Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

4 MST HEGYEI kfüirloro 1968. MÁRCIUS 2Í., YASARNAP VillanóíénY A bizalom védettsége Nfagy dolog a társak bizalmá­ból választott tisztséget betöl­teni. Felelősség, plusz munka, olykor, nem is ritkán, viták, kellemetlenségek vállalása. Megtiszteltetés a szakszervezeti tisztség is, legyen akár bizal- miság, műhely bizottsági tagság, bármi. Aki kiérdemli e meg­tiszteltetést, a társak bizalmát, az joggal kap védelmet is e bi­zalomért. A kollektív szerződé­sek helyesen, jogosan rögzítik a szakszervezeti tisztségviselők védelmét, van azonban, ahol ennél is tovább léptek. A Cse­pel Autógyárban kimondták a kollektív szerződésben, hogy a szakszervezeti tisztség viselőjét, amennyiben — természetesen nem törvénybeütköző, vagy hasonló okok miatt — a legkö­zelebbi választáson nem kapja meg újra társai bizalmát, egy éyig még megilleti a védett­ség. Okos és helyes elhatározás ez, bár nem viták nélkül szü­letett, A társak bizalmát élve­ző szakszervezeti ember sűrűn kerülhet olyan helyzetbe, ami­kor vitatkoznia, sőt, nemet mondania is kell. Es vannak türelmes emberek. Olyanok, akik kivárják a következő vá­lasztást, s ha megszűnt a vé­dettség, egyszeriben, s kama­tostól fizetni próbálnak. Hát ezért szerepel a kollektívban ez a plusz egy esztendő: védeni a bizalmat. Előretekintő passzus ez a Csepel Autógyár kollektív szer­ződésében, az üzemi demokrá­cia egyik részének jogszerű vé­delme. Es ezt az előretekintést másutt is örömmel üdvözöl­nénk! (m. o.) KÜLDÖTTEK ^ A nemzet minden rétegéneik ismert és isme- ^ rétién képviselői ülnek össze Pest megyében, 5 hogy hétvégi szabadnapjukat önként és szíve- ^sen áldozzák a köz javára. Többségük ugyan $ a szürke hétköznapokban is azt tette, hiszen $ ennek elismerése is, hogy részt vehetnek a y Hazafias Népfront Pest megyei küldötterte- ^ ltezletén. Összeülnek, hogy esztendők mérie- jí gét vonják meg és az itt megválasztandó küldötteknek bölcs űtravalót gyűjthessenek. ^ Ok majd az egész ország színe előtt, a nép­tolmácsolják megbízóik Csupics Szánkó vb- Solymári Béla ísko- Szabó Gusztáv szer- Aczél Ferenc isaz elnökhelyettes. Száz- laigazgató, Gyűl számkészítő, Ganz galóhelyettes, műve­halombatta Árammérő lődési ház, Vecsés Kéri Miklós megyei főállatorvos * ^ frontkongresszuson i akaratát. Közülük mutatunk be ötöt. '///////////////////////////////////////////✓^^^^ A tanácstag szemével: Üzlet - Vendéglő — Gáztelep A Maglód és Vidéke Általá­nos Fogyasztási Szövetkezet 4 község ellátásáról gondoskodik. Maglódról, Ecserről, Mendérői s részben Gyömrőről. A fo­gyasztók sokrétűbb, kulturál­tabb, teljesebb kiszolgálásáért a közelmúltban sokat tett a szövetkezet. Vásároltak két há­zat Maglódon, egyet Ecseren s ezekben új üzleteket létesítet­tek. A régieket bővítették, át­alakították. Maglód utcáin szé­pek a kirakatok, áru is van bőven. A 11-es élelmiszer-ház­tartási boltot tágasabb helyi­ségbe vitték, új berendezést kapott, s a kettes számú élel­miszerboltot is rendbehozták, i Maglód-Nyaralón most építik az önkiszolgálót, hús-vét ra már itt vásárolhatnak az asszo­nyok. A napokban nyitják meg Gyömrőn a szikvíxüzemet és a Maglód—Ecser közötti gáz­cseretelep létesítésére már fel­húzták a falakat. Két hónap múlva ez is elkészül... Es sorolhatnám még az ap- róbb-nagyobb eredményeket. Örömmel várjuk a küldött­közgyűlést, ahol részleteséb- ben is megtudhatjuk, hogy mit jelentett az 1967-es év és mit hozhat 1963. Rivnyák Károlyné körzeti tanácstag I Vidéki telefonkönyvek A posta befejezte az „ország teleíonkönyvének” előkészüle­teit, és sorban adja ki a me­gyei telefonelőfizetők névso­rát. Győr-Sopron megye 1968. évi telefonkönyve már megje­lent, s április közepéig elké­szül valamennyi megyei telé- fonnévsor. Az országos vidéki telefon­könyv — amely mind a 19 me­gye távbeszélő-tulajdonosait feltünteti — előreláthatólag májusban kerül forgalomba, korlátozott példányszámban. Ezért az országos telefonköny­vekre a postahivatalok elő­jegyzést vesznek fel. Mit tenne Ön? Ha bíró lenne? D r. Hajdú Mám alig több, mint másfél esztendeje végzett a jogi egyetemen. Azóta _a szentendrei járási ügyészség 'fogalmazója. Szereti a munká­ját és ebben az sem akadá­lyozza, hogy naponta utazik a fővárosból Szentendrére és vissza. O A Szentendrei városi Tanács elnökhelyettesének íróasztalában mintegy fél száz olyan bírói hatá­rozat van, amelyet nem lehet vég­rehajtani. Valamennyi válóperes Ügy aktája. — Igen, tudomásom van ezekről a végrehajthatatlan bírósági határozatokról, ame­lyek kimondják a válást, de lakást biztosítani az elvált fe­lek szét-ltoltözéséhez sem a bí­róság, sem a tanács nem tud. O Véleménye szerint mi az oka a sok válásnak? t — Sajnos az okok sokré­tűek és szerteágazók. Egyetlen mondatban nem lehet megfe­lelni a kérdésre. O A leggyakoribb okok ? — Az egyik, elsősorban fia­tal házasok esetében, az ön­álló lakás hiányét. A legtöbb fiatal házas vagy a fiú vagy a lány szüleinek a lakásán kez­di meg önálló életét. Csakhogy úgy nagyon nehéz megterem­teni az önálló életet, ha a szü­lők beleszólnak a fiatalok dol­gába, ami együttlakás esetében szinte elkerülhetetlen. Ez az­tán. előbb vagy utóbb elmér­gesíti a viszonyt a fiatal há­zasok között, s akik nemrég még az ányakönywezető előtt álltak boldogan, egymásra acsarkodva kerülnek a válópe­res bíró elé. A másik igen gyakori ok, szintén a fiatalok esetében, a rövid ismeretség után, meggondolatlanul kö­tött házassólg. A harmadik, s ez igen becsülendő tulajdon­ság, a mai f iatalok őszintébbek ebben a kérdésben is, mint sok minden másban. Inkább elválnak, mintsem olyan lég­körben éljenek egymás mel­lett, amely megmérgezi együttlétüket. A mai fiatalok már nem rettegnek a megszü­léstől, hogy mit mondanak majd róluk, elromlott házas­ságukról az emberek. O Mint nő, hogyan látja a vá­lások kérdését? — A nők mai nemzedéke sokkal igényesebb a házasélet tekintetében, mint anyáik vagy nagyanyáik voltak. Ha úgy érzik, hogy nyomós okuk van a házasság felbontására, nem félnek a válástól és kö­vetkezményeitől. Ez érthető is: a lányok közül egyre többen végzik el az egyetemet, a fő­iskolát, a középiskolát. Tanul- tabbak, okosabbak. Es gazda­ságilag is függetlenek ma már, j hiszen a legtöbb lány előbb munkát, keres, szakmát tanul, csak azután gondol a házas­ságra. Ha pedig valakinek ta­nult szakmája van, akkor a válás után is biztosítva van megélhetése, sőt becsülettel | felnevelheti: még a. gyerekét j is. ■ j-.'vovrffä -"t-. j O Nffi. szemmel miben látja a vá- : lások okát? — Sok lánnyal, asszonnyal ! beszélgettem a párválasz­tásról. Ebben is jelentős a változás a régebbi felfogás­sal szemben. Ma már nem a csinos férfi a legfőbb vonzó­erő, annál inkább a hűség, az őszinteség, az azonos érdeklő­dési kör. A nők legtöbbször a férj hűtlenségét, eltérő ér­deklődési körét, részegeskedé­sét, felelőtlenségét, goromba­ságát hozzák fel érvként a válás mellett. Érthető: olyan megpróbáltatások ezek, ame­lyeket egy mai, felvilágosult, iskolázott nő nem tud elvisel­ni. O Ml a véleménye arról, hogy a válások legfőbb áldozata mindig a gyerek? — Ez igaz. De az is igaz, hogy semmit sem ér az a há­zasság, amelyet csak a gyerek tart össze, mint egyetlen ka­pocs. Van egy érdekes megfi­gyelésem az idősebb korban történő válásokról. Eleinte nagyon meglepődtem: mi lehet az oka annak, hogy húsz-hiir szónkét év után válnak el egy­mástól emberek? Akik életük­nek ilyen hosszú szakaszát él­ték le egymás mellett, azok már nem viselkedhetnek meg­gondolatlan gyerekek módjá­ra, okoskodtam. Sok ilyen em­bert kérdeztem meg és tudja, mit válaszoltak? Becsületben felneveltük a gyerekünket vagy a gyerekeinket, most már a talpukra álltak, nem érezték, hogy mi közben elhidegültünk egymástól. Újra függetlenek lettünk, mint férj-feleség, csak önmagunkkal szemben va­gyunk felelősek. Hogy a válás mellett döntöttünk, azt a gye­rekeink már nem szenvedik meg. Nekünk pedig van még néhány esztendőnk hátra, ami alatt talán sikerül megtalál­nunk a rég áhítozott boldogsá­got ... Ha ezek az emberek alakoskodták is egymással szemben hosszú éveken át, önmaguknak ugyan rosszat tettek vele, de a gyerekeik úgy nőttek fel, hogy nem szen­vedték meg sem az édesapa, sem az édesanya hiányát. O Mindez azt bizonyitja, hogy a bíró nem ítélhet egyformán, egy­azon mércével két válóperes ügy­ben. — Semmiképpen sem. Nyu­godtan állíthatom, ahány vá­lás, annyiféle. Elmondanék ezzel kapcsolatban, még egy érdekes esetet. Esztendők óta ismerek egy házaspárt. Egy házban lakom velük. A ház­ban mindenki csak mintahá­zasoknak nevezi őket. Kézen-., fogva jönnek haza és mennek el. Rajtuk kívül csak .; ép t_u-l dom, hogy már két,' eve élyaí-? tak. Amíg a törvény szerint együtt éltek, napirenden volt közöttük a veszekedés, a ma­rakodás. Elváltak, de külön­költözni egyelőre egyikük sem I tudott. Ma már nem is akar- ! naiv. Jobban szeretik egymást, I mint valaha. Együtt élnek a legnagyobb egyetértésben. Mi lehet ennek az oka? Őszintén elmondták. Véleményük sze­rint a házasság hivatalos kö­telékében a megszolcás csök­kentette egymás iránt érzett felelősségüket, figyelmességü­ket Most, hogy szabadok, s akkor hagyhatja ott egyik a másikat és fordítva, amikor arra módot ad a másik, mind­ketten kerülik az ütközőpon­tokat, figyelmességük, felelős­ségérzetük, szeretetük nem csökken, inkább gazdagodik a napok, hetek, hónapok múlá­sával ... Ez természetesen nem lehet mindenkire érvényes szabály. Mint az az eset sem, amikor az elvált felek azon vi- askodásuk közben, hogy me­lyik szerezzen jogot a gyermek megtartására, újra egymásra- találtak és ismét összeházasod­tak. Ezeket a példákat csak azért idéztem, hogy elmond­jam véleményemet: ha én bíró lennék, minden esetben más­ként próbálnám kikutatni a csődbejutott házasságok okait, az együttélés további kény­szerét nem erőltetném rá so­ha senkire és döntésemben minden alkalommal nemcsak a tények közlésére szorítkoz­nám, hanem megpróbálnám elmondani azt is, milyenek ők ketten, mire vigyázzanak — önmaguk jellemének isme­retében — további életük so­rán. És ha bíró lennék, nagyon sok időt töltenék a fiatalok között, őszintén beszélve ve­lük a házasságról, a felelősség­ről, egymás megismerésének fontosságáról. Mert a válás az már csak olyan, mint a beteg ember kezelése. Az orvostudo­mánynak azonban ma már egyre inkább a betegségek megelőzése a legfőbb feladata. Miért ne lehetne akkor ugyan­ez a bíróságok feladata is? Prukncr Pál Új bélyegek A posta 'kibocsátja az első negyedév bélyegeit. A Hegyes­halom és Záhony közötti vas­útvonal villamosításának befe­jezésének alkalmából az „Év­fordulók — események 1968." bélyegsorozatban 2 forintos bé­lyeg kerül forgalomba már­cius 30-án. Ugyancsak egy hét múlva, március 30-án a bélyeggyűjtők érdeklődésére számot tartó, 8 értékből £Üó bélyegsurozut je­len-k. mcg^'Á CO fi Hét c*. aíu: f. • ;. a:-, i,.?;*. az a 2, a 2,50 és az $ forihtos Cím­letű bélyegek különböző fáj-, tájú macskák fejét ábrázolják Wúffjáík Izabellt KelI-e a két járókelő? Halálra ítéli kockák Izabellből egymillió kocka készült, de százezer is elegen­dő lesz a legújabb magyar kri­mifilmhez. Bácskai Lauró Ist­ván Hamis Izabell című film­jében százezer kockán ké­nyelmesen el lehet mondani, hogy abban a bizonyos budai háziján ki és miért ölte meg a magányos öreg hölgyet, akit már holtan talált a fotelben a tanítványát kereső tanárnőt alakító Ruttkai Éva. — Kényelmesen azért nem lehet elmondani a történetet, mert kényelmes beszédből nem lesz krimi — mondja Sivó György, a film vágója. — A bűnügyi filmhez feszültség kell, tempó kell, csak ezzel lehet fenntartani a rejtvényfejtő közérzett! néző érdeklődését. A vágóasztalon dől el a már kész filmkockák végleges sorsa: f.ilmszalag részei iesznek-e, vagy pedig a munka forgá­csai. A vágóasztal, amely mosta­nában nagyon megbecsült és sokat emlegetett munkapadja a filmműhelynek, alig na­gyobb, mint egy íróasztal. Or­Nap­szemüveg AZ IDEI NAP­SZEMÜVEG-DI- VATÜJIJONSÄ- GOK ELTÉRNEK A KORÁBBI ÉVEK DIV AT­VONALÁTÓL. A TRAPÉZ, NÉGY­SZÖG VONALI? SZEMÜVEG- KERET A SLÁ­GER. A NAP­SZEMÜVEGEK Általában SÖTÉT KERET­TEL KÉSZÜL­NEK. Tanácstitkár a kéménytetőn — Nem könnyű a mi dolgunk — sóhajtott tréfásan az abonyi tanács- titlíár. — Néha még a madarala­kai is nekünk kell foglalkozni. — Lakott itt a faluban egy gó­lyapár. Olyan pontosan vissza­tértek tavasszal, hogy nyilvántar­tásba vehettük volna őket, mint az embereket. A nyáron azonban a papával történt valami, eltűnt Rövidesen hason­ló sorsra jutott a mama is. Később megtalálták őket, valaki megmér- gezte a házaspárt. Állítólag béka he­lyett kiscsirkékre specializálták ma­gukat Erre nincs paragrafus. Egyszeresek jön­nek az emberek: mi less a' két gór lyafival, nagyon éhesek. ■ .— Mi lesz, mi lesz — mondtam. — Én csak nem fogha­tok nekik béluít! Este megint megállít egy asz- szony: — Palikám, nem ettek a fió­kák, segíteni kék rajtuk. Másnap reggel is akadt szószóló­juk, hogy már csak kókad a fe­jük. Mi a csoda le­gyen azzal a két kisgólyával? Még­sem hagyhatjuk éhenveszni őket. Kerítettünk egy hosszú létrát és lehoztam őket, már nem is na­gyon védekeztek. Ezután jött a ner liezebbje, meg kellett etetni őket. Igen ám, de mivel és hogyan? Nem vállalkozott rá senki, magamnak kellett lenyom­kodni a torkukba a tejes zsemlét, meg az apró ku­koricát. Beleizzadtam, mint még soha. Azon minutomban telefonáltam az Állatkertbe, kell-e nekik kisgólya? Másnap már utaz­tunk Pestre, a ke­rek vesszőlxtsár- ban a kucorgó két madárral. Azóta írtak fe­lőlük, derék gó­lyapárrá never lődtek, a faluból a gyerekek már jártak náluk láto­gatóba. Ezt sem tanítot­ták a tanácsaka­démián,. — komáromi — sóin egymás melleit pereg * hang filmje és a képfilm sza­lagja, mert itt még egymás mellett, külön fut a hang és a látvány, a mozgókép. Az asz­tal felett egy kis képernyőn „játszódik” a jelenet. A kép­ernyőn már felfedezték a t gyilkosságot, megérkezett a | rendőrség is, körülveszi a há­zat Egy férfi áll a kerítés mel- I lett, szeretné elmenekülni, de j megijed, és egyelőre marad. Mitől ijedt meg? Az. operatőr lefényképezte azt a két utcai járókelőt akit a fiatalember megpillantott a kerítés mellett: miattuk vál­toztatta meg elhatározását. A két gyalogos mögött rendőrök jönnek. Kérdés: a néző is kí­váncsi-e a két közömbös járó­kelőre, vagy megérti a kerítés mögött rekedt férfi habozását akkor is, ha csak a rendőrö­ket látja? A vágó próbálgatja, illészf- geti a képeket, a már levágott részeket is többször visszara­gasztja. — Néha méterszám rakjuk vissza a „halálra ítélt” kocká­kat — mondja a vágó. —Már legalább tízszer levetítettem magamnak azt .a jelenetet is, amelyben elhangzik a döntő vallomás, amiből megtudjuk, ki volt a tettes. Először hosszú percekig beszélt a tanú, s az volt a kérdés, hogy mikor kell vele abbahagyatni, hogy a né­ző. is megértse az eseménye­ket, és közben azt se érezze, hogy túlmagyarázzuk a törté­netet. A „finomra vágás” so­rán kockáról kockára koptat­tuk a felesleget, amíg az arc- kifejezés, a mozgás, a beszéd együttesen világossá nem tet­ték a szituációt. A vágó a piros gombra te­szi a kezét, megállnak az orsók, áll a hang és a kép filmszalag- ja. Megjelöli a kivágandó részt, egymás mellé szorítja a két szalagot, s a vágóprés egy pillanat alatt elvágja mind a kettőt. A hangét is, a képét is, A hang csíkja 21 kockával előbbre jár, mert a világ min­den vetítőgépe 21 kockával előbb olvassa le a hangot, mint ahogy mutatja a képet, A rúgóasztalon is ehhez kell al­kalmazkodni, ha azt akarja, hogy a néző egyszerre észlelje a száj mozgását és a hangot. December 3-án kezdődött a forgatás, másnap már vágó­asztalon voltak az első teker­csek. K. I. A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIRE (Tiszaszederkény, Kazinc­barcika, Székesfehérvár, Almásfüzitő, Dunaújváros) • LAKATOS • CSŐSZERELŐ • HEGESZTŐ • KOVÁCS szakmunkásokat és segédmunkásokat A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Bpest VI., Paulay Ede utca 52. Személyzeti Osztály i f

Next

/
Thumbnails
Contents