Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
1968. MARCTTjs 3., VASÁRNAP PEST MEGYEI hírlap 3 INTERJÚ ACSEPPEL 50 V) V D w '0 HALLGATÁS A Hallgatás című dokumentumfilmet, a Magyar Televízió és a Balázs Béla Stúdió első közös alkotását március 13-án mutatják be a képernyőn. Megtörtént esetet dolgoztak fel: Budapesten, az egyik italbolt előtt történt megdöbbentő gyilkosság a film témája. «- l/S Ennyit láthatunk: narancsszín cseppalakú karton, t-be- tűvel. A felvétel módot nyújt arra, hogy ennek a cseppecskének hátát is lássuk. De mit tudunk róla ezenkívül? — Ha szükséges önmagamat bemutatnom, hát ennyit: egyfajta színes garancialevél vagyok. Amelyik textiltermékre feltűzhetnek, az garantáltan kiváló. — S kik döntenek, hova kerülhet? — Szülőm és odaítélőm a TEXTIMEI, azaz a Textilipari Minőségellenőrző Intézet. Munkatársai írják elő, hogy az előállító cég milyen eljárással tegye próbára gyártmányát. Szúrópróba-szerűen ellenőrzik, hogy betartják-e gondosan az utasítást. — S ha nem? — Nem éri meg. Egy ilyen kis cseppecske, mint én vagyok, külföldi, de hazai piacon is jobb értékesítési lehetőséget biztosít, esetleg magasabb árat. — Különleges vizsgáztatás? — Az intézetben működik az eSőztető. Trópusi kempinganyagokat vizsgálnak vele. Egy óra alatt annyi víz zuhog rá, mint a forró vidéken egy hét alatt. Itt vizsgálják, mennyire fakul valódi vagy mesterséges napfény hatására az áru. — S ön sok helyen található már? — Tizenhat vállalat hatvan cikkére jelöltek, többek között most a budakalászi textilüzem újdonságaira. — tgy — HETI KOMMENTAR Cserbenhag^᧠A tragikus hírt a rendőrség felhívásával együtt közöltük lapunkban. A 16 éves taksonyi lányt, aki édesapja mellett gyalogolt az országúton, egy tehergépkocsi negyven méteren át sodorta, majd az árokba lökte. A gyereklány életveszélyes sérüléseket szenvedett — a gázoló gépkocsivezető megállás nélkül továbbhajtott. Megdöbbentő ellentétpár: élet és halál mezsgyéjén vergődő áldozat, s a megállás nélkül továbbrobogó országúti bandita. Mert nevezhetjük-e másnak azt, aki az emberség legelemibb szabályait, kötelmeit felrúgva, otthagyja vérébe dőlt áldozatát? A törvény keze utoléri azt, akit utol kell érnie. A gázoló gépkocsivezetőket is, akik cserbenhagyják áldozatukat. Azt hiszik, megússzák. Ezért menekülnek el tettük színhelyéről: ezzel súlyosbítják bűnüket. Elfogják őket, mégis, mások újra megpróbálják. Miért? Nincs lelkiismeret, emberség? Vagy: enyhe, nem elég elrettentő a büntetés? Mindkettő? Avagy azokban a pillanatokban semmi más nem munkál a volán mögött ülőben, mint a páni, állati félelem? Mégis, legyen bármi az ok, mentség-e? Menti-e azt, ami menthetetlen? Nem ritkán kerül kinyomtatásra a lapokban: a rendőrség kéri azokat, akik a balesettel kapcsolatban bármilyen felvilágosítást tudnak adni, jelentkezzenek... A társadalmi segítség és a nyomozói szakmai tudás találkozása azután kézrekeríti a bűnöst. Gázolni és cserbenhagyni azonban nemcsak gépkocsival lehet: ilyenkor nem jelenik meg a lapokban hír, nem tesz, nem tehet közzé felhívást a rendőrség... áldozat azonban ilyenkor is van. Tettes is. Csak éppen nem büntethető, jogilag felelősségre nem vonható, mert bár tanúk is voltak, bizonyítani semmit nem lehet. Lehet-e bizonyítani, hogy a jó szakmunkás azért kapja hosszú hetek óta a rosszul fizető munkát, mert megmondta a véleményét a műhelyfőnöknek? Lehet-e bizonyítani, hogy a tehetséges fiatal mérnök azért nem jut semmire, mert szakmai irigységtől szenvedő főnöke újra és újra botot dob a lábai közé? Lehet-e bizonyítani, hogy a gyerekekbe, munkába belefáradt parasztasszonyt a goromba-otromba magatartás legázolta az ilyen meg amolyan hivatalban? Lehet-e bizonyítani, hogy a tisztségét oly nagyra tartó közéleti ember magánéletében éppen az ellenkezőjét teszi annak, amit hirdet? Lehet-e bizonyítani? Nem lehet. Mégis, éppen a bizonyíthatóság hiánya miatt, ahogy ezt jogászok fogalmazzák, megadható-e a fölmentő ítélet7 Vagy arról van szó inkább: a társadalom útjain száguldozó, emberségre fütyülő, szabályokat félrelökő „úrvezetők” perbefogása nehezebb, dz nem lehetetlen? Az kell hozzá, mint az országúti banditák ügyében: jelentkezzenek a tanúk, mondjanak el mindent, amit láttak, ne hallgassanak. Es az kell hozzá, nagyon kell hozzá, hogy necsak az országúti cserbenhagyás kapjon nagy nyilvánosságot... Az kell hozzá, hogy necsak az országúti cserbenhagyókat sújtsa a törvény kemény szigora, hanem azokat is, akik a társadalom útjain száguldoznak, áldozataikat sorsukra hagyva. Nem, vagy csak alig paragrafusokba fogalmazható törvények azok, melyek alapján felelősségre vonhatók. Mégis, vagy éppen ezért ne feledjük: e törvények alkotói és számonkérői mi vagyunk, valamennyien. Krónikás Segédik&emehet — mindenárán 9 Vagy csal* a mezőgazdasággal kapcsolatban? Ha nem a községi csúcstitkár mondja, nem hiszem el, hogy igaz lehet. Pedig az, A helyi termelőszövetkezetnek többek között van egy vertikális építőbrigádja. Városi emberekből verbuválódott, és a fővárosban dolgozik. A termelőszövetkezet csak a nevét adja a vállalkozáshoz, és természetesen az abból származó hasznot könyveli el. Ez a „tsz- segédüzem” festette újjá a Közvágóhidat, és jelenleg a Vidám Park jelújításán dolgozik. Akaratlan kérdés: vajon annak idején ezzel a céllal engedélyezték a termelőszövetkezeteknek a segédüzemágak létesítését? — Semmiképpen nem — adja meg a választ dr. Böl- kény János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője. — A cél az, hogy helyben, elsősorban o termelőszövetkezeti tagság részére a segédüzemág létrehozásával az egész esztendőben állandó munkalehetőséget biztosítsanak, a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások körét bővítsék, ugyanakkor az így nyert tiszta jövedelem jelentős részét a mezőgazdaság fejlesztésére, a tagság jövedelmének emelésére fordítsák. Sok helyen azonban még ma is megfeledkeznek az eredeti célokról. Bizonyításként a dabasi járásban az elmúlt esztendő végén végzett ellenőrzésről szóló jelentést mutatja. Figyelemre méltó és elgondolkoztató adatok szerepelnek ebben. Például míg az ácsai Üj Barázda Termelőszövetkezetben az. elmúlt évben mintegy öt'és fél millió forint bruttó árbevételt vártak a mezőgazdaságból — amely minden termelőszövetkezet fő profilja kell hogy leA XVIII. SZAZAD UTOLSO EMLEKE Egy budai palota tündöklése és bukása A budai Várhegy krisztinavárosi oldalán a második világháború óta meredezik egy kiégett épületkolosszus, mintegy a pusztulás mementója. Utolsó tulajdonosa Habsburg József főherceg volt. A Szent György tér 4. szám alatti épület — Korb Flóris és Giergl Kálmán alkotása 1904-ből — új Grófról, főhercegre Itt volt János mester háza is ALLAMI ÉS TANÁCSI VÁLLALATOKNAK, MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNEK, KTSZ-EKNEK ÁLLANDÓAN ÁRUSÍTUNK saját gyártású, saját anyagból készült, erőgépek javításához használható, kb. 600 féle autóalkatrész- és regie-anyagot előnyös feltételekkel. CSEPEL-.-Ay f Qp AUTÓGYÁR Budapest XIII., Béke tér 9. sz. alatt. 'Szombat kivételével —14 óra között.) lel.: 409—912, 913, 914 ügyintéző: Vollár Mihály korában sem volt szerencsés emléke a hazai szecessziónak. Falköpenyei, üres, hivalkodó tornyai egy pompás barokkkori palotára épültek rá. Ez a korábbi épület a Teleki grófok XVIII. századi budai székháza volt. A század eleji átépítés megsemmisítette a régi Telekiház szép homlokzatait, s azok helyébe a kor cirádáit rakta. Az épület — amelynek régebbi gazdája Teleki László volt, az 1848-as szabadságharc párizsi követe — 1857-ben a katonai kincstár tulajdonába került. A hajdani Teleki-, majd Habsburg József-féle palota romjainak teljes lebontására most került sor. Ezzel tulajdonképpen a budavári városképből — a Sándor- palotát kivéve — a hajdani Szent György tér utolsó, XVIII. századból való emléke tűnik el. A bontás azonban alkalmat ad a terület régészeti feltárására. Ez azért is lényeges, mert e palotának északi zárófala rajta nyugszik Buda város XIII. században épített városfalán Pincéiben a városfal dél felé tekintő lőrései ma is láthatók. Az épület s annak kertje helyén a középkorban — 1364-ig — a budai zsidóság lakónegyede állt. Itt volt a legrégibb budai zsinagóga is. Utóbb — Budának török kézre kerültéig — főúri palotáknak egész sora helyezkedett el ezen a helyen. Így itt állt János mesternek, az Anjou-kori királyi palota építőjének háza 1374-ben, meg a Kanizsai, Pá- lóczi, Bánffy családok palotái. Bobby — dohány ipari enyedéiiyel Szolnokon Czifra Jenő, a dohányfermentáló üzem nyugdíjas gyártásirányítója, a dohányipartól kapott engedély alapján az országban egyedül gyűjti a világon forgalomban levő originál cigarettacsomagokat. Gyűjteménye múzeumnak is beillik. Negyven ország hatszáz cigaretta- és szivarkacso- magja díszlik vitrinjének polcain. gyen! —, addig a segédüzemágakból ennek több mint a kétszeresét. Mindez nemcsak azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági termelés akaratlanul is háttérbe szorul ezekben a gazdaságokban, hanem bizonyos fajta bérfeszültséget is előidéz. A dabasi járás termelő- szövetkezeteiben a segédüzemekben foglalkoztatott dolgozók havi átlagjövedelme meghaladja a háromezer-száz forintot, míg a mezőgazdaságban dolgozóké csak ezerkettő- száz forint! A gyáli Dózsa Termelőszövetkezetben például a segédüzemi dolgozók havi átlagkeresete: ötezer- négyszázhetven forint! Ez pedig hátvanötezer forintnál is magasabb évi jövedelmet jelent! — Egyre gyakoribb jelenség az is — mondja dr. Bölkény János —, hogy o termelőszövetkezetek szerződést kötnek egyes ipari üzemekkel. Van ebben jó is meg rossz is bőségesen. Egy termelőszövetkezet példáját idézném csupán. Az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezet szerződést kötött az í/carus-gyárral, aminek értelmében a gyár több esztergapadot és más munkagépet adott a termelőszövetkezetnek, azokat kiszállították Inárcsra, és ott különféle alkatrészeket készítenek. Ez jó dolog, hiszen helyben, a tagságnak nyújt jó és állandó munkaalkalmat. Az viszont már semmiképpen sem helyeselhető, hogy a termelőszövetkezet olyan szerződést is kötött az Ikarusszal, miszerint a gyárban létrehoz egy huszonnégy fős brigádot — nem is a termelőszövetkezet tagjaiból! —, és ezek részére a gyár negyvenforintos órabért fizet a termelőszövetkezetnek, s bár ebből leszámítódik a rezsiköltség, így is aránytalan jövedelem származik belőle. Ez már nem helyi foglalkoztatottság, ugyanakkor olyan következményekkel is jár, hogy bérfeszültséget idéz elő a gyáron belül. Elvtelenséghez vezet, semmiképpen nem szolgálja sem a termelőszövetkezet, sem a gyár ügyét. Ezüstkalász Termelőszövetkezet, Dunaharaszti. Fémtömegcikk-, betonelemgyártó és más segédüzemágakkal rendelkezik. A mezőgazdasági termelőmunkában százkilencvenhat tag vesz részt, rendszeresen — kétezer-négyszáz hold a közös szántóterület —, a segédüzemágakban százötven alkalmazottat foglalkoztatnak. A bevétel megoszlása: harmincöt százalék a mezőgazdaságból hatvanöt százalék a segédüzemágakból! — Van egy brigádunk — mondja Fajta Lénárt elnökhelyettes —, amely a 23. számú Építőipari Vállalatnak dolgozik. Helyi és városi emberekből alakult ez a brigád. — Mennyit fizet a vállalat a termelőszövetkezetnek ? — Kétszáztíz munkaórára nyolcezer forintot. A termelőszövetkezet a tiszta jövedelem ötven százalékát fizeti ki a brigád tagjainak, ami mintegy tizenöt-tizenhat forintos órabért jelent. — Jó dolog a segédüzemág, ha a mezőgazdaság erősödését segíti elő — ez Puzder Ferencnek, a Ráckevei Járási Pártbizottság osztályvezetőjének véleménye. — Sajnos, ez ma még nem mindenütt érvényesül. Egyes gazdaságokban elsősorban a bevétel mindenáron való növelése a cél. Ennek érdekében jelentős engedményeket tesznek. Például erkölcsi bizonyítvány nélkül bíznak meg embereket a segédüzemágak vezetésével, aztán maguk döbbennek meg a legjobban, amikor kiderül, hogy szélhámos volt az illető. Sok spekuláns, munkakerülő él vissza a termelőszövetkezetek tisztességes törekvéseivel. Másutt minden energiát a segédüzemágak fejlesztésére fordítanak és közben elfelejtenek gazdálkodni. Ez történt például a dömsödi Dózsa Termelőszövetkezetben. Már Pakisztánnal is szerződést kötöttek különböző műanyag gyűrűk szállítására, ugyanakkor két és fél milliós mérleghiánnyal zárták az esztendőt. Ilyen áron nekünk nincs szükségünk a segédüzemágak létrehozására. A tapasztalat egyébként is azt bizonyítja: azok a járás legstabilabb termelőszövetkezetei, például a dömsödi Aranykalász és Petőfi, a makádl és a kiskunlacházi Petőfi, amelyekben nincsenek segédüzemágak és minden energiát a mező- gazdasági termelésre fordítanak, vagy olyan segédüzemágakkal foglalkoznak, amelyek kiegészítik a mezőgazdasági munkát. A nem mezőgazdaságot segítő melléküzemágaknak pedig ott van létjogosultságuk, ahol másképp nem tudják lekötni a szabad munkaerőt, nem tudnak a gyenge minőségű, rossz talaj adottságú földön megfelelő szintű megélhetést biztosítani a lakosságnak, és helyben megoldja az állandó foglalkoztatást. Ha Pest megye gyenge termelőszövetkezeteiben nem működnének a megerősödést célzó segédüzemágak, mintegy százmillió forinttal több állami dotáció lenne szükséges megszilárdításukhoz! Ezért van szükség a segédüzemágakra, de nem mindenáron! Az új tsz-törvény és végrehajtási rendeletéi nagy lehetőséget biztosítanak a segédüzemagák létesítésére, de azoknak a mezőgazdasághoz való kapcsolatát kritériumként jelölik meg, ahol erre mód és szükség van, de ebben elmennek egészen a tagság foglalkoztatottságáig, mint végső kikötésig. Az ilyen törekvéseket messzemenően támogatni kell. Ahol azonban az alapvető célkitűzésekről megfeledkeznek, ott nemcsak egyszerűen hibát követnek el, hanem szembekerülnek a termelőszövetkezetek legfőbb céljával, a mezőgazda- sági termelés állandó fejlesztésé veL P. P. PESTI PILLANAT Foto: Kútvölgyi
