Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
1988. MÁRCIUS 19.. KEDD r»> Hccm t/ftr/np 3 Körtánc egy lakás körül Papírokkal vívott háború A háború üzenete szerkesztőségünkhöz levél formájában érkezett. Idézzük: „Tisztelt Főszerkesztő! Tisztelettel kérem önöket, hogy ügyem kivizsgálására és az én megnyugtatásomra egy újságíró elvtársat kiküldeni szíveskedjen. Mivel ügyem bonyolult, leírni nagyon sok lenne. Előlegként annyit, hogy az ügy címe az lehetne: hogyan lett két ember az utcára kirakva egy felelőtlen igazgató jóvoltából. Jakab Bálint és neje, Cegléd, Kátai u. 23." Megtermett, középkorú férfi. Hosszú ideje betegállományban van: gerincmerevséggel — tnint mondja. A házigazda egyik szobájában ültet le, albérlőként laknak itt: — Igen, mi írtuk a levelet. A feleségem éppen Pesten van, a főügyészségen. Kérem, ami itt történt... Hol is kezdjem? Tíz éve dolgozom a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalatnál, raktáros vagyok, többször, legutoljára tavaly május elsején kaptam kiváló dolgozó jelvényt. Feleségem is a vállalatnál dolgozott. Tavaly év elején szóba került, hogy az épülő lakásokhoz házmester kellene. Az igazgatóm — kérdésünkre — azt mondta: szó lehet a feleségem ilyen alkalmazásáról. Volt egy házrészünk, eladtuk, albérletbe mentünk, vártuk a megígért lakást. December végén meg is kötötték a feleségemmel a szerződést, de beköltözni még nem lehetett, mert a lakás nem volt készen. Eljártam fűteni, hogy száradjanak a falak, s így tovább. Néhány holmink is ott volt már, amikor két hét múlva fölmondták a feleségemnek; nincs szükség rá. Hinni sem akartuk. Azután el kellett hinni, mert kilakoltattak. Mos itt állunk, se állás, se lakás, albérletben vagyunk ... & A városi tanács igazgatási osztályán a papírokkal vívott háború „lövedékeit” tanulmányozom. Szabályos munkaszerződés a városgazdálkodási vállalat és Jakab Bálintné között, a házmesteri teendők és vagyonőri feladatok — ti. az ott tárolt építési anyagok őrzése is feladata lett volna — ellátására. Kelt december 28-án. Másik papír: értesítés a szerződés felbontásáról, mert a „kikötött és vállalt feladatok a mai napig sem valósultak meg”. Kelt január 16-án, tehát mindössze 19 nappal a szerződés megkötése után. Egy levél, melyben a vállalat igazgatója értesíti a városi tanácsot, hogy Jakabék a lakásba önkényesen beköltöztek. Kelt január 23-án. Ki- lakoltatási határozat, majd újabb, ehhez karhatalom kérése, mert „ellenállásra lehet számítani”. Jelentés a kilakoltatás végrehajtásáról. Rendben folyt le, semmiféle ellenállás nem volt. Kutasi Sándor, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője: — Nagyon nem szeretjük az ilyen papírokat. A kilakoltatás mindig nagyon rossz azok számára is, akik elhatározzák. Nem volt más lehetőség, hiszen önkényes beköltözésről volt szó. Különben is: a szóban forgó lakás, hét másikkal együtt, ún. átmeneti célokat szolgál, azaz a tatarozás vagy egyéb okok miatt más állami lakásokból kiköltöztetettek átmeneti elhelyezésére. Ezt véglegesen lekötni... Arról nem beszélve, hogy a város igen súlyos lakáshelyzetében mindenki árgus szemmel figyeli, kik költöznek be a kevés számú állami lakásba melyek a múlt év folyamán, illetve ez év első hónapjában készültek el. Jakabék saját házrészüket adták el, tehát, mint elvi kérdést sem helyeselhetjük, hogy a vállalat ilyen megoldást választott. Most ellátja valaki azt a munkát, melyre először Ja- kabné volt a jelölt? — Igen, a már ott lakók közül vállalta valaki, úgy tudom. — Az ön véleménye szerint korábban is megoldhatták volna ezt így? És akkor nincs ez az egész papírokkal vívott, de nagyon is emberek idegeit terhelő háború? — Ha most sikerült megoldani, nyilván korábban is meg volt ez a lehetőség. — Ügy tudom, hogy a nyolc átmeneti lakásra na- gyonis hamar szükség lett? — Sajnos, igen. Két épület is-életveszélyessé vált, s tíz családot azonnal el kellett helyezni. Ez is azt igazolja, hogy állandó lakóval lefoglalni e lakások közül akár csak egyet is, nem helyes. Balog József, a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója (beszélgetésünket végighallgatja a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára is): — Ezek a lakások a vállalat vagyonának részét képezik, úgymond szolgálati lakások, tehát mi rendelkezünk fölötte. Ha nincs az a véletlen, hogy két épületből ki kell költöztetni tíz családot, akár hónapokig is üresen álltak volna, tehát nem áll az, hogy az alapvető elgondolás hibás lett volna. Arról nem beszélve, hogy a vállalatnak igenis szüksége van ilyen alkalmazottra, hiszen sok ezer forint értékű építési anyagot tárolunk ott — nincs központi telephelyünk —, arra felügyelni kell. Jakabék ügye azonban más dolog. Megszüntettük a szerződést, mert az abban lefektetettek egyik fél részéről sem valósultak meg. — Mikortól kellett volna ellátni a munkát? — Január elsejétől. — Készen volt altkor a lakás? — Nem. — Mikor került ön és Jakabék között először szóba ez a házmesterség vagy vagyon- őrség, nevezzük bárminek? — A múlt év elején. — Jakab Bálint azt állítja hogy ön ígéretet tett az állásra és a lakásra. Igaz ez? — Igen. Jakab Bálint különben hosszú évek óta olyan dolgozója a vállalatnak, hogy még ma is csak a legjobbakat tudom mondani róla. Én mindenben törvényesen jártam el, s ha Jakabék nem költöznek be önkényesen, akkor nincs ez az egész. Akkor később realizálódhatott volna az eredeti elképzelés. Most már azonban én nem tudok rajtuk semmit sem segíteni... 0 Csúnya egy háború ez, s egy város a nézőközönség hozzá. Mert februárban Jakabné korábbi, raktáradminisztrátori munkaviszonyát is fölmondta a vállalat,.. Jakabok az üggyel most a különböző hatóságoknál kilincselnek: meghallgatást, vizsgálatot és igazságot követelve. Újabb papírok születnek tehát megint, további energia, idő pocsékolódik, újra megfeszülnek az idegek, s már nem is az igazságról, hanem a felek presztízséről lesz szó, mert valamikor elhangzott egy nem eléggé átgondolt ígéret. Egy ígéret, melynek nyomán azután kiki megtette a maga mind inkább hibás és rossz lépéseit. Jakabék is, a vállalat is. Ez lett belőle. Mészáros Ottó Sikeres évet zártak a szakszövetkezetek 41 MÁZSA FÖLDIEPER HOLDANKÉNT Választmányi ülésen értékelte a területi szövetség a Pest megyében működő, szőlő-gyümölcstermelő szakszövetkezetek tavalyi munkáját. Mint dr. Horváth Gyula szövetségi elnök bejelentette: a budai, a szentendrei és a szobi járás 14 szövetkezete az 1966- ban elért két és háromnegyed millióval szemben — a múlt évben — négymillió 365 ezer forint tiszta bevételre tettek szert. Ennek legnagyobb része földieperből, málnából és egyéb gyümölcsfélékből származik. Nemcsak a kedvezőbb időjárás, hanem a gondosabb munka is hozzájárult a hozamok növekedéséhez. Földieperből például a tervezett 37 mázsával szemben 41 mázsát szedtek fel holdanként. Málnából csaknem öt mázsával többe», 15,2 mázsát szüreteltek. A választmányi ülésen szóba került a közös területek fejlesztése is. Egyöntetű vélemény alakult ki: tovább kell növelni a táblás ültetvényeket, mert csak a nagyüzemi módszerekkel tudnak többet termelni. Az új telepítésű gyümölcsösök 1970-re fordulnak termőre, s a gazdaságok szerényen számolva is 35 millió forint bevételre tehetnek szert. A verseny mindinkább érezteti a hatását, s ebben a szakszövetkezetek csak úgy állhatják meg helyüket, ha új megoldásokra törekszenek. Így például a földiepeméi a jelenlegi szőnyegtermesztés helyett célszerűbb a soros művelés. Lényeges követelménye a piacigényeknek az új fajták meghonosítása. Mindemellett a szakszövetkezeteknek fontos érdekük, hogy az állattenyésztés és a termeléshez kapcsolódó melléküzemági tevékenységet is fejlesszék. A választmány elismeréssel állapította meg, hogy a szövetség szakszövetkezetei közül a múlt esztendei versenyben a kóspallagi Haladás Szakcsoport érte el a legjobb eredményt. A 25 mázsás, holdankénti málna termelésével, megelőzte az ország legjobb szakszövetkezete cím és vándorzászló birtokosát: a tahitótfalui Kék Dunát. — sp — Találkozó Kevélynyergen Nagyszabású ifjúsági nagygyűlés színhelye volt vasárnap a kevélynyergi Stromfeld Aurél turistaház. A forradalmi ifjúsági napok jegyében zajlott ünnepségen a résztvevő nyolcszáz fiatal a Tanácsköztársaság évfordulójáról emlékezett meg. Megkoszorúzták a turistaház falán elhelyezett emléktáblát, majd az MHSZ-szel közösen rendezett akadályversenyben vetélkedtek. Az 1200 méteres távon gránátdobás, kötélmászás, ugrás nehezítette a cél- bajutást. A lövészetet kedvelő fiatalok számára párbajlövő versenyt is rendeztek. Az egy órakor sorra kerülő eredményhirdetésnél a dunakeszi gimnázium tanulói büszkélkedhettek az ebben a sportágban nyújtott legjobb teljesítménnyel, míg az akadályverseny első helyezettjei a ceglédi Mezőgazdasági Technikum és a monori József Attila Gimnázium csapatai voltak. A délutánba nyúló demonstráció végén a fiatalok szabad program keretében csoportonként a környék szép kirándulóhelyeit keresték fel. Mit tesznek a vállalatok csökkent munkaképességű dolgozóikért A munkaügyi, az egészség- ügyi és a pénzügyminiszter múlt év végén kiadott közös rendelete minden eddigi intézkedésnél hatásosabb módon kívánja rendezni a csökkent munkaképességűek helyzetét. Az a cél, hogy a betegség következtében megromlott egészségű vagy rokkant és eredeti munkahelyükön, illetve szakmájukban nem foglalkoztatható dolgozóikat a vállalatok, gazdaságok, ktsz-ek olyan munkahelyre állítsák, ahol teljes értékű munkát végezhetnek, és lehetőleg keresetük se legyen kevesebb, vagy legalább közelítse meg azt, amennyi azelőtt volt. Vagyis hogy bajukat ne tetézze olyan érzés, mintha csak alamizsnában részesülő, megtűrt emberek lennének az üzemben. Hiszen a társadalomnak és népgazdaságnak egyaránt érdeke, hogy mindenki testi és szellemi képessége szerint vehessen részt a közösség munkájában. t A vállalatok kötelessége Éppen ezért a rendelet kimondja, hogy a csökkent munkaképességűvé vált dolgozót az üzem, esetleg a számára terhes munkakörülmények módosításával elsősorban eredeti munkahelyén és szakmájában alkalmazza. Ha a dolgozó egészségi állapota miatt ez lehetetlen, akkor más, neki alkalmas szakmára képezze át, I vagy áthelyezéséről gondoskodjon, illetve ha mód van rá, beldolgozóként foglalkoztassa, j és csak végső esetben részesítse szociális járadékban. Hogy pedig a csökkent munkaképességűeknek egyénenként megfelelő munkahelyet biztosítson minden vállalat, ahol egy régebbi rendelkezés alapján eddig ez még nem történt volna meg, köteles bizottságot alakítani. A bizottság dolga egyrészt a csökkent munkaképességű dolgozók számbavétele, másrészt a részükre alkalmas munkahelyek jegyzékbe foglalása és a jegyzék eljuttatása a járási vagy városi tanács munkaügyi csoportjához. A bizottságoknak ezt a munkát ez év január elseje és március 31 között kell elvégezniük. Határidő előtt A megyei tanács munkaügyi osztálya a járási és városi csoportvezetők bevonásával múlt héten megvizsgálta, hogyan áll Pest megyében most a vállalatoknál ez a munka, nem sokkal a határidő lejárta előtt. Megállapította — és ez bizony elszomorító, ha a megyében lakó több ezer érintettre gondolunk —, hogy a munka vontatottan halad. Több vállalatnál is hivatkoznak arra, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés sok munkája mellett nem tudták eddig Ki mit tud Vácott Több mint négyszáz fiatal izgulta végig a vasárnap Vácott megrendezett Észak-Pest megyei Ki mit tud döntőt. A helyieken kívül a szentendrei, a váci és a szobi járás, valamint Szentendre város arra legérdemesebbjei vetélkedtek az országos válogatóba jutásért. Az első énekkategóriából továbbjutott Egressy Zsuzsa, a szentendrei gimnázium tanulója, aki klasszikus darabokat adott elő zongorakísérettel, és a váci Lövész Nelli, aki temperamentumosán előadott táncdalokkal aratott nagy sikert. A zenekarok kategóriájából a legkiemelkedőbb teljesítményt az MN 4123-as alakulat együttese nyújtotta. Helyi sikerként könyvelhető el a 20 tagú kamarakórus továbbjutása is. A zsűri Dányi József és Füller Zsuzsa szentendrei gimnazisták szavalatát értékelte legtöbbre. A vetélkedőn több tánccsoport is részt vett. MINITÖPRENGESEK Kezében a pohár — a harmadik. Nem a pohár a harmadik, hanem a benne lévő két deci bor, ami összesen és pontosan hat deci. Mitől van az, hogy ami négy decitől nincs, sőt öt decitől sincs, az pont a hatodik decitől van... Mert mi van? Ez van: — ... és akkor lebuktam, kérlek óvatos, de mégis a tőlem megszokott könnyed mozdulattal utánaúsztam a halnak, s aztán zutty... Két ujjam a kopoltyú alá ... így szoktam, kézzel, kérlek, halat fogni... Mitől van ez? Hiszen még úszni sem tud! ★ Megszámlálják a jegesmedvéket. Rendben van. Fejlődő emberi társadalmunk, amely pontosan megszámolta már, hány atom van egy vízmolekulában, hány proton egy hidrogénatomban, hányadmagával él a földön, s mennyi hid- rogénbomba kell, hogy e hányadmaga tizedmagára csökkenjen, nos, ennek a társadalomnak illik, sőt kell is tudnia, hogy mennyi jegesmedvével rendelkezünk. Igen: eljöhet a kor, amikor fiaink, unokáink kérdőre vonnak. Valahogyan így: — S mondjátok, apáink és anyáink, hány jegesmedvétek volt, mennyit használtatok fel és mennyit adtok át nekünk. — Tudja a nyavalya, amikor még azt sem tudom, hogy pénzem mennyi van ... Azt hiszem, semmi — mondta volna eleddig az atya és az anya. Eleddig! De most már nem, megszámoljuk és nehéznek találjuk a jegesmedvéket, s mint ilyen nehéz mackókat, büszkén adjuk át majd a felnövekvő nemzedéknek. Rendben van. De erdei nünükéket sohasem számolunk meg? Nünü! Még a fejünkre olvassa majd ezt az utókor! ★ Szívátültetés. Mélyfagyasz- tásos tartósítás a beteg ember számára, míg feltalálják betegsége gyógyszerét. Műszív és művese és műmicsoda. Eli- xirek, hormonok. Kezdem remélni, hogy közeleg ama idő, amikor kimegyek a temetőbe és ezt olvasom majd egy fejfán, amely alatt legjobb barátom nyugszik: — Bendegúz Benedek. Élt 232 évet. Nézem a fejfát, könny futja el a szemem és így sóhajtok majd fel: — Szegény barátom, de fiatalon háltál is meg... Szeretném eme barátom halálát megérni. Gyurkó Géza ezt a feladatot megkezdeni. Amikor azonban a bajba jutott dolgozóikról van szó, bármennyi is az új mechanizmusra való áttérés következtében előállott pluszmunka, ez az érv szinte kifogásnak hat. — A vállalatok egy része különösen az erdőgazdaságok — közli velünk Molnár László, az osztály helyettes vezetője —, vonakodtak megalakítani még a bizottságot is. A Kőrös- tetétleni Állami Gazdaság március elején, amikor legutóbb érdeklődtünk nála, még meg sem alakította a bizottságot. 1900 munkahelyből csak 14? — Általános tünet — folytatja —, hogy a vállalatok a már beadott munkaköri jegyzékben csupán annyi munkahelyet jelölnek meg csökkent munkaképességűek számára, ahány ilyet ezeken a helyeken már foglalkoztatnak. A budai járásban például e hó elejéig hat vállalat beadott jegyzékében összesen 162 helyet tüntetnek fel, de ebből már 158 betöltött, csak négyen dolgoznak egészségesek. A szentendrei járásban a Lenfonó és Szövőgyár Vállalat 1900 dolgozót foglalkoztató budakalászi gyára mindössze 14 munkahelyet jelöl meg, valamennyi már foglalt csökkent munkaképességűekkel. A rendelet azonban azt teszi kötelezővé, hogy a vállalatok valamennyi csökkent munkaképességűeknek alkalmas munkahelyet felkutassák és jegyzékbe foglalják. — Ritka, szinte egyedülálló a Gyapjúmosó és Szövőgyár Vállalat pomázi és budakalászi gyáregységeinek esete. Központjuk irányjegyzékbe foglalta a csökkent munkaképességűeknek alkalmas munkahelyeket, a két gyár bizottságai azonban még más ilyen munkahelyeket is feltártak. Például a fonalmentő részleget, ahol aránylag sokakat foglalkoztathatnak. Mindent összevéve tehát, az eddigi jelek szerint a vállalatok nem valami nagy buzgalommal láttak hozzá az emberiesség törvényén alapuló miniszteri rendelet végrehajtásához. Gyenge vigasz, hogy nemcsak Pest megyében, hanem az ország más részein is. Enyhén szólva, az ember szájában rossz íz támad ettől. Szol üy Endre t
