Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-06 / 30. szám
MONOR'Vnm A P E S T MÉGY F I H l R L a‘ P K X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1938. FEBRUÁR 6., KEDD Téglaprés, hordóüzem, keltetőállomás Biztos piacot teremteni Egy munkanapra: 71 Ft — A vállalati gazdálkodás útján Zárszámadás a gombai Új Élet Tsz-ben | A járásban állomásozó honvédek szalagjával I folytatta útját a vörös vándorzászló A Vörös Hadsereg megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, a magyar néphadsereg KlSZ-szervezetei vörös vándorzászlót indítottak útra, hogy minden egység, illetve alegység KISZ-szervezete felköthesse rá a hála szalagjait. A zászlót február 23-án, a Vörös Hadsereg megalakulásár nak 50. évfordulójára rendezendő ünnepség keretében adják át a szovjet katonáknak. Pénteken délután négy órakor a járásunkban állomásozó katonai alakulathoz érkezett a vándorzászló. Onnan KISZ-esek és úttörők sorfala között, fegyveres díszkísérettel, zúgó „hajrá” mellett hozták be a gyomrod művelődési házba. Az ünnepségen részt vett Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Szijjártó Lar jós, a járási tanács vb-elnöke, Berla Ferenc, a járási KISZ- bizottság titkára, valamint a társadalmi szervezetek veze- j tői. Az ünnepi beszédet Kotrényi j Tibor, a katonai alakulat pa- 1 ramsnoka tartotta, melyben a szovjet—magyar barátságról^ a szovjet hadsereg jelentőségéről szólt. Az ideiglenesen hazánk területén állomásozó egyik szovjet alegység Komszomol titkára köszöntötte a zászlóvivőiket, s hangsúlyozta, hogy a szovjet—magyar barátság nemcsak a fegyveres alakulatok közt erősödik, hanem a polgári életben is. A zászló 68 órát maradt a járás területén, majd a helyi alakulat fegyveres díszkíséretével vitték következő állomáshelyére. A gombai Uj Élet Tsz is megtartotta zárszámadási közgyűlését. örvendetes, és a jó eredményeknek köszönhető, hogy a tagság igen nagy számban jelen volt a közgyűlésen, valamint az is, hogy az utóbbi két hónapban a tsz vezetősége mintegy 20—25 felvételi kérelmet tárgyalt. Poprádi Ferenc tsz-elnök beszámolójában értékelte az elmúlt év eredményeit és ösz- szehasonlította azokat az előzőekkel. Majd elmondotta, logy egy munkanapra tervezett összeg 1967-ben 62,10 forint volt, de 71 forintot értek el. Ä tiszta vagyon alakulása 19G6-ban 13 millió 250 ezer forint volt, 1967-ben 16 millió 601 ezer forintra emelkedett, s ez az emelkedés túlnyomó részt saját erőből történt. Kedvezően alakult az egy tagra eső jövedelem is. 1966- ban 8234 forint volt, most 13 319 forintra emelkedett. A termelőszövetkezet vezetősége arra törekszik, hogy a termelés szerkezetét specializálják. Négy ágazat kialakítását tervezik: a szarvasmarha- és baromfitenyésztést, a növénytermelést és szőlészetet. Ezek az üzemágak — a vállalati gazdálkodás meghonosításával — adják a tsz legtöbb bevételét. Emellett bővítik a melléküzemági tevékenységet is. Nagyobb lesz a keltetőállo- más, amelynek jelenlegi befogadóképessége 30 000 darab tojás; az üzembe helyezett téglaprésgép és téglaüzem 1968-ban kétmillió téglát fog előállítani. Tenyészkacsafar- ; mot létesítenek az idén, amely ellátja a keltetőállomást megfelelő mennyiségű tenyésztő- fással. Fejleszteni szeretnék hordógyártó részlegüket, amely az év második felében már eladásra is fog gyártani hordókat. Arra törekszenek, hogy 160 holdas szőlőjük bortermésének biztos piacot teremtsenek, ennek érdekében létrehoztak a községben két borkimérést. Kedvezően alakultak a termésátlagok, s az állattenyésztésnél sem kell szégyenkez- niök eredményeikkel. A tsz vezetősége fokozatosan érvényesíti a bérezésnél az aznapi érdekeltség elvét. Az új bérezés bevezetésénél arra törekedtek, hogy a fizikai dolgozókon kívül a tsz középvezetői is érdekeltek legyenek a termés- eredmények fokozásában, Illetményüket a termelés eredményeitől taszik függővé. A termelőszövetkezet az 50. évfordulóra indított munkaversenyben harmadik lett a járásban. A tsz-nek saját állatorvosa van, üzemgazdásza, állandó jogtanácsosa, erdésze. A vezetőség igyekszik megtermelt árui részére biztos piacot teremteni. Éppen ezért, mert az értékesítési és beszerzési jvérdések nagy figyelmet és szakértelmet igényelnek, egy külön áruértékesítési és beszerzési előadót vettek fel. A közgyűlési beszámoló kitért a hiányosságokra is. A traktoros brigád sajnos nem teljesítette az 1967. évi tervét, sem pedig az előirányzott önköltségszintet. Nem tudták elérni, hogy szakszerű irányítója legyen a traktoros brigádnak. Sok a kívánnivaló még a rétek és legelők karbantartásánál, ahol sok 100 mázsa szálastakarmány megy veszendőbe. Nincs megoldva a talajerő- utánpótlás, éppen ezért egy 300-as tehenészet létrehozásával és a Pilisi Sertéshizlaldától trágyavásárlással akarják megoldani. Sokat szégyenkeznek központi irodájuk rossz állapota miatt. Ezeket a problémákat szeretnék rövidesen megoldani. Az elnök beszámolóját a tsz tagsága elfogadta, majd a zárszámadás befejezése után a tsz most készülő Barlang Borozójában jó étvággyal fogyasztották az őzpörköltet, és megkóstolták saját termésű olaszriziingj ükét. A talpalávalót Suha Gyula és népi zenekara szolgáltatta s a tsz mintegy 200 megjelent tagja éjfél után egy óráig szórakozott. Izmán János Gyerekek - nyakig sárosán A szülők kérik: járható utat az iskolához, óvodákhoz Olvasom a Pest megyei Hírlapban, hogy az elmúlt évben a monori járásban 10 300 folyóméter járda épült. Ez feltétlenül jó dolog, hiszen a lakosság elsősorban a közutak építésén és a villanyhálózat bővítésén méri le a fejlődést, és győződik meg a községfejlesztési járulék hasznos fel- használásáról. Nem akarok ünneprontó lenni, hiszen a számok önmagukért beszélnek, s magam is részese vagyok a községfejlesztés -rendezés minden előnyének. Most azonban a szülők és gyermekeik érdekében kérek szót. Ugyanis több olyan levél érkezltt rí-’ memre, amely a monori járdaépítéssel foglalkozik. A „Rákóczi-telepi szülők” aláírásé levélből idézek: „Tud- \ juk, hogy a tanácsnak a községfejlesztés területén sokrétű feladata van, mégis úgy gondoljuk, hogy az iskolák ! felé vezető utaluxt rendbe kellene hozni. A mi gyerekeink a Luxemburg utcán mennek végig, s nyakig sárosak, amíg az újtelepi iskolához érnek. Erre feltétlenül gondolnia kellene a tanácsülésnek, mielőtt megszavazná a járdák építésének költségét. A Luxemburg Rosa utcában van az óvoda is, ennek az utcarésznek a rendbehozása tehát kétszeresen közérdekű”. T. Józsefné levelében a Vörös Hadsereg utcai bölcsődéhez vezető járdát kifogásolja: „A gyógyszertártól az út jobb oldalát „csak” a bölcsődéig aszfaltozták, mintha az Ady Endre útig nem is lenne a széles, szép utcának folytatása. Vajon gondoltak-e arra egyáltalán, hogy ezt a járda- szakaszt is lebetonozzák? Igaz, a gyerekkocsit az út közepén is el tudjuk tolni, azokban a ritka percekben, mikor nem közlekedik éppen semmiféle jármű ott.” Hasonló észrevételt tesz G. Sándorné a. Kossuth Lajos úti (vásártéri) óvoda felé vezető járdaszakaszra: „A Ságvári utcától a Kossuth Lajos utca jobb oldala az esős időben járhatatlan. Ha a férjem dél- utános, akkor nincs baj, ő elviszi a gyerekeket kerékpárral. Legtöbbször azonban én küszködöm a sárral, mert nem merek kimenni a forgalmas úttestre. Miért nem betonozzák le az óvodáig a járdát?” íme, három — úgy vélem: eléggé indokolt, éppen ezért jogos észrevétel. Közreadtuk. (—en—) Szocialista brigádok a VÍZÉP-nél Gázkazán és víztorony A brigád neve: Osztapenko. Megalakulásának időpontja: 1866. január 3. A szocialista brigád címet elnyerték: 1967. november. A legfontosabb adatok ezek. És mindaz, ami ezen túl van, azok adják az adatok értelmét. A fejük felett tető. de ez denki büszke rá, és joggal. Becsülettel megdolgoztak érte. Nézem a brigádnaplót. A brigád tagjainak a névsora: Jászberényi Károly, a nagyon agilis, fiatal brigádvezető, aki mellesleg kiváló dolgozó is. Németh Károly, örökké jóke- délyű, kitűnő munkás — kiváló dolgozó, s emellett a vízAz Osztapenko brigád Foto: Perczel Gyula csak az esőtöl-hótól véd. A hidegtől nem. A munka_ pedig nem várhat. Sőt, egyre több. Csak győzzék elvégezni. Az új mechanizmus itt és eddig — le kell kopogni — még több munkát jelent. Az újkeletű oklevél ott függ a falon. Szem előtt van. 'Mingaztíálkcdás kiváló dolgozója. Molnár Pál és Lombos Nándor törzstagok. Ök négyen a brigád tagjai. De lehet, hogy rövidesen megnövekszik a létszám. Richter József és Sztahó Pál itt dolgozik velük, és lehet, hogy hamarosan ők is az OszÉrdeklődöm: miért nem sikerül t elnyerniük 1966-ban a szocialista címet. Sorolják az okokat, önkritikus szellemben. És itt, az okoknál meg kell állnunk, és emlékeztetnünk kell Kara Lajosra, a brigád alapító tagjára, akinek halálával nemcsak a vecsési sportot, de a brigádot is nagy veszteség érte. Milyen munkákat végeztek tavaly? Már sorolják is: 70 darab exportkazán a Szovjetuniónak, gázkazánok, csövek különböző pesti vállalatoknak, s egy 150 köbméteres víztorony. November 7. tiszteletére vállalták, hogy az üzemanyag- raktár fölé féltetőt készítenek. A társadalmi munkákból mindig kivették a részüket, sőt, talán többet is. És vállalás már erre az évre is van, április 4-re egy pótkocsi generál- javítását végzik el. A munka értéke: 50—60 ezer forint. Mi tesz egy brigádot szocialistává? A jó munka, a jó kollektív szellem, érdeklődés és lelke- sedés a köz, a társadalom problémái iránt. Ezt vallják az Osztapenko brigád tagjai. Így élnek és dolgoznak. Búcsúzáskor még lelkem;-e kötik: nagyon jó a kapcsolatuk a „Vörös láng” szocialista brigáddal; kedvenc csapatuk a Fradi és a VIZÉP, és kedvenc újságjuk a Pest megyei Hírlap. Ez utóbbi a riporternek is plusz öröm. Szalon tál Attila Sj’fji ist'tf Szicíliának Megkezdődtek a járási KISZ alapszervezeteinél az ünnepélyes tagkönyvkio&ztó taggyűlések. na Farkasok világa Adalékok Monor történetéhez (5.) 1 ' *' ' A farkas közismerten, télen is, általában csak akkor támadott az emberre, ha az éhség nagyon kényszerítette. Ezt a tapasztalatot igazolja a hetvenes évek végéről az alsótanyai csősz esete. A török kiűzésekor elpusztult Aranyos- Újfalu helyén levő Kucsera- tanyáról, világos nappal — a délelőtti órákban — jött be Monorra. Pipát szortyogtatva, amint komótizált hazafele, ] egyszeresek azt látja, hogy az i árok partján öt farkas áll, néz | rá merőn és időközönként j „nyalja a nyelvit”. Botnál i egyebet nem hozott magával. \ Visszatérni már késő volt. Pi- [ páját zsebre dugta hát, és a I szélirányt figyelembe véve, széles ívben, óvatosan megkerülte őket. Majd elővette a kénes masinagyufát, és egyenként gyújtogatni kezdte. Ennek a szagát nem szerették a farkasok, mert a puska ; füstjére emlékeztetett. Csakugyan, most is, ahogy az ellenszenves bűzből szimatot kaptak, egymás után föltartották az orrukat, és nem sok idő múlva az egyik megindult. Lassan, libasorba rendezkedve elposzogtak Pótharaszt irányába. Egy monori legény is hasonló emléket hagyott a hatvanas évekből. Csak az nem tarhonyás zacskóját akarta megtölteni, hanem egy kislányt szeretett volna látni mindenáron Gombán, valahol a „Három rózsa“ (falurész) tájékán. Szép, holdvilágos estét választott ki e célból. Ment volna ilyenformán elszántan a Várútban, mikor az egyik kanyarodónál farkassal találta magát szemben. Ült a gyalogút közepén, nézte a tétovázó legényt és semmi hajlandóságot nem mutatva az előzékenységre — hatalmasat ásított. A legény pedig jobbnak látta botjával nem esztelenkedni. Inkább tűzgyújtó szerszámját, az „acelat-kohát” (acél-kova-tap- ló használata ebben az időben még általános volt) húzta elő vigyázó mozdulattal, s elkezdett vele — először lassan, azután mindig erősebben szikrát pattogtatni. A farkas volt az első, aki a gyönyörűséget megunta; felállt és beballagott a sűrűségbe. Kora őszre járt az idő. Em- berhúsr.ál egyéb táplálékot is talált még. A század vége felé környékünkön mind ritkább lesz a farkas. Csoportos megjelenéséről utolsónak talán az a hat suttyó legényke tud, akiket a kilencvenes évek elején (?), ősszel, a zsigri ménesre lovakért küldtek. Bényét elhagyták, amikor sarját kaszáló emberek utánuk kiáltottak: Estére ne maradjatok, hé!... — Mert az erdő szélén hajnalban farkasokat láttunk... A gyerekek meg szokásos ijesztgetésnek vették a szavakat, s ennélfogva jól elidőztek a ménesnél. Hazafelé, hogy az erdő melletti út bizonyos pontjához értek — a lovasok ugyan nem láttak semmit, lovaik azonban még a régi parlagi fajtához tartoztak, s ménesen nevelődve vad ösztönöket őriztek. Orruk, szemük az emberénél jóval hamarabb jelezte a farkas közel- létét. Most is először a fülüket hegyezték, majd horkolva fölágaskodtak. Az egyik megugrott. A többi, akár a szélvész, utána. Monorra érve tudták őket valahogy lecsillapítani. Maga a farkas nem, csak átható szaga okozta a rémületet. Az a magányos farkas már messziről vetődhetett ide, amit a bényei tanító látott a század fordulóján. Üjesztendő estéjén a monori vasútállomásról fuvarosszápkó vitte haza. Te- leholdas éjszaka volt. Nem sokkal a „Brenda-keresztet” elhagyva, egy farkas ült az út mentén, a havon. A lovak először majd az árokba fordították a szánkót, aztán mégis, két lábon valahogy elmentek mellette. Amikor túljutottak rajta, Bényéig nem kellett nekik az ostor... Egy bizonyos: farkas, az utolsó külső legelő (majori) felszántásával nálunk egyedül télen, ritka vendégként jelentkezik, de fajtájának kijáró ijedelem a század elején — „ott látták, itt hallották... akármi legyek, ha nem a’ vöt!” — formában, szerencsétlen, kivert kutyák után, még sokáig visszajárt. És a „farkast látó” a rázúduló bosszantásoktól néha többet szenvedett., mint szenvedett volna magától a farkasharapástól. Az erdők gondozásával, külterjes jószágtartásunk megszűnésével, ahogy a lápok vizét lecsapolták, úgy tűnt el a farkas egész Alföldünkről. Féktelen szabadságot mutató világukat — igazi, magyar megrajzolásban — csak Petőfi tolla hagyta örökségül számunkra A farkasok dala című költeményében. Borzsák Endre (Vége) A maglódi Micsurin Tsz KISZ-fiataljai vették át az új tagkönyveket. A taggyűlésen a fiatalok elhatározták, hogy egynapi munkabérüket elküldik a szicíliai földrengés áldozatainak megsegítésére. VÖRÖSKERESZTES bál volt Mendén. A budapesti „Zárvatermő" beategyüttes kitűnő hangulatot teremtett, olyannyira, hogy a járás különböző falvai.ból jött fiatalok ultrarövidnek találták a hajnali háromig terjedő műsort, és „Nem, nem, nem — nem megyünk mi innen el..kezdetű dal tartalmához kötötték magukat. A bál bevételét három új egészségügyi állomás felállítására fordítják. (Jurányi) Birkózóink újabb sikere A Budapesten megrendezett országos serdülő szabadfogású birkózóversenyen a monori Hadrik László országos bajnok lett, Kéri Lajos pedig a harmadik helyen végzett. MAI MŰSOR Gyömrö: Boszorkányfal. Maglód: j Irma, te édes I—II. Mende: Az özvegy és a százados. Monor Csillagosok. katonák. Pilis: Agyaggalamb. Üllő: A flotta hóee. Vecsés: Van aki forrón szereti. i
