Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

MOHOMIDfn Szocialista brigádok a VÍZÉP-nél Elsők voltak - most mélyponton A PEST MEGYE X. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM R L A P K.IJ L O N K I A-P A S A 1968. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Rendelő már van Orvost keresnek Üllőn TAPS A TANÁCSÜLÉSEN — MUNKAALKALOM ASSZONYOKNAK A legutóbbi üllői tanácsülé­sen mint legfontosabb napi­rendi kérdés, a harmadik or- yosi állás betöltése szerepelt. Leyrer Lóránt ügyvezető prvos határidőn belüli in­tézkedést kért. A betöltet­len állásnak a betegek vall­ják kárát, mert sokat vára­koznak a rendelőben, s az or­vos túlterhelése miatt a fek­vő betegekhez nem tud, csak késő este eljutni. Az orvos- kérdést azonban csak abban az esetben lehet véglegesen rendezni, ha az orvosnak la­kást biztosítanak. Kovács György tanácselnök elmondotta, hogy dr. Berki József orvos, volt községi ösztöndíjas letelepedne Üllőn, de ad­dig, míg a saját házát fel­építi szintén lakást kér. Juhász János szerint a la­kásügyet csak vásárlással le­het megoldani, míg azonban a vásárlás a hivatalos utat vé­gigjárja, s a pénzügyi fede­zet rendellcezésre áll, legalább fél év telik el. Pedig azonnal intézkedni kellene. Rendelőt esetleg lehetne biztosítani, s míg nincs lakás, helyettesí­téssel is könnyíthetnek a helyzetem A tsz is segíthetne ebben az ügybem HETI ÚTTÖRÓKRONIKA Ki mit tud? Mend én Vasárnap rendezték a men­tei úttörőcsapatnál a „Ki mii tud?” vetélkedőt. A minden évben nagy közkedveltségnek örvendő vetélkedő az idén is sok apukát, anyukát, barátot vonzott a művelődési otthonba. Először a kisdobosok, majd az úttörők mérték össze tudósu­kat. Nagy sikert aratott a kicsi­nyek közül Szalóki Lajos és Ács Erzsébet szavalata, Csaba Mária meséje és Szabó Tünde éneke. Az úttörők vetélkedőjében a legjobbak: Salamon Ilona (ének), Lakatos Margit (ének), Oláh Erzsébet (szavalat), Oláh János (szavalat), Tóth László (mesemondás). A Nehéz beteg című jelenetben Gutái Pál, Né­met Pál, az úfctörőzenekar tag­jai Lakatos Erikával, valamint a VII. osztályosok irodalmi színpada. A vetélkedő izgalmai alig ísiilapodtak, máris újabb meg­mozdulásra készülődnek. Feb­ruár 11-én délután három óra­kor tartják hagyományos far­sangi jelmezbáljukat. Innen—onnan Újjáalakult az ifivezetők Műfaja a monori József Attila gimnáziumban. A klub veze­tősége Árpási Károlynénak, a járási úttörőelnökség tagjának segítségével összeállította a következő félév programját. A klub lehetőséget nyújt a ta­gok szakmai továbbképzésére, a vezetői próba megszerzésére és természetesen szóralcozásra is. Tavasszal sor kerül a klu­bok közötti vetélkedő megszer­vezésére is, valamint egy ba­ráti találkozóra a pilisi leány­otthon KISZ-istáival. Gazdag programot állított össze a gyömrői úttörőház feb­ruárra. Nemcsak a gyömrői négy úttörőcsapat tartja itt őrsi és rajfoglalkozásait, de a szakkörök is itt működnek, valamint a vezetőképzést is itt bonyolítják le. Az érdekes rendezvényeit egy részén a szomszédos köz­ségek úttörői is részt vesznek. Pénteken ülést tartott az Ál­talános Iskolai Sporttanács. Napirenden a csapatok sport- tevékenysége és a következő félév sportrendezvényeivel kapcsolatos feladatok szere­peltek és néhány módosítást fogadtak el. Elismerését fejezte ki az el­nökség Serfőző Antalné, Kir- tyán Mária, Blaskó Mihály és Árpássi Károly testnevelőta­nároknak eredményes munká­jukért. Az eddig megrendezett versenyek alapján a sport ver­senytábla az alábbi eredményt mutatja: 1. Gyömrő, Kossuth 169, 2. Üllő 165, 3. Monor, Ady 164 ponttal. A „drótos“ Először Maglódon találkoz­tunk. Állt a mozi előtti busz­megállónál, orra pircslott a hi­degtől. Még negyedóra volt buszindulásig. — Nem haragszanak a ka­lauzok a csomagért? — muta­tok a fának támasztott háti „műhelyre”. — Ismernek már engemet erre. Mindig itt járok, ezen a vonalon. De tudja,, már nehe­zen megy. Főleg a hideg miatt... — Nem nagy községek ezek. Maglód és Ecser is bejárható egy nap alatt. Akad azért mun- lM? — Hát akadni azért akad. Csakhát kérem, még jó időben egy utcában három, meg négy is volt, sok lyukas lábas, fa­zék, tűzhely is, most a fél fa­lut is összejárom, s alig kere­sek valamit. Az. emberek, ugye, bezárkóznak, a kiabálás fiem hallatszik a lakásba. — És a fizetés? — Mondom, jobb volt. Átlag megkerestem naponta 3—400 forintot. Most főleg bort ad­nak, meg néha pálinkát. Bár egy százas így is összejön egy nap alatt. — Mi a mesterség titka? — Jól mondja, titka van. Tudni kell az emberek nyel­vén. Különben éhanhal az em­ber. Egy-két bizalmas szó, és előszedi a nagyságos asszony a fazekat... De nehogy azt higy- gye kérem, hogy becsapom őket... csakhát szót értek ve­lük. Különben nincs munka. Ismerősök jönnek a 4-es buszhoz Monor felé. Mindenki­nek köszön, mindenkit ismer. Apró bajuszának végén dere- sedik a lehelet. Egy autó kö­zeledik. Ugratni akarom: — Nem megyünk el stoppal Monorra? Ö meg „ugrik”. — Üriban voltam egyszer, és nagyon sokáig kellett volna várnom a buszra. Jött egy sze­mélyautó, olyan, amilyennek a hátuljába terhet lehet pakolni. „Hova mégy?” — kérdezte a vezető. „Monorra mennék, ké­rem.” — Felvett. Csodálatos egy utazás volt. Hátúira tettem a csomagot és beszálltam a vezető mellé. Csakhát — ugye, engem ritkán vesznek fel az autók. Bizalmatlanok. Megérkezik a busz. Mind­ketten megvesszük a jegyet 7,70-ért Monorig. En összehajtom és a tárcám­ba teszem. Holnap elszámolja a cég. Ö a zsebébe gyűri. Neki ez a rezsi. Varga Pál tsz-elnök ekkor felajánlotta, hogy míg a lakásvásárlást a község lebonyolítja, a Va- sadi utcai régi rendelőt a tsz a községnek átadja. A tsz-elnök felajánlását a ta­nácsülés nagy tapssal jutal­mazta. A tanácsülés egyhan­gúlag kimondta, hogy — mi­után rendelő lesz — a har­madik orvosi állás betölté­sére a járási tanácshoz elő­terjesztést tesznek, a lakás biztosítása ügyében pedig meg­teszik a szükséges lépéseket. A tanácsülésen megtudtuk azt is, hogy a tsz-nél a Budapesti Pa­píripari Ktsz üzemegysé­get létesít. A ktsz 70—100 személyt tud foglalkoztatni, főleg asszo­nyokat. Ennek a kis üzem­nek a létrehozása a község fej­lesztése szempontjából igen je­lentős lesz. (em) A Május 1 brigád tagjaival régen vártam a találkozást. A VÍZÉP egyik legrégibb, legki­tűnőbb kollektívája ismerős volt számomra, hiszen évről évre ellátogattam hozzájuk, nyomon követve munkájukat, életüket. Tavalyi látogatásomkor már problémákat találtam a bri­gádnál. Úgy tűnt azonban, si­kerül túljutniuk a nehézsége­ken. De nem így történt. ★ Lakai Géza, a brigád vezető­je elkeseredett hangon beszél az elmúlt egy év eseményeiről: — Sajnos brigádunk, azt lehet mondani, teljesen széthullott. Nehéz erre magyarázatot ta­lálni. Tény, hogy a csoport egyik fele kiküldetésben volt, a brigád több törzstagja más munkahelyre távozott — és ez nem tett jót a Május 1. brigád­nak. Csak ennyi lett volna a baj okozója? Nem hiszem. Lassan körém állnak a brigádtagok és az elejtett szavakból sok min­den kiderül. A Május 1. brigád tagjai nem érzik maguk mö­gött a vezetők támogatását. Ez fáj nekik. Példákat is monda­nak. „Monstre” társadalmi mun­kában vettek tavaly részt. A központ 2600 forinttal jutal­mazta a brigádot ezért. Rövid­del ezután a gyárban is meg­jutalmazták a brigádokat, csu­pán a Május 1. maradt ki a jutalmazásból. Mondván: ők úgy is kaptak a központtól. — Mi azért a jutalomért kü­lön megdolgoztunk — mond­ják a brigád tagjai, és hang­Olvasóink írják: Csecsemők a hidegben Olvastam a Pest megyei Hírlap február 1-i számában a járás sokat panaszolt egész­ségügyi helyzetéről írt cik­ket. Monoron is vannak ha- £<®1Ó. nehézségek:, például a rendelőintézetben, a gyermek- gyógyászat váróhelyiségének a zsúfoltsága is égető problé­mát okoz. A minap oltották a gyereke­ket. Mintegy 50—60 gyereket idéztek védőoltásra. A váróhe­lyiségben egy talpalatnyi hely sem maradt. Az újonnan ér­kezők már a védőnői szobából is kiszorultak és még a ren­delőből is ideiglenes váróhe­lyiség lett. így van ez majd­nem minden terhes- és csecse­mő tanácsadási napon is. Azok a mamák, akik gye­rekkocsival érkeznek, „sze­rencsések". mert -az egy-két órát legalább a friss levegőn, azaz: az udvaron (mellesHeg: „sártengerben”) töltik el a síró gyerekkel. A monori szülők nevében kérem az illetékeseket, keres­senek valamilyen megoldást ennek a tűrhetetlen problémá­nak a felszámolására. Bakos Lászlómé Monor, Katona József u. 25. Már csomagolják jukból most is ki lehet venni | val, bajaival. Meg kellene ese- — igazságtalannak tartják j tenként kérdezni a brigádveze- még mindig a mellőzést. j tőtől, meg lehet-e csinálni ezt Tudja, a műhelyünkben továbbra is jó a kollektív szel­lem. Egyetértésben, barátok­ként dolgozunk egymás mel­lett. De ha jobban éreznénk a vezetők erkölcsi és anyagi tá­mogatását magunk mögött, j könnyebben menne a dolog — i mondja Hisztai Gyula. Nézem a brigád munkada- | rabjait. Jó szakemberek —, ezt nemcsak én, a munkájuk tanúsítja. Vannak problémák? Valóban, s biztosan ők is hibásak valamiben. De csak rájuk hárítani a felelősséget — nem szabad. Az üzem ve­zetői többet kellene foglal­kozzanak a brigád problémái­a munkadarabot 104 óra alatt, és csak azután leküldeni a műhelybe. Az eleve reményte­lennek tartott munkák soha nem hoztak eredményt. Hozzá kell tennem: mind­ezek az én észrevételeim. A Május 1. brigád az első között volt a VÍZÉP-nél, amely el­nyerte a szocialista címet. La­kai Géza, Hisztai Gyula, Er­dős Mihály, Biró János, Téesi József és társaik azóta nem fe­lejtették el a jó munka titkát. Bízom bennük. Akik tegnap tudtak lelkesedni, azok holnap is tudnak. De ehhez kevés az én bizalmam. A másoké is szükséges. Szalontai Attila Felelősség Az egyik tsz-elnök mesélte, hogy a gazdaság irányításán kívül hányféle tennivalója van, a legfontosabbakon kí­vül hány fontos feladat meg­oldása, bonyolult személyi problémák orvoslása a gond­ja. Ha a munkaköri köteles­ségeken túl lelkiismereti kér­désnek tekinti egyéni bajok végighallgatását, vagy ahogy nevezni szokás: az emberek­kel való törődést is, altkor napi feladatainak elvégzésé­hez kevés a reggeltől estig tartó munkanap. Azért, ami a tsz-ben törté­nik, ő felel, azért, hogyan gazdálkodnak, elsősorban ő felel. Ha kevesebb felesleges felelősség nehezedik rá, több felelősséggel láthatja el első­rendű feladatát, a gazdaság irányítását. Néhány hete tűz ütött ki a tsz egyik épületében. A tü­zet követő napokban megje­lent a tsz-ben a kéménysep­rő, akinek munkaköri köte­lessége lenne meghatározott időközönként kisöpömi a ké­ményt, hiszen ezért kapja a fizetését. Tűz után kémény­seprő — körülbelül annyit ér, mint eső után a köpönyeg. Mégis örömmel fogadták, részben, mert régen látott vendég, részben, mert várat­lan megjelenéséből arra kö­vetkeztettek, hogy a lelkiis- meretfurdáláson kívül az az örvendetes elhatározás vezé­relte a tsz-be, hogy a jövő­ben gyakrabban szerencséi- teti a kéményeket. A kéményseprő egyenest az elnökhöz tartott, szigorúan szemügyre vette, és méltat­lankodva közölte, hogy X, Y.-nal, aki neki jó ismerőse, nem megfelelő hangnemben értett szót a tsz főkönyvelője, vagy mezőgazdásza, és ezért az elnök sürgősen vonja fe­lelősségre. Nem arról van szó, hogy nem szabad szól- ,nuv.k egymás érdekében —- hanem arról, hogy a saját he- lyén, a saját beosztásában mindenki viselje a saját fele- lősségét. Jó, ha a kémény­seprő is szól a bátortalanabb ismerős érdekében — de tö­rődjön a műnk íjával is. Első­sorban azzal. <d) Akik a jég hálái is megélnek Köribe jár a nagy hasú kék kanna, mindenki tölt magának a forró teából, filén- kebb lesz tőle a vérkeringés — mondják a fiúk — szaporábban jár a kéz, s a terme­lés is nagyobb lesz... Mert az üllői KISZ-nek kong a kasszája — nagy szükség van min­den fillérre, hát feláldozzák a szombatot, vasár­napot, hogy min­den anyagi köte­lezettségüknek eleget tudjanak tenni s néhány forint maradjon is még, hogy a nyáron egy vidám hangulatú kirán­dulást is rendez­hessenek. A pátari „halas­tónál” beszélge­tünk velük, ahol most az üllőiek KISZ-hrigádja: Vangel János, Andrásik László, Németh Sándor, Kröfl István, Béki Pál, Béres Lajos, Kiss Ferenc, Mo­hácsi István és Vereckei István jeget vág, s tölti meg a fogyasztási szövetkezet újon­nan épített 500 mázsás jégvermét. Lendül a fejsze, pattog ezer jég­szilánk, tízszer is bele kell vágni, amíg felbuggyan a víz. Körülvág- nak egy ölnyi da­rabot, utána szab­dalják apróbb darabokra a jé másfél arasz vas­tagságúra hízott jeget. Aztán hosz- szúnyelű csál.- lyákkal húzzák $ „partra” a jégda­rabokat, ahol mái várja a „jégárut" a szövetkezet te­herautója. Körülbelül 209 mázsa az a meny- nyiség, amely a mai nap a vasta­gon nádazott, tég­lafalú verembe kerül. . K. S. Halászcsárda Gombán? Termőre fordul 150 hold szőlő A monori Kossuth Tsz textil-segédüzemében ízléses nylon-tasakokba csomagolják az elkészült árut Foto: P. I. Ebben az évben a gombai Új Élet Tsz 150 hold új telepítésű szőlője termőre fordul. A ter­més feldolgozásáról, tárolásá­Klubok a nagyközségekben Befejeződött járásunkban az MHSZ átszervezése Sok-sok munka után befe­jeződött járásunkban az MHSZ átszervezése. — Huszonnégy gyűlés ered­ményeként kilenc tartalékos és 15 lövészklub alakult já­rásunkban — mondja Kovács László, az MHSZ járási titká­ra. — A gyűlések, alakuló ülé­sek látogatottsága kielégítő volt. Meglepő, hogy a kisebb lélekszámú községekben töb­ben vettek részt az alakuló üléseken, mint a nagyközsé­gekben. Nagyon jól sikerült a mozgósítás Tápiósápon, ahol 112-en jöttek el. — öt nagyközségben — Vecsésen, Gyomrán, Monoron, Üllőn és Pilisen — MHSZ- szervezet alakult, melynek ke­retében klubokat alakítottunk, s melyek élére titkárt nevez­tünk ki. A szervezet életében nemcsak névváltozás történt, hanem minőségi változásnak is kell követnie a munkát. — Ahhoz, hogy munkánkat eredményessé tudjuk tenni — mondja Kovács László — szükség van a társadalmi szer­vekkel való jó együttműkö­désre. Jelenleg kidolgozás alatt áll a járási KlSZ-bizott- ság, a JTS és MHSZ együtt­működési terve. Emellett fo­kozottabban kell igényelnünk a pórt irányító, segítő te­vékenységét, több bizalommal kell az egyes tömegszervezeti vezetők felé közelednünk. S ha a hadköteles korúak megértik a célt: békét akarunk, s hogy a békét meg is kell védenünk, s a védelemre fel is kell ké­szülnünk — akkor az MHSZ könnyen teljesítheti feladatát. (berla) ról jó előre gondoskodtak, két pincét építettek, illetve hoz­tak rendbe, hordókat csinál­tak. így sem tudják a várható bormennyiséget tárolni. A tsz vezetősége úgy döntött, hogy a két pince közül az egyikbe is bormérést nyitnak. Ha a járási tanács engedé­lyét megkapják, a víztároló melletti, romantikus környe­zetben lévő halászcsárdát is megnyitják. Itt is a saját boru­kat mérnék, és ha a vendégek kívánják — tekintve, hogy a tsz-nek jelentős állatállománya van — sültcsirkét, saját készí­tésű disznótoros vacsorát ad­nak „borkorcsolyának”. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: A halál esőben jön. Nyáregyháza: Tízezer nap. t/ri: A kasztíl^ai súlyom. Vasad: Édes és keserű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents