Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

tflßS MMICnx ?«.. CSÜTÖRTÖK fest HEC.YEt kúrián 3 Nem jobb, de drágább Kéregető anyagosok Az igazgató, Ágoston Sán­dor jogos bosszúsággal hall­gatja a beszámolót: a keres­kedelmi és anyagosztály veze­tője beosztottjainak kéregető- útjáról ad tájékoztatást. Saj­nos, a kéregetés nem minde­nütt járt eredménnyel: több fontos anyagot nem sikerült megszerezni. Kéregetés? No hiszen, miféle jogosultsága van ilyesfajta kifejezésnek egy gyár, ebben az esetben a ceglédi Útépítőgép-javító és Gyártó Vállalat mindennapjai­ban? — Sajnos, van — mondja az igazgató. — A Vö­rös Csillag Traktorgyár szá­mára elvállaltuk dömperput­tonyok készítését. Ehhez dur­valemez kell. Erre az eszten­dőre többet kért a traktorgyár: vállaltuk. Durvalemezt vi­szont ugyanannyit kapunk csak, amennyit tavaly. A többlettermelésnek tehát nincs meg az anyagfedezete, ha áll­ni akarjuk szavunkat, akkor a szó szoros értelmében kol­dulni kell: tonnánként elku- nyerálni más üzemektől... KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó hat önálló vállalat kereskedelmi és anyagosztályának vezetője minden második héten össze­ül. Ott van közöttük Fehér- váry István, a ceglédi gyár osztályvezetője is: — Az a köl­csönös segítség, mely az ún. kooperációs bizottság munká­ja nyomán jön létre, sok eset­ben számunkra a mentőövet jelenti. Nemegyszer valóban az utolsó pillanatban húzzuk ki egymást a bajból azzal, hogy kölcsönadunk egymás­nak fontos, időben megren­delt, de a szállító által kése­delmesen biztosított anyagot. Olykor azonban még ez a „mentőöv” sem tud segíte­ni... Nem könnyű ott az anyag- gazdálkodás, ahol 27 ezer áru­cikkről vezetnek kartont; nem könnyű ott biztosítani a folya­matos utánpótlást, ahol pél­dául az egyik legfontosabb termékhez, az AK—25 aszfalt­keverő telephez 25 más vál­lalat összehangolt kooperáció­ja szükséges. Nem könnyű, de hát más helyen is így van ez. Az igen erősen tagolt munkamegosztást most a gaz­daságirányítás új rendszere sokféle kötöttségtől megszaba­dította, de érthetően kezdet­ben inkább csak a nehézsé­gek, s nem az előnyök jelent­keznek. Erről beszéltek azok az előadók is, akikkel az em­lített osztályon — különböző, FELVÉTELRE KERESÜNK gyapjúszövőket, Icereszt- orsózókat, betanulókat, férfi segédmunkásokat, lakatos, villanyszerelő szak­munkásokat, férfi és női gépmunkásokat. Jelentkezni lehet: Gyapjúmosó és Szövőgyár Budapest XIII., Kárpát u. 9—11» Munkaerőgazdálkodási osztályon naponta 9—11 óra között. Felveszünk Élelmiszer-csemege SZAKÜZLETEINKBE: BOLTVEZETŐKET, PÉNZTÁROSOKAT, ELADÓKAT JELENTKEZÉS: észak pesti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Budapest XV. (Rákospalota) Bethlen Gábor u. 55. sz. 27 ezer karton Útközben eltűnt Nem az elven... hozzájuk tartozó ügyekben — szót váltottam. MÉG NINCS VÁLASZTÉK A szerződési, szállítási kényszer megszüntetése két­ségtelenül sokféle előnnyel jár. Nem is az elven van a vi­ta jelenleg, hanem azon, hogy — s ez persze a kezdéssel já­ró s nem is könnyű gond — sok esetben ma még nincs mód választékot találni. Egyetlen cég gyártja, szállítja a kért terméket, s monopol­helyzete a megrendelő számá­ra sokféle hátránnyal jár. így például a villamossági cikkek tekintélyes részét a gyártómű­vek rendkívül hosszú, 18—20 hónapos határidőre igazolják vissza; jó néhány kooperáló vállalat már most áprilisban kéri a rendeléseket a jövő év­re a ceglédi gyártól, s itt — mivel máshová nem mehetnek — vállalni kell a „jóslás” koc­kázatát: megrendelik az anya­got, bár nem tudják, a maguk termékeire milyen rendelések futnak majd be. Két irányban működő ha­tás jelentkezik tehát a válla­latoknál. Az egyik: minél több tartalékot jelhalmozni, hiszen a termelés folyamatossága csakis így biztosítható. A má­sik: csökkenteni a készlete­ket, mert az eszíközlekötési járulék a nyereségalapot ter­heli. A kettő közötti egészsé­ges arányt nehéz megtalálni. Például: 1967. október 12-én rendeltek meg 260 darab SM—11 EP szelepet a Ganz Villamossági Műveknél. A szállítási határidőt a Ganz 1969. január 1—március 31. között jelölte meg. A szelep­ből átlagosan nyolc darabot használnak fel egy-egy AK te­lephez, s a gyárnak kell biz­tosítania a garanciális alkat­részeket — a garancia egy év, a szelep élettartama átlag hat hónap — belföldön és külföl­dön egyaránt. Nem halmoztak felesleges tartalékot. Most te­hát a legnagyobb bajban van­nak: éppen a napokban érke­zett Csehszlovákiából — ahol jó néhány ceglédi AK telep dolgozik — a szerelő, szele­pért. Nincsen. Ott áll a gép, rontja a termék hírét, hatás­sal lehet a további exportra. Mindez egy ötszáz forint ér­tékű szelep miatt... A PROFIL KÖRTÁNCA Vannak egészen furcsa dol­gok is. Például: ami útközben — Budapesttől Bács megyéig — elveszett. A Budapesti Vegyipari Gépgyár készítette a vibrátorfonatot a ceglédiek­nek is. Időben, jó minőségben szállított, teljes volt tehát az elégedettség. A BVG értesítet­te azután a ceglédieket, hogy a fonat készítését átprofilíroz­ták a Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó Vállalathoz. Nosza, küldték oda a meg­rendelőlevelet. Hamarosan megkapták a választ is. Igen, a profil hozzájuk került. Csak éppen kapacitás nincsen, tehát — nem gyártják. Másutt nem készítik ezt a fonatot. Hová menjenek tehát a ceglédiek? És: lesz-e szaladgálásukból időre fonat... ? Jó néhány árucikkel hason­ló a helyzet. A 2 és fél colos öntöttvas könyök például kö­zönséges szériatermék, mégis, legjobb esetben is csak az év második felében juthatnak hozzá. A korábban említett EP szelepekkel időnként kise­gítette a ceglédieket — köl­csönben — a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Most azonban ők sem tudnak segí­teni, a Ganz viszont csak a jövő esztendő első negyedévé­ben szállít. Tehát: keresnek másutt gyártó céget. Ha ta­lálnak, akkor ott elkészítik, jóval drágábban. Vagy maguk gyártják le, még drágábban. (A magam laikus, de helytál­ló kalkulációja szerint mint­egy ötszöröséért az eredeti. 498 forintos árnak ... !) Ha­sonló körtánc alakul ki a nyo­mógombok körül is. (Ezek a keverőtelepek elektromos ve­zérlőberendezésében nélkülöz­hetetlenek.) Több szín — mint például a fekete — egyáltalán nem kapható, a gyártó cég még határidőt sem jelöl meg. Más színnél viszont a korábbi 44 forintos ár helyett 148 fo­rintért kapható. A portól job­ban védett, de több kapcso­lást, mint 44 forintos elődje, ez sem visel el; a drágább te­hát nem jobb, mégis, a ceglé­diek — eszi, nem eszi alapon — kénytelenek megvásárolni. Az osztályvezető: — Sajnos, sok a bizonytalansági tényező, s úgy hiszem, jócskán kell idő, míg ezek megszűnnek. A je­len pillanatban sok dologtól a vállalatok egy része igyek­szik szabadulni. Ez másutt vi­szont a termelést sodorja ve­szélybe, illetve az átmeneti megoldások nagyon is sokba kerülnek. Az igazgató: — Igen, a többlet. Jó néhány olyan kiadásunk van, melyet előre nem láttunk, tehát ára­inkban sem szerepelnek. Fize­tünk, a saját nyereségünkből, mert másutt... Persze, nyil­ván minden gyárnak hasonló gondjai vannak, csakhogy ez, ha mi kerülünk bajba, nem vigasz. Mert eddig több száz­ezer forintunk ment rá a meg­lepetésekre ... Mészáros Ottó Pártmunkásküldöttség utazón a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Tóth Mátyásnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tőjének vezetésével pártmun­kásküldöttség utazott a Szov­jetunióba. DEBRECEN Harmadik virágkoráévá l Debrecenben megalakult a III. országos virágkarnevál szervező bizottsága. A városi tanács határozata alapján augusztus 20-án rendezik meg a színpompás ünnepséget. A részvevők végigvonulnak a város főútvonalain, majd a zsűri a nagyerdei stadionban pontozza a magyar városok „virágmenetét”. Eddig csak kertészeti vállalatok vettek részt a vetélkedésben. A szer­vező bizottság közölte: az idén hazánk több nemzetközi hírű üzeme, vállalata is „vi­rágkocsival” képviselteti ma­gát a parádén. Orvosnapok Ma reggel a megyei tanács üléstermében gyülekeznek Pest megye orvosai. Nem va­lamennyien, hiszen egyszerre mindnyájan nem hagyhatják el őrhelyüket, a körzeti meg szakrendelők váróhelyiségeit és a kórházak ágyai ma sem üresek. De aki orvos hiány­zik, az is a távolból érdeklőd­ve figyel társaira és akár az ülésterem padsoraiban, akár munkahelyén, mind Semmel­weis Ignác emlékét idézi gondolatban. 1818-ban. 150 esztendeje született a nagy magyar or­vos. az egész világon ezért Semmelweis-év az idei. Döb­benetes felfedezése, hogy az orvos is terjesztheti a szülőnők pusztító rémét, a gyermek­ágyi lázat, anyák megszámlál­hatatlan sokaságát mentette meg és előbbre vitte az orvos- tudományt is. Elméleti síkon csakúgy, mint a gyakorlat te­rén. A IV. Pest megyei orvos­napok ma kezdődő háromna­pos előadássorozata szerves része az ünnepi évnek. Me­gyénk orvosai ily módon nem­csak hódolnak nagy elődjük emlékezete előtt, hanem nyomdokát is követni igye­keznek. Három napon át 77 előadásban nagyobbára a be­teget gyógyítás közben érhető ártalmakról szólnak. Olyan károk elhárításáról, amiknek létezésére csupán újabban fi­gyelt fel az orvostudomány, mert csak a fejlődés útján, most jelentkeztek. És olyanok­ról, amelyekről tudott ugyan, de eddig nem jött rá, hogyan küszöbölheti ki. Nem gyakori, csupán az esetek elenyésző kis hányadában fellépő, túlnyo­mórészt nem is végzetes ár­talmak ezek. Mégsem hanya­golhatja el egyiket sem az igazi orvos, mert semmi előtt sem hunyhat szemet, ami szenvedést, sőt, akárcsak kel­lemetlenséget okoz betegnek, vagy egészségesnek. Még ha nagyon keveseknek is. Saját gyakorlatukban ho­gyan küzdenek meg ezekkel az időnként előforduló ártal­makkal, erről számolnak be most egymásnak a megye or­vosai. Kísérleteikről, tapaszta­lataikról. eredményeikről be­szélnek, a gyakorló orvos el­méleti tudáson alapuló jártas­ságával, Semmelweis emléké­hez méltó magas tudományos szinten. Ezért tekintünk nagy vára­kozással a IV. Pest megyei orvosnapok elé és gyógyító- készségükbe, tudásukba vetett bizalommal a megye egészsé­gén őrködő kis seregre, or­vosainkra. Sz. E. EGY UJ RENDELETRŐL Ki kaphat illetményföldet A napokban látott napvilá­got a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 12/1968 (III. 16) MÉM. számú rendele­té az illetményföld használat­ról. Fontos és időszerű tenni­való volt az illetményföldek használatának ezen újbóli sza­bályozása, hiszen számos vizs- .gplat, ellenőrzés rnutatja, Hiogy ekörül számos helyen Babits múzeum Szekszárdon a városi tanács felújította és múzeumnak ren­dezte be a város híres szülöt­tének Babits Mihálynak szülőházát. A szőlőhegyek lábá­nál, a Séd patak partján épült — és becses irodalmi em­lékké vált — háznak már eddig négyezer látogatója volt nincs minden rendben. Vi­szonylag magas azoknak a száma, akik ilyen, vagy olyan ok­nál fogva illetéktelenül használnak bizonyos föld­területeket, vagy ha jogosultak is, több ■földet használnak. mint amennyi jog szerint járna. Az új miniszteri rendelet pontosan meghatározza, kik részesülhetnek munkakörük alapján illetményföld jutta­tásban. A felsorolásban első helyen az államvasutak alkal­mazottai találhatók. Ebben a pályaőröktől az állomás veze­tőkig szerepelnek a jogosul­tak. A továbbiakban kimond­ja, hogy illetményföldre tart­hatnak igényt a Művelődés- ügyi Minisztérium alá tartozó oktatási intézmények dolgo­zói közül á tanítók, tanárok, szakoktatók és óvónők. Továbbra is jár az illet­ményföld a termelőszövetke­zetek (szerződéssel alkalmazott dolgozóinak, a MÉM felügye­lete alá tartozó alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmények tanárainak és tanműhelyi fő­nökeinek, valamint diákotthon vezetőinek; a vízügyi szolgálat meghatározott beosztású dol­gozóinak; az igazságügy-mi­nisztériumi célgazdaságok dol- go>óinak és vezetőinek. To­vábbra is mint eddig megkap­ják az illetményföldet az er­dészek, valamint az állami gazdaságok mindazon dolgo­zói, akik legalább nyolc hó­napra leszerződtek a gazda­ságba. A felsoroltakon kívül a rendelet részletezi Minikrokik „ ... az egyszerű, nyolc osz­tályt végzett ember” — hal­lom a televízióban az elisme­rést, hogy ez az egyszerű, nyolc osztályt végzett ember csak úgy ukmukfukk oda­megy a könyvespolcához és levesz onnan — horribile dictu: egy szakácskönyvet. Egy egyszerű, nyolc osztályt végzett ember! Ügy emlékszem, ha jól emlékszem, hogy amikor be­vezettük a nyolcosztályos kö­telező iskolai oktatást, azt azért tettük, mert úgy vél­tük: aki ezt elvégzi, ér any- nyit, mint a régi négyközép­iskolás, sőt, a mostani tan­anyagot figyelembe véve, ösz- szehasonlíthatatlanul többet is. ...Es most ez „egyszerű nyolc osztály”1 ... És most ott tartunk, hogy „egyszerű középiskolai érettségi...”! Minden bizonnyal megérem azt is, hogy ilyen megjegy­zést hallok majdan valame­lyik televíziós kommentár­ban, hogy azt mondja: „... Egyszerű, egyetemet végzett ember, szerény kandi*• dátusi képesítéssel...” Hja, kérem, kicsi nép a magyar, de a kisujja is kandi­dátus ságra termett! ★ Feláll, s valami ilyesfélét mond: „... mert a mostani kiéle­zett nemzetközi helyzetben, elvtársak, gazdasági mecha­nizmusunk relációjában el­várható, hogy mindenki helytálljon a makroökonó- miai döntések mikroökonó- miai realizálásában. A kérdés úgy vetődik fel, elvtársak, hogy a magunk részéről igyekszünk-e vagy sem a struktúra megfelelő változ­tatásával nyomon követni a piac értékítéleteit, vagy pedig az imperializmus malmára hajtjuk a szelet, ennek követ­kezményei viszont, remélem, hogy teljesen világosak az elvtársak előtt... Világos, elvtársak? Mit mondjak? Természetes, hogy világos. Világos: „Nekem üres fecsegőt fest az üres fe­csegés ...” ★ — ...De uram! — mondta méltatlankodva — logika is van a világon. Aztán bizalma­san közel hajol: — Megmon­daná, kérem, hogy hosszú, vagy rövid of-val írjuk? Gyurkó Géza mindazokat a foglalkozási ágakat, amelyekben a dolgo­zók illetményföldet kaphat­nak. A gazdálkodás biztonsága szempontjából igen fontos a rendelkezésnek az a pontja, amely kimondja, hogy az il­letményföld juttatás céljára fenntartott területeken kívül az állami szervek nem igé­nyelhetnek újabb földterüle­tet, sem termelőszövetkezettől, sem pedig állami gazdaságtól. Nem lehet megszüntetni az ál­lami tartalékíöidekre vonatko­zó haszonbérleti szerződése­ket sem, illetményföld jutta­tás miatt. A rendelkezés intézkedik arról, hogy a földnyiivántar- tási szempontból rendezetlenül maradt földterületeket érintő kezelési változásokat aiz állami földnyilvántar­táson át kell vezetni. Ugyanakkor, ha az illetmény- földekre jogosultak egyéb cí­men is használnak bizonyos nagyságú földterületet, bünte­tőjogi felelősségük tudatában ezt munkáltatójuknak 15 na­pon belül jelenteni kötelesek. Mindkét előírás nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy végre megszűnjenek a föld- használattal kapcsolatos visz- szásságok, ameiyek nemritkán a korrupció határát súrolták. A használatba adott < föld­terület nagyságát tekintve az elosztásnál szociális szempon­tok is érvényesülnek. így pél­dául \ a nagycsaládos dolgozók előnyt élveznek úgy az il­letményföld nagyságát, mint a minőségét illetően. Az illetményföld területe az 1600 négyszögölet nem halad­hatja meg. Az elmúlt években gyakran tapasztalhattuk, hogy azok kerültek hátrányos helyzetbe az illetményföldek juttatásá­nál, akik leginkább rászorul­tak. Ugyanakkor, nem ritkán az érvényes rendelkezéseket kijátszva olyanok is jutottak illetményföldhöz, akik munka­körüknél ftígva nem voltak jogosultak. Előfordult olyan eset is, hogy az ilyen illegáli­san használt földek után azok, akik használták, adót sem fi­zettek, ilyenformán kétszere­sen is megkárosították az álla­mot. Az új rendelkezés nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy legnagyobb nemzeti kin­csünk, a termőföld azokat szolgálja, akiknek arra tör­vényben biztosított joguk van. Ehhez természetesen elenged­hetetlen a hűséges, pontos végrehajtás.

Next

/
Thumbnails
Contents