Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-13 / 61. szám
1968. MÁRCIUS 13.. SZERDA Mikor született Petőfi? Szenzációs perdöntő bizonyíték Évtizedek óta tart a vita a nagy magyar költő, Petőfi Sándor születésének idejéről és helyéről. Sokfajta vélemény hangzott már el ez idő alatt, a lexikonokban azonban változatlanul az a két adat szerepel, hogy Petőfi Kiskőrösön született 1823. január 1-én. Most azonban újabb perdöntő bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek cáfolják mindkét, eddig elfogadott adatot. • Erről beszélgettünk dr. Mezősi Károllyal, a neves Petőfi-kutató- val O Milyen álláspontot képviselt az 19€0-as akadémiai vitában a két kérdéssel kapcsolatban? — Már akkor felvetettem a születés időpontjának vitatott kérdését, amiből azonban csak annyit fogadtak el, hogy elismerték: valóban nagy ellentét mutatkozik abban, hogy Petőfi maga félegyházi születésűnek vallotta magát, ugyanakkor január elsejét jelölte meg születése időpontjául. Azt hiszem, most ennek az ellentétnek a megfejtéséhez jutottunk közelebb. O Mi volt az álláspontjának kiindulási alapja? — 1823. január elseje csupán a keresztelés napjának tekinthető, meri a kiskőrösi anyakönyvben az nincs bejegyezve, hogy Petőfi mikor és hol született, csak az, hogy mikor keresztelték meg. Abban az időben nem volt rovat az anyakönyvben a születés napjának és helyének feltüntetésére. Ez az egyház szempontjából nem is volt fontos. Petőfi öccséről, Istvánról, már tudjuk, mert ő maga megírta, hogy a keresztelés előtt két héttel született, 1825. augusztus 18-án, és csak augusztus 31-én került sor a keresztelőre. Ez azt bizonyítja, hogy a családban nem volt szokás a születés napján való keresztelés. Arany Jánosról is tudjuk, amint azt önéletrajzában megírta, hogy nyolc nappal a születése után keresztelték meg. O Milyen új adatok kerültek napvilágra? — A költő születési adatainak megállapítása szempontjából jelentős az a kutatás, amelyet Jákus Lajos, a penci múzeum vezetője végzett az anyakönyvekben. Megállapította, hogy a keresztkomákul meghívott és a keresztelési anyakönyvbe bejegyzett Dinga Sámuel és felesége állandó lakóhelye a keresztelés idején A TANÁCSTAGJELÖLT: < „Az emberek bizalma is kötne a városhoz" FEKETE A HAJA, a szeme villog, valaihi köpés jókedv ömlik szét rajta. Nem is lepődöm meg, amikor a beszélgetés során kiderül, hogy székely. Erdélyország szülötte, Biharúgrán rlngott-a -bölcsője. Dr. Bertalan Ferenc egy éve ismerkedik Szentendrével. S már úgy érzi, ennél jobbat nem találhatott volna. Városi tanácstitkárnak hívták és szívesen jött. Nem csalódott, rabul ejtette a város levegője. Már előre köszönnek neki az utcán, amit nagyon szégyell, mert ő szeretne mindenkit megelőzni. ISMERI AZ UTCÁKAT, a környéket. Ha csak egy kis ideje volt, kóborolt hol erre, hol arra. Vasárnap délutánokon felkerekedett családjával és közösen mentek ..városnézőbe”. A város gondjai ismertek előtte. A tanácstitkár hivatalból mindenütt megfordul és hozzá is sokan fordulnak, lakásügytől utcakövezésig. Amikor megkérdem, örül-e, hogy a Hazafias Népfront javaslatára a 23-as városi körzet tanácstagjául jelölték, habozás nélkül igennel válaszol. Meg is indokolja. Egy kicsit úgy érzi magát, mint a hal a szárazon. Tanácstitkári funkcióján túl is kapcsolatban akar lenni a város lakóival. Nevetve meséli, hogy bár részt vesz a tanácsüléseken, hozzászól és bírál, mégis, ha szavaznak, „„ölhetett...- kézzel ül a helyén. Amiért harcol, vagy amit ellenez — ha döntésre kerül a sor — semlegesen kell várnia, mások miként határoznak. KÖRZETE a Dumtsa Jenő és a Jókai utca lesz, a város belterülete, viszonylag a rendezettebb rész. A legfőbb gond, a csatornázás, utcahosszat megoldott. De van még tennivaló. — Szeretném, ha vasárnap megválasztanának. Akkor érezném, hogy az emberek bizalma is köt a városhoz. Tanácstitkár vagyok, kötelességem mindenki jólétével törődni. De az ember furcsa lény, még kötődni is fokozatosan tud. A családom és a város között hiányzik az átvezető gyűrű: egy körzetért pluszt vállalni. GONDOLOM, dr. Bertalan Ferenc március 17-től már leírhatja: városi tanácstag. — komáromi — Izsák mezőváros volt. Ková- csay Ferencné született Dinga Anna keresztanya pedig — aki azt is vallotta, hogy ő tartotta keresztvíz alá a kis Petőfit —, ebben áz időben Soltvadker- ten lakott. Minthogy a keresztszülők értesítésére és a keresztelőn való megjelenésre, a keresztelési lakoma (paszita) előkészítésére hosszabb idő, legalább egy hét volt szükséges, Petőfi nem születhetett a keresztelés napján, vagyis január elsején! O Ezek az új adatok mennyiben befolyásolják a szülőhelyvitát? •— Ez a körülmény kétségkívül új megvilágításba helyezi a szülőhelyvitát is, mert az 1960. évi akadémiai vita idején az az egyetlen lényeges körülmény gátolta csupán a félegyházi születés elfogadását, hogy az újszülött csecsemőt még aznap nem lehetett Fél- egyházáról Kiskőrösre vinni a keresztelőre. Megjegyzendő, hogy mivel az akkori anyakönyvekben csak a keresztelés napja volt dokumentálható, általános szokás volt e nap születésnapul való elfogadása, amint ezt Petőfi is tette. O Petőfi Szülőföldem című versében maga is félegyházi szülc'.é- sűnek vallotta magát, mivel a vers alatt félegyházi megjelölés szerepel. — Eddig azzal érveltek, hogy Petőfi csupán versben vallotta születési helyének Kiskunfélegyházát, s a verset nem fogadták el döntő bizonyítékként. Most azonban egy prózai dokumentum is előkerült. Az Életképek című, Petőfi és Jókai által szerkesztett, 1848. június 18-án megjelenő irodalmi lap Charivari című Írásában a következőket olvashatjuk:„Pe- töfi Sándor a’ napokban Félegyházáról szülőföldjéről visz- szautaztában keresztül men- vén Pest megyének dunavetsei kerületén, többek által a’ helységekben legnagyobb lelkesedéssel már úgy üdvözölték, mint e’ kerületnek képviselőjét.” Ha a félegyházi születés nem felelt volna meg a valóságnak, Petőfi minden bizonnyal törölte volna az idézett cikkből a valóságnak meg nem felelő születésihely-meg- jelölést. Az említetteken kívül más, új adatok is napvilágra kerültek Petőfi Sándor származásával kapcsolatban, azok ellenőrzésére azonban még csak ezután kerül sor. Prukner Pál pp Őrjárat Ellenség a szikla Mit jelez a durrantyú? Ismét biztos az út Egyre festőibb vidéken halad a vonat, amint a Dunakanyarban Vácot elhagyva Szobot közelíti. Mind festőibb — persze — hiszen balra alant a nagy folyó hömpölyög, jobbra fent pedig sziklás hegyek magasodnak. Es éppen, mert ott jobbra fent azok a hegyek sziklatömbökből magasodnak, a szépség életveszéllyel párosul. A téli fagyok, s az olvadás megrepeszti, szétmállasztja a I tömbóriásokat. Hatalmas, több mázsás darabok mozdulnak helyükből és növekvő gyorsulással indulnak a meredeknek. A lejtő alján irtózatos erővel zúdulnak a gyufaszálként szétfreccsenő betonkorlátnak és akár vékony drótszálat, úgy hajlítják meg a sínpárt. A nagy baleset valamivel több mint másfél évtizede történt. Valósággal szétrombolta a vágányt egy erőteljesebb sziklatömb. ÁLLAMI ÉS TANÁCSI VÁLLALATOKNAK, MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNEK, KTSZ-EKNEK ÁLLANDÓAN ÁRUSÍTUNK saját gyártású, saját anyagból készült, erőgépek javításához használható, kb. 600 féle autóalkatrész- és regie-anyagot előnyös feltételekkel. CSEPEL AUTÓGYÁR ANYAGTELEPE Budapest XIII., Béke tér 9. sz. alatt. (Szombat kivételével 9—14 óra között.) Tel.: 409—912, 913, 914 ügyintéző: Vollár Mihály FORRÓBB LÁNGOK Gázellátás Budapesten és környékén MA: A megyei könyvbarát bizottság ülése Ma délelőtt tízórai kezdettel a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának helyiségében ülést tart a Pest megyei Könyvbarát Bizottság. Az értekezlet keretében először Debreceni Imréné, a megyei könyvtár igazgatója tart tájékoztatót az elmúlt esztendő munkájáról. Ezt követően a rövidesen megrendezésre kerülő ifjúsági könyvhónap eseményeiről, végül pedig a költészet napjának és az ünnepi könyvhét várható programjáról hangzik el tájékoztató. NYÍREGYHÁZA 610 személyes mozi 13,5 millió forint költséggel elkészült a nyíregyházi 610 személyes filmszínház, amelynek műszaki átadását hétfőn kezdték meg. A mozi a felszabadulás évfordulóján nyitja meg kapuit a közönség előtt. Október elsejétől magasabb kalóriájú gázt kapnak a háztartások és az ipari üzemek — tájékoztatták a sajtó munkatársait tegnap délelőtt a Fővárosi Gázműveknél. Az úgynevezett városi gázt 4000-ről 5000 kalóriásra emelik. Már megkezdjék a használatban levő gázkészülékek átalakítását — ennek költségei nem terhelik a fogyasztókat. A gáz kalóriatartalmának emelésére azért van szükség, hogy a növekvő igényeket a hálózat bővítése nélkül ki tudják elégíteni: kevesebb gázzal több hőt nyernek. A cél természetesen az — a távlati fejlesztési tervek szerint —, hogy fokozatosan átálljanak a 8500 kalóriájú földgázszolgáltatásra. Ha azonban egyszerre akarnák megvalósítani, ez mintegy 400—500 millió forintot igényelne, és a vezetékek cseréjével járna. A fővárosi gázkörvezetékhez kapcsolódó új fogyasztó területek már földgázt kapnak. A Pest környéki településeket egy leágazás kiépítésével közművesítik. Pécel község a tervek szerint még az idén megkapja a gázt. Foton az eddigi tapasztalatok szerint nagyobb az igény, mint például jelenleg Nyíregyházán. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a fővezetékről a leágazás kiépítését vállalja, a községben levő hálózat anyagi költségei a lakosságot terhelik. Kit szidjon a fogyasztó? NÉHÁNY GONDOLAT A GAZDASÁGI ÉLETRŐL A reform bevezetése nyomán megélénkült, sok szí- nűbbé vált a gazdasági élet. Néhány hét, az első tapasztalatok — akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek — még nem jogosítanak fel az általánosításira. Az új mechanizmus a jelenségek, a folyamatok komplexebb, összetettebb értékelését, a differenciáltabb gondolkodást igényli két szempontból is. O Mivel az új körülmények közt a vállalati érdek összeütközése révén érvényesül gyakran a nép- gazdasági érdek, ezért lehet, hogy, ami az adott esetben rossz és káros az egyénnek, vagy a kollektívának, az végső társadalmi hatását tekintve lehet jó és hasznos. Ha például a versenyben élet- képtelennek bizonyul egy termék, vagy netán egy vállalat, ez feltétlenül hátrányosan érinti az adott termelő- kollektívát, bizonyos társadalmi veszteséget, népgazdasági kárt is okoz, de az új sikere, az életképesebb virágzása a végeredményt tekintve mégis csak hasznos. Az új helyzet, a válla- W'W latok megnövekedett önállósága, másként veti fel a felelősséget is. Amíg a centralizált gazdálkodásnál szinte mindéin apró hibáért a központi irányításit okolták (hiánycikkek, szegényes választék, hibás minőség), addig az új körülmények között az esetenkénti konzekvenciák — anyagi és erkölcsi következmények — az érdekelt vállalatot kell, hogy érjék. A vállalati önállóság növelése nem jelenti a terv- gazdaság feladását. Az állam a jövőben is felel a népgazdaság szocialista fejlesztéséért, nemzeti erőforrásaink ésszerű hasznosításáért, a gazdasági egyensúly megőrzéséért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. Mindebből azonban nem az következik, hogy az állam, vagy az új mechanizmus okolható, ha beszüntetik valamelyik cikk gyártását, illetve emelkedik annak az ára, vagy romlik a minősége. Az ilyen konkrét hibákért és visszásságokért minden esetben a vállalatok felelnek. Nem formai kérdésekről van szó, nem is csupán arról, hogy az egyedi gazdasági visszásságból ne vonjunk le messzemenő politikai következtetéseket. Az új mechanizmus fontos része, aktív eleme a jjiac, a vásárló közönség, amelyet ahhoz, hogy feladatait elláthassa, érdekeit megvédhesse, szerveznünk, nevelnünk kell. A jogos önvédelemhez tartozik ugyanis, hogy a fogyasztó haragja, felháborodása a tényleges vétkest, a hibás termék előállítóját, az esetleges árdrágítót — minden esetben tehát a konkrét gyári márkát és ne az iparágat — sújtsa. Figyelnünk kell most már a gyári márkákat, de a termékeket átvevő és kiszolgáló kereskedelmi vállalatot, boltot is. Amelyikben nem csalódunk, tiszteljük meg újból és újból bizalmunkkal, vásárlásainkkal. Amelyik viszont becsapott, azzal ne álljunk szóba. Az új mechanizmusnak van egy ilyen követelménye is: tanuljunk meg vásárolni, a hegyoldalban Foto: Gábor A vonat kisiklott. Azóta — Kovács Albert pályamester vezetésével — minden tavasszal megjelennek a sziklavizsgálók. Feszítővasák- kal felszerelve másszák meg a sziklás hegyeket. Kezdik az oromnál és úgy haladnak lefele, hogy egyetlen tömb se kerülje el a figyelmüket. A gyanúsakat mozdítani igyekeznek. Ha lehetséges, legurítják ezeket a veszélyt jelentőket, persze úgy bocsátva útnak, hogy kárt ne okozzanak. A sziklavizsgálat órái alatt leáll a forgalom. A vasút mentén húzódó országút is elnéptelenedik, csupán a figyelők állanak helyükön. A vizsgálatokon túl a sziklaőr minden órában végigjárja a vonalszakaszt. Táskájában durrantyúkat visz. Ha szikla torlaszolná el a sínt, vagy a lezúduló kövek megbontanák a töltést, a nagy hangú patronokat a közelgő vonat elé helyezi a sínre. A mozdony felrobbantja, s a durranás figyelmezteti a veszélyre a vezetőt. A sziklavizsgálók óvatossága, gondossága eredményeként azonban a durran tyúk használatára még nem került sor. Reméljük, az idén sem lesz szükség rájuk. — szántó — fogyasztói jogainkkal élni! A fogyasztói érdekek szakszerű védelme, a vásárlók jogainak sízervezett képviselete, igaz, mindenekelőtt a kereskedelem feladata. Szükséges viszont a kereskedelem és a gyári márka tömeges társadalmi ellenőrzése is, hogy az új mechanizmus körülményei között valóban érvényesüljön a termelő, az értékesítő munkában az oly gyakran emlegetett piaci értékítélet. A piac pedig mi, vásárlók vagyunk, véleményünk, dicséretünk, vagy felháborodásunk tehát mindenkor annak szóljon, akit megillet, az önálló hatáskörű vállalatnak. A szocialista állam a piac e vevő—eladó küzdelmében nem ellenfelünk, hanem szövetségesünk. Gondoskodik vetélytársakról, importot szervez, az érdekeltségi rendszerrel külön honorálja a minőség javítását, a választék bővítését, a divat, a műszaki fejlesztés rugalmas, gyors növekedését. Kirívó visszásságok esetén pedig kormányzati szerveink hatalmi eszközökkel is beavatkoznak a gazdasági életbe. Az új mechanizmus teljes kibontakozása, a fogyasztók magas színvonalú ellátása mégsem egyszerűen központi állami feladat. Tőlünk, vásár-' lóktól, fogyasztóktól, is függ, milyen irányban változill piaci helyzetünk. K. J.
