Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-12 / 60. szám
Péczeli Dénes emberei ötösre vizsgáztak... Zöld pálya a „szocialista vonal" címhez Érdekes, és bizonyára kevesen tudják, hogy a MÁV-nál úgy osztályozzák a munkát, mint a kisdiákok tanulását, az iskolában. Nos, a vasútnál, az I. számú pályamesteri szakaszon a munkások még tavaly elvállalták, hogy csökkentik a karbantartás költségeit, de közben biztosítják, hogy a forgalom zavartalan legyen. Amikor ezt a felajánlást tették, az volt a ki nem mondott céljuk, hogy az értékelésnél legalább hármast kapjanak. Bizony, meglepetés született, ötösre vizsgáztak. Igaz, ehhez a szép eredményhez a teljesítmény mellett az hozzájárult, hogy az elmúlt időben náluk nem volt sérülés, sem baleset. Természetes, hogy az övék lett a vándorzászló. A kitüntetéssel persze pénzbeli jutalom is jár. Nem feledkeztek meg róluk. Eddig negyedévenként fejenként hatszáz forint „prémiumot” kapI tak, ezt most felemelték nyolcszáz forintra, s mellette még I 250—1000 forint külön futal- j mat is osztanak. Miután a siker lelkesít, a Péczeli Dénes főpályamester keze alatt dolgozó I. számú szakasz emberei újabb terveken törik fejüket. Összefogtak a pályaőrökkel, harmincketten szocialista brigádba tömörültek és elhatározták, hogy megszerzik a „szocialista vonal” címet. Mint mondják, a feltételeket ehhez az új gazdasági mechanizmus biztosította: eddig ugyanis minden alkatrészt, anyagot kizárólag a központi raktárból vételezhettek, s ha nem kaptak — állt a munka. Most viszont, ha a raktárban nincs megfelelő anyag, azt bárhol megvásárolhatják. Nincs is azóta fennakadás, zöld pálya nyílt előttük a szocialista vonal címhez... (0 Életében először a Parlamentben Tizenhat évi hűséges munka jutalma ’^ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ Reszelő $ I ^ Ne is kérdezd, hogy me- i ^ lyik üzemről van szó, úgy ^ ^ sem mondom meg. Lehet, | ^ hogy ipari vállalkozás vagy ^ ^ mezőgazdasági üzem. 5 Tehát a melós a hónaS 5 alá vágja a szerszámköny-§ ^ vet, a kezében pedig viszi & ^ a használhatatlan reszelőt, | ^ mert a raktárban az új re- s ^ szelő kivételezésénél el kell í ^ számolni a használhatót- § ^ lanná vált szerszámmal. | i A raktáros csóválja a fe- ^ S jót. | § — Reszelő nincs! — közli ^ § ridegen. t $ A művezető írást ad, ^ $ amelyben igazolja, hogy a ^ ^ szerszám megvásárlása ha- > $ laszthatatlanul fontos. $ ^ A főkönyvelő engedélye-§ ^ zi a beszerzést. ^ A pénztáros írás ellené-1 ^ ben kiadja a várható költ-§ | ségre a húsz forintot. A § í melós az első vasboltban ^ 5 megveszi és a vásárlásról & ^ közületi blokkot kér. ^ A raktáros először bévé- ^ ^ telezi a szerszámot, majd $ ^ aláírás ellenében kiadja a ^ ^ a dolgozónak. De még ko-1 ^ ránt sincs vége. A pénztá*-§ ^ rosnál el kell számolni a| vásárlásra átvett összeggel s $ és csak akkor térhet visz- s ^ sza a munkahelyére. Köz- i ^ ben eltelt három óra. A * $ melós órabére nyolchat- $ § van. ^ Ä Csak ezt akartam mon- S dani. j (si) | 'tssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssb. Anyakönyvi hírek Született: Vályi Sándor és Lakatos Ilona: Sándor, Flórián István és Sebők Piroska: Ildikó, Kre- nyóczi Pál és Szabó Mária: Agnes, Gergye Antal és Fleischmann Anikó: Tibor, Dobi Ambrus és Barna Terézia: Zoltán, Csontos József és Való Terézia: Terézia, fodor Benedek és Fodor Rózsa: Rózsa, Gábor Gyula és Istári Mária: Attila, Pesti István és Tóth Terézia: Terézia, Németh István és Tót Borbála: István, Patai Ernő és Zódor Erzsébet: Ildikó, Szilágyi Antal és Tordai Ilona: Sándor, Medgyesi Mihály és Búkor Mária: Mihály, Forró Kálmán és Balogh Mária: Erika, Szívós László és Varga Juliánná: László, Kiss László és Pel- bárt-Nagy Erzsébet: Ildikó nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kiss Kálmán és Róka Terézia. Erdős Sándor és Rácz Mária, Pörge Sándor és Balogh Erzsébet. Meghalt: Egyedi Lászlóné Dobozi Juliánná (Kossuth Lajos u. 23/a), Andocs Ferencné Dónáth Terézia (Dunaújváros, Bocskai u. 8), Göbölyös Józsefné Mészáros Eszter (Ady Endre u. 12), Varga János (Arboz u. 4), Horváth Mi- hályné Kovács Eszter (Achim András n. 18^ A PEST MEGVEI H I FtLA P KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1968. MÁRCIUS 12., KEDD A körösi polgár áldozatkészségén múlik: hazahozzuk-e augusztusra a csemöi szélmalmot? 0 150—200 ezerbe kerülne 0 Akik inár jelentkeztek A nőnap előtt a Parlamentbe invitálta égy szűkszavú meghívó özvegy Barna Józsefné konzervgyári munkásasszonyt. Nyolcvankét régi konzervessel együtt vette át dr. Dimény József miniszter kezéből az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Meghatottan gondol erre a napra, az ország első házában átélt percekre. Tizenhat éve dolgozik a konzervgyár léfőző- jében. Huszonkét esztendeje neveli egyedül gyermekeit, s közben helytáll a munkapadnál. Amikor hazajött, még egy meglepetés várta. Házi ünnepségen Kovács Sándor, a gyár igazgatója a kitüntetés mellé kétezer forint pénzjutalmat is adott. Mit látónk ma a moziban? Egy férfi és egy nő. Egy szerelem őszinte története. Magyarul beszélő színes francia film. Korhatár nélküL Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. w Nagykőrös népe mindig tisztelte a hagyományokat. Ebben a szellemben fogant meg a gondolat: megvásároljuk az utolsó, körösi határbeli szélmalmot, azzal a szándékkal, hogy mint műemléket hazahozassuk a városba. A szélmalom sorsa évtizedek óta vajúdik. Azóta a körösi határ Felső jár ás-Hant- háza részéből, a szélmalom környékéből Csemő község lett. Az ottani tanács még 1966-ban hozzájárult a szélmalom hazahozatalához, azzal a feltétellel, hogy ha azt az Országos Műemlékfei- ügyelőség is engedélyezi. A nagykőrösi múzeumbaráti kör a múlt esztendőben több alkalommal foglalkozott a szélmalom hazahozatalának problémájával. Re$ Követjiik-e Ukapáink példáját ? $ Hol állítsák fel ? ÉLMÉNYEK TÁVOLI TÁJAKRÓL... És vannak nála rosszabbak is... — AZ ELSŐ VEREKEDÉSNÉL véletlenül fáztam be. A srácokkal voltam, egy lány is jött velünk. A havernak valami volt a füle mögött, pont azzal a bandával nem akart találkozni, amelyikbe belebotlottunk a Vigadó előtt. Máig sem tudom, hogy mi nem tetszett nekik egymáson, de ahogy szemben álltunk, már tudtam, hogy valami lesz. Azokat a srácokat is mind ismertem, nem akartam én verekedni, azt hittem, nem jön itt különösebb gáz. Köszöntem nekik, de talán gúnyosra sikerült. Többen voltak, mint mi és valamibe mindenáron bele akartak kötni. Kaptam egy téboly nagy pofont. Hát persze vissza is adtam, naná! Akkor már a többiek is osztották egymást kegyetlenül. Ha jól emlékszem, egész tűrhetően csendben voltunk, nem volt semmi ordítozás. Az egyik srácnak megfogtam a kabátját és magam előtt toltam egy jó darabon, hogy ne tudjon -ütni. Elég nyamvadtnak látszott. nem volt nehéz dolgom vele, de a haverok egyszercsak elkezdtek kiabálni, hogy többen jöttek utánam. Az igazi osztás ekkor kezdődött. Mire a yardok jöttek, mi már elpárologtunk, de a fejek beköpték az én nevemet is. Azóta fizetjük mindnyájan a büntetést. Mondtam, hogy eszem ágában sem volt verekedni. De hagyjam a havert ütni? Szép szóval azokat meggyőzni nem lehetett, bennünk is volt már egy kis pia. Az a nagy bajom, hogy nem tudok közömbös maradni, akármi van. Ha akkor felszívódok, most nincs semmi bajom —, de így ... A bisztró előtt van általában a tömeghepaj. Ott állandóan összeakaszkodik valaki valakivel. A MÚLTKOR KÉT FEJ „testgyakorlatot” rendezett, persze nem tiszták meg. A yardok mindig ott vannak két perc alatt. Sajnos néha én is. Az ember szombaton elmegy valahová, és ha sok a haverja, biztos, hogy belekeveredik valamibe, aminek a legtöbbször kék monokli a vége. Pláne, ha már az egykét „légkör” bent van. Nem kell ahhoz részegnek lenni, de olyankor általában mindenki úgy érzi, hogy nem hagyhatja magát, az igazságát. A verekedőkkel nem állhat le az ember szövegelni, hogy „nézd” az úgy volt... Olyankor ütni kell, vagy egy lámpaoszlop tövében ébredsz néhány óra múlva az igazságoddal együtt. Egyszer az egyik srác bement Pestre, megnézni, hogy mi van a húgával. Elég csóró fej volt, még meg sem szólalt, már igazoltatták. Aztán minden ok nélkül kapott egy pofont a yardtól. Hogy pimaszkodott? Nem mondom, hogy meg sem szólalt! Nem hiszed? NEM AKAROM ÜGY BEÁLLÍTANI, hogy ártatlan hófehér bárány vagyok. De a legtöbbször hülyeségek miatt keveredek a buliba, s csak annyi közöm van az egészhez, hogy a havert akarom megvédeni, vagy mit tudom én — aztán lesz a balhé. Valaki mindig meg akar nevelni, csak tudnám, hogy minek. Ilyen vagyok és kész. Vannak nálam sokkal rosszabbak is. HÚSZÉVES. Értelmes, nyílt tekintetű fiú. És vannak nála sokkal rosszabbak is... Köblén ez Zsuzsa szeli Soós Ambrus, a városi tanács titkára, aki ezt a kérdést a szívén viseli, a szép terv megvalósítására anyagi segítséget kért a felettes fórumoktól. A felterjesztésre válasz még nem érkezett. Közben azonban Freitag Béla nyugdíjas városi főszámvevő kint járt a helyszínen és cikket írt a Nagykőrösi Híradóba a szélmalomról. A cikk nagy visszhangot keltett. Egymásután jelentkeztek a városi tanácsnál azok a vállalatok, melyek a szélmalom hazahozatalát anyaggal, pénzzel és munkaerővel hajlandók támogatni: többek között a konzervgyár, az állami gazdaság, a KISZ, a faárugyár és a fogyasztási szövetkezet. Ez utóbbi bejelentette, hogy a hazahozott szélmalomban, vagy mellette „szélmalomcsárdái" rendezne be, régimódi felszereléssel és berendezéssel. A régi szép terv megvalósulása most már csak attól függ, hogy folytatódna k-e ezek a nemes felajánlások és összegyül-e a hazahozatal és az újjáépítés 150—200 ezer forintja? Reméljük, az unokák méltók lesznek a déd- és iik- apákhoz, akik annak idején ilyen felajánlásokból vásárolták meg a városnak a tízezer holdas Pótharaszt pusztát, amelynek árába a legszegényebb körösi ember is adott 20—30 forintot. Az eddigi tervek szerint a rekonstruált szélmalom mellett, régimódi, kis zsúptetős molnárház épülne, is oda kerülne az ősi, magyaros berendezésű „szélmalomcsárda”, ahol régimódi edényekben szolgálná fel az ételeket, italokat a kocsmáros. A hazahozandó szélmalom helyét véglegesen még nem állapították meg. Régebben azt tervezték, hogy a városi múzeum mellett helyezik el, de az idegenforgalmi szempontokat és a gyakorlati szükségességet figyelembe véve, újabban az a terv került előtérbe, hogy a szélmalmot és a csárdát a kecskeméti országúinál, az állami gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet bejárata közelében állítanák fel. Mindezen elgondolások fellőtt az a legfontosabb, hogy a régi szép terv a jubileumi ünnepségekre valóra váljon. (kopa) A JEGES UTÓN MUJEGET SZÁLLÍTOTTÁK Még itt a tél, de a jéggyár már dolgozik Nemcsak az időjárás szeszélye szabja meg a jégüzem téli szünetét, hanem az is, hogy az év végi karbantartás mennyire húzódik el. Több, mint két hónapja annak, hogy leállt a két kompresszor. Nagy Ambrus telepvezető másodmagával állt neki a javításnak. — Elhúzódott egy kicsit — jegyezte meg Nagy Ambrus. — A fontos, hogy túl vagyunk rajta és teljes üzembiztonsággal indulhatunk a szezonnak. — Más esztendőkben mikor indultak? — Hát nem egyformán. Emlékszem olyan esztendőre, amikor olyan derűs januárt értünk, hogy már a hónap derekán meg kellett indulni. A februári indulás igen gyakori. Az idén még csak most írják alá a vállalatok a szerződéseket. Debit akármilyen is az idő, a tavasz visszavonhatatlanul megjön... S most, február utolsó hetében hétágra sütött a nap, jöttek az érdeklődők és március elsejével megindultunk. Erre a napra már százhúsz tábla .Jeget termeltünk. — Vevő is akadt? — Persze. A konzervgyár még aznap elszállított ötven táblával. — És a többit aszalják? — érdeklődöm. — Hát nem éppen, csak nagy gonddal tároljuk. — Hogyan? — Nyáron folyamatosan hűtünk. Ilyen időben, mint most. kétnaponként meg kell indulnunk. Ilyenkor ráhűtünk, hogy a jég el ne i folytatása a februári derűs Kiolvadjon. * poknale. Dehát volt olyan hajA ráhűtés három-négyórás I nak amikor mínusz nyolc fo- üzemet jelent ko\ észleltünk. Ez pedig a jég— Milyen időt várnak? I gyártásnak nem jó... — Nekünk a jó idő kellene. ! (rossi) A labdarúgónyitány előtt egy héttel Ceglédi Vasutas—N. Kinizsi 4:1 (1:1) Nagykőrös, barátságos, vezette: Faragó. A bajnoki rajt előtti utolsó edzőmérkőzésen a Kinizsi labdarúgó-csapata az alábbi ösz- szeállításban játszott: Gömöri (Vadnay) — Kecskés l, Juhász. Baranyai. Józsa. Pécsi, Kecskés III, Lányi, György, Kle- novics, Dec si. Mindkét csapat egyformán támadott. A 15. percben a vendégek megszerezték a vezetést melyet hét perc múlva Klenovics jól eltalált lövéssel egyenlített. A fordulás után több jó támadást vezetett a Kinizsi, de a góllövés nem ment Az utolsó húsz percben a vendégek fölénybe kerültek és a tétovázó hazai védők mellett három gólt lőhettek. Vasárnap már bajnoki mérkőzés lesz, hazai pályán a Bem SE ellen. Jobban keli játszania a csapatnak. P. S. Építők—Kinizsi II 3:0 (0:0) Építők: Soós (Pallagi) — i Fercsik (Kristóf), Gulyás 11, , Orsányi, Orbán, Fehér, Tolnai ; (Erki), Gulyás 1 (Bari), Torics- \ ka, Tornyi, Bata (Horváth I). j Gőllövő: Bata, Tornyi, Erki. j Az előkészületi mérkőzésen j biztatóan játszott a csapat. A j sorsolás azonban, sajnos, nem ! ilyen kedvező. Az első mérkőzést Abonyban vívják. Abony egy hete az MNK-ban épp’ a Kinizsi legyőzésével bizonyította be képességeit és a bajnokság egyik esélyese. A második mérkőzést szintén távolban, Dabason játsszák. A szabályok értelmében csak akkor van esélye a csapatnak a bent- maradásra, ha az első nyolc között végez. Az ifjúsági csapat, sajnos, még csak egy előkészületi mérkőzést játszott, de már látszott, hogy a tavalyinál erősebb csapat képviseli az idén az Építők színeit P. T. Köszönetünket fejezzük ki rokonainknak és ismerőseinknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk Egyedi József elhunytéval velünk együtt éreztek, sírjára a megemlékezés koszorúit és virágait helyezték. A gyászoló család. v
