Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

FEST U EGY Kl <cJúi4ap 1968. MÁRCIUS 31., VASARNAP Mit tenne Ön? Ha képviselő lenne? Csendes szavú, precízen fo­galmazó ember Lévai Ferenc. Harminchét éves, Túrán szü­letett. Nyolcadik esztendeje főkönyvelő a túrái Új Úton Termelőszövetkezetben. Slőtte nyolc esztendeig, a főiskola elvégzése után, a hatvani cu­korgyári célgazdaság helyettes főkönyvelője volt. O Mit tenne ön, ha képviselő lenne? — Csak főkönyvelő vagyok, számokban gondolkodó ember, nem hiszem, hogy valaha is képviselő legyen belőlem. De ha már megkérdezte, elmon­dom, hogy mivel kezdeném képviselőségemet. Minden le­hetőséget felhasználnék arra, hogy felrázzam a Calga men­tén élő népeket, hogy rábeszél­jem őket a gazdag túrái hő­forrás hasznosítására. O Arra gondol, amely 1963- ban, olajpróbafúrás közben ke­rült napvilágra? — Igen. Május elsejének hajnalán történt, hogy szinte átláthatatlan gőzfelhő kísére­tében a felszínre tört elsodor­va még a fúrótornyot is. A májusi ünnepséghez a föld mélyéből felszökő, dübörgő forró víz adta a monoton kí­sérőzenét s a pillanatnyi döb­benet után, már azon a napon csodálatos tervezgetések kez­dődtek. Volt, aki gondolatban már fájó tagjait istápolta a felépítendő gyógyfürdőben, mások a lakásukat kívánták fűteni vele, megint mások vi­rágzó kertészetről álmodoztak, a legmerészebbek pedig már nagy idegenforgalmú fürdő­hellyé álmodták Túrát. O Véleménye szerint volt reális alapja az álmodozásnak? — Feltétlenül. A hőforrás vize kilencvenhárom fokos és nagy mennyiségben oldott só­kat és vasat is tartalmaz. Azonkívül az sem lebecsü­lendő tény, hogy percenként ezerháromszáz liter vizet ad a kút. O Közel öt esztendő telt el azóta, hogy a víz a felszínre tört. Mi történt azóta? Mi va­A MECHANIKAI LABORATÓRIUM azonnali belépéssel felvesz alagi telephelyére mechanikus műszerész, marós, esztergályos, szerszámkészítő, optikai, idomszerész, szerszámköszörűs és szerszámmarós szakmunkásokat, budapesti telephelyére: mechanikus műszerészeket. Jelentkezés: Dunakeszi. Repülőtér, Munkaügy., vagy Budapest VII., Gorkij fasor 25—27, Munkaügy. lósult meg a nagy elképzelé­sekből? — Elnézést, ha visszakérde­zek: látta a Büdösviz című magyar filmet? 0 Igen. De miért? Csak nem azt akarja mondani, hogy a túrái hőforrástól kölcsönözte az író filmjének ötletét? — Ezt nem állítom. Csak azt tudom, hogy a film, ha végle­tes is, akár itt is játszódhatott volna. O Elmondaná, hogy mi min­den történt, ha úgy tetszik, büdösvíz ügyben, itt Túrán? — Nem lesz könnyű fel­adat, de azért megpróbálom summázni a történteket A kezdet feltétlenül bíztató volt. Mivel a víz a község zártkerti területén tört elő, ahol az egyéniek és a tsz-tagck sző­lői voltak, a kutat néhány nap alatt lefojtották. A különböző tárgyalásoknak: mi legyen a föld váratlan ajándékával, se vége, se hossza. A községi ta­nács fürdőt kívánt létesíteni, a két termelőszövetkezet pa­lántanevelőt. Viták itt hely­ben, a járásnál, a megyénél. A hónapok gyorsan múltak, a kút vize maradt kihasználat­lanul. O Mikor készült el az első konkrét terv a víz hasznosítá­sáról? •— 1965-ben hetvenötezer forintért tanulmányterv ké­szült. Hogy mi szerepelt ben­ne? Negyvenezer négyzetméter alapterületű pailántanevelö- telep hollandi ágyakkal. Az in­nen elfolyó víz táplálta volna a létesítendő községi strand fürdőmedencéjét. És az is sze­repelt a tervben, hogy a kút vízével háromszázötven túrni házat fűtenek majd. A tanul­mányterv mintegy nyolcvan­milliós költségvetést irányzott elő. Ekkora összeg előteremté­sét azonban egyetlen, község sem vállalhatja önerejéből. Ezt belátta mindenki. Akkor érlelődött meg a társulás gon­dolata. Jelentkezett a MÉ­SZÖV és a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet is. Ügy szólt az elképzelés, hogy a MÉSZÖV húsz százalékkal, a három termelőszövetkezet pedig a fennmaradó összegen egyenlő arányban osztozva társulna. O Mi lett a közös összefogás­ból? — Sajnos, semmi. A MÉ­SZÖV, már nem tudom ponto­san miért, visszalépett és ak­kor a turaiak már nem akartak közösködni a szom­széd falu termelőszövetkeze­tével sem. Tudja, amikor jól megy az emberek sora, nehe­zebben találnak egymásra, mint a bajban. O Es azóta mi történt? — Mielőtt mondanám a folytatást, egy másik nagy problémát szeretnék megemlí­teni, ami sokáig gátolta a víz hasznosítását. Ez pedig a nagy mértékű lerakódás. Létesítet­tünk mi abban az időben egy kicsi, ötszáz négyzetméteres üvegházat, amelyet a hőforrás vizével kívántunk fűteni. Csakhogy a nyolc és fél cen­CSERÉPKALYHA­ÉPÍTÉST — TÖBB SZÍNBEN — SZAKSZERŰEN — rövid határidőre vállal megyénk területén a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat Budapest VII., Csengery u. 11. MEGRENDELÉSEKET a fenti címen levélben vagy személyesen veszünk fel. ti átmérőjű csövek öt-hat hét alatt teljesen eltömődtek és a lerakodott anyagot semmivel oldani nem lehetett. Péter József, Tóth Elek műhely­szerelők és Tóth István ker­tész leleményessége vezetett rá a megoldás nyitjára: egy ti­zenöt köbméteres vastartály- ba vezetjük be a meleg vizet, amely szőlővenyigéken és kokszon át folyik a csövekbe. Azóta nyoma sincs a lerakó­dásnak, illetve a szőlővenyi­géken rakódik le mindaz, ami addig a csöveket tömte el. (Csak zárójelben mondom, fel­fedezésüket beadták a szaba­dalmi hivatalhoz, de még vá­laszra sem méltatták őket.) o Hol tartanak jelenleg a hő­forrás hasznosításával? — Tavaly végre a két túrái termelőszövetkezet egyetérté­sével új beruházási program készítése kezdődött meg. Eb­ben a harminc és félmilliós költségvetésben már csak a palántanevelő-telep építése szerepel, amely két darab ezer négyzetméteres szaporítóház­ból és tizenhatezer négyzet- méteres, fűtésre alkalmas ma­gasított hollandi ágyakból áll­na. Az idén kerül sor a kisa­játítási eljárásra és a föld­munkák elvégzésére, jövőre kezdődnének á tulajdonkép­peni építkezések. Tizenhét és félmillió forint az állami tá­mogatás, tizenhárommillión pedig a két helyi termelőszö­vetkezet osztozik. O Ezek szerint csak a két helyi termelőszövetkezet élve­zi majd hasznát a túrái hő­forrásnak. — Sajnos, igen. Pedig ösz- szefoghatott volna akár három falu is: Túra, Galgahévíz és Hévízgyörk. Nemcsak azért, mert talajviszonyai azonosak, s mert az egyik falu a másik­ba ér, de azért is, mert mind­három falu közös gazdaságai­nak fő termelési profilja a kertészet. És azért is mert mind a négy termelőszövetke­zet jóval gazdagabb az orszá­gos átlagnál, ötvenkettő, hat­vannyolc és hatvan forintot ér egy-egy munkaegység ezek­ben a termelőszövetkezetek­ben és az átlagjövedelem is meghaladja a húszezer forin­tot mind a négy közösségben, Bárki láthatja ezt, aki végig­megy a három falu utcáin: mindenütt villaszerű új házak egész sora. Van tehát pénz, van erő az összefogáshoz, csak az akarat kevés. Ha képviselő lennék, én ezt az akaratot erősíteném... Prukner Pál PÁRIZS—BUDAPEST A Váci utcai Luxus ka­lapszalon kirakatában már megjelentek az idei tavaszi és nyári kalapmodellek, amelyek „szelídített” másai a párizsi divatnak. Míg a divat fővárosában a szé­les, lágy karimájtí, szögletes kalapok uralkodnak, nálunk ezek leegyszerűsítve, csupán a kalap vonalának lágyságát követik. A színek megegyeznek a párizsival, a pasztell ár­nyalatait követik. Hálóval kiegészített kocsiskalapot ma­tatunk be, amely fekete nylonszalmából készült Három nap - hetvennél több előadás Befejeződtek a Pest megyei orvosnapok Véget ért szombaton a me­gye orvosainak tudományos találkozója, a Pest megyei or­vosnapok. Három napon ke­resztül hetvennél több előadás hangzott el a megyei tanács­ház üléstermében. Nagy ér­deklődés kísérte valamennyit Gyakorlatuk tapasztalataiból leszűrt mondanivalóikban sok újat hTalóttá'k " egymástól az orvosok. Olyan megfigyelése­ket és módszereket amelyeket jól felhasználhatnak betegeik gyógyítására. Az előadások hosszú sora után dr. Beregi Edit, a megyei Semmelweis Kórház tudomá­nyos körének elnöke értékelte az idei orvosnapok munká­ját. Dr. Bélcés György, a me­gyéi' korház. igazgató főorvosa mondott .zárszót. „Munkatársunk" - Mimi Érdemes hozzá benyitni. Soha nem hagy üres kézzel hír, ese­mény nélkül el­jönni. Ha a me­gyei tanács sajtó- tájékoztatójában gazdag anyag gyűlik össze Szentendréről — főleg az ő érdeme. Miminek becézi mindenki. Marad­junk mi is ennél. Legutóbb ismét bebizonyította, mennyire szereti a Pest megyei Hírlapot. A ter­jesztési nap során tíz blankettát ad­tak neki. Kérték, sze rvezze n e lőf ir vetőket. Nem telt el fél nap, s Szentend­rén tízzel több lett az előfizetőnk. — Még többet rólunk! — nyug­tázza örömmel a sikert. — Engem szidnak majd az új olvasók, ha nem találják vá­rosunk nevét! k. m. A Honvédelmi Minisztérium közleménye A magyar néphadsereg ki­jelölt csapatai 1968. március 15 és 29 között hadgyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlat résztvevői sikeresen teljesítet­ték feladatukat, a gyakorlat megfelelt a kiképzési tervek­ben megjelölt korszerű köve­telményeknek. A gyakorlat be­fejeztével megkezdődött a be­hívott tartalékosok leszerelése. Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi minisztere a gyakorlat résztvevőinek — eredményes munkájukért — elismerését fe­jezte ki. EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PRÁGÁBA Elutazott Prágába a már­cius 31-én megnyíló 111. ke­resztyén békevilággyűlésre, a magyar protestáns egyházi küldöttség. A delegáció veze­tője dr. Bartha Tibor refor­mátus püspök, a békevilág- gyűlést rendező keresztyén békekonferencia alelnöke. A magyarországi egyházat öku­menikus tanácsának tagegyhá­zai, valamint az unitárius egy­házak 32 küldötte, továbbá új­ságírók, szakértők képviselik. A tanácskozáson jelen lesz Magyarországról egy római katolikus megfigyelőcsoport is. SIOFOK NYIT A VÉNUSZ Az évszakhoz képest rend­kívül meleg, szinte nyárias időjárásiban a magyar tenger forgalma napról napra növek­szik. A hirtelen beköszöntött balatoni előszezon miatt a korábban tervezett április H helyett már április 1-én, hét­főn megnyitják a siófoki Vé­nusz Szállót, A húsvéti ünne­pekre pedig már teljes üzem lesz Siófokon. Virágok a tündérfákon Tavaszi pompába öltözött a festői szépségű kámoni arboré­tum. A tündérfákon megjelen­tek az erős illatot árasztó lilás- vajszínü szirmok. Kinyitotta sűrű fürtű, apró lila virágait a boroszláncserje, s virágba bo­rultak a japánmogyoró-bok- rok is. Fehér, lila, sárga és kék virágokkal illatoznak a külön­böző sáfrányok. Négy fal között A négy fal hossza összesen tíz méter. Az egyik kétméte­res falnál ócska szekrény áll (csak a zár új rajta), közvetle­nül mellette rozoga, ősrégi pa­rasztágy. A másik kétméteres falnál stelázsi, rajta egy üveg vizes uborka és egy csupor szilva­lekvár. Az egyik háromméteres fa­lat megtöri az ablak és az aj­tó, az ablak alatt kopott asz­tal, két szék, az asztalon meg­rágott kenyérdarabok és egy kétkilós vekni. A másik háromméteres fa­lat elfoglalja az ágy és a tűz­hely. A tűzhelyen nagy üveg vöröses hurkazsír, két kés, egy pléhtányér. Ennyi az egész. A tárgyaktól mozdulni sem lehet, de több helyisége nincs a háznak. Ez a ház. Ez a vitatott ház. Kié ez a ház? A vitatkozó felek: negyvenöt éves elgyötört ar­cú asszony, ötvenöt éves em­ber. Az asszony hivatalosan nem is asszony, hiszen a férfi, akivel huszonöt éve él együtt, nem vette feleségül soha. Hi­vatalosan azonban az asszony nevén van a ház. De a férfi is birtokol egy papírt, amelyet az asszony saját kezű aláírása hitelesített. A papír felhatal­mazza a férfit, hogy az bár­mikor mint teljes jogú tulaj­donos eladhassa a házat. És vitatkoznak. És a férfi baltával megy az asszonynak. És a vita hevében levágta az asszony jobb kezén a har­madik ujj végét — késsel. A kés ott fekszik a tűzhe­lyen. A szekrényen vadonatúj zár. És kékre-zöldre verte az asszonyt a férfi. És az asszony vékony ajkát összepréselve — hallgat. Hallgat, mert a férfi is jelen van a beszélgetésen. ★ Dél van. Tizenkét óra. Alig harminc kilométerre a fővá­rostól. Csendes falu. Kopogta­tok az ajtón, csend. Aztán mo- corgás. Ismét kopogok. Bené­zek az ablakon, csak a tűzhe­lyet látom. A tűzhelyen ha­talmas kés. Aztán végre kiszól valaki. — Ki az? Megmondom a nevem, bár bizonyára ez a név nem je­lent semmit nekik. Nyílik az ajtó. A hasadékban egy nap­égette, fogatlan öregember fe­je. Vadul villogó szemek. Egy harmadik ember is részt vesz a családi vitában. Hu­szonöt éves és lány. Az asz- szony és a férfi huszonöt év előtti vonzalmának gyümölcse. Huszonöt éves ember, aki sze­retne felelősséget vállalni az anyjáért. „Nagyon nehéz és bonyodal­mas ügy, amiben az önök se­gítségét kérem. Végső válasz­tásom már ez. Teljesen ta­nácstalan vagyok. Bízom önök­ben, hogy segítenek, s egyben kérem Önöket, hogy bizalmam ne ingassák meg, és valóban segítsenek, ahogy tudnak. Hosszadalmas ügy, de talán kezdjem az elején.. így kezdődött a levél Egyszál gatyában van az öregember, felső testére inget kapott. Haja kócos, most búj­hatott ki az ágyból. Az asz- szony fejére húzza az elpisz­kolódott dunnát. Csak két riadt szemét látom. — Mit akar? — Halász Katalint keresem. — Mit akar tőle? Az asszony kidugja fejét a dunna alól, és felkönyököl. — Beszélni szeretnék magá­val — fordulok az asszony fe­lé. — Milyen ügyben? — kér­dezi a férfi. — Halász Katalinnal szeret­nék beszélni. — Tessék, beszélgessenek... — Négyszemközt szeretnék Halász Katalinnal beszélgetni. — Csakhogy én azt nem en­gedem! — Hogy-hogy nem engedi? Az öregember előrelendül, szeme ismét vadul villog. — Nem engedem! Az asszony felül az ágyban. — Kimegyek, megvárom, míg felöltözik — mondom az asszonynak. — Milyen ügyben — erősza­koskodik az ember. Kilépek az udvarra. Az em­ber jön utánam. ★ „Ügy látszott már, hogy az életem rendes kerékvágásba billen. Ápolónőként dolgozom. Mert hogy idáig eljutottam, az is egy hosszú út volt. Most 25 éves vagyok. Anyám leány­anya volt. Tehát falusi nyel­ven: szerelem-, zabi-, törvény­telen gyereknek hívtak, mi­kor milyen becenevet voltam kénytelen elfogadni. Egyedül nevelt engem szegény, dolgo­zott rám, én voltam a szeme- fénye, mások szerint pedig a „bűnös szerelem" gyümölcse. Apám már a születésemkor is nős volt. Amikor úgy tar­totta kedve — velünk, ha más­ként tartotta kedve — velük élt. Gyermektartást értem nem fizetett soha. Ha anyám azt kérte, hogy válasszon, kihez akarja kötni az életét, akkor fenyegette, üldözte őt. Én mégis mindig apámnak tekin­tettem, és megadtam neki a tiszteletet, habár ő még a ne­vét sem adta nekem. A fele­sége többször megverte az anyámat, meg a felesége ro­konai úgyszintén. Később, amikor már iskolába jártam^

Next

/
Thumbnails
Contents