Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-13 / 61. szám

XII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1968. MÁRCIUS 13., SZERDA Mcsselök, pemslik csatasorban t Virág a járda mellett BIZOTTSÁG LÁTOGAT A TSZ-EKBE IS — ELŐADÁSOK A TISZTASÁGRÓL fSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* kultu- & I I Napi tüske ^ Egyes emberek kultu- % ^ ráltsága nem ismer sem § ^ határt — sem falat! — Ez a ^ ^ véleménye azoknak, akik | ^ hétfőn, vagy fizetést köve- ^ 5 tő nap reggelén a város ^ ^ egyik főútvonalán, a Rá- ^ ^ kóczi úton járnak. Mint- ^ ^ ha százegy kiskutyát vezé- ^ ^ nyeltek volna ki hajnalban ^ ^ errefelé, egy kis egészség- ^ ^ ügyi sétára — a siető jáv ^ ^ rókelő nem győzi kerülget- ^ ni a többi, szintén fal- S S közeit kerülgető, méltatlan- \ ^ kodó járókelőt. Sokan vé- ^ \ lekedtek már úgy: ha más\ \ módon nem megy a kultu- $ ^ rált viselkedésre való okta- ^ $ tás, akkor megérdemelnék ^ ^ az ilyen faltisztelgetők a ^ ^ pénzbírságot. Talán abból ^ § okulnának, s nem bélye- § i geznék meg így a várost! S S k 'ySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsS, Aihogy kitavaszodik, előke­rülnek a meszelők, a pemzlik: a legtöbb falusi ház gazdasz- szonya meszelni, takarítani kezd. Fényesen csillognak a megmosott ablakszemek, ren­det tesznek az udvarokban, de a jó gazda a háza elejét sem hanyagolja el: rend behoz­za az árkot, esetleg virágot ültet a járda mellé. Rendsze­rint így várják a húsvétot széles ez országban. A Vöröskereszt alapszerve­zetei által kezdeményezett tisztasági hónapnak is a ta­vasz az ideje. Az alapszerve­zetek vállalták, hogy a közsé­gek házainak nyolcvan száza­lékát és a városi házak felét meglátogatják, s így megállapíthatják: hol tisz­tább az udvar, hol rende­sebb a ház? ' A leggondozottabb hajlékok Sokféle vigalom, tarka mu­latság kedélyes otthona volt már a báli „szála” a Kossuth Étteremben, most azonban mégis nyugodtan hirdethet­nék így legközelebbi rendez­vényüket: ILYEN MÉG NEM VOLT! Reggel Gerzson, az étterem vezetője, úgy tájékoztatott, hogy március 23-án, szomba­ton este Gyertyabált rendez­nek. Ehhez-a külsőségeiben is impozánsnak ígérkező vígas­sághoz — több száz gyertyát gazdáit oklevéllel jutalmaz­zák. Ez alkalommal nem hagy­ják ki a kőrútból a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok üzemegységeit sem. Nem árt tehát, ha ott is felkészülnek a bírálók fogadá­sára: rendet tesznek az udva­ron, szérűn, a színekben és a kutak környékén. A tisztaság fontos követel­ménye életünknek. Ezt hang­Bár a visszatért fagyok hátráltatják a tavaszi munka­kezdést, azért a járásban nincs egyetlen olyan tsz sem, szereznek be. A Nemzeti Szín­ház kelléktárából például kandelábereket kölcsönöznék, s ha tetőpontra emelkedik a hangulat, minden bizonnyal sor kerül a Gyertyafény-ke- ringőre is. Műsorról is gondoskodott az étterem vezetősége. Tárkányi Tamara, Borvető János, Er- dödy Kálmán, Jákó Vera és Pusltás Tivadar lép fel, őket Keleti Pál és dr. Hegedűs Já­nos konferálja be. súlyozzák a körzeti orvosok is, akik márciusban a tisztasági hónap egészségügyi jelen­tőségéről tartanak előadást hallgatóik­nak. A Vöröskeresztnél elmon­dották: bíznak abban, hogy mind a házak lakói, mind a közös gazdaságok dolgozói rendet tesznek portájukon és sikerrel zárul a tisztaságért indított kampány. ahol már hozzá ne fogtak ml- na a tennivalókhoz. A szőlők­ben javában folyik a nyitás, a metszés; a gyümölcsösök gon­dozását, tavaszi felújítását is megkezdték, s hamarosan az új facsemeték is a helyükre kerülnek. A tsz-ek főként al­ma-, kajszi- és szilvafákat vá­sárolnak. Az őszi szántással tavaly idejében végeztek, száz száza­lékos eredménnyel. A tavaszit is megkezdték, ahol a talaj megfelelően felengedett. Az ősziek fejtrágyázását, szintén teljesen befejezték, válameny- nyi tsz igyekezett a munká­val. A primőr zöldségekkel foglalkozó tsz-ek kertészetei­ben is javában dolgosnak. A fóliás termesztéssel nagy te­rületen az abonyi József Attila, a kocséri Űj Élet, a jászkarajenői Lenin Tsz, s a törteli tsz-ek foglalkoznak, de valamennyi tsz rendelkezik ezzel a lehetőséggel. Kandeláberek a Nemzeti Színházból Gyertyabál lesz Cegléden Ősszel mindent megtettek A „fóliás tsz ek“ már nevelik a primőröket Mátyás Ferenc költői estje Ma este hét órai kezdettel a művészeti szabadegyetem elő­adás-sorozat keretében ren­dezik meg Mátyás Ferenc köl­tői estjét a Kossuth Művelődé­si Házban. A költő verseit Bo­dor Tibor színművész tolmá­csolja. A költői esten a bérlet­tulajdonosok mellett a vers­barátokat, érdeklődőket is vár­ják. Őszinte részvéttel kísérték utolsó útjára az abo- nyiak Erics Péter veteránt hét­fő délután. Az idős harcos, a faipari ktsz egykori tagja, sír­jánál dr. Somodi István, a községi pártbizottság titkára mondott búcsúbeszédet. A tésztát is ök gyúrják! Á Róna VeVdégllttó Vállalat második nagy étterme, a Kos­suth Étterem is áttér a saját készítésű, gyúrt tészták fel- használására. Ezentúl nem­csak a túrós csuszának valót készítik frissen, hanem a le­vesbe szánt cérnát, cakkost, apró koclcát is. A kifőtt tészta alapanyaga is itt készül fris­sen: néhány órát rászánnak a lányok naponta a gyúrásra. Cifraszűr helyett műbőrkabát Még idegen a „fejés A juhász: dücski, savókáplár — A túró: dézsás vagy acskós A birka: canga, kos, iirii, apáca A JUHHODÁLY képét jól ismerik az olvasóik, ha más­honnan nem, hát a vonatab­lakból, vagy a tv képernyőjé­ről. Egy-egy ilyen épület köz­vetlen közelében már keve­sebben jártak. Ne sajnálják. így tavasz idején nagy a sár, sok a szétszórt takarmányhul­ladék, az állati ürüléket alig lehet kikerülgetni. A kutyák nagyon harciasak. Valamennyi termelőszövet­kezetünk foglalkozik juhte­nyésztéssel. A városi tsz-ek közül a Kossuth rendelkezik legnagyobb legelővel, állomá­nyának száma eléri a két és fél ezret. Utána a Dózsa Né­pe következik. A hét termelő- szövetkezetnek a múlt év végi összesítő jelentés szerint 6177 darabból állt a juhállománya. Mindezt állatorvos ismerő­sömtől tudom meg, aki el­mondja itt a hodály sarkán azt is: annak ellenére, hogy a múltban is jelentős volt a juh­állomány, a pásztorélet nem fejlődött ki. Egy-egy falká­ban most 3—100 juhot tarta­nak, így hát legalább 25—30 embernek ad kenyeret a juhá­szat — Igen, de a juhász ma már nem juhászf hanem állat- gondozó. — Ez így igaz. Ma már csak néhányan viselik az ezüst pity- kegombos mellényt, a sötét posztóruhát, a csizmát, a ma­gas kalapot. A régi pusztai életnek csak egyetlen emléke maradt, a „gamó”, vagy más néven a kampósbot. A nyájak körül szamarat is alig lehet látni. Legtöbb pásztor moto­ron jár. — S A GYÓGYÍTÁS tudo­mányát ismerik-e a pásztorok? — Valamikor a számadó ju­hászok az állatra jellemző fontosabb betegségeket maguk gyógyították. így bicskával, tüzes vassal a büdös sántasá­got, felnyitották a koponya­csontot is, és kioperálták a ker- geséget okozó nyűveket, a rühess éget disznózsír, só, vé­kony terpentin és kénesőkeve- rékkel gyógyították. A hodály sarkánál állunk. Kezdődik a fejés. Az épület­ben meleg állatszag keveredik a trágya bűzével. Valamikor a szabad eszterángban a sipóka külső végében egy zsombékon, vagy gyalogszéken ült a ju­hász. Ma a hodály elkerített sarkában s egy gyerkőc te­reli felé az állatokat. A fejés higiéniája és technikája ezer­éves, semmit sem változott. Állatorvos barátom elmondja, hogy e téren minden igyeke­zet hiábavalónak bizonyult eddig. A „kalodás fejést” sze­retnék meghonosítani és álta­lános gyakorlattá tenni, de eddig nem sikerült. A juhá­szok a régi módszerhez ragasz­kodnak. íme most is ... el­kapja a juhász a' legközelebb levő állatot, farral magához rántja, két kézzel a tőgycsúcs­hoz nyúl, két hüvelykujjával i leszorítja a tejet a tejkamrá- j ba s a markával erős szorítás- ; sál addig nyomja, míg a tej ki j nem facsarodik a káforkába. j Ami még marad, azt úgy csö- j pögteti ki, hogy a tőgyét bal kézzel átmarkoíja s közben I jobb kézzel nyomkodja. Ezért I nevezik a fejős juhászt „dücsr i ki”-nek, mert fejeskor dücs- köli a birka tőgyét, de neve­zik savókáplárnak Is. Egy birka fejése 1—2 percig tart s 2—3—4 deci tejet lehet egytől, egytől kifejni. ITT TUDOM MEG. hogy pásztoraink a fejős birkát cangának nevezik, s a kost kosnak, a heréltet üríinek, a kos alá még nem eresztett ál­latokat apácáknak, és a 2—3 éves bárányt pedig tokjunak. Azt is itt tudom meg, míg — vegyes érzelmekkel és gondo­latokkal — nézem a fejést, j hogy majdnem minden falká­ban van kocogó, olyan tudni­illik, amelyik csak kocogva tud járni; a nagy fejű juhot bagófejűnek nevezik, farkas­nyakúnak azokat, amelyek a nyakukat csak egész testükkel együtt tudják forgatni. Fajtától és tartási viszo­nyoktól függően évenként egy- egy juh 30—70 liter, zsírban és vitaminokban gazdag tejet ad. A juhászok a tejet lead­ják. A tejipari vállalatoknak a feldolgozásra megfelelő esz­közök állnak rendelkezésre, így a sajtszéket hiába kere­sem, dézsás túróval, gomolyá­val, acslcós túróxHil se tudtak megkínálni. De ki hitte volna, hogy a kitűnő ízű sajt, túró, körözött, joghurt innen szár­mazik. Megüli a gyomrot a szag. Vastag a hodályban a trágya. Ennek a kiszállítására több hónapban csak egyszer kerül sor — kapom a felvilágosítást, s egyúttal azt is megtudom, hogy a talajerő fenntartására e trágya legalább 30—35 szá­zalékkal jobb, mint a vegyes istállótrágya. INDUL A FALKA kifelé. Két korcs kuvasz tereli őket. Az esetlen kisbárányok fázó­san dideregnek anyjuk közelé­ben. Az erősebbek vígan ug­rándoznak. Cifraszűr helyett műbőrkabátot terít vállára a pásztor. A furulyát csak a me­séből ismeri. Tranzisztoros rá­diót csúsztat a kabátja zsebé­be. Ezzel szórakozik. A juhá­szokat valamikor Demeter napián. október 26-án szegőd­hették. Ma szakma lőtt a ju- I hászság, s munkegységre dol- j goznak. A Kossuth mosta ná- ; ban hozott a Kunságból új munkaerőket, A pásztorok a környező tanyákban laknak. A ceglédi határban talán csak egy juhásznak van a Kukla- féle réten földi putrija. TERÜL A NYÁJ, halad szé­pen, lassan, széllel szemben. A hodály sarkánál gyerekek hangját hozná a szél: Süss fel nap, süss fel nap, / Kertek alatt a kisbárány majd meg­fagy . .” Szomorú István Műveltségről, modernségről, munkáról Diákparlamentet tartottak az ipari Pár nappal ezelőtt tartotta a Ceglédi Szakmunkásképző Intézet első diákparlamentjét. A napirendi pontok megszava­zása után Kovács László, a KISZ-vb tagja, tartotta meg a vitaindító előadást, melyben korunk társadalmi követelmé­nyeiről beszélt, kitérve a szak­mai műveltség, sokoldalúság, általános műveltség kérdései­re. Az interpellációk során a fiatalok több érdekes problé­mát vetettek fel. A DÁV-nál tanulók nevében például el­hangzott az a kérelem, hogy a gyakorlatban már szinte mindenütt bevált rendszert, a végzős tanulók teljesítménybé­rezését valósítsák meg itt is. A parlament ezután a pálya- választási gondokkal, a szak­ma kiváló tanulója verseny rendezésével, a szabad idő he­lyes felhasználásának módjá­val foglalkozott. Többen szó­vá tették a dohányzást is, me­lyet az intézet házirendje meg­tilt, s a hosszú haj, a farmer- nadrág viselését tiltó határo­zat enyhítéséről is szóltak. A kérdésekre Czinege Imre, tanulók a szakmunkásképző intézet igazgatója adott választ. El­mondotta, hogy a tiltó intéz­kedések nem a fiatalok „meg­kötését” jelentik, hanem a fia­talok értelmére alapozva, kul­turáltságuk fejlesztésére hiva­tottak. Tudomásul kell ven­niük, hogy a modernség nem az ápolatlanságot kell hogy je­lentse náluk, s ami a dohány­zást illeti, az iskola zsúfoltsá­ga miatt tiltják egészségügyi okokból. Kovács Zoltán, a KISZ ta­nácsadó tanára a Hold utcá­ban épülő, új intézetről szólt, ismertetve a munkát akadá­lyozó nehézségeket. A parla­ment — egy korábbi határoza­tot megerősítve — elfogadta a javaslatot: az új iskola építé­sére minden tanuló ötórai tár­sadalmi munkát ajánl fel. Be­fejezésül megválasztották a megyei parlament küldötteit, s javaslatot tettek az ott el­mondandó interpellációkra is. A diákparlament többek közt elfogadta a javaslatot, mely­ben a KISZ szervezésében zaj­ló vietnami műszak rendezé­sével foglalkozott (—ács) Balogh Dezső karikatúrája Március 15-én ünnepélyes meg­emlékezést tarta­nak a járás és a város KISZ-esei március 15-én, nemzeti ünne­pünk 120. évfor­dulója alkalmából. A járási esemény színhelye az abo­nyi Petőfi Műve­lődési otthon lesz. A műsort, amelyre a községekből ér­kező vendégeket is várják, a Fák­lyavivők mozgal­mi körének tagjai rendezik Zászlók, fényes szelekben címmel. CSILLAG, HOLD, ESZKIMÓ — Üristen! Mit csinálsz a paplannal?! — üvöltök egy- szem lányomra, aki ollóval a kezében térdepel a szoba köze­pére kiterített paplanon. Az arca kipirult lázas igyekezeté­ben, és úgy tekintett rám, mintha most érkeztem volna valamelyik bolygóról. — Jaj, anyu! — mondja, s a hangja szinte súrolja a le­kicsinylés fölényes határát —, hát nem tudod, hogy farsang van, és én is szerepelek a kar­neválon? Persze, persze, mintha em­lítette volna a múlt héten ... Borzasztó ez a rohanó élet... Illett volna nem elfelejteni, de... — És paplan akarsz lenni?! — Jaj, dehogy — folytatja az előbbi hangon, és az olló­val ott hadonász az orrom előtt. — Eszkimó! Hát nem is­teni pufajka lesz ebből?! — No, de rózsaszín...? Meghökken. Igaz is ... fe­hér kellene, és töprengő arc­cal már a fehér huzatú dunna felé pislog ... Aztán leültünk, hogy meg­beszéljük á jelmeztervet. Em­lékeimből előróncigáltam kar­neváli élményeimet, mert ak­kor is voltak ám... Csakhogy akkor mi mind koldusjelmezt terveztünk magunknak. Min­dig akadt rongyos nadrág, lyu­kas cipő és ráadásnak jó nagy piros meg sárga foltokat öl­töttünk a fosztó ruhadarabok­ra. Persze, sohasem nyertünk semmit. Bezzeg a boltosék Jut­kája! Fekete selyem volt a ru­hája, és rajta aranypapírból kivágott hold meg csillagok. Olyan szép volt, hogy nem is tudom már melyiket választot­tam volna akkor: a ruhát-e vagy a tortát, amit nyertesként kapott. Hiába varrtuk mi a foltokat... Amíg ezeket mesélgetem, kislányom óvatosan leteszi az oltót az asztal sarkára, majd kérlel, hogy meséljek még, olyan érdekes ... Nem mese ez, mondanám. De neki miért ne lehetne „csak” mese? ... Úgy­is olyan régi már a kisesté- lyim ... Varrunk rá csillago­kat meg holdat... Felteheti a gyöngysort is. Hadd legyen szebb, mint a boltosék Jutká­ja Volt. cs. I izi labdázniuk sikere a Komjádi Kupában Ceglédi YSK— Tatabányai Bányász 8:6 Cegléd: Kürti, Filep, Der- vaderics II, Zsíros, Rossi III, Szepes II, Kisfaludy. Góllö­vők: Szepes II (5), Zsíros (2), Kisfaludy (1). Jók: Szepes II, Filep, Zsíros. Figyelem! Dózsa Népe Mgtsz 1968. március 15-én reggel 6 órakor megnyitja a Kossuth Fe­renc utcában mintaboltját. Reg­gel és este friss teljes tej, tej­termékek. kenyér, péksütemény, házi készítésű tészták kaphatók. Kitűnően kezdtek a cpglédi fiatalok a Komjádi Kupában. A 21 éven aluliak küzdelmé­ben a jó hírű Bányász-együt­test győzték le, helyenként öt­letes,. jó játékkal. Következő ellenfél a MAFC csapata. (beck) Helyreigazítás: az 1968 márc. 5-én megjelent hír helyesen: Molnár Zoltánt állatorvossá avat* ták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents