Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

Holnap a mezőgazdasági könyvit óna|t megyei megnyitója Korábban már közöltük, hogy az idei mezőgazdasági könyvhónap megnyitóját vá­rosunkban tartják. A megyei és a járási könyvbarát bizott­ság szétküldötte már a meghí­vókat a holnap délután két órakor a Váci Mezőgazdasági Technikum dísztermében kez­dődő megnyitóünnepségre. A ünnepségen megnyitó be­szédet mond dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezető­je. Az egybegyűlt szakembe­rek ezután dr. Lőrincz József, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály­vezetőjének Mezőgazdaságunk helyzete és fejlesztése című előadását hallgatják meg. A kísérőműsorban közreműködik a technikum énekkara. „Látomásokkal áldott életem...“ JUHÁSZ FERENC-EST AZ IRODALMI KÖRBEN Holnap este hétórai kezdet­tel „Látomásokkal áldott éle­tem” címmel Juhász Ferenc estet rendez a szakmaközi bi­zottság irodalmi köre, a tö­megszervezetek székházának klubtermében. A verseket Urai Judit fővárosi előadóművész mutatja be. Érdeklődőket sze­retettel vár a kör vezetősége. ALSOCOD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1963. l Eil .űáK 8.. CSŐ FOKTŐK Megkezdték a földtörvény végrehajtását Földet „vásárolnak“ a termelőszövetkezetek Mostanában gyakran nyílik az ajtó a járási földhivatal­nál. A földtörvény végrehajtását készítik elő a hivatal munka­társai. Negyvenezer katasztrá- lis hold a járás összes mező­gazdaságilag hasznosítható földterülete. Hétezerkétszáz hold állami földterület, hat­ezerkétszáz hold pedig a járás termelőszövetkezetein kivűl­- HÁROMEZER EMBER NYILATKOZIK- EGY HOLDIG MENTESÍTÉS KÉRHETŐ állók tulajdonában van. Ezt a területet most a szövetkezet megveszi a tulajdonosaiktól. A földtörvény értelmében összesen tizenháromezer­nyolcszáz hold földterüle­tet vált meg a járás Jtfax oúso*íq£ Ctc*\efnc£ Elismerés a MÁVAUT-nak HA ingyen jogi tannesaddis Az ingyen jogi tanácsadás keretében ma, csütörtökön dél­után öt órától dr. Kovács Já­nos, a Váci Ügyvédi Munka- közösség tagja hallgatja meg a hozzá forduló panaszokat, a Lenin úti tömegszervézeti székházban. (I. emelet.) A Váci Napló cikke nyomán gyorsan intézkedett a MÁ- VAUT váci főnöksége. A vál­lalat váci főnöke személyesen vizsgálta meg a sződligetiek panaszát, s azóta az autóbusz nem parkol a sződligeti vasút­állomáson, hanem továbbha­lad és — felszedve a gumi­gyári, hajógyári utasokat — Vácig szalad. Harm os Jenő Sződliget 12 új könyv A Zalka Máté bolt újdonsá­gai: A nagy paróka (mai cseh­szlovák drámák), Teknős Pé­ter: Jártunk a jövőben, Kober- dovia: Garibaldi, a vörösinges í>os, Károly Mihályné: Együtt a forradalomban, Tyitov: Min­den halállal dacolva, Kahána Mózes: Szabadság, szerelem, Szántó Tibor: Bálnákról is be­széltünk, Tilkovsky: Myslbek, Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Gavallérok, Kocsis Fe­renc: Élet és halál, Ady End­re: Prózai művek VII. kötete, Thury Zsuzsa: Körülményes ifjúság. TAVASZVÁRÁS Jó hat hétig keli még vámunk ar­ra, hogy tavasz tündérét köszönt­hessük, ám az er­dőgazdaság Szilas- si utcai gépjavító telepén már most felkészülten lesik az első meleg nap­sütést. Dózerek, zetorok, teher­gépkocsik sora­koznak a műhely­ben. A téli hóna­pokat jól kihasz­nálták. A hátra­lévő időt arra fordítják, hogy még egyszer must­ra alá vegyék gé­peiket. Képünkön, Czi- bor Béla, a gépja­vítóműhely oszlo­pos tagja, akinek nagy része van abban, hogy az erdőgazdaság nyu­godtan várhatja a tavaszt. (Néninger képriportja) Válaszul egy olvasó levelére: Nők nélkül jötteke be hazánkba őseink? A Váci Napló február 6-i számában megjelent: „Az ol­vasó kérdezi: Kinek van iga­za?” című írásra nem akar­tam válaszolni, mert egy egyetemi hallgató nagy köl­tőnk, Illyés Gyula egyetlen versével akarja bizonyítani azt, hogy a honfoglaló ma­gyarok nők nélkül jöttek be, amikor ennek az ellenkezőjét nem egy ásatás, szakkönyv és folyóirat, továbbá lelet bi­zonyítja. A szerkesztőség ké­résére mégis röviden össze­foglalom az eddigi tudomá­nyos kutatások e vonatko­zású eredményeit: Tudjuk, hogy a honfoglalás előtt szétszórt különböző tör­zsek (melyek csak a Kárpát­medencében váltak magyarrá) egyikének-másikának nőit és gyermekeit, a fét fiák távol léiében, a besenyők és mások fellaon- colták. Illés Gyula Árpád című versében erre, a kétség­telenül tragikus eseményre céloz, de a művészi élmé­nyen kívül nem óhajt mást nyújtani, a legkevésbé tudo­mányos megállapítást tenni *- versben. A hallgató egyébként ön- Lagának is ellentmond, mert ezt írja: „...a honfoglaló magyarok között nem voltak nők, mert a magyar nők nagy részét még a Kárpátok előtti vidéken lemészárolták...” Te­hát szerinte sem az összesei. Nem is feltételezte levelében, hogy esetleg erről a meg­maradt kisebbségről írtam, ami a valóságban nem is az, hanem — többség. A levélíró — látom — nem tudja, hogy a múzeumokban levő leletek önmagukban nem sokat bizonyítanak, hiszen ezek lehetnek például „szór­ványleletek” is, melyeknek le- lőhelye ismeretlen. Ami bizonyító erejű, az az ásatási dokumentáció, tehát az ásatáskor készült ! számtalan részletes térkép, I miiliméterpapírra felvitt mé- í retarányos sírrajz, temetőtér­kép és sok fotó. Természete­sen a csontokat is megvizs­gálják, s azokból könnyen megállapítható, hogy nő volt-e vagy férfi. Hely hiányában itt csak az egyik legjelentősebb, min­denki által hozzáférhető ása­tási dokumentációkon alapuló művet említem — dr. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete című munkáját, mely eddig több kiadásban is megjelent. E könyvben sok magyár honfoglaláskor! te­metőről van szó, egészen kö­zel a Kárpátokhoz, tehát a honfoglalás kezdetéről, me­lyekben férfiak és nők mint­egy fele-fele arányban vannak. Az embertani kutatás megállapította, hogy ezek a magyar nők voltak. Nagyjá­ból hasonló a helyzet kör­nyékünkön is. Az említett mű temetőtérképeket és sír­fényképeket is közöl, mind­kettőn fel vannak tüntetve külön a férfiak és külön a nők. Végül: a szóbanforgó rajzot ásatási dokumentációk után készítettem. Egyúttal utalok a váci mú­zeum nyilvános könyv- és folyóirattárában is megtalál­ható sok tudományos mun­kára, mely a kutatások után készült rekonstrukcióval, a kutatások alapján készült térképeivel és fényképeivel együtt bizonyítja, hogy a hon­foglaló magyarok között leg­alább annyi volt a nő, mint férfi. Stefalts István múzeumigazgató tizenhét termelőszövetkezete és egy termelőszövetkezeti csoportja, s ez a föld a ter­melőszövetkezetek tulajdona lesz. Azoknak a területeknek — amelyek eddig közös tulaj­donban voltak — továbbra is a szövetkezet tagjai lesznek a gazdái. A járási földhivatal határ­időre, február elejéig, felül­vizsgálta a járás negyvenezer holdas földterületének tulaj­donviszonyait. Következő lé­pésként felszólítják a hatezer­kétszáz hold gazdáit, akik ko­rábban kiléptek a szövetke­zetből, vagy akiket kizártak, vagy egyáltalán nem is voltak tagok, hogy nyilatkozzanak: óhajtanak-e belépni a ter­melőszövetkezetbe, vagy átadják a földjüket meg­váltásra? Háromezer embernek teszik fel ezt a kérdést a járásban. Egy részük várhatóan mente­sítését fogja kérni a törvény végrehajtása alól, minthogy egy holdig erre lehető­séget ad a törvény. A földhivatal minden esetet külön megvizsgál és alapos, körültekintő vizsgálat után dönt mindenki ügyében. (—sz —1) Lányok a toronyszobában Iskolafejlesztésről a szülői értekezleten A kultúrotthonban tartott szülői értekezletet az alsógödi általános iskola. Hivessy Lász­ló igazgató tájékoztatta a szü­lőket az elmúlt év főbb ese­ményeiről. Többek között el­mondta, hogy harminckétezer forintból tatarozták a központi iskolát, amelyhez a községi ta­nács húszezer forinttal járult hozzá. Hatezer forintért tele­víziót és tv*-szekrényt kapott az alsótagozat és a napközi otthon. Tizenhatezer forintba került az új tűzhely és a háztartási robotgép. A lányok gyakorlati foglalkozása „áttelepült” az iskola egyik toronyszobájába, amelyet 15 ezer forint felhasz­nálásával alakítottak át erre a célra. Az alaposabb, szemléltető oktatást szolgálja két új ve­títőgép, egy episzkóp és egy lemezjátszó. Minden osztályte­rem kapott egy hangszórót, így a három iskolaépületet egységesen irányíthatják. Ezután a család és iskola közötti kapcsolatról beszélt Szabó Zoltán, a Pest megyei Tanács művelődési osztályá­nak felügyelője. <k. I.) Ki mit tud- a járásban? A járási KISZ-bizottság- szombat este hét órakor a du­nakeszi József Attila Művelő­dési Házban rendezi az idei Ki mit tud? járási döntőjét. A vetélkedőn a járás legjobb tánczenekarai vesznek részt, közöttük: a Monato, a Zenit, a Siemens. Ezenkívül versmon­dók, táncdalénekesek, bűvé­szek mutatják meg, hogy mit tudnak. A verseny után regge­lig tartó tánc. Jegyeket a KISZ alapszer­vezeti titkároknál és a műve­lődési ház pénztárában lehet kapni. Teveverseny - ugyan miért? A Damjanich téri kanyarban feltűnik az I. szá­mú cementszállító autó. A közszáj kétpúpú tevének becézi. A név nem egészen találó, mert nem a siva­tag hajójához ha­sonlóan döcög, ha­nem láncatépett őrültként vágtat. Hat óra negy­ven perc: a félel­metesen dübörgő jármű vörös, im­bolygó lámpája a városligeti sár­kányvasút vonta­tóját idézi emlé­kezetünkbe. Ro­han. az emeletes bérházak felé. Még nem éri el a művelődési házat, amikor utoléri a II. számú kerekes cementtartály. A vezető merész ív­ben kikerüli, egy diadalmas mosoly jobbra és már előtte rohan. Nem sokáig él­vezi a vezetést, mert utánuk len­dül — tempó, tem­pó! — a III. szá­mú gépszömy. En­nék három a, „púpja” és való­színűleg erősebb a motorja is, mert mindkét kisebb társát megelőzve, a vörös háznál már övé az elsőség. Egy Trabant ijedten lapul a járdaszegélyhez. A kerékpárosok ész nélkül hajtanak a járdára. A gyalo­gosok rémülten húzódnak az ere­szek alá s lesik: nem esik-e le me­gint egy kerék? Lakott terül e-! ten, keresztutcáké kai teletűzdelt, nagyforgalmú sza­kaszon zajlik ez a. kora reggeli sport­verseny. Ugyan, miért? (P. r.) Nagyobb jogkört kapott az szb A vállalat alkotmánya ­a húsiparnál FEBRUÁR ELEJÉN vissza­kerülnek az üzemekbe a sok­szorosított, nyomtatott kis kö­tetek. Fontos okmány ez min­denütt, a hivatalok, vállalatok alkotmánya: az 1968. évi kol­lektív szerződés. Első látásra egyformának tűnik valamennyi. Munkaidő, túlmunka, szociális juttatások, fegyelmi és anyagi felelősség — mind a Munka Törvény- könyvén alapszik. További jogforrások: a hivatalos lap­ban, a szakminisztériumi köz­lönyökben megjelent rendele­tek, a Gazdasági Bizottság ha­tározatai. Ám, ha mélyebben tanulmá­nyozunk egyet-egyet a kis könyvekből, mindjárt előbuk­kannak a helyi sajátosságok. így van ez a Pest-Nógrád Me­gyei Húsipari Vállalat 134 ol­dalas kollektív szerződésénél is, amely december 31-ig sza­bályozz^ a váci, ceglédi és ba­lassagyarmati üzem életét. A SZAKSZERVEZETI BI­ZOTTSÁG érezhetően na­gyobb jogokat kapott. Véle- _ ményt nyilvánít anyagi, szó- akkor nagyban növelte a ceg­A nők megbecsülését írás­ban is rögzítették. Vágj' negy­venféle olyan munkakört je­löltek meg (bontás, hasítás, darabolás, hűtőházi anyag- mozgatás stb.), amelyekben .nőt nem lehet alkalmazni. Ez a lista tovább bővül, amikor a terhes anyákról van szó, akiket újabb tizenötféle mun­ka alól ment fel a vállalat. A szocialista munkaver­senyről hat oldalon keresztül olvashatunk. Ennek szervezé­se és iránjdtása a mozgalmi szervek és a vállalat közös feladata. A húsipar jellegének megfelelően meghatározták a verseny állandó célkitűzéseit. Közzétették a szocialista bri­gád, műhely, osztály, cím el­nyerésének feltételeit. HŰSÉGJUTALOMBAN ré­szesítik, a törzsgárdajelvény arany-, ezüst- és bronzfokoza­tával jutalmazzák mindazo­kat, akik 20, 15, illetve 10 évet töltöttek el a vállalatnál. A munkáltatói jogot a hús­ipari vállalatnál Hantos Lajos igazgató gyakorolja. Ugyan­ciális és kulturális ügyekben Rendszeresen köteles tájékoz­tatni a szervezett dolgozókat ezekről a kérdésekről. Az szb egyetértése szükséges a mun­kavédelmi szabályzat megál­lapításához, a bérfejlesztési összeg felosztásához, a bérbe­sorolásokhoz. A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (volt földművesszövetkezef) értesíti a termelőket, hogy az 1968. évi gyümölcs­éi zöldségszerződés } kötését megkezdte. Vác, Beloiannisz u. 3. lédi és a balassagyarmati üze­mek önállóságát azzal, hogy egy sor jogkört átruházott az ottani egységek vezetőjére. A szociális-kulturális feje­zetben olyan kitételt olvasha­tunk, ami nincs meg minden vállalatnál. Az állománybeliek számára ugyanis kötelezővé teszik az üzemi étkeztetésben való részvételt. Ez alól fel­mentést csak szakorvosi iga­zolás alapján adnak, de ahol a diéta bevezethető, ott azt biz­tosítják is. Ez nem jelent nagy terhet,, mert a bőséges, húsos vágóhídi menüért mind­össze négy forintot kell na­ponta fizetni. NEHÉZ FIZIKAI MUNKA a húsipari vállalatnál a szol­gálat. A vizes, hideg helyisé­gekben hamar jön a reuma, az izületi bántalom. Az üdültetés céljára a vállalat szobát bé­relt az ÉDOSZ Hajdúszobosz­lói üdülőjében. Azonkívül van egy másik pihenési lehetőség is: a tiszavárkonyi víkendház. Ha erre mód van, akkor a vál­lalat nyugdíjasai is kaphatnak beutalást. Munka közben ezer veszély fenyegeti itt &z embereket. Kezdődik ez az élőállat átvé­telénél. Bikát például csak kioktatott, kellő gyakorlattal rendelkező munkás gondozhat, vezethet. A HARMINCOLDALAS munkavédelmi szabályzat a kis könyv záró, s egyben leg­tekintélyesebb fejezete. Az egészségvédő óvórendszabá­lyok sora után megismertet bennünket a húsipar gépeinek kezelésével, a veszélyforrások­kal és a baleset elleni védeke­zéssel. Hantos Lajos igazgató és Dolp Rezső szb-titkár egy hó­napja írta alá a kollektív szer­ződést. Elmondhatjuk, hogy gondos és tartalmas munka, amely bizonyosan betölti majd feladatát. Papp Rezső A MAGYAR HAJÖ- ÉS DARUGYÁR VÁCI GYÁREGYSÉGE felvételre keres LAKATOST ÉS SEGÉDMUNKÁST Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán VÁC, DERECSKE DOLÖ 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents