Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-07 / 56. szám

Holnap az építkezésekről és a költségvetésről tárgyal a városi tanács vb Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart , a városi tanács végrehajtó bizottsága. A lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról, majd a ceglédi Építőipari Vállalat múlt évi gazdasági tevékeny­ségéről és idei feladatairól kap jelentést. Az idei költségvetés és a fejlesztési alap bevételi-ki­adási terve szintén napirendre kerül. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS fe« XII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1968. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEG NAGYOBB ÓVATOSSAGOT! Tilalom A KRESZ-tanfolyamon vagyunk. Az idős emberek nagy-nagy figyelemmel le­sik az előadó minden sza­vát. Azután az előadó kér­dez. Felmutatja a kör ala­kú, piros szegélyű tilalmi táblát, benne a szekérrel, lovacskával és az ostort emelő fogatossal. Az egyik nagy bajuszú bácsikától kérdezi: — No, mondja meg, mi ez? Mit jelent ez a tábla? A bácsika izeg-mozog, nem jut eszébe semmi. Közben a többiek súgnak neki: — ... ti-los ... Az öreg arcán kisüt a nap és nagy hegyesen ki­vágja a választ: — Az állatot bántani nem szabadi Éggel ssáll fel lefgtöhbs&ör a vörös kakas TÉTEN TÖBB A TÉTESET EEEENŐRIZTÉK AZ S ZEMEKET Az országos tűzrendészed statisztikai adatok szerint az ipari tűzesetek száma télen megszaporodik. Januárban ál­talában közel negyven száza­lékkal nagyobb, mint a többi hónapok átlaga. Az ok legin­kább a hideg elleni védeke­zés: a munkahelyek fokozott fűtése — fokozott figyelmet­lenséggel. Általában nem fi­gyelnek fel időben a fűtőbe­rendezések gyártási hibáira, karbantartásának, kezelésének hi ányosságaira. EGY KIS STATISZTIKA Az állami ipar tar.'aly 2551 munkást foglalkoztatott Ceg­léden. Átlagkeresetük havonta 1691 forint volt. Megnyugtató,, hogy a munkások száma ha­vonta 2,5 százalékos, fizetésük emelkedése pedig havi 3,8 szá­zalékos emelkedést mutatott az 1966. évhez viszonyítva. ★ A járás általános iskoláiban az idei tanévben 12,5 ezer gye­rek tanul, ezekből mintegy 5 ezer a oeglédi iskolák tanuló­ja. Egy tanerőre a ceglédi já­rásban 22,8 — a városban pe­dig 21 tanítvány jut. ★ A legjobb kukoricaterméssel tavaly az abonyi Lenin Tsz dicsekedhetett: négyszáz hol­don 24,7 mázsás termésátlaguk volt, májusi morzsolt súlyban számítva. Az albertirsai Dimit­rov Tsz 500 holdas, kukoricása holdanként 24,5 mázsát, az abonyi Kossuth Tsz-é pedig 384 holdon 23,1 mázsát ter­mett. A Kossuthban termesz­tették még a legeredménye­sebben a burgonyát is. Ebből több mint 90 mázsa volt a hol­danként! termésátlaguk. ★ A sütőipari vállalatnál az egy főre jutó napi termelés forintértéke 638 forint volt. Az Ü tépi tógép Javító és Gyártó Vállalatnál ugyanez 571 fo­rint, a cipőipari vállalatnál 288 forint volt. A teljes termelés az útépítőgépben volt a leg­több: értéke meghaladta a 174,5 millió forintot. Kufyakiálhtas lesz a nyáron Érdekes esemény színhelye lesz júniusban városunk — az „ilyen még nem volt.1” jegyé­ben. Miskolc, Győr és Pécs után ugyanis itt rendezik meg júniusban az országos CAC kutyakiállítást. Előreláthatóan látványos lesz ez a bemutató és mint a többi, szintén nagy közönségre számíthat A tűz legtöbbször éjjel, vagy munkaszüneti napon tör ki, épp ezért az illetékes hatósá­gok nagyobb gondot fordíta­nak arra, hogy ezekben az időszakokban még figyelme­sebb legyen az ellenőrzés. A tűzrendészet! parancsnok­ságon Dajka János százados a következőket mondotta el az ellenőrzések során szerzett ta­pasztalataikról: — A közelmúltban sorra jártuk a város üzemeit. Nap­pal és éjjel is tartottunk el­lenőrzést. Az általános rendé­szeti viszonyokkal elégedettek lehetünk, de kívánnivaló még csaknem mindenütt akad. — Jó tapasztalattal tér­hettünk vissza a ceglédi malomból. Ez egyik igen tűzveszélyes üzeme a városnak. A máskor annyira jellemző túlzsúfoltság szűnőben van, a szerencsés raktárbővítés folytán. — A Május 1 Ruhagyárban az esti műszak épp a vége felé közeledett, amikor ellenőreink odaérkeztek. Az asszonyok szorgalmasan takarították a cérna- és szővethulladékot A tűzoltókészülékek is a helyü­kön voltak és a munkások ér­tettek a kezelésükhöz. Tűz­rendészen felelősüket dicséret illeti ezért. Az ellenőrök jártak A Stylus Faipari Ktsz- nél, a kenyérgyárban, a Szeszipari Vállalatnál, a gépipari üzemekben, a Ter­ményforgalmi Vállalat raktá­raiban. Mindenütt azt tapasz­talták, hogy figyelemmel, szakértelemmel igyekeznek ki­küszöbölni a tűzveszélyt. J. Z. Előadás az új tsz-törvényről Nagy sikere volt nemrég an­nak a földtörvényről szóló előadásnak, amelyet a Haza­fias Népfront városi titkársá­ga szervezett, a városi mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályával közösen. Ma délután öt órai kezdettel tartják a következő előadást. Az új tsz-törvényt dr. Szondy György főügyész ismerteti a városi tanács nagytermében. Dalait énekeljük - de nevét elfeledtük A ZENÉLŐ ÓRAK című tv- adásban Ádám Jenő, a hírne­ves múlt századbeli nótaszer­zők sorában a „ceglédi” Si- monffy Kálmán nevét is meg­említette. Azóta többen kér­dezték tőlem, hogy ki volt ez a Simonffy Kálmán, akit szá­mon tart az országos zene- és dalkutatás, de mi, ceglédiek még a nevét sem ismerjük? Bizony elég keveset tudunk róla. Az Üj magyar lexikon 1832-re teszi születési évét. A Pallas Lexikon úgy tudja, hogy 1823-ban született. A legújabb kutatás viszont azt állítja, hogy 1831. október 3-án Tápiószelén született. Életéről keveset tudunk. Ta­lán csak annyi bizonyos, hogy a szomszédos Abonyban ne­velkedett, a gimnáziumot Szolnolcon végezte, a bölcse­letet Vácott tanulta. ELETRAJZANAK kutatói megállapították, hogy végig- küzdötte a szabadságharcot egészen Világosig. Utána Abonyban elvonultan élt. 1852-ben Cegléd város jegyző­jévé választotta. Sajnos, levél­tári adat ezt a tényt eddig nem igazolta. Valamilyen mi­nőségben föltétlenül váro­sunkban működött, és itt da­lárdát alapított. Ez volt — feltehetően — az első ceglédi dalos egyesület, amelyet ő maga néhány éven keresztül nagy rátermettséggel vezetett. A hiányos életrajzi adatok szerint már az ötvenes évek­ben jól szervezett cigányban­dával bejárta az egész orszá­got, sőt 1860-ban európai kör­úton volt. 1861-ben Rest vármegye egyik főjegyzőjévé választotta s később az alkotmány hely­reállítása után ismét nagy európai utazásokat tett. Tagja volt az 1872—75-i országgyű­lésnek és maradandó érdeme­ket szerzett az országos ma­gyar zeneakadémia létrehozá­sában, ahol zenei 'ösztöndíja­kat is alapított. Az országos magyar dalárdaegyesületnek sok éven keresztül alelnöke volt. A hetvenes években a ceglédi dalárdának díszelnöke, az erről szóló írásos emlék fennmaradt. Dr. Kiss Lajos, a magyar népzene kutatója pár évvel ezelőtt Cegléden járt és keres­te a Simonffy Kálmánra mu­tató adatokat, a rádióban elő­adást is tartott róla, előadása így összegezte a híres dalszer­ző jelentőségét: — FINOM ÉRZÉSEKBŐL szőtt, ötletes, szép dallamvo­nalú, olykor csendes bánatú, olykor víg, pattogó ritmusú dalait szerették országszerte. A múlt század ötvenes-hatva­nas éveiben túlzott lelkesedés­sel „magyar Schubert”-nek is emlegették. Sajnos, az alapve­tő zenei képzettség hiánya szabott határt érvényesülésé­nek és tehetsége teljes kibon­takozásának. Sokan dilettáns­ként kezelik és lekicsínylik, de a nép megérezte dalainak szívből jövő magyarságát és még ma is sokat énekelnek belőlük szebbnél szebb válto­zatokban. KÖZISMERT, s itt, Ceglé­den is ezerszer énekelt dala a „Jaj de magas, jaj de magas ez a vendégfogadó” kezdetű szerzeménye. A „Szomorúfűz ága” kezdetű dalát ugyancsak szerte az országban ismerik. 1389-ben Budapesten halt meg. Sz. L Sporteredmények TEKE Enyves kezek Hol van a legjobb vadászterül elük Ceglédi Építők SE—Szegedi Postás 6:2 A bejáró utasok, a ceglédiek és a bűnüldöző szervek is „ve­szélyes terület"-nek. tartják a város egyik legforgalmasabb pontját, a vasútállomás kör­nyékét. A napi nagy forga­lom és az alkoholfogyasztás összehangoltsága tavaly, saj­nos, sok gondot okozott. A ki- sebb-nagyobb szabálysértések mellett ezen a környéken hét Csipkerózsika farsangja FEHÉR RÓZSIRA 18 éves. Szeme huncu­tul fekete, haja szőke és bájosan göndör. Nem használ rúzst és nem festi magát. Minden ru­hája szigorúan térden alul ér. Évente kétszer- háromszor megy bálba, rendesen az édesany­ja is elkíséri. És van egy udvarlója, bizonyos Balázs nevezetű fiatalember, aki az egyik tsz- ben segédkönyvelő, és akivel néha moziba jár. Rózsikét régimódi életmódjáért sokszor ma- cerálják a gyárirodában a hasonló korú, de sok esetben túlságosan is modern munkatár­sai, ami — mint az alábbi néhány kitépett naplólap bizonyítja —, kellemetlen bonyo­dalmakat okozott a kislány életében, akit az irodában Csipkerózsikának neveztek el. JANUÄR 22. Már alig merek bemenni az h-odába. Minden tekintetük szúr, minden szavuk vág. Ma is, amikor beléptem, moso­lyogva súgtak össze. — Mi az, már a Balázs virágot se visz? — fogadott gúnyosan Miklós, az áruátvevő. Ugyanis minden hétfőn az íróasztalomon álló kis vázába virágot szoktam vinni, amelyet Balázs hoz minden szombaton. (Most is kap­tam, de elfelejtettem az irodába vinni. — De, ugye viszi a szívét —, szólt Klári, az anyagkönyvelő tettetett kedvességgel, majd közelebb hajolva súgta: — Láttam, moziban voltatok, a harmadik páholyban. Te nem vettél észre, én látta­lak ... Láttam, megcsókolta a kezedet... Az is valami, igaz. Hát még, ha az embernek a fülét csókolják ... JANUÄR 29. Szombat délután eljött Balázs. Pesten járt és két szál fehér orgonát hozott. Apu is otthon volt, és megkínálta borral. A többi között a mai táncdalokról beszélgettek. Nagyon lebecsülték a Nem várok holnapig kezdetű slágert is. — Bolotyl divat ez, fiam —, mondta az apám —, az én időmben ts volt ilyen dalocs­ka, de akkor úgy kezdődött, hogy: Debóra a neve a drágának ... Azután Balázs arról beszélt, hogy a főköny­velő egy év múlva nyugdíjba megy. Az állást neki ígérték. Szép kertes lakást kap a tanya­világban ... Milyen jó lesz, disznót meg csir­két lehet nevelni... Apámmal elbeszélgették az időt, amikor megnéztem az órát, már elkéstünk a délutáni moziról. Az estire meg anyu nem enged el. így azután apu elővette a kártyát, anyu is odajött, és egy darabig durákot játszottunk. Hétfőn az irodában Klári elmesélte, hogy szombaton jól mulattak a „Fehér Sirály”-ban. — Olyan klassz volt, Miklós olyan tüzesen táncolt, és hazafelé labdázni kezdtek velem. Egyik fiú a másik karjába dobott... Rózsika, ne savanyodj be egészen! Hozd magad'egy kicsit rendbe, és szombat este gyere velünk... FEBRUÁR 12. Farsang van. Miért ne mu­lathatnék én is egy kicsit? Levágattam 8 cen­tit a szoknyámból. Cigarettázni is megpróbál­tam. És szombat este ón is elmentem Klá- riékkal a „Fehér Sirály”-ba. Táncoltunk, it­tunk, és ittunk, táncoltunk. Már rózsaszínben kezdtem látni a világot, amikor észrevettem, hogy o másik oldalon Balázs is ott ül, és feke­tét iszik. De hiába integettem neki, nem jött oda. Éjféltájban indultunk hazafelé. Miklós azt mondta, hogy most engem kísér el. Igen ba­rátságosan belémkarolt, de nem a mi utcánk felé vette az irányt. — Nem jól megyünk —, szóltam. — Dehogynem, drágám, egy kicsit eljössz a lakásomra ... Megmutatom a bélyeggyűjte­ményemet ... Erre minden mámor elszállt a fejemből, ki­rántottam karomat a karjából és elkezdtem futni — hazafelé. FEBRUAR 24. Elegem volt a farsangból. Visszavarrattam a 8 centit a szoknyámra. Na­gyon izgatottan vártam a szombatot: jön-e Balázs és a virág? — És megjött mind a kettő... fkopa) ízben követtek el lopást, de az itt történt súlyos testi sér­tések, hivatalos személy elleni erőszak miatt is indított eljá­rást a bíróság. Fizetésnapkor a zsebtolvajok vadászterülete az éttermek és szórakozóhe­lyek környéke — mint min­den más városban. Sajnos, ez alól Cegléd sem kivétel. Az utóbbi időben többször érke­zett bejelentés az enyves ke- zek manipulációiról. í; Dobott faarány: 2418:2311. Az izgalmas találkozón köze­pes eredmények születtek. Mindkét csapatnak van mit javítani. Jók: Pákozdi Sándor 423 fa, Raffai Gyula 417 fa és Szűcs László 414 fa. TOLLASLABDA Ceglédi Vasutas SE—Buda­pesti Műszaki Egyetem 6:0. A ceglédi fiúk ismét szép győzelemmel tértek haza. Dr. Pipicz Imre, Pipicz Sándor, BEMUTATKOZNAK AZ OKOS GÉPEK Mdiisbép mvüö ts műm «toi$ .kistó A képen látható tabló hamarosan Bulgáriába kerül, egy magyar kiállításra. így ismerkedhetnek meg a bolgárok a hazánkban készülő útépítő és karbantartó gépekkel, ame­lyeket ceglédi vállalat, az Otépítőgép Javító és Gyártó Vállalat készít. Külön tabló mutatja be a C—25 jelzésű aszfaltkeverő telep gépsorait. Foto: Gulicska Hartyányi és Kenéz összeállí­tású csapattal álltak ki. BIRKÓZÁS Válogató verseny A Ceglédi Vasutas SE bir­kózói az influenzajárvány miatt csak három versenyző­vel tudtak indulni a Budapes­ten rendezett országos kivá­lasztó (17—18 évesek) verse­nyen. Mindkét fogásnemben versenyeztek és egyúttal a ta­tabányai edzőtáborba kerülő­ket is kijelölték. Kötöttfogás­ban 1. 75 kg-ban Lengyel Já­nos, míg szabadfogásban 56 kg-ban 2. Ványi Benő. Mintegy 300 versenyző indult az or­szág különböző sportköreitől. SAKK SPARTAKIAD A járási spartakiád sakk­versenyre több község küldött be női versenyzőket, akik igen szép mérkőzéseket vívtak a területi döntőbe jutásért, amely Nagykátán lesz a kö­zeljövőben. A férfiak közt is heves küzdelem folyt. Eredmények: Női egyéni: 1. Deák Erzsébet, Kőcser. Női csapat: 1. Abony (Do- náth Lajosné, Molnár Rozália, Molnár Éva) 2. Kocsér csapa­ta. Férfi egyéni: 1. Magyar István, 2. Donáth Lajos, 3. S. Tóth József abonyiak. Férficsapat: 1. Kocsér (Rágó István, Bender Alajos, Bara­bás Ferenc, Horváth László). 2. Abony. 3. Albertirsa. fez) Fuvarozást „szolgáltatnak44 A termelőszövetkezetek nemcsak melléküzemágaluli létesíthetnek dolgozóik foglal­koztatására a tsz-en belül, ha­nem szolgáltató tevékenységet is folytathatnak. A ceglédi Lenin Tsz nemrég fuvarozás­ra kért engedélyt a városi ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályától. Az enge­délyt a napokban megkapta és így bekapcsolódhat a fuva­rozásba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents