Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

3Ma oste: ismer etter/ess tó elő aft its Ma este fél hétkor a törteli Déryné Művelődési Házban dr. Betegh Sándor orvos tart előadást „Tiszta ház, rendes udvar, egészséges család” cím­mel. Előadását filmvetítés kö­veti. Holnap: u Dértf utó Saitthtía rétidé ffsaerepel Holnap este a Déryné Szín­ház vendégszerepei Törteién. A társulat Szabó Magda: Ki- gyómarás című színdarabját adja elő. Az előadás este fél nyolckor kezdődik. PEST MEGYEI üIdLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CE9L XII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1968. MÁRCIUS 27., SZERDA Tervük: a hálózat fejlesztése Plakátos autók Vietnamért Hétfőn reggel nem volt olyan járókelő a városban, aki fel ne figyelt volna a te­herautókra — azoknak is az oldalára. Fehér plakátok hir­dették, hogy megkezdődtek a vietnami műszakok — a bé­kéért, szabadságért küzdő har­cosok megsegítésére. Járásunk valamennyi fiatalja részt vesz a társadalmi munkában, hogy felajánlásaikkal hozzájárul­hassanak a tranzisztorakció eredményességéhez. A megyében is a legjobbak közé tartozik az Abonyi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet A napokban megtartotta zárszámadó küldöttközgyűlé­sét az Abonyi Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet. Az igazgatóság nevé­ben Szűcs László nyitotta meg a közgyűlést, amelynek elnök­ségében helyet foglalt; ár. So- modi István, a községi párt- titkár, Ribacz József, az igaz­gatóság elnöke, Szobonya Mikt- lós, a felügyelőbizottság elnö­i^ssssfs/rssssssssfArsssss/7SMSsssf7sssssssAmrssssss*wssssssssjmm-ssssssssssM^ Köszönet a harmadiknak „Itt mindig nagy a for­galom” — állapítják meg sóhajtva, akiknek az OTP- ben van dolguk. Ebben a hivatalban nem lehet „ki- cenüzni” a perceket. A fiók adminisztrátorai bár­mennyire is igyekeznek, az ügyfélnek a várakozási időt mindenképpen be kell kal­kulálnia. Különösen heti­piacos napokon nagy a tu­multus a szűk helyiségben. Ilyenkor toporgott egy vidéki asszony a „pulit” előtt és szinte másodper­cenként megnézte az órá­ját. Izgatottságát észrextet- te az egyik hivatalnok. Ki­derült, hogy ügyfelének ne­gyedóra múlva indul a vo­nata. A sorbanállók bele­egyezésével ügyét soron kí­vül elintézte. A hálálkodást nem hal­lotta az udvarias hivatal­nok, mert már a követke­ző ügyféllel foglalkozott, pedig megérdemli a köszö­netét az. a kedves hölgy, „aki balról a harmadik” a hosszú pult mellett. (cs.) ke és a Pest megyei MÉSZÖV képviselője. A küldöttek szép eredmé­nyekről hallottak. A szövet­kezet tiszta gazdálkodási ered­ménye 3,5 millió forint, amely megyei viszonylatban a legjobbak közé emeli a szövetkezetét. A nyereségből jelentős ösz- szeg jut osztalékra és egyéb, az alapszabályokban előírt juttatásokra. A felügyelőbizottság nevé­ben’ Szobonya elnök részlete­sen elemezte a gazdálkodást, szólt az egyes ágazatok ered­ményeiről, hibáiról. Gyarmati János főkönyvelő a pénzügyi mérleget ismertette. A hozzászólók a szövetkezet fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdések­ről, a bolthálózat fejlesztéséről, a lakosság jobb áruellátásáról beszéltek. Arról is szó esett, hogy amíg a szövetkezet két­százezer forint községfejlesz­tési hozzájárulást fizet az el­ért jövedelem után, addig a tanács az ABC-áruház építéséhez félmillió forinttal járult hozzá a községfejlesztési alapból. Nagy Imre, a Kossuth Tsz párttitkára — felszólalásában közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Bírálta az igazga­tóságot, amiért az előző kül­döttközgyűléseken felvetett ja­vaslatok mindegyikére nem adott írásbeli választ. Dr. Skultéti János A szegedi bajnokságon jól szerepeitek ökölvívóink s • ■ s ^rsrsxsssssssssssssr&ssjxrfssssssssssss/rsssssssssssssssssssssssssssrsrssssssssssssssbf Az ,, Arany homok.-4 megmutatja Aranyat ér a nyársapáti homok A GYÜMÖLCS JÓ JÖVEDELEM • TYÚKOK A CSOMAGOLÓBAN A nyársapáti Aranyhomok Termelőszövetkezet múlt évi tervét százszázalékosan telje­sítette, és az idén először je­lentős nyereségrészesedést, prémiumokat és jutalmakat osztott ki a tagoknak. A kér­désre, hogy milyen úton-mó- don jutottak el a szép ered­ményhez, Klein Imre agronó- mus a következőket mondotta: Indulás a „döglött“ homokon — 1960-ban alakítottuk meg termelőszövetkezetünket, ak­kor még Kossuth néven. Rossz homokföldünkön akkoriban a legjobb esetben 3 mázsa rozs vagy 8—10 mázsa burgonya termett holdanként, több he­lyen még annyi sem, mert sok benne a meszes „döglött ho­mok”, amint a régi öregek mondják, amely nyáron 50 fok fölé is felmelegszik, és alig van benne baktériumélet. — Szerencsére sokan már akkor látták, hogy csupán szántóföldi termeléssel ezen a földön nem fogunk boldo­gulni, és bár voltak, akik el­lenezték, hozzáfogtunk a na­gyobb arányú gyümölcsöstele­pítéshez. 280 hold új gyümölcsös — 1961-ben 65 hold kajszi- barackot, 10 hold almát tele­pítettünk olyan földbe, ame­lyen a királydinnye nevű tüs­kés gaz sem termett meg. 1962- ben 23 hold muskotályszilvát, 13 hold cseresznyét, 19 hold körtét és 34 hold diót, 1963- ban 20 hold almát és 43 hold oltott meggyet ültettünk, amit a többi termelőszövetkezet a szedés sok munkájától félve, nem nagyon mert telepíteni. — 1964-ben 46 hold ősziba­rackost rendeztünk be, a leg­korábbitól a legkésőbbi faj­tákkal, végül 1965-ben saját faiskolánkból 7 hold musko­tályszilvát ültettünk, amellyel gyümölcsösünk 280 holdra nőtt. Az 1965—66. évi nagy ta­lajvízjárás elég sok kárt tett, 37 ezer gyümölcsfánkból 7 ezer elpusztult, de a többi szé­pen fejlődik. Évről évre több a jövedelem — Gyümölcsösünk most már évről évre több jövedelmet hoz. Tavaly 300 mázsa kajszi- barackot adtunk el exportra jó áron a ceglédi MÉK útján. Szállítmányainkban egyetlen molyos barackot sem találtak. — Leghasznavehetetlenebb földjeinket is igyekszünk ki­használni, 160 hold óriásnyár­fát telepítettünk. Ez is jól sikerült. 8—10 év múlva kiter­meljük és eladjuk papírgyár­tás céljára. Naponta 5—6000 tojás — A gyümölcs csomagolásá­hoz két 500 négyzetméteres csarnokot építettünk, amelyek a.holt szezonban sem marad­nak kihasználatlanul. Ilyen­kor 8 ezer tyúk tanyázik ben­nük. Naponta 5—6000 darab tojást tojnak — fejezte be tá­jékoztatóját az agronómus. K. L. Szegeden tartották meg a vidék egyéni ifi ökölvívó- bajnokságot. A nagy érdeklő­dést mutatja, hogy mintegy hetvenen indultak. A verseny magas színvonalú, a szakveze­tők elégedettek voltak. A Ceglédi Vasutas SE ököl­vívói közül hat versenyző lé­pett szorítóba. Ismerjük ököl­vívóink áldatlan edzési körül­ményeit, és dicséretükre le­gyen mondva, ennek ellenére szép eredményekkel tértek haza. Eredmények: Rabbi József első lett, aranyérmet kapott, míg Pákozdi László a második hellyel ezüstérmet és Szabó László harmadikként bronz­érmet szerzett. Rabbi és Pá­kozdi részt vehet az országos vidéki ifibajnokságon, amely Veszprémben lesz április vé­gén. Meg kell említeni Hegedűs Pál szerencsétlen sorsolását, mert egy napon két mérkőzés­re kellett kiállnia és csak egyiket sikerült megnyernie, míg a másikat — fáradtsága miatt, — pontozással elvesz­tette. Örömmel vesszük, hogy versenyzőink április közepén a Dél területi serdülő, ifi és felnőtt 11. és III. osztályú mi­nősítő versenyen vesznek részt Orosházán. (sz) Automata van, vásárló nincs, pedig nem nehéz kezelni Amikor először találkoztunk városunk főutcáján a levele­zőlap-automatával, helyeslőn bólogattunk: no Iám: végre valami, ami közelebb visz bennünket a nagyvárosok szín­vonalához. A kis masinát kö­rültopogtuk, megütögettük, csak éppen ha lapra volt szük­ségünk, léptünk tovább a ve­le szemközt levő trafikoshoz. A posta ebből a modern gé­pezetből kettőt kapott annak idején. A másik a Május 1 Ruhagyár telepén „dolgozik” — mint megtudtuk — ott sem nagy sikerrel. Pedig jó lenne mindkettőnél segíteni a masi­na forgalmát, mert félő, hogy egyszer majd eltűnnek... Ahogy magunkat ismerem, azonnal panaszkönyv után ku­tatnánk. TSZ-BOLT, MINTABOLT A vártnál is jobb a forgalma a Dózsa Tsz ceglédi minta­boltjának. Reggelenként és este sokan vásárolják a friss tel­jes tejet. Foto: Ifjú Tóth István Az elsőévesekre nem lehet panasz A tanműhelyben és az iskola padjaiban megállják a helyüket Tavaly szeptemberben 78 ta­nuló vette birtokaiba a Május 1. Ruhagyár ceglédi új tan­műhelyét, a piactér közelé*- ben. A varrógépek és az ollók valamennyi csínját-bínját két műszakban négy szakoktató tanítja azoknak a fiataloknak — főleg lányoknak —, akik az angolszabó-szakmát válasz­tották hivatásuknak. — Mi mindennel kell meg­ismerkednie a kezdő var­rónőnek? — kérdeztem Ricz Lajosné szakoktatótól. — A kisgyerek akkor loezd „emberesedni”, amikor járni tanul. Nálunk ez a szakmai kezdő lépés az alapöltések el­sajátítása, a gép kezelésének, a varmivaló jó elhelyezésének a megtanulása. Az egyes ru­hadarabok varrásának tanulá­sa csak ezután következhet. Aid már az egyedi munkába bekapcsolódhat, az szoknyát, kabátot varr, kosztümöt ké­szít — méghozzá normaidő­ben. Nagyon kell vigyázniuk minden öltésre, hiszen az ö munkájuk is a boltokba ke­rül, tehát valóságos mester­műnek kell lennie. — Mi a jutalma a legjob­ban dolgozóknak? — Mivel a célunk az, hogy valamennyi tanulónk jó szak­munkás legyen, növendékeink már az első évben indulhat­nak a szakma kiváló tanulója címért indított versenyen. Eredményeikről statisztikát készítünk, ami végzős, har­madéves korukban is előnyük­re válhat Aid harmadéves korában a tanulmányi verse­nyen győztesként szerepel, az három hónappal a szakmun­kásvizsga előtt felszabadul. — Milyen képességűek a mostani elsőévesek? — Nem lehet panasz rájuk: már most első- és másodosz­tályú munkát tudunk átvenni tőlük. Igyekeznek, ügyesked­nek és ami fő: valóban szere­tik a szakmát. De nemcsak a tanműhelyben, hanem az is­kola padjaiban is sok megáll­ja a helyét közülük. Nemcsak a gyár, hanem a minisztérium is elégedett a tanműhellyel. Az 1966—67-cs tanévben például minisztériumi dicsére­tet kaptunk, mert az akkori harmadévesek közül hat nö­vendékünk előbb szabadulha­tott, hat pedig kitűnőre vizs­gázott. (kovács) VÁGYÁLOM Balogh Dezső rajza Milyennek képzeled Ceglédet tíz év múlva? Február 21-én pályázatot hirdettünk fiatal olvasóink számára a Fiúk, lányok rovat­ban. A pályázaton olyan írá­sokkal szerepelhettek a je­lentkezők, amelyekben szaba­don engedve fantáziájukat, azt mondhatták el, hogy milyen­nek képzelik városunkat tíz év múlva. Nem utópisztikus elképzeléseket kértünk, ha­nem a lehetségesnek szinte valamennyi változatát. A ha­táridő március 15-e volt. A két legjobb írásért könyvju­talmat tűzött ki a szerkesztő­ség. Sajnos, a pályázat sikeréről nem adhatunk hírt, s arról sem, hogy tucatjával verse­nyeztek volna ifjú olvasóink életrevaló ötleteikkel. Csak néhány írást hozott a posta — és azok is közelebb álltak az űrkutatás problémáihoz, a marsbeli üdülőtelepek létesí­téséhez, mint ahhoz, amit dús fantáziájú ifjúságunktól kér­tünk. A két könyv így nem talál gazdára, sajnos. A bekül­dött írásokat sem közöljük. PF. 19. Asztronautának, Cegléd 2000-nek és B. Lászlónak üzen­jük: Sajnos, írásaitokat közöl­ni nem tudjuk, csak bírálni lehetett. Kéziratokat nem ér­zünk meg és vissza sem kül­dünk. ★ K. L., Cegléd. — Csütörtö­kön délután 2—5-ig felkeres­heted a szerkesztőségei. A hét más napjain csak délelőtt van hivatali idő az irodában. ★ ZSÍROS ISTVÁNNAK, Ceg- lédbercel: A küldött fotókat köszönjük és amint láthatta, közöltük is, mivel a megvá­lasztott téma és a képek minő­sége is megfelelő volt. Szíve­sen fogadjuk képeit ezután is! Törteli lányok: A Nagykő­rösi Konzervgyár munkaügyi osztályán érdeklődjetek. Ügy tudjuk, még tart az idény­munkások felvétele. Arról, hogy Cegléden lesz-e az idén előkészítő telep, szintén ott kaphattok tájékoztatást. A munkaidőről is. A délelőtti órákban jelentkezzetek. Találkoztam már modellezők­kel, nyulászokkal, galambászokkal és különböző hobby- gyanús tizenéve­sekkel, de ilyennel még soha. A park ban ült, az egyik ágyás kőpárká­nyán, és a homo­kot nézte, össze­kuporodva. — Valami baj van? — kérdeze­tem rosszat sejt­ve. — Rosszul ér­zed magad? Meg­fázol ... Pár lé­pésnyire ott a pad... Zümm — Semmi ba­jom — emelte fel a fejét — de ez a buta, azt hiszem, megfázott. Korán kelt és ma reggel hideg volt. — Kicsoda ? — néztem körül, de nem láttam sen­kit, semmit a kö­zelben. — Ez az ostoba méhecske! Itt mászkál, pedig ál­hatóit volna. Tu­dom, mert nekem is van három kaptárom otthon. Tetszik tudni, mér- hészkedem. Irtó érdekes dolog. A méhek közt is van szorgalmas, meg kis buta is ... — Elkésel az is­kolából, hagyd a méhecskét. De — hogy hívnak, kis méhész? — Zümm. Az iskolában is csak Zümm vagyok, a méhek miatt. De ez nem baj. Kü­lönben Zoli a ne­vem ...

Next

/
Thumbnails
Contents