Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-08 / 57. szám

PEST MEGVEI H I HL L /\ F» KÜLÖNKIADÁSA XD. ÉVFOLYAM, 57. SZÄM 1968. MÁRCIUS 8., FENTEK Mindinkább Yárosiasodjek Nagykőrös: Kétszintes családi házak a belvárosban Telektulajdonosok kerestetnek - Közvetítő a tanács > Eltűnnek a foghíjak Városunkban a belterület fejlődését erősen akadályozza a sok beépítetlen telek. Még kevésbé szembeötlők azok, amelyeket legalább gyümöl­csössel betelepítettek, mert jócskán akad teljesen kopár sziget is. A tanács építési osztálya ta­nulmányozta a helyzetet. Meg­keresték, s ha mód nyílt rá, beszéltek a tulajdonossal. Né­hány gazdát valósággal kutat­ni kellett. Igyekeztek rábeszél­ni őket, hogy hasznosítsák a telküket. építkezzenek. Ha ez viszont nincs szándékukban, akkor ne akadályozzák Nagy­kőrös városiasodását: ad­ják el telküket olyannak, aki házat emelne rajta. Tudnivaló ugyanis, hogy so­kan keresik fel az építési osz­tályt, olyanok, akik hosszabb ideje gyűjtögetik a pénzt: ház­helyet vennének rajta, ahol felépíthetnék az otthonukat. Nos, a tanács ezúttal még „ösz- sze is hozta” az eladót és a vásárlót. így sikerült elérni, hogy mostanában új gazdára talált jó néhány belterületi házhely. Az új tulajdonosok nyomban elkészíttették a ter­veket, s benyújtották az épí­tési osztályon, A nyilvántartás szerint az építéslengedély-kérel- mek az idén máris rekor­dot értek el. Az első két hónap alatt 90 csa­ládi ház építésére kértek jóvá­hagyást. Az építési osztályon Juhász József építész elmondotta: — Csak a városképbe, a környezetbe beillő családi há­zak terveit engedélyezzük. Azt akarjuk, hogy mindinkább vá­rosiasodjék Nagykőrös. A belterületen építkezők között már akad olyan is, aki házát kétszintesre ter­vezteti. Az épületek magasságára ter­mészetesen figyelmet, gondot fordítunk. Ugyanabban az ut­cában csakis azonos lábazat- és párkánymagassággal hagyjuk jóvá a terveket. Ez az egyik feltétele a szép utcaképnek... <sz) A magánlakás- és házépíttetők figyelmébe Csak a vállalatok kapnak állami támogatást Február 23-i számunkban „Ki és mennyi állami segélyt kaphat az építkezéshez?” cím­mel cikket közöltünk arról az új rendeletről, amely az állami vállalatok anyagi tá­mogatásáról szól. A cikkből kitűnt, hogy a magánházakat építő állami, tanácsi, szö­vetkezeti építőipari vállala­tok a tavalyról áthúzódó és az idei építkezésekre állami támogatást kaphatnak. A cikk végén egyértelműen leszögez­tük, hogy az állami támoga­tást csak a kivitelező kapja, tehát semmiesetre sem az, aki építtet. Az OTP Pest megyei Igaz­gatósága hivatalos válaszá­ban ismételten megerősítette a cikkünkben .írottakat. Vagy­is: az idén induld mágánl'akás- építkezésekhez — ha azt ál­lami vállalat, tehát nem magánkisiparos végzi — ár- kiegészítésképpen a vállalat kaphat az államtól anyagi segítséget. Ugyanez vonatko­zik a már folyamatban levő építkezésekre is, amennyiben azt nem magánkisiparos építi. Ez az állami támogatás és segély akkor is megkapható, ha például tavaly kisiparos kezdte meg az építkezést, de az idén már állami vagy szö­vetkezeti építőipari vállalat fejezi be a magánlakás épí­tését Egrypatámewk ris.s rftk Itt itt Március hónapban a magán- tulajdonban levő egypatás ál­latokat (ló, szamár, öszvér) tu­lajdonosaik kötelesek az állat­orvosi rendelőben bármely nap reggel 7 és 9 óra között bemu­tatni. i Meglepetés a Hunyadibant A Gépjavító és Faipari Ktsz évi közgyűlését szombat dél­előtt 10 órakor a KlOSZ-szók- házban tartja. a nőnap után — férfinap KIRÁNDULÁS KISKUNFÉLEGYHÁZÁRA A Hunyadi Termelőszövet­kezetben a férfiak a nemzet­közi nőnap alkalmából meg­vendégelik a tsz lányait, asz- szonyait. Mintegy 100 nőt kö­szöntének, s az ünnepeiteket ezen a napon a férfiak szol­gálják ki. Március 15-én viszont az asszonyok megrendezik — a termelőszövetkezet életében első ízben — a férfiak napját. Márciusban még egy progra­mot terveznek: közös kirándu­lást Kiskunfélegyházára vá­rosnézéssel egybekötve. HAZAFELE Szőnyi Elemér felv. Érd ligetre készül a kis bajnok Harsanva szól a Petőfi isko­lában a csengő, vége a taní­tásnak. Az osztályokból vidá­man rajzanak kifelé a gyere­kek. A nagy zsivajban alig ta­lálom meg Ábrahám Lászlót és Rácz Zsoltot, akik' nemrég ott voltak a városi matematika- versenyen. — Nagyon izgultunk — mondja Ábrahám Laci. — Ahogy először ránéztem á fel­adatokra, azt hittem, nem is tudom megoldani. Csak miután megnyugodtam egy kicsit, át­olvastam újna meg újra, akkor sikerült Rácz Zsolt úgy látszik nem­csak jó tornász, hanem jó számtanos is. Hogy részt ve­hessen a városi döntőn, jól kel­lett szerepelnie a háziverse­nyen is. Vasárnap pedig torna­versenyen indult, s amint hal­lottam, ott is szép eredményt ért eL — Hogyan fér össze a két­féle versenyzés? — Hát egy kicsit nehéz! Tegnap például Szabó tanár bácsi, a „számtan edzőnk” — telefonon hivott el a torna- edzésről. És nem lehet a ver­seny után sem lazítani, mert rohamosan közeledik az új ver­seny, a megyei döntő. — Milyen eredménnyel sze­repeltetek? — Laci első lett, én pedig a harmadik. A második helye­zett Hanusz Andrea, az Arany János iskolába jár. — Mikor lesz a megyei dön­tő? — Most vasárnap, Érdlige­ten. Szabó Mária MNK megyei győztesek a Kinizsi kosaras lányai N. Kinizsi—Gödöllői Egyetemi AC 52:30 (26:12) Kosaraslányaink Cegléden játszották le a Magyar Nép­köztársasági Kupa megyei dön­tő mérkőzését. A csapat meg­érdemelten győzött. Szellő (8), Bertalan (—), Takács (4), Kol­lár É. (14), Bakonyi (8). Csere: Sallai (6), Máté (4), Klingl (4), Kopa (4) felállításban. A csapatból kitűnt: Sallai és Bakonyi jó távoli dobásaival; Szellő, Bertalan és Takács ha­tározott, biztos védekező játé­kával; valamint Kollár gyors indításaival és jó betöréseivel. A Kiskunfélegyházi VSE a tervezett női kosárlabda-vil- lámtornát lemondta. Kopa László: Régi körösi leánykérés — régi körösi lagzik Kossuth Lajos utcai laká­sán meglátogattam Farkas Lászlót, a 81 esztendős hen­tes- és mészárosmestert, aki saját tisztes múltjának emlé­ked mellett, sok olyan régi érdekes emléket őriz váro­sunk múltjából, amelyet még szüleitől és nagyszüleitől hal­lott. Először hadd mutassam be az idős Farkas mestert. 1887-ben született Nagykő­rösön. A hentes és mészáros ipart helyben tanulta ki Vá­rad: Pál hentesárugyárában. Mert hát az 1900-as évek elején ilyen is volt váro­sunkban. Váradi Pál gyára naponta mázsaszámra készí­tette o prágai sonkát, az al­földi kolbászt és a virslit és szállította az ország minden részébe. A fonóházban.,. Az öreg mester emlékezé­seivel visszavezetett az 1800- as évek elejére, amikor a házasulandó és férjhezme- nendő körösi fiatalok a leg­több esetben a „fonóházban” ismerkedtek össze. Az ilyen fonóházakat többnyire a na­gyobb lakású lányos házaknál rendezték be. Kora délután­tól késő estig fontak ott a leányok és a fiatalasszonyok. De leányuk kíséretében az idősebb asszonxjok is elmen­tek a fonóházakhoz, s egy- ben-másban segédkeztek a munkában. Ha a fonóházba járó lányok közül valamelyik menyasszony lett, minden hé­ten egy napig annak fontak. Így biztosították a lányok stafírungját. Nyáron megter­melték a kendert, télen meg­fonták a fonalat, melyből ab­ban az időben egész sereg kőrös! takácsmester szőtte a vásznat a menyasszonyok ke­lengyéjéhez. Csókot kapott érte... Esténként a fonóházakba ellátogattak a legények is. Ví­gan dalolgattak a lányokkal. Közben lesték, hogy fonás és nótázás közben melyik leány ejti el a fonalat. Ha valame­lyik elejtette, felvették, s aki felvette, csókot kapott érte. Mindig akadt olyan legény, aki citerát is vitt magával, a citeraszó mellett azután tánc lett a fonás vége. A legények hazakísérték a lányokat, mindenki azt, aki­hez vonzódott a szíve. Ha azután otthon a legény szü­lei is helybenhagyták a vá­lasztást, a legény kereszt­anyját elküldték a lányos házhoz „követnek”. A kereszt­mama elmondott minden szépet és jót a keresztfiáról és famíliájáról és kifejtette, hogy a legénynek tisztességes, komoly szándékai vannak. A leány szülei megköszönték a látogatást s azzal búcsúztak el, hogy majd megadják a választ, amit azonban a ke­resztmama a fogadtatásból és a traktábói már előre sejtett.' Keresztinama és násznagy Egy hét múlva pedig a kis­lány keresztmamája látoga­tott el a legény szüleihez s egy kis beszélgetés után kö­zölte, hogy kedves fiukat szívesen látják a leányos háznál, vagy pedig kéri, hogy ne fáradjon! Kedvező válasz esetén a kö­vetkező héten a legény a násznagyával ment el lány­kérőbe. A násznagy beszélt, ő kérte meg a leányt. A fiata­lok csak lopva kacsingattak egymásra. Többnyire azután mindjárt megbeszélték azt is, hogy a legény mikor vezeti oltárhoz a kislányt, mert pol­gári házasságkötés akkor mé? nem volt. Viszik a menyasszonyt Ha elérkezett a lakodalom ideje, mind a vőlegényes, mind a leányos ház udvarát és környékét felszórták sárga homokkal. Mindkét helyen tartottak lakodalmat. A jobb módú családoknál már az esküvő előtti napok­ban kezdték a sütest-főzést, a szakácsasszony vezetése alatt. A meghívott vendé­gek egymásután küldték a lakodalomra a szárnyasokat, és egyéb ajándékukat. Az esküvő napján a násznép a vőlegénnyel a menyasszo­nyt« házhoz vonult és a násznagy kikérte a menyasz- szonyt a szülőktől, ilyenfor­mán: Ifjú vőlegényünk a a virágért elhozta a Hogy hozzáleöthesse és Adják ide nekünk ezt a szép szál rózsát virágok híve, szíve, életét sorsát, A menyasszonyt azután a násznép kíséretében a pő- fély vezette a templomba, aki szép kerek kalácsot vitt az eskető lelkipásztornak. A menyasszony után a koszo­rúslányok haladtak. A templomból hazamenet, a vőlegény szüleit szintén rigmussal kérte a násznagy, hogy a menyasszonyt fogad­ják be a családba: Szívünk dobog, vagy nap virradt ránk. Egész lelkünk örömmel van tele. Fiunk volt csak. leányunk is lett hozzá. Osszák meg hát a szívüket vele... Dínom-dánom... Egy kicsit iszogattak, s máris elérkezett az ebéd ide­je, A vőfély hozta a tálakat. Pattogtak a rigmusok. A gaz­dag lakodalmakon jött a jó húsleves, a finom töltött ká­poszta, a marhapörkölt, a íe.h­begríz, majd a sülttyúk és a sütemények. A lakodalom sok helyen másnap reggelig, vagy még tovább eltartott. Közben folyt a bor, szólt a muzsika, a nóta, és ropogott a tánc. A vőfélyek mókákkal tették a jókedvet. Az egyik szakajtó tojást csempészett a menyasszony széke alá, majd nagy gaudiummal kihúzta: — Nézzétek! -r kiáltotta — megtojt a menyasszony! Éjfélkor pedig egy roslát vi tt be és beledobott egy bankót. — Enyém a menyasszony! — harsogta és táncba hívta az új asszonyt. Azután min­denki táncolt vele egy nó­tát és hullottak a bankók a rostába. /Es a szegény lakodalmak? De nem mindenkinek vol‘ ilyen gazdag, víg a lakodal­ma. Volt olyan is, ahol sze­gényes asztal mellett, muzsika nélkül szólt a nóta. Olyan lakodalmat is látott öreg informátorom, melyen csak egy kis tejeskávéval traktálták meg a vendéget, mert bizony a földmunká­sok, de még inkább a gyári munkások jelentős része nyo­morral küszködött. Még ma is... A Conóházak a gyáripar ro- liamos fejlődése során, oz 1870—80-as években meg­szűntek. A fiatalok ismerke­dési helyévé a bálok és a tánciskolák léptek elő. De a „követküldés”, a lakodalmi rigmusmondás s hasonló régi esküvői szokások fennma­radtak 'ű második világhábo­rúig, sőt, főleg a tanyavilág­ban még ma is előfordulnak. Fedett pályás atlétikai ver-« senyt rendezett a Budapesti Honvéd a Tüzér ucai csarnok­ban. A nagy mezőnyben a 12 felnőtt rúdugró között Balanyi Szilveszter is indult, de nem sikerült az első hat közé jut­nia. Az asztali teniszezők országos serdülő és ifjúsági vidékbaj­nokságán, Dunaújvárosban, a Kinizsi két versenyzője, Náná- si József és Papp Zsuzsa a leg­jobb 32 közé került. ★ A 17—18 éves birkózók or­szágos válogató versenyét Bu­dapesten rendezték meg. Kö­zel háromszáz fiatal között dőlt el, hogy kik a legjobbak. A Nagykőrösi Kinizsi négy versenyzőt indított, közülük hárman — súlycsoportjukban — az első négy leözé jutottak. Kötöttfogásban az 52, illetve 70 kg-os súlycsoportban Susán István és Szabó Attila a har­madik, szabadfogásban a 60 kg-os súlycsoportban Dér Fe­renc a negyedik; a 70 kg-osok- nál viszont Mészáros András nem került az első négy közé. A szabadfogású megyei ju­nior birkózóverseny Dunake­szin volt. 70 kg-os csoport: Godó János első, 78 kg-os cso­port: Kovács László kiesett. Ma: vrtchealet A Kinizsi labdarúgó-szak­osztálya ma este 6 órakor ki­bővített játékosértekezletet tart, melyre ezúton is meg­hívja a baráti kör tagjait és a szurkolókat. Az összejövetel helye a Kinizsi-székház klub­szobája, WIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Kártyavár. Magyar bűnügyi film. Főszereplők: Kálmán György, Törőcsik Mari, Pá- ger Antal. Korhatár nélkül. Kísérőműsor: Világmaga­zin. Rege. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Felhívja az áramszolgáltató vállalat a lakosság figyelmét arra. hogy karbantartási mun­kák miatt 1968. március 18 , 19., 20., 21, 22., 25., 26.. 27., 28., 29-én az alant felsorolt utcákban áramszünetet tartunk Ceglédi u.tól a Vitéz ti.-tói kifelé Szultán u.. Vág! u., Zentai u., Tázerdő u.. Hosszúhát d , Balaton u.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents