Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

1968. MÁRCIUS 27.. SZERDA MSI MECYEI tSCírlan n Rang mellé, hírnevet Aszú-homokml Színe mint a ragyogó arany, illata akár a frissen szedett szőlőfürtöké, zamatéban benne ég az őszi napsütések tüze. Assénbrenner Pál pincemester meg-megforgatja a gyertya­fény előtt a poharat, vizsgál- gatja az olajsűrűségű italt, s elégedetten kacsint Laczi Ká­roly főmezőgazdásznak: aszú­vá érett az új'hartyáni szürke­barát. Nemcsak kuriózum Annak idején néhány vesz- szőt ültettek az Űj Élet Ter­melőszövetkezeti Csoport újító szőlészei, a tipikusan hegyvi­déki fajtából, a falu határá­ban. Afféle érdekességnek szánták, hogy kipuhatolják, mire is képes a hitványnak átkozott silány futóhomok. Persze, már a telepítésnél megkülönböztetett gondot for­dítottak a szakmai követelmé­nyek megtartására. Bőséges tápanyagot adtak a mélyen megforgatott talajnak, s ala­posan megválogatták a szapo­rítóanyagot. Miután a parcella a múlt év őszén termőre for­dult, revízió alá vették a bor­feldolgozást. Szakítottak a ha­gyományos módszerrel, új el­járást vezettek be. Várakozá­son felül sikerült a kísérlet, elismert szaktekintélyek tanú­sítják, hogy a hartyáni szürke­barát hegyvidéki társaival is kibírja az összehasonlítást. Nemcsak kuriózum ez, de újabb bizonyíték, hogy meg­felelő kezeléssel az alföldi sző- iővidék is alkalmas minőségi borok termesztésére. Szó sincs, persze, arról, mintha az újhartyániak Bada­csonnyal akarnának versenyre kelni. Továbbra is arra törek­szenek, hogy a már kivívott rang mellé — a megyei bor­versenyen elsők lettek ■ mi­hamarabb megszerezzék a hír­nevet is. Reménységük a kövi- dinkával, olaszrizlinggel és a homoki tulajdonságoknak leg­inkább megfelelő fajtákkal be­telepített százholdas nagyüze­mi szőlőültetvény, amely pár­ját ritkítja a dabasi járásban. Küzdelem az elemekkel Üjhartyán most kétségkívül borával hívja fel magára a fi­gyelmet. Nem lennénk azon­ban tárgyilagosak, ha elhall­gatnánk: akad ebben a köz­ségben más is, amiről érdemes szót ejteni. A nagy átszervezés idején, a községet alaposabban ismerők közül sokan hangoz­tatták : ez a falu a mostoha természeti adottságai miatt képtelen a nagyüzemi mező- gazdálkodásra. Földjeinek leg­nagyobb része hat-hét arany­korona értékű, laza szerkezetű futóhomok. Ha feltámad a szél, ma is porfelhőbe burko­lódzik a környék. Tavasszal a szélverés, nyáron az aszály sa­nyargatja az ültetvényeket. Ezzel magyarázható, hogy 1961-ben — termelőszövetke­A Vörös Csillag Traktorgyár GÖDÖLLŐI GYÁREGYSÉGE FELVÉTELRE KERES több éves gyakorlattal ÓNÁLLÓ TERVEZŐT; fejlesztőt, mérnöki vagy technikusi végzettséggel, valamint német nyelvtudással IMPORTORT. Felveszünk gödöllői telep­helyünkre önálló előadói munkakör betöltésére alapos gyakorlattal KAZÁNHÁZI REKONSTRUKTŐRT és beruházási előadót. JELENTKEZÉS: a Gödöllői Gyáregység Személyzeti Főosztályán személyesen vagy írásban. zet helyett, alacsonyabb típu­sú közösségbe — csoportba tö­mörültek. Mihelyt azonban — az Új Élet megalakult, Sásdi Antal elnök nyomban meghir­dette a homok elleni közös összefogást. Hat-hét esztendő vajmi ke­vés ilyen nagyarányú program megvalósításához — mégis a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs­telepítés, a talajjavítás és a tervszerű vetésszerkezet már korlátozza a pusztítás erejét. Elsők a járásban Jelenleg az Üj Életben több mint ezer holdat művelnek, a fejlettebb típusú szövetkeze­tekhez hasonlóan közösen. Sa­ját gépparkja, állattenyészete, jól felszerelt majorsága van a csoportnak. A múlt esztendő errefelé nem volt ugyan a leg­kedvezőbb — sok kárt okozott a falu határában a belvíz, ve­szélyeztette a homoki terme­lést a hosszú szárazság — az Űj Élet mégis úrrá lett a ne­hézségeken. Üjhartyán tavaly 32 vagon rozsot, 128 vagon különféle zöldárut, 308 darab szarvas- marhát és 367 hízott sertést adott az állami és a szövetke­zeti kereskedelemnek. Egy esztendő alatt közel egymillió forinttal növekedett a csoport termelési értéke, több mint hárommillióval gyarapodott a közös vagyona. Svébits Mihály főkönyvelő számítása szerint a közös mun­kákban részt vállaló tagok — csupán 8 órát alapul véve — 60 forintot kerestek naponta. A több mint 1 millió forint érték« terménykészlet mellett 314 ezer forint készpépze ma­radt a csoportnak a bankban. Nem titok, hogy az Üj Élet a dabasi járás 11 termelőszövet­kezeti csoportja közül az elsők közé tartozik. Termőre fordulás Sásdi Antal, az újhartyániak elnöke a sikert a tagok odaadó munkájával magyarázza. Hoz­zátehetjük: párosul ezzel a jó vezetés, a szakértelem. Most, az új mechanizmus kezdetén, igyekszik a csoport alkalmaz­kodni a piacigényekhez. Tavaly az Üj Elet Termelő­szövetkezeti Csoport minden korábbi esztendőnél többet fej­lődött. Megvan rá a lehetőség, hogy az idén még a múlt évi­nél is eredményesebben gaz fiálkodjék. Őszre fordul termő­re a már említett 100 holdas nagyüzemi szőlőültetvény — szüretig talán a feldolgozó' üzem is elkészül. Jut pénz a 3 milliós beruházásból az ál­lattenyésztés korszerűsítésére és a belvíztől fenyegetett terü­letek visszahódítására is. Aszúvá érett az új hartyáni szürkebarát — s ahogy a já­rás egyik vezetője találóan megjegyezte —, mi is megál­lapíthatjuk: felsőbb osztályban szolgálja már a szövetkezeti gazdálkodást az Üj Élet Ter­melőszövetkezeti Csoport. (súlyán) Póruljárt emberek Én hazudok, te hiszel... Mindenkivel megesik, hogy beugratják. De hogy némelyi­künk mi mindennek be nem dől...! Néhány gyakoribb eset: — Kapom a pénzt, uram, és holnap hozom az árut. Az ügyfél odaadja a pénzt, és aztán hiába vár. Jóval ké­sőbb-kezd gyanakodni: aligha­nem szélhámossal akadt ösz- sze. És már maga is képtelen­ségnek tartja, hogy mindenfé­le biztosíték nélkül ezreket adott ki a kezéből. Szővérfi Miklós foglalkozás­nélküli érdi lakos hét és fél ezer forintot csalt ki T. J. bia- torbágyi lakostól. Az alkú úgy szólt, téglát hoz érte. Ma is hozza. Az érdi P. M. 14 000 fo­rintját siratja. Öt is Szővérfi ejtette át. Székely József 29 éves se­gédmunkás K. A. budaörsi la­kosnak rádiót ígért 1100-ért — természetesen előre fizetve. Székely nem először áll a bí­róság előtt. Beddarik László 57 éves su- rányi alkalmi munkás C. Gy. surányi telkén kutat fúr 500-ért. A pénz már rég le­folyt a garaton, de a kút még mindig sehol. Ki tudja, meddig várhatna még a könnyelmű megrendelő, ha nem lép közbe a rendőrség. Egri Péter 38 éves budapes­ti technikus házassági ígéret­tel csalt ki leendő orvos apó­sától 30 ezer forintot. Kis csa­ládi fészkük felépítésére kérte kölcsön. Megkapta. Hamaro­san újabb 24 ezerért jelentke­zett. Ekkor már gyanakodni kezdett az orvos, és nem adott. De a 30 ezer rég elfolyt. Egri ruhára és mulatságokra köl­tötte. Az álvőlegény egyébként doktornak adta ki magát, s névjegyet is hordott magánál. Azt viszont mélyen eltitkolta, hogy hatszor volt már büntet­ve. Sz. L.-né 19 éves sziget- szentmártoni lakos esete már ritkább, de ez sem egyetlen. Két cigány nő állított be hoz­zá egy napon: — Jaj, drága asszonyom, maga meg van rontva! — Lehet még segíteni? — Tudunk egy biztos orvos­ságot: csomagoljon lepedőbe pénzt, ruhaneműt, üssön rá egy friss tojást, s kitesszük az útkéreszteződéshez. A kuruzslók 110 forinttal mintegy 600 forintot érő ágy­neművel és ruhával elmentek az útkereszteződéshez. Azasz- szony pedig otthon várta a gyógyulást. Ma is várja. Nem­csak a gyógyulást, a két ku- ruzslót is, de nyomuk sincs Sem a batyunak az útkeresz­teződésnél. Az év hiszékenyének azon­ban mégsem ő, hanem a tápió- szelei L. J.-né bizonyult. Fel­kereste őt Raffael Péterné, és azt ígérte neki, hogy elintézi — persze, megfelelő honorá­rium ellenében —, hogy L. J.- nét feleségül vegye a járás egyik vezető embere. A hiszékeny asszony se látott, se hallott az öröm­től, s nem sajnált semmit. Szép lassacskán 10 ezer forint értékű ágyneműt, ruhaneműt, fülbevalót, karórát, rádiót hor­dott el tőle a kerítőnő, s még 1500 Ft készpénzt is. A hiszé kény asszony meg csak várta, várta azt a rangos férfiút, me sebeli lován. Akadna még va­laki, akit így lóvá lehetne ten­ni???- dj ­Meddig tart még az enyhe telek sora? A meteorológiai feljegyzések szerint hazánkban ciklusosán változik az enyhébb-hidegebb telek sora. Általános szabály azonban, hogy az enyhe telek vannak túlsúlyban. Az 1870— 1880-as években még 60:40 volt az enyhe és a hide§> telek aránya, vagyis négy hideg tél után hat enyhe tél követke­zett. Egymás után négy „far­kasordító” telet jegyeztek fel például 1871—1880 között. Ugyancsak rendkívül hideg volt az 1881-et követő négy év tele is. Azóta az enyhe telek arányá 75:25 lett, s a legutóbbi normák sze­rint hat enyhe tél után jön egy-három hidegebb. Hosszú enyhe sorozat volt pél­dául 1947/48—1952/53., majd pedig az 1956/57—1961/62 kö­zött. Az említett hullámzáson be­lül még a tél súlypontja is bi­zonyos ritmus szerint változik. Míg például a 40-es, 50-es években a decemberek eny­hék, csaknem őszies jellegűek voltak, s a hideg mindinkább a februárra-márciusra tolódott át, az 1960-as évek elejétől is­mét vannak már „igazi” télies karácsonyok, viszont a februárok gyakran tavaszi erényeket mutatnak. Rendkívül enyhe volt 1966— 67—68 februárja: havi hőmér­sékleti középértékük 3—6 fok­kal haladta túl az évszak nor­máit. A tapasztalt meteorológu­sok szerint legközelebb csak az 1970-es évek elején kezdő­dik ismét a hidegebb telek so­rozata. SZÉKESFEHÉRVÁR Hazánk legrégibb közkútja A székesfehérvári Budenz- ház restaurálása közben elő­került egy nagy méretű, félig földdel betemetett kút. A ré­gészek feltárták az érdekes le­letet, s megállapították, hogy hazánk legrégibb közkútjára bukkantak. A betemetett, de különben kitűnő állapotban levő kútban a tizenharmadik századból származó kerámia*- cserepeket találtak, a lelet te­hát az Árpád-házi királyok korából, a tatárjárás előtti időkből származik. A kutat októberben, a múzeumi hónap alkalmával bemutatják a nagyközönségnek. ,, Vakációzó ‘ ’ tv A televízió gyermekosztá­lya gazdag műsorválasztékkal gondoskodik a vakációzó diá­kok Szórakoztatásáról. A tavaszi szünidő program­jában, április 4-én például a „Csak gyermekeknek’’ című összeállításban három érdekes filmet vetítenek: április 5-én a Daltanítás című műsor je­lentkezik, április 7-én a Hétr mérföldes kamera után Le­ni ngrád bői közvetítenek zenés műsort, ezt követően az „Unl- verzál 007” jelentkezik. A biz­tonságos közlekedés érdeké­ben ne mulasszák el a gyer­mekek megnézni a Zebra áp­rilis 10-i adását. / Ugyancsak a szünidőben láthatják "az Ivan Szem jón három és fél napja című szov­jet játékfilmet. Kisvárosi Mettmesier Stockholm vagy Gödöllő Frédi meg a svéd király Meghívó Bécsből Fényképek a falon. Frédi diadala csúcsán, a grazi és a bécsi operában, göteborgi szólótáncos korában ... — Látod, ez mind én va­gyok. A képek mellé áll, és kissé gőgösén felveti a fejét Marto- nyi Alfréd valaha ünnepelt balett-táncos, jelenleg kisvá­rosi mester. — Csak voltál. A képekre néz, majd a dí­szes aranyrámába foglalt tü­körhöz hajol. — Csak voltam. — Rossz így mondani? — Rossz. Sajnálom, hogy nem őriztem meg minden em­léket. Szétszórtam őket. Alig van képem, plakátom, régi műsorom. Már csak ezek ma­radtak. ~ Három hatalmas plakát. Két svéd és egy bécsi. Ordí- tón nagy betűkből szedték a nevét, a többiét jóval szeré­nyebben. Láttuk A díszhalüzlet ajta­jában piros mackós, másfél éves pöttöm legényke totyog. Hir­telen kinyúlik egy kéz, s a kicsi karjá­ba markol, aki szin­te a levegőben úszva, máris az üzlet köze­pén van. Kissé túlságosan is erősen fogta kézen a mama. Az akváriumi halakhoz biztos na­gyobb türelme van. ★ Postahivatal. Az ablakoknál hosszú so­rok. Megyek az auto­matához, bélyeget akarok venni. Dobá­lom be a húszfillére­seket, sorban vissza­esnek. Beállók a sor végére, tizenötödik­nek. Mellettem egy hang: — Kérem, tessék föltölteni bélyeggel az automatákat, mert üresek. A kisasszony az üvegfal mögül: — Hagyjanak en­gem békében. Men­jenek oda, ahol van bélyeg az automatá­ban. Vagypedig álljanak sorba. ★ Harcias kalauznő a zsúfolt csuklós bu­szon. Állandóan a szája előtt a mikro­fon és hangosan kia­bál: — Tessék tovább­menni a kocsi elejébe, ott üres. Ezt ismételgeti ál­landóan két megálló között, hozzáfűzve sa­ját jellemzését: — Nem értem, miért nem moccan­nak. Maguk süketek? Süvítő hangja ki­bírhatatlan recsegés­sé torzul a hangszó­rókban. Valaki csendesen megjegyzi: — Igazán bevezet­hetnék a hangszóró nélküli buszjáratokat. Akár felárral. ★ Vállalati központ a Belvárosban. Egész nap jönnek-mennek az ügyfelek, nagyon sokan a negyedik és ötödik emeletre is. A lift megállás nélkül jár. Benne egy figye­lemre méltó új fel­irat: A lift használa­táért szíveskedjék 50 fillért fizetni. Íme, egy kitűnően bevált kereskedelmi ötlet. Így is lehet nö­velni a nyereségala­pot. (h. f. p.) — Miattam jött a közönség. — Remek érzés lehetett fel­ragasztva látni. — És hányszor, hány város­ban ... Grazban, Bécsben, az­tán 1947 után az ausztriai kon- certkörúton. Persze, itthon is. önálló estem volt a régi Ma­gyar Színházban. És újra kül­föld. Svédország. Göteborgban és a stockholmi operában vol­tam szólótáncos. A Csodálatos mandarint táncoltam az ope­rában. A páholyában ott ült az uralkodó, és magához hí­vott. Gratulált. Amikor . kezet fogott velem, a közönség áll­va tapsolt. — Hogy hívták a királyt? — Talán V. Gusztávnak. — Elfelejtetted? — Tudod, annyi király volt a történelemben. — Rád emlékszik, gondo­lod? — Olyan Mandarinra, mint amilyen én voltam? Persze. — Erre a kézfogásra vagy a legbüszkébb? i — Inkább arra, hogy Graz­ban én tanítottam be először Kodálynak két művét, a Go- lántai meg a Marosszéki tán­cokat. Köteg levél közül borítékot húz elő. A papíron látni, sokszor vették kézbe. — Hanem ez is érdekes. Hal­lottál már Alois Starkáról? — Nem. — A legnagyobb színházi ügynökség. Bécsben székel, de egész Európát behálózza ... Látod a dátumot? 1966. már­cius 1. Balettmesternek hív­nak. — Csakugyan. És inkább maradtál Gödöllőn. — Ilyen a szerencsém. Stockholmból látogatóba jöt­tem 1950 nyarán, és nem en­gedtek vissza. Most engedtek volna, de apám súlyosan meg­betegedett. Hamarosan meg­halt. Édesanyám 78 éves, ho­gyan maradhatna magára? — Most már végleg itt ma­radsz? — Már itt. Jól megvagyok. Majd meglátod, hamarosan érkeznek a gyerekek. Még Pestről is kijárnak, mert azért tudják, ki az a Martonyi Alf­réd. — Tudják, hogy ki »olt a Martonyi Alfréd. Jól megnyomom a volt szót. Nevet, persze, ő is. — Bizony, valamikor nem pimaszkodott velem egy új­ságíró sem. örültek, ha fogad­tam őket. — De úgy hallom, megjöt­tek a gyerekek. Nézd meg, mi­re tanítja őket Martonyi Fré­di. — A gödöllői balettmester... — De lehetne bécsi vagy grazi. — Jó, nézzük. (szántó) »

Next

/
Thumbnails
Contents