan az igazgatóé.” A legények nagy buzgalmukban azt is hozzánk pakolták. Másnap levelet adtunk fel: „A szürke nyúlszőr fejfedőt rövidesen küldjük. Addig tessék olyan kalappal köszönni, amilyen van!” Galgóczy Imre
